"Engem is a bizonyíték hiánya tart attól vissza, hogy elhiggyem." Akkor yoo!
"szerintem az agyhullámok nem elegendőek arra, hogy átvigyék a gondolatokat - valami másnak is kell léteznie, amiről még nem tudunk" Én elképzelhetőnek tartom, hogy elegendő, de e kérdésben nem mernék ennél határozottabban állástfoglalni...
Engem is a bizonyíték hiánya tart attól vissza, hogy elhiggyem. Bár, az elmélet egyes elemeit magaménak vallom, mert valahogy saját magam is hasonló következtetésekre jutottam, még mielőtt erről az elvről olvastam volna.
U.i. szerintem az agyhullámok nem elegendőek arra, hogy átvigyék a gondolatokat - valami másnak is kell léteznie, amiről még nem tudunk.
Nem tudom, az agyhullámok milyen erősek. A rádióhullámok igen nagy távolságokra is elérnek, de nekik is szükségük van némi erősítésre. Lehet, hogy az agyhullámokat is erősíti valami, de az is elképzelhető, hogy távolabbra is elérnek, mint ahogy azt a műszerek mérik. Mindenesetre én úgy tapasztaltam, hogy néhány km-es távolságban működik, de hogy mi a határ, arról fogalmam sincs.
Ez a "kozmikus tudat" elnevezés kissé félrevezető, mert igazából "kozmikus tudatalatti"-nak kellene hívni. Az emberek tudatalattija áll összeköttetésben ezzel, ill. az egyes ember tudatalattija ennek a masszának a része, tehát nem a tudatos gondolatok, ismeretanyagok, stb. alkotják. Így a vizsgatételek sem, hiszen azok mindenképpen a tudatos (tudatosan megtanult) dolgok táborába tartoznak.
Talán ez a massza adatokat tartalmaz az egyes emberekről úgy, hogy ezek az infók az 1es ember tudatalattiján keresztül kerülnek bele. Így a kósza gondolatok is eljuthatnak ebbe a masszába, ahonnan esetleg egy másik ember "lehívhatja", persze nem tudatosan. Az is elképzelhető, hogy ez a "lehívás" jobban működik olyan egyének között, akik egyébként is hasonlóaan gondolkodnak, "egy hullámhosszon vannak". Így működhet a telepátia.
A szimpátia meg úgy, hogy pl.:
tfh. Józsi kedvenc állata a krokodil - ez az infó bekerül a kozmikus tudatba; innen Mariska, akinek szintén a krokodil a kedvence, a tudatalattiján keresztül megkapja az infót; és ők csak azt veszik észre, hogy valamiért szimpatizálnak egymással, pedig most látják egymást először.
Nem mondhatnám, hogy hiszek ebben az elméletben, de egész jónak tűnik.
"Ezekbol sajnos nem derül ki, mekkora a hatótávolsága a telepátiának, mindenesetre néhány km-re biztosan elér." Ez viszont (részemről) sajnos gyengíti az én/mi elgondolásom/unk valóságosságának eshetőségét.
Azt nem nagyon hiszem, hogy a szimpla agyhullámok (amelyeket az EEG képes kimutatni) kilóméteres távolságokban hatnának. Persze ez is igaz lehet, de ha valóban kilóméteres a telepátia hatótávolsága, akkor valószínűnek tartom, hogy egyéb magyarázatok után kell nézni...
"Ha ez így van, akkor ezen a kozmikus tudaton keresztül talán muködhet a telepátia is, sot, a szimpátia is." És mit gondolsz, mi módon valósul meg mindez?
És mit gondolsz, miért nem lehet leszedni a kellő infót a "masszából", amikor pl vizsgázik az ember?
Először is, ne haragudj kérlek, hogy csak most írok!
Teljesen megfeledkeztem a veled kezdett csevejről, bocsi!
"Úgy gondolom érdemes mindenféle vallási és egyéb maszlagtól lecsupaszítva nézni némely kérdést: erre pedig szvsz legjobb mód, ha az Agykontrollt nézzük, amely semmi természetfelettit nem tartalmaz (bár elvben ettol még lehetne hozzá köze..)." No azért igen!
Ha a természetfeleti alatt azt értjük, amire a mai tudományok nem tudnak magyarázatot adni, akkor akadnak, párat máris említesz belőle.
"Az agykontrollal lehetséges gyógyítás, akár távgyógyítás is, de jövobelátás, vagy akár valamilyen módon mások sorsának megváltoztatása. Állítólag muködik, hát ki kell próbálni! :)" Én a gyógyítást elhiszem. Szerintem tény, hogy az ember pszichológiai állapota és a fizikai állapota között kapcsolat van, szvsz nem is kicsi...
A többi szvsz humbuk... (Nem azért mert ellenkezik a világképemmel, hanem azért, mert szerintem nincs rá semmiféle bizonyíték!)
"Márpedig, ha ez igaz, és az agykontroll gyakorlatok folyamán nem veszünk igénybe semmi "túlvilági" segítséget, akkor az azt jelenti, hogy mikor a vallások arról beszélnek, hogy ,,csodálatos gyógyulások, jövolátás'', stb., akkor sem Isten, vagy egyéb misztikus dolgok, hanem ugyanaz a jelenség áll a háttérben, mint az agykontroll esetében, csak éppen a vallásos szemlélet ezt eltorzítja." Abban mélységesen egyetértünk, hogy bármely valós dolognak lennie kell magyarázatának.
"Feltéve tehát, hogy ,,valami van'' kíséreltem meg továbbgondolni bizonyos dolgokat." Igen, én pedig ezeket a valamiket próbálom a mostani ismereteink alapján magyarázni, feltéve, hogy azok nem járnak tévúton.
Helló!
Most tévedtem ide.
Az én tapasztalataim (már írtam egy másik topikban, de ráérek lepötyögni):
van egy személy, legyen X. Ha X-szel találkozom, ami nem túl gyakori, és egyáltalán nem tudhatom, mikor fog ez bekövetkezni - nos, aznap reggel az utolsó álmomban mindig megjelenik, sőt, leginkább az egész álom róla szól. Az X-szel való találkozásokra véletlenül (?) kerül sor, mégis 100%-ban megérzem előtte néhány perccel, hogy szembe fog jönni az utcán. Ilyen esetek:
(i) a bejáratott, rövid útvonalon indulok el az 1etemre, miután elnéztem az óra időpontját, nem is ekkor kellene indulnom. Az 1ik utcasarkon megtorpanok: eddig egyenesen szándékoztam továbbmenni, de most valami szinte kényszerít, hogy válasszam a balra eső utat, vagyis a hosszabbikat. Ekkor eszembe jut X, és az, hogy talán épp arra fog jönni (ez volt az első alkalom, és előző éjjel vele álmodtam). Ezek után már meg sem lepődök, mikor találkozom vele.
(ii) d.u. van, és mindenképpen otthon akarok maradni tanulni, úgy tervezem, ki sem teszem a lábam otthonról. D.u. 4 körül egyszercsak úgy érzem, muszáj (!) bemennem a városba, pedig fogalmam sincs, mit akarhatok én ott. Elindulok, csak azt tudom, hogy a belváros felé kell mennem, aztán elérek egy kereszteződést, ahol most 3 lehetőség van előttem. Ekkor jövök rá, hogy az áruházba megyek, pedig nincs szükségem semmire, már előtte bevásároltam. Ekkor már sejtem, hogy találkozom X-szel, már csak az álom miatt is. Természetesen, X-et meglátom a boltban, miután percekig mászkáltam szinte céltalanul (vagyis nem vettem semmit, nem is állt szándékomban).
(iii) X-et fél éve nem láttam. óráról kifelé menet hazafelé veszem az irányt, ráadásul gyorsan, mert nagyon éhes vagyok, még nem ebédeltem. Elmegyek egy épület mellett, ránézek, aztán megyek tovább. Mielőtt azonban átmennék a zebrán, meggondolom magam, visszafordulok abban a biztos (!) tudatban, hogy X ott van abban a bizonyos épületben. Eredmény: természetesen ott van!
Nem tudom, miért pont X-szel állok telepatikus kapcsolatban, nem ismerem annyira. Sokkal kézenfekvőbb viszont, hogy édesanyámmal gyakran szó szerint ugyanazt mondjuk ki, miközben nem is nézünk egymásra; ráadásul ezek a dolgok néha olyan képtelenségnek tűnnek, pl. poénok, hogy nem tudom elképzelni, hogy testbeszéddel közvetítettük volna egymás számára őket.
Ezekből sajnos nem derül ki, mekkora a hatótávolsága a telepátiának, mindenesetre néhány km-re biztosan elér.
Többé-kevésbé magaménak vallok egy elméletet, mely szerint az emberek tudatalattija egy nagy egyetemes "masszává" áll össze, ún. "kozmikus tudattá" (amely szerintem egyébként isten része), így minden ember össze van kapcsolva a másikkal a tudatalattija segítségével. Ha ez így van, akkor ezen a kozmikus tudaton keresztül talán működhet a telepátia is, sőt, a szimpátia is.
No! Elősször is: amit vázoltam, az csak egy elméleti lehetőség. Nem mondom, hogy én így gondolom, csak vázoltam egy lehetséges képet, mint megfontolásra alkalmast.
Mert ugye: vagy megelégszünk annyival, hogy csak és kizárólag az anyagi agy van, mely létrehozott minket (mármint tudatot, lelket, EGO-t, személyiséget, vagy hívjuk ahogy akarjuk...), és minden más nuku, vagy kénytelenek vagyunk soxor vad ötletekkel is, továbbgondolni a dolgot/dolgokat. Amit írtam, az mindössze erre volt kísérlet.
Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy létezzenek bizonyos "különleges" képességek, amelyekre tapintanak rá a vallások, és parajelenségek, de a saját cirádás, nevetséges ruhájukba bújtatva.
Úgy gondolom érdemes mindenféle vallási és egyéb maszlagtól lecsupaszítva nézni némely kérdést: erre pedig szvsz legjobb mód, ha az Agykontrollt nézzük, amely semmi természetfelettit nem tartalmaz (bár elvben ettől még lehetne hozzá köze..).
Az agykontrollal lehetséges gyógyítás, akár távgyógyítás is, de jövőbelátás, vagy akár valamilyen módon mások sorsának megváltoztatása. Állítólag működik, hát ki kell próbálni! :)
Márpedig, ha ez igaz, és az agykontroll gyakorlatok folyamán nem veszünk igénybe semmi "túlvilági" segítséget, akkor az azt jelenti, hogy mikor a vallások arról beszélnek, hogy ,,csodálatos gyógyulások, jövőlátás'', stb., akkor sem Isten, vagy egyéb misztikus dolgok, hanem ugyanaz a jelenség áll a háttérben, mint az agykontroll esetében, csak éppen a vallásos szemlélet ezt eltorzítja.
Feltéve tehát, hogy ,,valami van'' kíséreltem meg továbbgondolni bizonyos dolgokat.
A következőkben Calw3r ezen topic 102-es hozzászólására reagálok.
Kedves Calw3r!
"Mivel az agy működéséről még keveset tudunk, akár fel is tételezhetjük, hogy a gondolatok, érzések valamiképpen (amolyan agyhullámokként) terjedhetnek a térben, és egy másik ember ezeket akár képes is lehet érzékelni." Csak pár hozzászólást visszaolvasva is azonnal láthatod, hogy véleményem szerint a gondolatok éppen az agyhullámok segítségével "olvashatók ki".
"Feltételezhetjük, hogy minden állat egyfajta aurát tud kialakítani maga körül, amely arra szolgál, hogy segítse a túlélést: fel lehet vele fedezni egy másik élet auráját, érzékelni, hogy ellenséges-e az adott állattal szemben, stb." Az aura létét én nem akarom kizárni, de úgygondolom elképzelhető, hogy aki "látja" az aurát is telepatikus úton jut az aura "színeit" befolyásoló információhoz, majd saját agya elhiteti vele, hogy Ő azt valóban az illető körül látja! (Ha esetleg tudsz olyan információról, amely az aura létét bizonyítja, kérlek oszd meg!)
A mondatod második fele volt számomra a döntő, mikor a telepátia létén kezdtem gondolkodni! Valóban hatalmas evolúciós előnyt jelentene, ha egy állat "megérzi", támadója támadó 'szándékú' gondolatait! Ez tényleg meglehetősen elképzelhetővé tenné, egy telepatikus képességekkel 'megáldott' élőlény túlélési esélyeinek megnövekedését!
Ha maradunk az elektromágneses teóriánál akkor a telepátia hatótávolsága elsősorban a vevőberendezés érzékenységétől és az adó teljesjtményétől függ.
Arról, hogy nincs antenna:
Bármi képes antennaként viselkedni, amiben az elektromágneses inpulzusok áramot indukálnak. ( egy darab vas is az udvaron) Tehát nem kell az agytól látványosan elkülönülő antennának lenni, gyakorlatilag maga az egész agy, vagy az egész test is funkcionálhat antennaként.
És mi van, ha nincs antenna?
(Igazság szerint, nem hinném, hogy gondolatoknak van egy fix kiindulási pontja, az antennának viszont kötve kéne lennie ehhez, hogy beindíthassa a másik ember gondolatát az én fejemben.)
Ha a dolgot ilyen oldaláról akarjuk vizsgálni, feltétlenül szükségesnek tartom, hogy tisztázzuk, ki szerint mi a telepátia hatótávolsága!!!
A rádió működésével gondolom nagyjából tisztában vagy. Gondolom, ha elektromágneses sugárzásról van szó a telepátia esetében, akkor elég jól megmegyarázható a működése.
Nos tegyük fel, hogy létezik telepátia, és azt elektromágneses sugárzás közvetíti. Ebben az esetben az agy elektromos vezető tulajdonsággal rendelkező valamely részében ez a sugárzás áramot indukál. ( az elektromágneses sugárzás márcsak ilyen ) Ez ha elég erős már kisülésre késztetheti a neuronokat, ergó a telepátiához ebben az esetben nincs másra szükség, minthogy az agy rendelkezzen valami olyasmivel, mint a rádióvevők antennája...
Elgondolkodtató eseménynek voltam részese.
Kíváncsi vagyok Ti mit gondoltok.
Bementem a konyhába, úgy hogy a macskám is látott. Ült egyhelyben, és már már úgy látszott teljesen hidegen hagyja a konyha és a benne szereplő én. (Ez nem így van mikor éhes.) Kb 5 méterre volt tőlem, és a testem bal felét láthatta, mikor elkezdtem szórakozni, hogy mingyá gondolattal idehívom. Gondoltam, ha valahova, akkor a konyhába biztos bejön, mert nem csak a "telepatikus indittatás" az egyetlen.
Kb 15-20 másodpercig "hivogattam", de nem reagált.
Ekkor bőszen nézni kezdtem egy darabka husit, amely csak karnyújtásnyira volt tőlem. Még erre se nagyon reagált, de a húsról nem is tudhatott, mert azt nem láthatta. (Az a jobb oldalamon volt.)
Többször is a husira néztem és vissza, de még mindíg nem csinált semmit.
Ekkor jött az ötlet, és megfogtam a husit. Amint a kezemben volt és úgy néztem rá, felált és rohant hozzám.
Mint mondtam, nem láthatta a husis kezem, és nem hiszem, hogy akkor csapta volna meg a szaga. (Ami még amúgy sem jelentheti számára, hogy feltétlen részesül belőle.)
Az elképzelhető, hogy a bal felemen vette észre a mozdulatot, pedig odafigyeltem, hogy minnél kevésbé látszódjon.
Igyekezni fogok megismételni a "kísérletet", de addíg is kíváncsi volnék a véleményetekre!
Szerintem nagyon hasolóan gondolunk erre a témára.
Mindemellett, az agy elektoromos "kisugárzása" (EEG) egy bizonyított tény, és szerintem nem kell sokkal messzebb keresni az igazságot. (Ha van. ;-)
Nem hiszem, hogy sok ettől eltérő sugárzással rendelkezne agyunk. (Persze ezt nem is akarom kizárni.)
Viszont az EEG egyértelműen az agyműködést mutatja. (Sőt valamilyen szinten már a gondolatok olvasását is képesek elvégezni.)
Ha ez igaz, akkor elektromágneses sugárzással állunk szemben, és arról nekem fogalmam sincs, hogy mik annak a korlátai. (De mindenképpen vannak!!!)
Az én legnagyobb gondom ezzel az elgondolással, hogy sejtelmem sincs miképpen okozna az én agyam neuronjainak kisüléséből fakadó elektormágneses sugárzás, kisüléseket egy másik ember agyának neuronjai között...
Hát nagyon nehéz erre a kérdésre válaszolni anélkül, hogy ne éljünk némi feltevéssel, ugyanis a telapátia léte tudtommal nem bizonyított. Bizonyítékok hiányában annak sem vagyunk tudatában, hogyha létezne is telepátia akkor az milyen úton, közvetítő közeg, vagy sugárzás segítségével terjed....
Viszont, az is igaz mivel erre nincsenek bizonyítékaink ezért aztán arra se nagyon, hogyha mégis létezik telepátia akkor annak mekkora a hatótávolsága.
Én a magam laikus fejével arra tudok gondolni, hogyha létezik ez a számomra megmagyarázhatatlannak tűnő, és mégis lelkesítő kapcsolat ember és ember között, akkor annak hatótávolsága nem lehet véges.
Amennyiben létezik a telepátia akkor azt valamilyen olyan sugárzásnak kell közvetítenie, amelyet műszereinkkel képtelenek vagyunk felfogni, ergó nem ütközik bele. Ha nem ütközik bele akkor az azt jelenti, hogy a még oly rafinált anyagból készűlt műszerek sem tudják útját állni. Ebben az esetben felteszem semmi sem tudja útját állni, ergó a telepátia hatókörének csak a tér és az idő határai szabhatnak határt. (vagy még az sem!)
Ha ez kicsit lázas gondolatvezetésnek tűnne ne csodálkozzatok, ugyanis lázas vagyok!
Hogy lásd hajlok a kompromisszumra :)), elfogadom h. van élő, halott és még nem halott. Nem tudok belemenni abba, h. akár átmenetileg is fekete-fehéren határozzam meg a dolgot, mert szerintem összetettebb, bár nem hiszem h. szükségünk lesz e felosztásra, hisz ez nem kapcsolódik szervesen a témához.
Azt hittem, sokkal többen mesélik el majd tapasztalataikat!
Azért nem veséztem tovább a dolgot, mert nem igazán tartozik ide. Abban teljesen igazatok van, h. nem a legszerencsésebb "halál utáni élményekről" beszélni (nem emlékszem h. én fogalmaztam volna így), a "halál közeli élmény" (coyot hasonló megjegyzése) sokkal jobban fedi a jelenséget. Nem tartom se halottnak, se élőnek a tetszhalottat, hisz nálamnál sokkal okosabbak sem tudtak zöld ágra vergődni ebben a kérdésben. Nem ártana behatóbban vizsgálni a jelenséget szerintem.
Most olvasok egy könyvet, mely a telepátiát is érinti, ha lesz valami említésre méltó bepötykölöm.
Bátorkodtam arra következtetni, hogy az álatald idézett információból nem azt a következtetést vonod le, hogy aki klinikai halott az biológiai halott is...
>Épp Te írtad ide, hogy aki klinikai halott az nem halott...
Nem, én azt csak beidéztem ide, az agyműködés kérdésének megválaszolása érdekében, bővebben a halálközeli élmények általad felvetett telepatikus magyarázatának alátámasztására. Abba már nem mentem bele, h. én mit gondolok az említett állapotról.
Épp Te írtad ide, hogy aki klinikai halott az nem halott...
Aki halott az halott és nem tud beszámolni semmiről...
Ezért remek húzása az összes vallásnak, hogy az ilyen "helyzetekre" választ ad, mert erről a "helyzetről" soha senki nem fog tudni beszámolni!!!
Szerintem ezért hajlik bárki a vallás nyújtotta magyarázatok elfogadására, merthát a következtetések levonása "Ősi feladata" az agynak, viszont a halál utánról ez nehéz ügy... De hála az okosaknak, ott vannak a vallások amik megválaszolják a megválaszolhatatlant is!!! ;-)
Tetszhalottakról volt szó, tehát olyan emberekről, akiket klinikailag halottnak nyilvánítottak. Az más lapra tartozik, h. Te nem tartod őket halottnak!
Nem tudom, h. ez ugyanaz a Carl Sargent v. sem, de mivel Cambridge-ről volt szó, hitlet adtam a dolognak. Biztos lehet valahogyan ellenőrizni!
Ez a Carl Sargent az ugyanaz, mint aki Shadowrun regényeket, meg a Nosferatu-t írta?
Mindenesetre én a Titkok Könyvét nem tartanám megbízható információforrásnak. Nemere rászabadult a nyugati Däniken-szerü könyvekre, és összeollózott magának egyet. Hiánypótló mü volt, az biztos, nekem is van egy otthon :-)
