Pedig ez baromi érdekes téma, mint a gravitáció, nehogy má kihaljon.
A tehetetlenség az ami makroszkópikusan az anyag "térbekapaszkodását", "térsúrlódását" stb. jelzi. Subkvantumi szinten pedig a térstruktúra megváltoztatásának energiaszükségletét reprezentálja.
Amikor a kocsinak a ló húzóereje hatása alatt végzett mozgását kívánjuk meghatározni, akkor csak azokat az erőket kell összegeznünk, amelyek a kocsira hatnak. A kocsi által a lóra kifejtett (ellen)erő nem a kocsira, hanem értelemszerűen a ló mozgására hat.
Általában is igaz, hogy csak azonos testre ható (vagyis azonos vonatkoztatási rendszerben értelmezett!) erők adhatók össze. Áttételesen egy másik vonatkoztatási rendszerben értelmezett erőt is figyelembe kellhet vennünk, de az nem összeadási, hanem transzformációs kérdés (még ha a transzformáció időnként van is olyan egyszerű, mint egy összeadás).
A Newton III. törvényében szereplő erő és ellenerő definíció szerint különböző testekre hatnak, így definíció szerint nem adhatók össze. Egyúttal az is igaz, hogy az erő és ellenereje transzformációs viszonyban vannak egymással (nagyságra azonosak, irányra ellentétesek), ti. egymás tükörképei. Ez nem meglepő annak fényében, hogy Newton III. az impulzusmegmaradás törvényének a következménye, amely pedig a tér szimmetrikusságából fakad. (Az idő szimmetrikussága pedig az energiamegmaradásra, a tér izotrópiája pedig az impulzusmomentum-megmaradásra vezet.)
A kérdést szokták úgy is föltenni, hogy "ha a szekér is ugyanakkora erővel húzza a lovat, mint a ló a szekeret, akkor mégis miért a ló húzza el a szekeret, és nem fordítva?". Erre az a (talán kissé meglepő) válasz adható, hogy a (függőleges irányú erőket leszámítva) szekérre a ló húzóereje mellett a talaj részéről csak kisebb fékező erő hat, ezzel szemben a lóra a szekér visszahúzó ereje mellett a talaj nagyobb tolóereje is hat (legalábbis gyorsításkor).
A kérdésnek van értelme! Nem "fizikai", hanem pedagógiai. Aki erre a kérdésre zavarba jön, az nem érti a fizikát, legfeljebb jól bemagolta a tankönyvet.
Az inerciarendszerekre visszatérve: a kvantummechanika kapcsán már kiderült, hogy vannak olyan kérdések, amelyekre nem létezik egyértelmü válasz. Lehet, hogy ez is ilyen kérdés. Mármint hogy mitöl inerciarendszer az egyik, mitöl nem az a másik.
1:Összegezésnek csak egy (azonos) testre ható erök esetén van értelme.
2:Mozgás fenntartásához nem kell erö.
Ez után a kérdésnek sok értelme nincs. Mármint annak, hogy "Hogy képes...?" Hogy hányféle választ lehet adni, az tényleg érdekes. Bár azt hiszem, valaki már helyretette ezt a dolgot egy jó régi válaszban.
az egyszerűről meg a bonyolultról jut eszembe: ismeritek a feladványt, hogy képes a ló elhúzni a kocsit az ébredő ellenerő ellenében ? kiváncsi vagyok, ezt hány féle módon tudnák itt magyarázni a topic olvasói. nekem ez is bejött anno a fizika felvételin és komolyan mondom, még a vizsgáztatók között sem volt teljes az egyetértés a válasz illetően. persze, ha jól emlékszem, csak a szóhasználatot illetően volt némi vita
Ha jól emlékszem, már Newton is veszôdött azzal, hogy ha a Világegyetemben csak egy vödör víz van, és azt megforgatja, akkor vízszintes marad-e a felülete, vagy sem.
Ha jól értelmezem, akkor rákerülhet a megfigyelő az egyik vagy másik gömbre, és elhelyezhet egy-egy golyót a felszínükön, és eltérő viselkedést fog tapasztalni.
Asszem ezt hívják Mach-elvnek vagy Mach-paradoxonnak. Honnan tudja az a gömb, hogy ő forog, és nem a másik? Honnan tudják az emberek a buszon, hogy nekik kell hanyattvágódniuk, és nem a többieknek a buszmegállóban? Ha jobban belegondolok, nem értem.
Az ir. (egyik) "definíciója" olyasmi, hogy nem gyorsul. Ezzel csak az a nehézség, hogy a mozgás relatív, úgy hogy pontosan ir.-ből nézve nem szabad, hogy gyorsuljon... mondjuk ez a kis probléma valamelyest elsimítható.
Ha definíció az amit írsz (tényleg kb az), akkor nopláne érdekes lenne okot találni a különbözőségre, a kitüntetettségre. Ugyanis ekkor nem mondunk semmit, amikor kijelentjük, hogy azért lépnek fel a tehetetlenségi erők, mert nem ir.-ben vagyunk...
Szóval ez eredeti szitu: két látszólag ugyan olyan gömb, mindkettőről nézve a másik forog. Csak ők ketten vannak. Miért kitüntetett az egyik? (Ekvivalens módon: miért csak az egyikben ébrednek teh. erők?)
Ha NEM MÉRHETJÜK az erőt, akkor meg nem mondjuk, melyik forog és melyik nem! Vagy mégis?
Szokásos közvélemény kutatás:
Mondhatjuk-e, hogy a fényterjedéshez viszonyítva forog, ezért más, mint a másik?
Ha ezt mondjuk, mondunk-e újat az ir.-es tautológiához (?) képest?
Az inerciarendszer definiciója az, hogy "nem lépnek fel" tehetetlenségi erők.
Tehát minden olyan gömb (vonatkoztatási rendszer), ahol erre mutató jelenségek lépnek fel, forog (gyorsul).
A föld forgását még lehet bizonyitani az ingával is. Egy nagy lengésidejű inga alatt a Föld elfordul. (Ennek az ingának van neve is, de mivel francia, emlékezetből nem merem leírni.)
No ugye, a tehetetlensegi erokon kivul, ha csak ezen ket gombunk van a vilagon, nem latom hogyan lehetne megkulonboztetni a "tehetetlensegi" gombot a forgotol.
(Lentebb irtam, hogy nem er megmerni az eroket, vagy ilyesmi, s azt sem lathatjuk, forog-e az alocsillagokhoz kepest a gomb)
Ugye arra gondolhatunk, hogy a ket gomb valamilyen olyan kulonbozosegekkel bir, amely forrasa lehet a teh. eroknek. De ilyet nem latunk. Vagy merjuk a teh. erot, vagy valahonnan meglatjuk, hogy nem inerciarendszerben vagyunk.
Vegul is az inerciarendszer fogalma korul leledzik nemi homaly...
Igy velekedett valaki (ki is? nem jut eszembe sajnos): a tehetetlensegi ero koordinataeffektus...
A forgó gömbön tehetetlenségi erők lépnek fel, pl. a kevésbé ismert Coriolis-erők. Ezek okozzák a ciklonok, passzát szelek eltérülését.
Valamikor azt hallottam, hogy ha leeresztjük a fürdőkádat, az örvény iránya mindig azonos és ezt is ezek az erők okozzák. Ebből állítólag meghatározható, hogy az északi vagy a déli féltekén vagyunk.
A centrifugális erő változása miatt kelet-nyugati irányú mozgás esetén fellép egy relatív súlycsökkenés ill. súlynövekedés (Eötvös-effektus, ha jól emlékszem). Eötvös épített ennek kimutatására egy elmés szerkezetet.
