Hogyne, a kernel-konfigban a "File Systems"-ben keresd meg a saját fájlrendszered (ext2, ext3, ext4, reiser, jfs, xfs) alatt az 'Extended attributes', azon belül a 'POSIX ACL support' opciót. Ha ez megvan, akkor a használhatod a getfacl/setfacl programokat.
Az ACL nekem nagyjából azt jelenti hogy egy fájlhoz vagy könyvtárhoz, több csoport vagy felhasználó jogosultságainak megadása lehetséges.
Jelenleg úgy nézem hogy csak third-party cuccokkal valósítható meg, szóval nem érdemes nagyon erőltetni.
Természetesen minden megvalósítható az "egy user és egy csoport" megközelítéssel is , csak kell egy kis idő amíg átáll az ember az "NT-s" logikáról :)
ACLs on Linux
Öszintén szólva nem tudom mit gondolsz NTFS ACCESS LIST-nek? a user/csoport/other jogokat mind1ik tudja, plusz egyedi dolgokhoz lásd ->> trustix a freesmeat-n.
Gam
UI: De eddig azt hallotam csak, hogy normális user+csoport kiosztással minden probléma megoldható.
Tényleg én sem tudom, hogy AIX/Solaris-s setacl/getacl tevékenységnek van-e Linuxos megvalósítása???????
Üdv,
És az ext3-ról mi a véleményetek. Szerintem nagy előnye, hogy "menet közben" is át lehet állítani és nem kell semmit formázni.
'tune2fs -j /dev/hda' azt hiszem valahogy így működik. A Woody-ban lévő tune2fs már támogatja, de persze le lehet tölteni az újabb csomagot is.
"Mandrakenál az installkor simán kiválasztod a partíciók típusát és aztán semmi gond. Ez a "grafikus telepítö csoda", tehát pl. Debiannal biztos nem így megy :-)"
Szerinted akkor hogy ? Előbb feltol minden pkg-t, azután partícionál és formáz, majd kiválasztod mire formázott ? :) Sajnos nem grafikás, de itt is installkor meg kell mondani, mégis milyen legyen egy adott partíció. Állítólag következő nagy verzió váltás után már magától kitalálja hogy mit szeretne a delikvens. De akkor meg minek a grafika ? :)))
Jpar Linuxos PDC-t raktam ossze az utobbi fel evben reiserrel. Egyiken sem jelentkezett az altalatok emlitett "file-vesztes" tunet, pedig nagy 16-30 gigas particiokrol van szo. Ekkora meretnel az ext2 fsckja fertaly ora altatt sem vegezne...
Innen ahol én állok úgy látszik hogy a ResierFs nem arra való, hogy a rendellenes leállás okozta adatvesztést megakadályozza, ez lehetetlen is lenne (vö write cache), hanem csak arra, hogy a rendellenes leállás után is konzisztens file-rendszer legyen megengedve azt, hogy a file-ok tartalma nem a legfrissebb.
Desktop jellegű rendszereknél, mint például az enyém is, azért határozottan jól jöhet a ReiserFS. A kényes dolgokat amik változnak (azaz az adatokat és a /, /etc, /home, stb) rá lehet tenni egy pár száz megás ext2fs partícióra, míg a /usr/bin és társai mehetnek ReiserFS-re. Gyorsabb is a rendszer és a megbízhatósága sem kisebb, ráadásul nincs minden x. újraindításkor ellenőrzés ami egy 10G-os ext2 partíció esetén elég fárasztó tud lenni. Úgy hogy én nem igazán örülök a hogy a RedHat kihagyta a ResierFS-t, így mégis csak Mandrake-et használok, pedig most éppen az RH ettől eltekintve jobbnak tűnik.
én már a 3.25.xx nemtudom, elég régóta használom a reisert. itthon a gépemen.
a 2.2.17-19-es kernelekbe meg patc-0eltem.
msot a 2.4.2-es van fenn. abban az "uj" formatumu 3.26.xxx -os verzioju (??? asszem) reiser van.
nekem eddig meg semmi gondom nem volt vele. kop, kop.
azért azt tudni kell: a reiser meg nem stable. a másik, emg, h. az ujabb kernelek doksijaban irtak/jak, h. ezek és ezek lettek javitva, érinti a reisert is. szal, frissités.
az igaz, hgoy a debian alatt nem lehet "kattintgatva" reisert csinálni, de azért lehet... :)
sot a /-re is.
:
root@budweiser:~# mount
/dev/sda3 on / type reiserfs (rw,errors=remount-ro,errors=remount-ro)
proc on /proc type proc (rw)
/dev/sdc1 on /home type reiserfs (rw)
/dev/sdb1 on /mnt/data0 type ext2 (rw)
/dev/hdd1 on /mnt/cipelo type reiserfs (rw)
/dev/sda2 on /var/spool/squid type reiserfs (rw,noatime)
a noatime a squidnak kellene. de az umountkor szol, h. ervenytelen kapcsolo. szal'nem ertem, de mind1.
mar letoltottem a 2.4.4-es kernelt. abban is van javitas a reiser-hez.
"Azert a linuxra nem az a jellemzo hogy szeret fagyni..."
Pont erre céloztam. Fagyni még nem fagyott egyik általam felügyelt Linux sem, és mivel nagyon távoli rendszereket nem menedzselek, számomra nem elég vonzóak a ReiserFS előnyei ahhoz, hogy akár egyetlen adatvesztést is megkockáztassak.
Adatvesztésnél úgyis rám lenne szükség, hogy a napi 2xi mentésből visszaállítsam az elveszett fájl(oka)t, már ha egyáltalán észre lehet venni, mi veszett el...
Tud valaki olyan tesztet javasolni, amivel lehet tesztelni, hogy az az adatvesztés, amit a RedHat-es BeRo egy hónapja írt a ReiserFS-ről ("... our kernel people have found that ReiserFS isn't ready yet, it still caused heavy filesystem corruption under heavy load tests ...") mennyire jellemző (még)?
Azert a linuxra nem az a jellemzo hogy szeret fagyni... Onmagatol nem csinalja, ha meg miattam hal le akkor plane nem a reiserrel van a gond... A write cache-nek van egy ilyen "feature"-je ha nem engedik neki hogy kiirja magabol amit szeretne... :P ... Elvileg a write cache kikapcsolhato (de nem neztem itt lehetseges-e, a par sorral kisebb logfile-ok nem fajnak annyira, a biztonsag nem azokon mulik - forditaskor meg nem kerdezte)... Ha a gep esetleg a tavolletemben hal meg, akkor szerintem pozitiv hogy nemi adatvesztes aran (mar ha tortenik adatvesztes) talpra tud allni mint hogy par napon keresztul var egy root pwd-t...
A RedHat 7.1 ReiserFS támogatásának elnapolását (meg)magyarázó Bernhard Rosenkraenzer írását elolvashatod a SlashDot-on (http://slashdot.org/articles/01/04/16/1352255.shtml), vagy a Mandrake topicban, ahova tszanto idézte be.
Well, en valamikor januarban kenyszeritettem ra a Debianomat a reiserfs-re... Nalam a (nem is annyira) random autodelete annyiban merul ki, hogy ritkan uriti ki a cache-et a memoriabol (ez egyebkent nem baj, kiveve ha:)... Elofordult mar hogy ~2 cdnyi cuccot pakoltam at reiseres particiora, aztan ~1 perccel kesobb sikeresen lerohasztottam a gepet (unstable glibc rulez)... termeszetesen hibat nem talalt a transaction replay-nel, de a file-ok nyomtalanul eltuntek... Azota ha le akarom fagyasztani a gepemet, adok neki elotte egy mount -a -o remount,rw-t (flushb-k helyett)... :P ... Ezt leszamitva hatarozottan jobbnak tartom mint az ext2-t... Anno egy durvab fagyas utan root pwd, fsck manually, stb..... most feleled szo nelkul, csak eppen felejt egy kicsit...
Ezt a random autodelete-t hol olvastad? Kicsit bovebben erdekelne, ugyanis ugy fel eve ReiserFS-t hasznalok, de meg nem jott elo ilyesmi, viszont ha nagy a riziko, akkor visszapakolok mindent ext2-re.
Hm, undelete nincs, de ahogy olvasgatom random autodelete viszont van.
Akkor talán helyesebb egy pár hónap múlva újra visszatérni a fs-csere kérdésére...
Köszi az infót.
Be tudna valaki számolni "undelete" élményekről, tapasztalatokról?
Tud egyáltalán a Reiser ilyet.
Jobban, vagy kevésbé, mint az ext2fs?
Milyen progi kell/van hozzá?
