Mk1 külterületi ingatlan.A két telket elválasztó drót kerítés felújítást igényel (40 éves drót kerítés) melyet a szomszéd építetett újjá, ránézésre is az én káromra.(30 cm )Ezt megerősítette az általam készíttetett kimérés.A szomszéd szerint ez a kimérési dokumentum nem kötelező érvényű rá nézve,ez nem bírósági papir, csak egy kitűzés! Egyébként is ha a kerítés rossz helyen volt, akkor beállt az elbirtoklás szerinte.Valóban így van?
társasházban különtulajdonba tartozó kéményt el lehet birtokolni? (alsó lakás nem használt kéményébe 20 éve bekötött a felső lakás tulajdonosa egy gázkészüléket)
Igaz, bár akkor még a nagyon hasonló esetekben hozott bírósági itéletek alapján elég egyértelműnek/kedvezőnek látszott a végeredmény. Most már persze nincs mese, ide ügyvéd kell....
Viszont ismét csak köszönöm az eddigi tanácsokat, és a végeredménytől függetlenül nagy segítséget jelentett.
Most olvastam vissza, látom, már májusban is ügyvédet javasoltam, kár, hogy nem fogadtad meg. Ilyen ügyben necces ügyvéd nélkül nekifutni a tárgyalásnak.
Sajnos, nem, ez a fórum nem erre való, hanem csupán arra, hogy igencsak vázlatos és a teljes tényállást mellőző hozzászólások alapján valamit megpróbáljunk kitalálni.
Ha fellebbezni kell, akkor arra rövid az idő, gyorsan forduljon egy ügyvédhez.
Itt nem igazán ildomos közzétenni elérhetőségi adatokat, sem ajánlásokat erre.
Közös tulajdon elbirtoklási ügyben kaptam Öntől sok jó tanácsot, ezek + egy hasonló eset Legfelsőbb Bírósági itélet (Pfv.I.20.624/2008/7) indoklásában szereplő érvek alapján kértem a felperesi kérelem elutasítást. A bíró a szóbeli indoklásban ezekkel szinte nem is foglalkozott, a felperesnek adott igazat.
Lehetne privát vonalon konzultálni, és/vagy tudna-e ilyen ügyben jártas ügyvédet ajánlani?
Közös tulajdonú ingatlan elbirtoklásakor a bíróságnak fokozott szigorúsággal kell vizsgálnia, hogy az elbirtoklásra hivatkozó fél magatartása összeegyeztethető-e a többi tulajdonostárs jogaira és a dologhoz fűződő törvényes érdekeire. Nyiván ilyen, ha szó nélkül lebontja az ingatlant, de nem nagyon találok olyan perleírást, amiből látható lenne, hogy milyen cselekedeteket ítél meg a bíróság annyira nem össszegyeztethetőnek, hogy az már kizárja az eltulajdonlást.
Üdv! Egy kis segítség kellene. Van egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan (üres telek). Az ingatlan nem megosztható. A tulajdoni hányadok 1/4-1/4-1/2. Az 1/2 tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonos gondozza az ingatlant (fűkaszálás) saját állítása szerint már 20 éve. Most elbirtoklási pert indított a másik két tulajdonostárs ellen, a fenti okra hivatkozva. Valóban fennállnak az elbirtoklás feltételei? Birtokolhatta sajátjaként szakadatlanul az ingatlant abban a tudatban, hogy van két másik tulajdonosa is, akiket rendszeresen felszólított az ingatlan gondozására, amelyet tényként a keresetlevélben is leírt?
Köszönöm a választ, különösen a bírósági határozatok fellelhetőségét. Nem kis idő volt végigböngészni, de megállapítottam, hogy az elbirtoklási igények 90%-a elbukik, mégpedig a "sajátjaként" birtokol feltétel megitélésén. Az indoklások megfogalmazása eléggé egyöntetű.
Az adásvételin nem szerepelhetett a teljes ingatlan, ez kizárt, ha szerepelt volna, akkor ő most 1/1 arányú tulajdonos lenne és nem lenne szükség póthagyatékira.
Bírósági határozatokat a www.birosag.huoldalról is tudsz keresni. Egyébként nincs precedensjog, nem biztos, hogy a bírót érdekli egy másik bíróság ítélete.
A bíróság valszeg nem "simán" utasít el egy ilyen keresetet, neki kell bizonyítania (rajta van a bizonyítási teher), hogy sajátjaként birtokolt, amelybe egy esetleges rosszhiszemű birtoklás nyilván nem tartozik bele.
A helyedben fogadnék ügyvédet, és érvényesíteném viszontkeresettel visszamenőlegesen is a használati díj iránti igényemet, már csak azért is,mert így jobb a poziciód egy esetleg megegyezés esetére.
Köszönöm a választ, véleményem szerint is az adás-vétel pillanatában már tudnia kellett arról, hogy nem egyedüli tulajdonos. Ha az adás-vételin esetleg a teljes ingatlan szerepel, és ezt ö aláírta, nem az elvárható gondossággal járt el, de ekkor ennek következményeit nem nekünk kellene viselni.
Az ingatlan bővítése, felújításe, fedezetkénti használata értelemszerűen nem a tulajdonostárs hozzájárulásával történt, hiszen már akkor nem élt, én pedig csak a póthagyatéki eljárás során szereztem tudomást a tulajdonrészről.
Az eddigi elemzés és a józan ész szerint a keresetet a bírónak el kellene utasítania, de peres ügyekben semmi sem biztos.
Sajnos nem találtam a Szegedi Itélőtábla eseti határozatát kivéve az enyémmel analóg, hivatkozásra alkalmas további jogi esetet, pedig örültem volna néhánynak.
Megérne egy misét utánanézni annak is, hogy az ő korszerűsítéséhez ki járult hozzá. Ha senki (mert akkor már nem élt a társtulajdonos), akkor elvben nem is kaphatott volna engedélyt a korszerűsítésre.
Ha a társtulajdonos hozzájárult (aláírta), akkor az a tulajdonjoggal való rendelkezésnek minősül, így nincs meg a 15 év.
Az a tényállás, amit leírtál, arra vonatkozik, ha pl. a társtulajdonos kifejezetten úgy rendelkezik: ezentúl használja egyedül a tulajdonostárs az egész ingatlant, neki már úgysem fog kelleni soha.
Ezt azonban bizonyítania kell a tulajdonostársnak, és ha nem él az egykori társtulajdonos, akkor az nem fog sikerülni, így bukta.
Ahogy írtam, a te esetedben van egy biztos pont: az adásvételi szerződés, amelyet a későbbi birtokos aláírt. Így tudatában kellett legyen annak, hogy nem az egészet vásárolta meg.
Azért semmiféle bírói gyakorlat nem ad arra alapot, hogy valaki résztulajdonjogot vásároljon, majd ezt követően "elbirtokoltam" felkiáltással az egészet megpróbálja megszerezni. Ez igazságtalan lenne, nyilván te is így gondolod.
Köszönöm a megnyugtató választ, ámde kaptam olyan hivatkozást, hogy:
"Egymagából abból a tényből, hogy a tulajdonos a jogával nem él, még nem következik, hogy a birtokos sajátjaként birtokol. Ez csak akkor állapítható meg, ha abban a hiszemben birtokol, hogy a dolog a sajátja vagy tudja ugyan, hogy az másé, de véglegesnek tekinti a maga birtoklását.”
Ennek nem találtam jogszabályi okát, ha mégis így lenne, meglehetősen szubjektív bírói mérlegelésnek adna teret.
Elbirtoklás: feltétele, hogy valaki 15 éven keresztül sajátjaként birtokolja az adott ingatlant (-hányadot).
Ez azt jelenti, hogy az elbirtoklónak mindvégig annak tudatában kell lennie, hogy az az ingatlanhányad az övé (és nem másé).
Amennyiben a tulajdonostárs adásvételi szerződéssel szerezte meg az ingatlan 3/4 hányadát, szvsz nem hivatkozhat arra, hogy úgy tudta: az egész (1/1) az övé, hiszen nem ez szerepelt az adásvételi szerződésben, amelyet nyilvánvalóan aláírt.
Nagyjából te is ezt írtad le a hozzászólásban. Valóban, maga a birtoklás ténye nem elégséges az elbirtokláshoz, jóhiszemű (!) sajátjaként birtoklás is szükséges, amely itt nem áll fenn. Az, hogy ő használta az ingatlant kizárólagosan (és még modernizálta is), jogalap nélküli használat volt és te, mint tulajdonos, érvényesítheted - öt évre visszamenőlegesen - a használati díj iránti igényedet vele szemben.
Ezzel együtt, megegyezést javaslok: vegye meg tőled az ingatlanhányadot, 1/4 eszmei hányadrésszel amúgysem fogsz tudni mit kezdeni.
Megörököltem nagyszüleimtől egy olyan teleknek az 1/4 részét, amiről nem is tudtam, hogy közünk lehet ahhoz a településhez.
A nagyszülők sem tudtak róla, hogy a nevükön van, ez biztos. Soha nem beszéltek róla...
És nagyapa már 1975-ben, nagymama 1989-ben meghaltak.
Most keresett meg közjegyző a hagyatéki tárgyalás miatt. Őt hiába kérdeztem, nem mondta meg, hogy 2018-ban hogyan került elő ez a hagyaték.... Pedig tudnia kellett az iratokból...
Most jól megszívatott, egy elbirtoklási per közepébe csöppentem....
Nem tudom ki lesz a kimenetel, de a hátam közepére nem kívántam, hogy ellenem bírósági per legyen, daganatos betegségem miatt, meg pláne... Van nekem mivel küzdenem!
Bennem is az a kérdés merült fel, hogy hogyan gyakoroltam volna tulajdonosi jogaimat, amikor nem is tudtam a telekről, sőt eddig nem is voltam résztulajdonosa...
Vagy az általad felvetett kérdés is teljesen jogos:
"Jogosan hivatkozhatok-e arra, hogy önhibámon kívül nem élhettem tulajdonosi jogaimmal (lévén hogy csak most váltam ténylegesen az 1/4-rész tulajdonosává)?"
Hivatkozhatok majd az elbirtoklás nyugvására esetleg?
Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan 1/4 - 3/4 arányban egy elbirtoklási per tárgya. Az 1/4 arány tulajdonosa 1955-ben elhunyt, tőle a testvére örökölte a tulajdonrészt. A 3/4 tulajdonosa 1995-ben eladta a tulajdonrészét. Az 1/4 rész tulajdonosa 2000-en meghalt, azonban a hagyatéki leltár nem tartalmazta ezt a résztulajdont, mivel annak tulajdonjogát csak 2007-ben! jegyezte be a földhivatal a már elhunyt! javára. Az elhunyt örököseként erről a hagyatékrészről nem tudtam, arról csak akkor szereztem tudomást, amikor a 3/4-rész tulajdonosa 2012-ben elbirtoklási pert indított az elhunyt! ellen, és a bíróság a felperest hiánypótlásra utasította - azaz az elhunyt helyett annak örököse perbevonását írta elő. Ekkor a felperes póthagyatéki eljárást kezdeményezett, és csak ekkor szereztem tudomást erről a résztulajdonról. A póthagyatéki eljárás nemrég lezárult, a közjegyző a hagyatékot átadta és a földhivatal a tulajdonjogomat bejegyezte. Most fog folytatódni a bírósági eljárás, amelyben a felperes arra hivatkozik, hogy az ingatlant több mint 15 éve folyamatosan birtokolja, arra kölcsönt vett fel és modernizálta.
Jogosan hivatkozhatok-e arra, hogy önhibámon kívül nem élhettem tulajdonosi jogaimmal (lévén hogy csak most váltam ténylegesen az 1/4-rész tulajdonosává)?
Hivatkozhatok-e hasonló elbirtoklási perben hozott elutasító itélet indoklására, mely szerint " Önmagában az ingatlan használata nem vezethez elbirtokláshoz, -szükséges, hogy a birtokos alapos okkal feltételezze, sajátjaként birtokol. Ezt a felperes nem igazolta, hhiszen a tulajdon ... tulajdoni hányadának megszerzésekor (....-ben) nyilvánvalóan tudnia kellett arről, hogy az ingatlan további tulajdoni hányadai mások tulajdonát képezik, következtetésképpen nem lehetett abban a tudatban, hogy az ingatlan egészét sajátjaként birtokolja." , illetve ugyanezen perben az illetékes Itélőtábla határozatára, mely szerint "az elbirtokás feltételeinek vizsgálatakor szükséges a birtokló szubjektiv tudatának értékelése, nevezetesen, hogy a birtoklást sajátjaként tekintette-e. Amennyiben ez nem állapítható meg, az elbirtoklás objektív feltételeinek már nincs jelentősége (BDT 2008.1830.1) Mindebből következően a sajátjakénti birtoklás csak akkor állapítható meg, ha a birtokos nemcsak a külső megnyilvánulások szerint birtokolja a dolgot sajátjaként, hanem maga is alapos okkal feltételezheti azt, hogy sajátjaként birtokol"" Minden tanácsot, ötletet előre is köszönök.
Kicsit régi a kérdés, de látom, nem kaptál választ.
Elbirtoklást bíróság állapíthat meg. Ha tudod az illető adatait, indíts ellene pert. Tartózkodási helyét megtudhatod a népességnyilvántartásból (mármint ha van).
Ha ez sem sikerül, akkor ismeretlen helyen tartózkodóként kell perelni, ügygondnokkal, hirdetményi kézbesítéssel.
Mikor tűnt el? Az elbirtoklás ideje legalább 15 év, szakadatlan és sajátjaként birtoklásra van szükség részedről (egyáltalán, használod az ingatlant?), ám ha a tulajdonos közben valamiféle tulajdonosi gesztust tett (pl. fizetett az ingatlan után adót), akkor sajnos, nem fog menni.
Tudtok mondani valamit mi a helyzet a nagyon hosszú ideje több évtizede ismeretlen helyen tartózkodó, feltételezhetően elhalálozott tulajdonostól elbirtoklással?
Üdv.Nem tudom,hogy jó helyen érdeklődök -e.Történetem a következő röviden.Hárman vagyunk testvérek ,és amikor a bátyánk megnősült szüleim ajándékba adták nekik a telekből 200 négyszögölt.Mi ekkor még ,öcsémmel kiskoruak voltunk,nem tudtunk hozzájárulni az ajándékozáshoz.Ez történt kb 40 éve.Hét évvel ezelőtt bátyánk meghalt ,sógórnőnk és a bátyánk örökösei nem érdemlik meg,hogy ez az állapot fennmaradjon.Mostmár mi is döntőképesek vagyunk az öcsémmel,és nem szertnénk hozzájárulni az ajándékozáshoz.Azóta sógrnőnk ott él a rajta felépített házban .Tehetek e valamit utólag, mert jó lenne ha fizetne az ingyen telekért.
Érdeklődni szeretnék, hogyha valaki egy osztatlan közös tulajdon egyik felében tulajdonos,letelt a 15 év, szeretné elbirtokolni a ház másik felét. Hogyan teheti meg, ha a társtulajdonos halott, nem volt hagyatéki eljárás, és az utódokat nem lehet felkutatni. (Hivatalos levélben igazolták, hogy nem jegyzik a társ.tul.-t az országban).
A kerdesem az lenne hogy Budapest egyik keruleteben lenne egy kertes regi csaladi haz.Nagyon gazos rossz állapotú házzal.Azt gondoltam en ezt elbirtokolnam.Kik a feltetelei.Gondolom egyebb kozuzemi tartozas is van rajta..Nem tudom mit kell ilyen helyzetben tenni.Foldhivatal telekkönyvi szemle ?
Édesapám kb. 50 éve sajátjaként használ egy házhelyrészt, amiről most kiderült, hogy a szomszédé az ingatlannyilvántartás szerint. Kerítés is van a két telek között, amit most a szomszéd megbontott, és elfoglalta a betonkeverőjével és egyéb szerszámaival ezt a vitás telekrészt. 50 év alatt nem jelezte, hogy ez az övé lenne, mi is abban a tudatban voltunk, hogy a miénk. Ő birtokháborítással vádol minket, mi pedig arra gondoltunk, hogy elbirtoklási pert indítunk. Szerintetek?
