Kedves Nibiru!
Szerintem a megoldásod kiváló, ha egyértelmű, miről van szó. Tehát, semleges szövegkörnyezetben oda kell tenni mellé a hangsugárzót vagy a hangszórót.
Nem vagyok feltétlenül a nagyképű, definitív terminológia híve, azonban a túl bennfentes nevek sem jók. Persze, minden a megrögződéstől függ, és abban rengeteg a véletlen elemÖrülnék, ha a csicsergő és a dörmögő megfoganna, de félek, nem fog.
is Ádám
Én nemrégiben újra elkezdtem használni egy régi mániámat. Konkrétan a hangszórók fajtáinál a tweeter és a woofer (jobb esetben mélynyomó) helyett én most már csak azért is csicsergőt, és dörmögőt szoktam mondani. Az eredeti angol hang is állathangokhoz hasonlít, miért ne tehetnénk ezt mi is?
Szóval CSICSERGŐ és DÖRMÖGŐ!
Kedves phls!
Kár a helyzőért annyit küzdened. Nem gondoltad át a dolgot rendesen. A mai magyar nyelvben a -z deverbális képző használata esetén a kötőhang sosem esik ki. Emiatt a helyző képzése nem szabályos, az szabályosan helyező lenne.
A példáidnak utánanéztem, azok bizony a nyelvújítás táján keletkeztek, emiatt nem szabályos képzésűek.
Zavart okoz továbbá, hogy olyan példákat is felhozol, ahol a -z ikes ige tövét képezi, amelyikben viszont kiesik a kötőhang, és az valóban produktív (dohányzik, patakzik stb.)
Ez a két eset nem azonos, hiba összemosni.
A helyzőt elég óvodás módon nevezed ki jónak. Szerintem nem jó. Ez legalább annyira megalapozott állítás, mint a tied.
A beszúrási pont kapcsán azt mondtam, hogy a Microsoft így honosította. Ezzel az alakkal sok ezren találkoznak. A megoldás a lehető legszabatosabb, mert a dolognak nem az a lényege, hogy villog, hanem az, hogy az a pont, ahova kell a betűt beszúrjuk.
A port -> kapu értelmezése nem felel meg az eredeti terminológiai szándéknak. A port eredetileg azt a látványt vette alapul, ahogy a hajók a kikötőben a cölöphöz vannak kötözve.
Te, ha tanítasz, magyarázhatod a kaput, lelked rajta. És akkor magyarázd rögtön azt is meg, hogy ez a kapu nem az a kapu, ami az angolban a gate volt, és amelyet valóban kapunak neveznek magyarul. Vedd már észre, hogy a nyelvhasználót a homonímia jobban zavarja, mint az, hogy egy alak új, különösen, ha a magyartól egyáltalán nem idegen.
A kapu homonimavoltát felismerve a portot, amelyik később jelent meg, mint a gate értelmű kapu, ezért inkább portának próbálták magyarítani, de ki tudja, miért, ez sem ment igazán át.
Ide tartozó megjegyzés, hogy a homonima a terminológiában hiba. Igaz, hogy a terminológia elveit csak a szaknyelv legmagasabb irodalmi rétegén szabad számon kérni, azonban az, hogy egy szó ugyanazt jelentse, alacsonyabb szinteken is elfogadható követelmény. Ezért, szíves engedelmeddel, a port -> kapu megfeleltetés mindenképpen hibásnak kell tekinteni.
Kis Ádám
1. "Aki minden idegen szót eleve nehezményez, az ... árt a tevékenységével. (13)" Kedves Ádám, a fentit az alábbira válaszoltad, vagy vmelyônk félrenézett vmit?:
... alaposan meg kell vizsgálni a jövevényeket, nem szabad kategorikusan nemet mondani...(8)
2. A szabályos képzés a helyezô lenne. A súlyzó, vonalzó, körzô nézetem szerint nem szabályos képzések...(13) Kedves Ádám, a helyzô szóalkotási módja a létezô szóképzések legszabályosabbika.
Nem mosom ui. össze a tározó és a súlyzó alakot. Az elôbbivel a tározó/tároló/tárló hármasra akartam utalni. Figyeld csak meg e szavakat: zuhanyzó, vonalzó, (vad)orzó, képzô, zsírzó, bélyegzô, hangzó, lúgzó, szorzó, porzó, kormányzó, dohányzó, térzô, patakzó, szemzô(kés), önzô, szerzô, versenyzô, jelzô, jegyzô, körzô, ellenzô, magánzó, bagzó, segélyzô, alakzó, sorzó, szabályzó, toborzó stb. Bennük a kötôhang kiesése, hiánya – ami ugyebár sokszor szófajváltáshoz vezet – lehet természetes, sok évszázados folyamat eredménye (szóhasadás), de lehet – valóban – nyelvújítási lelemény is (már némelyik alapszó is ennek köszönheti létét). S ha az utóbbi eset áll is fenn, akkor is miért "szabálytalan" a képzés? Vannak szavak, melyekben csak a -z nem áll már meg, így a -zó/-zô tekinthetô képzôbokornak. (Egyébként uígy viselkednek a -z képzôhöz hasonló -l képzôs szavak is: gázló, tárló, nyakló, ebédlô stb.)
Eszerint teljesen lényegtelen, hogy a helyzôt hely+zô-nek vagy hely+(e)z+ô-nek tekintjük-e. Jó, tömör, szabályos, magyar. A kétségtelenül idegennek tűnô (6) kurzor-, körzör-, trezor-féléket mindenképpen lepipálja.
3. A beszúrási pont angolul helyesen insertion point, magyarul – a már említett mellett, nem tükörfordítással s egyszerűbben – villogó. Szövegmódban a helyzô neve szövegék vagy szövegmutató. Ha nem így írtam volna, elnézést.
4. Port – kapu.
port- egyesek kapunak (is) mondják, de az informatikai értelemben nem elég kifejező (0/2)
A kapu ürügyén: nem értem, hogy "informatikai értelemben nem elég kifejezô". Miért? (2)
port = kapu, kikötő (3)
Nézetem szerint a port sem kifogásolható szó. (5)
Miért nem jó a kapu a port helyett? (8)
A port miért nem jó magyar szó? Lásd part! (A kapu képileg nem igazán alkalmas.) (13)
Hogy egy kicsit konstruktívabbak legyünk, s ne elbeszéljünk egymás mellett: a porton mint kapun jönnek-mennek az adatok, ezért szerintem a kapu képileg-hangilag-eszmeileg-filozófiailag-nyelvileg-szakmailag-hardverileg-informatikailag nagyon is találó szó a portra. Különösen az ablakból nézve.
Kedves főnök!
Nem vitatni akarom azt, amit mondasz, inkább továbbfejleszteni. Ami az orvosi nyelvet illeti, éppen ma találkoztam nyelvművelő orvosokkal, messze nem annyira elégedettek a nyelvükkel, mint Te. Szerintem a számítástechnika magyar nyelve jobb, mint az orvosoké. (Érdekes állítást hallottam: az orvosi nyelvben születik a legtöbb új szó.)
A szó szerinti fordítást illetően is igazad van, de nincs is ilyen törekvés, igen sok olyan magyar szó van, amelyik nem szószerinti fodítása az angolnak, a legnevezetesebb ezek közül a directory, melyet hagyományosan könyvtárnak, újabban címtárnak fordítanak.
A szófaji különbözőséggel kapcsolatban annyit tennék hozzá, hogy gyakori az az eset, amikor az angol szó szófaja környezetfüggő, és ennek megfelelően másképp kell fordítani: pl. az input (output) lehet ige (pontosabban cselekvést jelentő főnév: bevitel), főnév (helyet jelölő: bemenet) és melléknév: bemeneti, beviteli.
Kis Ádám
Engedjétek meg, hogy beleszóljak. Szerintem ezt az egészet úgy kell felfogni, mint a szaknyelveket általában. Az orvosi nyelv is tele van latin kifejezésekkel, és nagyobb részük "átmagyarult". El kellene fogadni, hogy a számítógépnek az angol a szaknyelve. Amit tudunk magyarul mondani, az úgy is elterjed, ami nem az meg nem. Sajnos a mai világunkban már nem szájról szájra terjednek az új szavak, így nem olvad be olyan jól a nyelvbe, holott erre az emil egy jó ellenpélda. Mindezek ellenére amellet vagyok, hogy próbáljunk meg ezeknek a szavaknak magyar megfelelöt találni, és használjuk is öket. Vigyázni kell azonban arra, hogy ne akarjunk mindent szó szerint lefordßitani, mert a magyar sokszor igével fejez ki olyan dolgokat, amit az indoeurópai fönévvel.
Üdv!
Kedes phls!
30 éve foglalkozom a számítástechnikával, oktatok, szerkesztek. a helyző szóalakot most hallottam először. A képzés nyelvtanilag nem megalapozott, zó, ző képzőbokor a magyarban nincs. Hogy a tározót idézted, azt mutatja, hogy érzéketlen vagy a tározó és a sulyzó alakok különbségére. Ugyanis a magyarban van -z képző, amelyik szabályosan kötőhanggal kapcsolódik a tőhöz, és ez a kötőhang rendszerint nem esik ki, és ehhez, mint az igékhez általában kapcsolódhat az -ó, -ő képző. A szabályos képzés a helyező lenne. A súlyzó, vonalzó, körző nézetem szerint nem szabályos képzések, hanem nyelvújítási alakulatok.
A szó ejtésével kapcsolatban ZSB-nek van igaza, és az ő hozzászólása a 7. pontodnak is bírálata. Nem az számít, hogy idegen-e a szó, hanem az, hogy be tud-e illeszkedni a nyelvünkbe. Aki minden idegen szót eleve nehezményez, az én szememben nem naiv Don Quijote, hanem a nyelvvédelem hatásfokát rontva, árt a tevékenységével.
A beszúrási pont angolul nem text cursor, hanem inserting point, ami arra mutat, hogy a Microsoftnál felismerték, hogy ez a két fogalom különbözik. Nagy baj lenne, ha minden fogalmat azonos szóval jelölnénk, amely értelmileg összetartozik.
A hely problémáját félreértetted, ez az írásra vonatkozott, és ez a kérdés itt, a Magyarulezban elég sok hangot kapott. Persze, oldottnak csak neked szabad lenned.
A 8. pontot remélem, nem nekem írtad, a igen, határozottan visszautasítom, mint azt is, hogy nekem célozd bírálatodat egy sor olyan dologért, amelyet nem mondtam.
A 9. és 10. pont szintén nem nekem szól, maximum azt kérdezném meg, hogy a port miért nem jó magyar szó? Lásd part! (A kapu képileg nem igazán alkalmas.)
Kis Ádám
"Egyébként szerintem a kurzor kiejtés idegen a magyartól"
Márhogy mi idegen mitől? Van ugye a latin curro ige (fut, szalad, rohan, siet; folyik), - ami ilyen jó kis etimológiákat produkált az évszázadok során: cursarius (lat), corsaro (ol), husar (szerb), huszár (magy), hussar (ang) stb. - és remekül megvan ilyen magyar szavakban: kurzív, kurzus, kurír...
Mitől is "idegen a magyartól" a kurzor kiejtése? Épp elenkezőleg, a cursor angol ejtésénék (legyen mondjuk körször :-)) "el- (vissza-) magyarosodása.
Kedves Szigiri!
Én nem tudom, te ki vagy. Én a saját nevemmel veszek részt ebben a vitában. Ha utánanézel, megláthatod, hogy a számítástechnikai terminológiáról nemcsak fatáziálgatok, vitatgozgatok. Kialakult az a szilárd meggyőződésem, hogy a purista megközelítés többet árt ennek a célnak, mint használ. Válaszaim a következők:
1. Ha megjelenik egy új fogalom, a legtermészetesebb, hogy a meglevő szókészletből keresünk szót a megnevezésére. Az idegen szavak átvétele során igen jómegoldás az, ha a már korábban meghonosodott hangalakot alkalmazzuk rá. Te mondhatod, hogy ez nem jó, de a mértékadó közönség így döntött. A program szót ebben az értelemben a szakma 30 éve elfogadta, kár hadakoznod ellene. A portál újabb, de az analógia azt mutatja, ez is sikeres. Na és, ha akárki voluntarisztikusan kiötöl valamit, az miért lesz jobb?
2. A cd azért nyereség, mert teljesen motiválatlan, semmilyen kialakult konnotációja nincs, ugyanakkor nyelvileg kezelhető.
3. Én is lapkát szerettem volna. Tiltakoztam is azellen, hogy a csip ebben a formában bekerüljön a szótárba. Nálam lapka.
A hatodik pontodra azt válaszolom, amit a bevezetőben írtam. Lehet, hogy nem vagyok valami lelkes, de teszek a dologért, nem csak beszélek róla, és szerencsére lehetőségem is van erre. Ugyanakkor mindenkit arra kérek, és bizdítok, hogy reálisan, a nyelv önmozgásához igazodva foglalkozzanak ezzel a dologgal, mert az erőszakos voluntarizmus árt.
Kis Ádám
Erdekes dolgokat irtal nekem. Egy gond van veluk. Engem nem igazan gyoztek meg. Ugyhogy alljon itt a felelet az altalad kifejtett mondolatokra:
1. program es portal:nyilvan mar magyarosan hangzanak ezek a szavak, leven nem ujonann behozottak. A programnak mar van egy jelentese, mint musor, idotoltes stb. Csakhogy figyelembe kell vennned, hogy ezeknek a szavaknak mindnek megvan a magyar megfeleloje, es mintegy szinonimakent hasznalhatjuk ra a kulfoldi megfelelojet. Szerintem a lehetoseget meg kell adni a magyar szavaknak is!
2.Miert nyereseg a CD szo. Ezen sokat gondolkodtam. Ez valami olyasmi magyarazat, amit nem ertek( miert rosszabb a fenylemez?, talan a cd kifejezobb, vagy a compact disk)Tudod lehet mankoval jarni, csak akkor az ember elfelejt egy ido utan jarni!
3. Oszinten, nem kifejezobb a lapka? MIERT HAGYTUK HOGY CHIP LEGYEN?- tehetnem fel a kerdest egy kicsit Szorenyisen. mert lustak voltak kitalalni egy masik szot a helyere. Vagy mond meg, nem lesz logikusabb, ha a sajat nyelvunkhoz igazitjuk a beszivargott szavakat. Miert baj az?
4.Nos ez a pont nekem is tetszik:)
5.Ez csak a szuk kor kedveert van benne, ugyanis ezek olvassak a rovatot:)
6. Lehetne egy kicsit lelkesebben! Azt hiszem a vilaghalot hasznalok nagyobb befolyassal birnak a halos-nyelvtan alakitasaban, mint az MHSz. Ugyhogy ez esetben kerdeses, hogy ki is a kutya.
Rendszer: a "rencer" ejtés nem hasonulás, hanem összeolvadás.
Számítógép: írásban sokaknak a két középsô (s nem az elsô kettô) hosszú mgh.-ja jelent gondot.
Bocsánat.
Helyénvalóbb lenne, ha egy másik rovatban való vitánkat még egy elejtett megjegyzés erejéig sem gyűrűztetnéd át ide ("ismét a humortalanság vétkébe esni"). Ha valóban így gondolod, válaszolj ott. Az itteniek nem tudnak mit kezdeni ezzel.
Ami a helyzô szót illeti, jó néhányan használják. Érdeklôdésedre a következôket tudom mondani róla:
1. Alapja az echte magyar hely szó, belôle a "-zó/-zô" képzôbokorral jött létre. E képzési mód korántsem improduktív a mai nyelvben, ld. tározó. E tekintetben rokona pl. a súlyzó, zsírzó stb. Hogy e képzési mód nem a leggyakoribb, azt elismerem, de ez szerintem inkább az elônyére válik a szavunknak, mintsem a hátrányára, mert valamelyes egyediséget kölcsönöz neki, ugyanakkor a szó megmaradt rövidnek.
2. Értelmileg a két fogalom szorosan összetartozik, a körzörrel ui. vminek a helyét mutatjuk meg, rámutatunk vmire (innen a másik találó magyar elnevezése: mutató).
3. Nézzük az eredeti szó ejtését! Az elôzô pontban szándékosan írtam a másik gyakori ejtés szerint, mint ahogy te említetted: kurzor és körzör. Elég régóta megvan már e fogalom a sztech.-ban, s a mi hangrendszerünktôl idegen ejtés következtében még mindig nem dôlt el, hogyan is ejtsük. Nem hogy egyértelműen nem gyôzôtt egyik alak sem, hanem megfigyeléseim szerint – programozó vagyok – továbbra is fele-fele arányban ejtik így meg úgy, mélyen vagy magasan. Már csak ezért is magyarítani kellene a cursor szót. Egyébként szerintem a kurzor kiejtés idegen a magyartól.
4. A helyzô szó használatával elkerülhetjük a bántó ismétlôdéseket ott, ahol a cselekvést is meg kell neveznünk: "mutassunk a helyzôvel a kívánt ikonra". Persze így is lehetne: "vigyük a mutatót..."
5. Ne vedd személyeskedésnek, de hozzád méltatlan kijelentés, hogy a helyzô szót legfőképp azért tarhatjuk magyarosnak, mert hordozza helyesírásunk egyik tehertételét, az ly-t. Mint már írtam, s te is tudod, meg nyilván mindenki, aki e rovatban megfordul, e szó alapja ôsi magyar szó. A képzése szabályos, nem elkoptatott. A szó nem tehet róla, hogy éppen ly van benne – de különben is, ez miért baj? Magyarítás címén csakis olyan szavakat szabad kiagyalni, melyekben helyesírásilag gond egy szál se? A "számítógép" elsô két hosszú ékezete nem problematikus némelyeknek? A "rendszer" (mely a szaknyelvben tk. "op. rsz.") nem íródik sokszor a hasonulás miatt c-vel? (Itt a hálón "brahiból" szinte már csak így...) Stb.
Más:
6. Szakmai dolog, de a mutató/helyzô mint fogalom nem pontatlan. Amit említesz mellette, a beszúrási pont (szövegmutató, rövidebben szövegék), az text cursor névre hallgat.
7. Határozottan hibásnak tartom azt a kijelentésedet, miszerint a nyelvvédelemnek nem feladata általában az idegen szavak bekerülésének gátat szabni. Az más kérdés, hogy nincs egyértelműen létszámstop, hogy alaposan meg kell vizsgálni a jövevényeket, hogy nem szabad kategorikusan nemet mondani, hogy nem egy íróasztal mellôl kell kimondani a verdiktet stb. stb.
8. Károsnak tartom azt a felfogást is, hogy inkább vegyük át sebtiben az idegen szavakat, mintsem keressünk rájuk vagy alkossunk helyettük magyar szót. Tipikus nemtörôdömség, lustaság.
Az elôzô két pont természetesen elvi kérdéseket pendített meg. A kérdés szakirodalma tengernyi, a pillanatnyi állás tudtommal 1:1.
Kedves Renee!
Írod "Mellesleg szószerint sosem lehet fordítani ha magyarosítani akarunk. Nem angolról kellene magyarra fordítani, hanem magyarul kellene meghatározni eme funkció gombok neveit." Ebben tökéletesen igazad van, csak egy lépéssel tovább kellene menni: magyar billentyűzetet kellene kialakítani: még ez sem gond. Nagyobb gond a vezérlőkódok neve: ehhez magyar operációs rendszert kellene kialakítani. Azt hiszem, erre nem számíthatunk.
A szómagyarításaiddal kapcsolatban szeretném felhívni a figyelmedet arra, hogy a szófaj jelenségét figyelmen kívül hagytad. Főneveket nemigen szabad igének magyarítani.
Kis Ádám
Kedves phls!
Nem szeretnék ismét a humortalanság vétkébe ezni, ezért megkérdezem: a "helyző"-t komolyan gondoltad, s ha igen, miért jó a kétségtelenül idegennek tűnő, de alakjában sok magyar szóhoz hasonló kurzor alakot egy nemlétező szóval helyettesíteni, amelyet legfőképp azért tarhatunk magyarosnak, mert hordozza helyesírásunk egyik tehertételét, az ly-t? Ugyanis a helyző alak a magyarban nem létezik, és létező alakokból nem hozható létre.
Kis Ádám
Kedves Szigiri!
Kezdeményezésednek nem lehet egyértelműen örülni. A nyelv veszedelmének falra festése annak ellenére sem káros, hogy Herder óta évtizedenként születnek biztos jóslatok a magyar nyelv elpusztulásáról. Ahhoz képest elég jól van. Azonban ez a listás, szavakat pellengérre vonó módszer sehova sem vezet. Először is el kell dönteni, hogy mi jelent veszélyt,
- az hogy új szavak kerülnek a nyelvbe,
- az hogy olyan szavak kerülnek a nyelvbe, amelyek nem felelnek meg a nyelv jellegének,
- illetve az, hogy meglevő szavak kiszorulnak a nyelvből.
Nézetem szerint a nyelvvédelem az utóbbi két jelenségre irányulhat csak, az elsőre nem, annak nem lenne semmi haszna, de nem is lehetséges.
Emellett arra is figyelni kell, a nyelv mely rétegét bíráljuk. Semmiképp nem szabad szűk rétegnyelvekkel foglalkozni, nemcsak azért, mert energiapocsékolás, hanem azért, mert visszafele sül el, a jogos nyelvvédelem a műhelynyelv vagy egy rétegzsargon esetében akadékoskodásnak minősül.
Végül azt sem árt megfigyelni, mit nevezel idegen (más helyez - értelmezhetetlenül - magyartalan) szónak.
Ha ennek tükrében nézzük a felvetésedet:
1. A program és a portál magyar szavak, még akkor is, ha érződik rajtuk az idegen eredet.
2. A cd a magyar nyelvtől nem idegen (lásd tv és társai), olyan szó, amelynek elterjedése nyereség (a kompaktlemez, fénylemez, lézerlemez rosszabbak). Az más kérdés, hogy a cd-lemez alakot hogyan értékeljük. Nézetem szerint a port sem kifogásolható szó.
3. Nyugodtan az előző csoportba sorolhatnánk a chipet és a kurzort is, ezekkel más a baj. A chip-csip alakilag rendben lenne, de az új szó sajátos hangulatú magyar hangalakra települ rá, így nem kívánatos mellékzöngék tapadhatnak hozzá. Mindazonáltal az , hogy a Magyar Helyesírási szótár "csip" alakban szerepelteti, könnyen azt eredményezheti, hogy hamarosan teljes értékű magyar szóvá válik. A kurzorral műhelynyelvi szinten nem lenne szabad foglalkozni, az igényes irodalomban azonban nem is használják, mégpedig azért, mert pontatlan. Például a honosított Microsoft-termékekben szövegkörnyezettől függően "beszúrási pont", illetve "egérmutató" a neve.
4. A szervert a magyar nyelvű szakirodalom jelentős részében "kiszolgáló"-nak nevezik, helyesen.
5. A backspace, az enter és az escape billentyűk illetve vezérlőkarakterek nevei. Ebben a minőségükben újdonságok, így az eredeti nevük nyugodtan alkalmazható, amennyiben illeszkednek a magyar nyelvhez. Az enter ennek minden további nélkül megfelel, az escape-t fonetikusan át kell írni (ez még gond, mert szokatlan). A backspace nem ejthető, ő gondot jelent. Magam visszatörlő vagy visszatörlés formában szoktam használni, a hagyományos írógép-terminológiában, ha jól emlékszem, visszaváltó a neve.
6. A topic és az off-topic szűk rétegben használatosak, nem kell velük foglalkozni.
7. Marad az e-mail. A Magyar Helyesírási Szótár ezt is felvette ebben az alakban. Szerintem nem helyes, számos itt előforduló alak jobb lenne helyette. Dehát - a kutya ugat, a karaván halad.
Kis Ádám
Mint "rovatnyito":), szeretnem felhivni a figyelmet, hogy nem csak a szamitogep nyelveben fordulnak elo a magyartalan szavak, hanem- ahogy renee is emlitette- altalaban a koznyelvben is. (mondjuk nekem aa "ciki" sem tetszik, bar az ugy tudom nem nemzetkozi szo). Szoval minden serlemes es fulserto kifejezesz es szot szivesen latok. es eleg, ha csak a javaslat jon be, hogy "magyarositani kelle ezt meg ezt". Aztan majd torenik valami. legalabb is remelem. ez eddig igy nekem nagyon tetszik, es valami ilyesmit szerettem volna.
Koszi mindenkinek a hozzaszolast:)
maradok:szigiri
Remek ötlet, mert hát egyre gyakrabban bukkannak elő a magyar emberek szájából ezekhez hasonló kifejezések, mint
fíling, lájkolni, fák, wáó!! (ez a kis édes a kedvencem) és még rengeteg ilyen van, de most nem ez a cél. Hirtelen nem is jut most több az eszembe.
Csapjunk a lovak közibe:
chip= szelet, vezérlőegység
kurzor = mutató, irányadó
E-mail = elektronikus posta (erre nem találok jobbat)
topic = tárgykör
escape = szökés, kilép
enter = elfogad, belép
off-topic = külső, más (tárgykör)
port = kapu, kikötő
Mellesleg szószerint sosem lehet fordítani ha magyarosítani akarunk. Nem angolról kellene magyarra fordítani, hanem magyarul kellene meghatározni eme funkció gombok neveit.
kurzor = helyzô, mutató E-mail = emil, elevél, drótposta topic = rovat (nem téma! – mi ennek a rovatnak a témája?)
escape = El vagy Ki gomb a billentyűzeten
enter = Eredj (ez meg az El a magyar Mac-bill.-en vannak)
off-topic = más(hova való/tartozó), idegen (témájú) port = kapu
A kapu ürügyén: nem értem, hogy "informatikai értelemben nem elég kifejezô". Miért? Ha a mouse elég kifejezô az angoloknak! Vagy ott az ablak, az adatbusz stb. A CD-re próbálkoztak fénylemezzel, de nem vált be.
Lehet, hogy igazad van olyan teren, hogy nem biztos, hogy szakmailag helyes lenne minden "por nep" altali fordítas. De az internet kezd annyira elporiasodni, hogy lassankialakul az az aga akik csak elvezik a vilaghalo aldasait, es egy masik, akik megteremtetik nekunk ezeket az elvezeteket (gondolom te az utobbiba tartozol). Szoval nem ketlem: a szakkifejezesekhez nem kell nyulni, de mindennapossa valt szavakat nem art megmagyarositani.
es a valaszaim:
chip- lapka
e-mail- evél
kurzor- helyőr (ez mar mastol jott a Tasztalos vitahoz)
a CD az jo kerdes. Nyilvan a lemez adott, csak meg kell talalni hozza a megfelelo jelzot.
Szerintem a billentyuzetet pedig csak azert irtam be, mert mindig szem elott van, és mondhatni zavar. Es szerintem nem is olyan hatalmas problema, mait nem lehetne megoldani. Es annak ellenere, hogy a repulogepet se mi talaltuk fel, megis magyarositottuk.
Látom sikerült itt is megnyitni :-)
Van egy tippem: Te nem naponta használod ezeknek a szavaknak a nagyrészét.
Ahogy a nyelvi fejlődés során a magyar (mint minden nyelv) vett át szavakat más nyelvekből, ez afolyamat természetesen nem állt meg. Csak most nem a törökből, szlávból, stb. veszünk át, hanem szinte kizárólag az angolból (sőt, az "amerikaiból"). Ez addig, amíg egy adott kifejezésre nincs rövidebb, találóbb magyar szó, szerintem egyáltalán nem baj. Találóbb alatt nemcsak azt kell érteni, amit a "pór köznép" annak vél, mert a szaknyelvben egy szónak nagyon sok árnyalata van, és nagyon gyakran a nép által magyarosított szavak a szaknyelvben nem (vagy csak nem pontosan) állják meg a helyüket. Ekkor bizony a szaknyelv természetesen használja az angol megfelelőt.
Lássuk akkor, tételesen (félkövérrel szedve azok, amelyekkel én magam is egyetértek; a többi csak tipp, ill. az általam tudott, szűk körben használt elnevezés):
chip- ???
program-program, ezzel mi a baj?
kurzor- ???
E-mail(!!!!)-elektronikus levél, meghát a szleng emilt mond. (Te szoktál olyat mondani, hogy küldj már légyszíves egy elektronikus levelet? És olyat, hogy küldj egy e-mailt?)
topic- na ez speciel könnyű: téma off-topic- témán kívüli?, nem témába vágó?
port- egyesek kapunak (is) mondják, de az informatikai értelemben nem elég kifejező
szerver- kiszolgáló? (az nem teljesen ugyanaz!) én a szakterületemen enélkül a szó nélkül "halott" vagyok :-)
cd- ??? (és a TV-vel mi van?)
portál- ??? (erre meggyőződésem, hogy lefordíthatatlan, amellett, hogy nem is hangzik rosszul...)
Az utolsó három pedig:
backspace- escape- enter- hát, sajna úgy alakult, hogy a billentyűzetet pont nem magyarok találták ki, így nem ők tették rá a feliratokat sem. Ha egyszer ez van ráírva, hát így kell hívni. Egyébként a BS lehet(ne?) visszatörlés, a többi passz.
A ???-esekre várom javaslataidat, mert úgy illik, hogy a topik-(téma-? :-))nyitó ne 0 javaslattal álljon elő!
Mi magyarok egyszer-kétszer már ekövettünk ilyesféle dolgot, mint a "magyarosítás. Nem akarok itt szomorú jövőképet festeni, de bizony a világháló a mi kis országunkat is körbefogta és ez érződik az anyanyelvünkön is.(Igaz az alap szót, a computert sikerült igen szerencsésen számítógépként elterjeszteni)
Nos itt várom a jobbnál-jobb és ötletesebbnél-ötletesebb javaslatokat, amelyek segítségével -közös erővel és akarattal- tudnánk valamelyest alakítani a magyar nyelvet.