Rosszul érted. Mindkét gáz fejlődik, mivel vítózbontás történik. Az oxigént nyilván membrán technikávalválasztják le a hidrogéntől azaz a feldúsított víztértől. Hihetetlen h. mi minden szart el nem lehet adni. Molekuláris hidrogén szobahőmérsékleten mint gyökfogó! A disszociációs energiája 435.7 kJ/mol. Vajon milyen enzimrendszer tudja aktiválni és reakcióra késztetni a szervezetben. Kiváncsi lennék egy komolyabb tanulmányra.
Ha egy problémára vannak profi, kidolgozott eljárások, akkor szerintem szakmai hiba nekiállni amatőrködni. Kereshetek alu feketítés receptet, vagy te is rákereshetsz, de soha nem lesz olyan egyenletes és tartós a szine, mint a gyári eloxálás.
A szilkonra gondoltam mint festék, korom pigmenekkel.
Tud itt valaki bővebben az uv állóságáról? Most direkt felmentem megnézni, 30 éve körül azzal csináltam valamit a háztetőn és úgy látom semmit nem változott, erősen éri a nap.
(oké, köszönjük emese, majd megkérdezzük az a ki tudja (-: )
Ja, igen, az abszolút feketéhez kell közelíteni, napkollektor szerű valami a rendeltetése.
Ettől tartottam, az eloxálásban elbomlanak a pigmentek. )-: Nem tudom pontosan a technológiáját, de valahogyan bizonyára lezáródik a vastagított oxid réteg, nem tudom korommal vas-oxiddal stb.... szervetlen stabil anyaggal meg lehet e oldani.
Az sem mindegy, hogy optikailag fekete, vagy termodinamikailag.
Ugyanis a szemünk csak egy szűk sávot lát az elektromágneses spektrumból. Tehát amit az érzékszerveinkkel feketének észlelünk, az infrában vagy uv-ben még tükröző is lehet. A lopakodó esetén például a rádióhullámok egy meghatározott hullámhosszán kell feketének lenni.
És igen, az eloxálás kifakulhat néhány hónap után.
Vas (szénacél). Amúgy a platinán kívül szinte minden fémben átdiffundál a hidrogén. Kérdés, hogy mennyi van belőle, mennyi maradhat, és mennyi idő áll a rendelkezésre. :)
létezik olyan, emberi áron beszerezhető szűrő, membrán, bármi, amivel egy gázkeverékből (konkrétan R134a, vagyis tetrafluoretánból) szelektíven ki lehetne engedni (le lehetne választani) a hidrogén gázt? A gázkevekék kb 5-6 bar nyomáson lenne (folyadék és gőz formájában), és a gőzfázisban lenne néhány térfogatszázaléknyi hidrogén.
(igen, tudom, hogy a folyadékot kellene leengedni, mert abban valószínűleg csak néhány molekula kóvályog, de azt nem lehet)
Nem én kereszteltem el őket erre a névre, Bakondi és vagy az állam találta ki őket miután a vörösiszap ügy megtörtént. Akkor realizálták, hogy iparbiztonsági szempontból enyhén szólva is bőven van teendő az országban. Mindenesetre szerencsétlen névválasztás- egyetértek.
Az élet úgy hozta, hogy többek között ammónium-nitrát nemzetközi kereskedelmével foglalkoztam több éven át. Kollegáktól thallottam, hogy a Bejrútban felrobbant AN orosz gyártmány volt, melyet kb 6 évvel ezelőtt szállítottak volna Ausztráliába, bányaipari megrendelésre. A szállító hajó katasztrofális műszaki állapotban hajózott Szuez felé de Beirutban ki kellett kötnie mert elsűllyedt volna. A hajót a hatóságok lefoglalták, mire a szállítmányozó cég rögtön csődöt jelentett és a lefoglalt rakományt (cca 2700 to AN-t) kényszerből tárolták azóta a kikötőben! Mivel nem tudunk részleteket, -de sajnos tapasztalataim bőségesek Észak-afrikáról és a Közel-Keletről- , számomra nyilvánvaló, hogy a tárolás körülményei, az előírások és szabályok be nem tartása együttesen okozta a tragédiát. Eleve érthetetlen, hogy mi a fészkes fenéért tárolták ezt a veszélyes árut 6 éven át a zsúfolt kikötői negyedben ! A laikusok nem tudják de az ipar, ammónium-nitrátból ún, technical grade (ez alkalmas robbantásra) és fertiliser grade (műtrágya minőség, fstabilizált, nehezen robban) minőségeket gyárt. Ami felrobbant, az a technikai minőségű volt. Összehasonlításképpen M.O-on pl. a mezőgazdasági célú AN tárolása és kezelése adott telephelyen 300 tonna felett egyidejűleg tárolt mennyiség esetén engedélyköteles, katasztrófavédelmi zsargonban ún. alsó küszöbértékes, veszélyes tevékenység, a tárolás körülményeit, az előírások betartását folyamatosan ellenőrzi a katasztrófavédelem! Ennek köszönhető pl hogy a hazai mg.célú éves AN felhasználás napjainkban lement 70 000 to körüli értékre, mely éves mennyiség 20 évvel ezelőtt ennek sokszorosa volt. Helyette nőtt a veszélytelen karbamid, és a dolomitörleménnyel vegyített (nem robbanó) ammónium-nitrát használata. Utóbbit Pétisó vagy mészammonsalétrom (MAS) néven nevezi a szakma.
