Tudtok-e kiskereskedelemben kapható vegyszert ami könnyen oldja a ragacsokat (étolaj ragacsai ill. matrica ragasztó ragacsai) végig próbáltam már: alkohol, aceton, foltbenzin, petróleum, den.szesz, kböző higítók, hideg zsíroldó (bár picit olyan érzésem van mintha az előbbieket az utóbbi években mind higítanák)
találkoztam ilyennel, sokáig használtam egy régi terméket, talán a 80-as években még lehetett kapni háztartási boltban kis üvegcsében (2dl?), mivel a címkéje már nem volt meg sose tudom meg mi volt az, rendkívül hatékony volt, azokkal a ragacs foltokkal amikkel az említett szerek csak szenvedtek ez 1-2 törlésre oldotta őket
CAS szám alapján kénsav, a pH-t nyilván elírták. Vélhetően van nekik NaOH-s lefolyó tisztítójuk is (eleve az a gyakoribb) onnan maradt benne a pH érték
Odakinn az udvarunkon egy fóliát kellene megtisztítanom a kosztól és lemosnom. Valakinek volna ötlete, milyen szerrel kéne csinálni, hogy ne folyassak bele veszélyes anyagot a talajba? Tescoban a mosogatószereknél van egy környezetbarát polc, esetleg ha onnan választok valami szappant vagy ilyesmit?
A vegyület számomra egy struktúra, mint egy épület, egy szerkezet, vagy egy élőlény.
Egy struktúra stabilitását két tényezővel határoznám meg - tehát nem skalár mennyiséggel.
Az egyik tényező annak a külső hatásnak a mértéke, amivel a struktúra szétrombolható. A másik tényező pedig az az időtartam, ami alatt - az adott körülmények között - a struktúra szétesik. (Nem feltétlenül kell "porrá" zúzódnia. Egy molekulát elegendő kettétörni. Egy épület esetén viszont elkezd leperegni a vakolat, de ez még nem a teljes megsemmisülés.)
Az elemi kénnel történő trágyázás nem is annyira újkeletű, sőt több ország (élenjáró Lengyelország) használja is. Az a teória mögötte, hogy bár a kén nagyon inert elemi állapotban, a talajban lévő tiobaktériumok igen lassan szulfáttá oxidálják és így a növények kénigénye biztosítva lesz. Tehát a feltáródás igen lassú és elhúzódó, viszont a legolcsóbb kénpótlás. ezt azért is írom mert már importáltam már granulált elemi ként Lengyelországból (ott gyártják) hazai agrárcégnek trágyázás céljára.
Ez abból fakadhat, ha elvizesedik, akkor elég korrozív főleg fémekkel szemben és elég csúnyán tud kinézni ha egymással kölcsönhatásba lépnek. A reakció alatt keletkezhet hidrogén gáz ami tűzveszélyes. De egyébként a víz csökkenti a brinzanciáját! A brizancia fokozását szerves anyagokkal pl gázolaj adalékolással szokták végezni, de még ez sem elég hogy mechanikus energiától érzékeny legyen.
Talaj savanyításra én is betudok dobni egy érdekes témát!
Nekem is és több ismerősömnek is egy idő múlva elkezdett kipusztulni a citrusaink (citrom, lime, mandarin), levél világosodás, levél hullás stb. Egyből láttam, hogy akár eső, akár csap vízzel locsoltuk megjelent a föld tetején az a tipikus szikes szerű só kivirágzás.
Nekem erről az jutott eszembe, hogy valahogy eltolódott a rossz irányba a pH, ezért hogy tudtam hogy a citrusok inkább a savas közeget szeretik gondolkoztam mivel lehetne savanyítani a talajt. Nekem is egyből a salétromsav jutott eszembe, lett is volna lehetőség arra hogy kipróbáljam, de féltem hogy a magas N vagy NO3 tartalom kinyirja, ezért először citromsav és borkősav oldattal próbáltam savanyítani. Meglepetésemre nálam az első ráöntéskor pezsgett is tőle a talaj! De idővel helyre álltak a növényeink, azóta nincs is ebben az irányban gond.
Egyébként bárki próbál bármilyen savval savanyítani talajt, legyen nagyon óvatos, mert a gyökerek nagyon érzékenyek tudnak lenni pl ha túl savas közeggel érintkeznek akár csak rövid ideig. (erős savakat 5% koncentráció felett semmiképp sem javaslok) Érdekes de vannak növények amik nem szeretik a sok Cl- iont, vagy a SO2- iont, ezért a sósav és a kénsav nem preferált.
Egy külföldi fórumon olvastam hogy ezek a folyékony savak csak ideiglenes oldják meg a savasság problémát, a legtutibb megoldás ha elemi kén port keverünk a talajba, mert a kén lassan, de hosszan fejti ki a hatását. Van erről bárkinek bármi véleménye? Hirtelen ötletként jónak tűnik, de amúgy több oldalról is van aggályom...
Arról, hogy vannak szabad alkáliföldfém ionok a talajban a válasz a biológiai aktivitás. Evidens dolog, hogy a humuszos réteg át van szőve a növényi gyökerekkel és a mikróbák milliárdjai is ott vannak. Ezek tevékenysége során sok szén-dioxid (majd szénsav) képződik és egyéb növényi savak melyek mind oldják a karbonátot.
Erre a választ a talajtani szakkönyvekben találod. A lényeg, talaj adszorbeálja Ca és Mg ionokat is, és még egy csomó más iont is. A pH mérés vizes közegű talajszuszpenzió méréssel történik, ahol az ionok kicserélődnek és oldatba mennek. Bázikus hatásért felel a Ca, Mg Na, Li, savasért az Al3+ Fe3+ . Van aktív és rejtett talajsavasság, most nem részletezem, könnyen utána lehet nézni.
Ami még talán jobban kémiai téma is, milyen anyagok adhatják össze a talaj pH-ját?
A Ca- és Mg-karbonát tartalom nyilván adott az alapkőzet málladéka révén. De ezek nem disszociálnak vízben elvileg. Hogyan lesz bázikus a mésztartalmú talaj?
CaCO3 + gyenge sav = lúgosan hidrolizáló só + CO2 ?
Azt nem így kell , és nem is így csinálják. Elég a növény közvetlen környezetét pl csepegtető öntözéssel befolyásolni. A kertészet amúgy is egyre inkább talajmentes termesztési közeg felé megy. Meszes talajon meg hülyeség áfonyával kísérletezni, azt talajcserével kell megoldani.
Ez akkor lesz így, ha átlagos mészigényű fajokat termesztesz, hiszen ami mészkerülő, ott épp az alacsony mésztartalmat kéne fenntartani. Tehát azt is nézni kell, hogy milyen növény.
Feketeszeder, málna nem biztos, hogy fogja szeretni a mészpótlást.
A savanyú műtrágyák természetesen okoznak kalcium veszteséget, a pozitív oldala meg az, hogy cserébe meg a foszfor és egy csomó mikroelem (fémionok) felvehetősége javul. A mai műtrágyázási gyakorlatban az amszulfát több 10 000 to-s nagységrendben kerül éves felhasználásra M.O-on. A savanyú talajokon a visszapotló meszezés (dolomitozás) fontos. Régi gyakorlatban a N-műtrágyákra bevezettek egy ún mész-indexet, ami azt mutatta hogy egységnyi felhasználáshoz mekkora mennyiségű mész szükséges annak közömbösítéséhez.
A sorrend kevésb- erősen savanyító sorrendben: Mészammonsalétrom (pétisó) karbamid , ammónium-nitrát, ammónium-szulfát.
Azért számoljunk azzal is, hogy az ammónium-szulfát hatására nem fog-e fölszabadulni a Ca a talajban. Egyrészt a keletkező puffernek mennyi lesz végül a pH-ja?
Savanyítás: a legjobban az amszulfát savanyít, azt ráadásul korlátozás nélkül lehet venni. Szolnokon is gyártja a Bige Holding. A kertészetekben a csepegtető öntözők alatt termelt savanyú pH-t kívánó növényeket korábban salétromsav adagolással oldották meg. (na azt is jól bekorlátozták magánszemélyek egyáltalán nem vehetnek már belőle semennyit.) Láttam ugyanezzel sikeres áfonya termesztést bázikus talajon.
