Mi lóverseny fotózást végzünk, de egy új rendszer kifejlesztése lenne esedékes.
Olyan megoldás kellene mint a plázákban elhelyezett mobil fotóprinterek, hogy a lovas maga válassza ki a neki tetsző képeket,csak nem ő nyomtatná ki, hanem a megrendelés a mi laptopunkon jelenne meg.
2-3 érintő képernyő lenne kihelyezve mellénk, és azon tudná kikeresni a kuncsaft a képeit, majd megrendelni.
Tehát kellene egy kezelő felület, ami ezt megoldaná.
Így van! Abban az volt a zseniális, hogy a műveleteket saját kalkulátor kódokkal áttekinthetően írták le:
RST CALC DB művelet1, művelet2, stb. DB EndCalc ; itt már CPU utasítás jön.
Ugye az a lényeg, hogy az RST CALC a stack-re teszi a visszatérési címet, az POP akármivel leszedhető onnan, így van egy pointerünk, ami a kalkulátor aktuális utasítására mutat. Aztán a feldolgozás során ezt inkrementálhatjuk. Az EndCalc pedig visszateszi a stack-re a pointert egy PUSH-sal, majd RET, s gépi kódot futtat tovább a CPU. Vagy persze a vége lehet egy JP (HL) is, ha éppen ott a pointer, nem kell azt megjáratni a stack-en.
(Jaj, ki volt az, aki ezt az utasítást JP (HL)-nek nevezte. Szerintem helyesen JP HL lenne. Nem a HL által mutatott címről olvassa fel azt a két byte-ot, amit a PC-be tesz, hanem a HL-t teszi a PC-be.)
Úgy rémlik nekem, hogy a ZX Specturmnak volt egy ilyen feature-je, egy stack-et használó lebegőpontos interpretere, arra vezette vissza az interpreter a számításokat.
Most, hogy így belegondolok, ebben is van ráció... kis ügyeskedést igényel persze, hogy maga a futtatórendszer és a felhasználói program (threaded code) ne vesszenek össze a stack-en...
Amire te gondolsz, az az, hogy a különböző privilégium-szinteken futó programok (egyszerűbb esetben: kernel vs user; intel-nél ring#0 - ring#3) nem használhatják ugyanazt a stack-et. Ettől még a stack-en visszatérési címek, függvényparaméterek és lokális változók vannak (meg persze temporálisan elmentett értékek). Bővebben lásd például TanenbaumSzámítógép-architektúrák című könyvében.
Speciel a FORTH stackje (illetve stack-jei) nem azonos(ak) a CPU stackjével, hanem a FORTH-futtatórendszer által kezelt adatstruktúrák.
Mondom, implementáció kérdése. Én biztos, hogy dinamikusan foglanék tárat, s abban software-esen valósítanék meg stack-et az operandusoknak s az operátoroknak.
Szerintem ez egy szerencsétlen megfogalmazás. Ki akarták hangsúlyozni azt, hogy az egész nyelv egy LIFO alapú valami, amelynek az a lényege, hogy az operandusokat stack-re teszed, s a két operandusú operátorok a stack két felső elemét leszedve, azokat felhasználva végzik a műveletet, az eredményt visszateszik a stack-re, az egy operandusúak ugyanezt csak a legfelső elemmel teszik. Az különben is implementáció kérdése, hogy milyen stack-et használ valaki. Gyanítom, a Forth-ban az operandusoknak létrehozott stack software-esen van megoldva, erőst kétlem, hogy PUSH meg POP utasításokkal harcolnák bele, vennék ki belőle a lebegőpontos számokat a CPU stackbe, stackből. :)
Hali! Szeretnék programozni eclipsben windows op.rendszeren, de nem tudom elinditani a programot. Azt írja ki hogy: "A Java Runtime Enviroment (JRE) or Java Development Kit (JDK) most be avaible in order to run Eclipse. No Java virtual machine was found after searching the following locations: .......eclipseeclipse-cpp-galileo-SR2-win32eclipsejrebinjavaw.exe in your current PATH". Valaki segítsen pls. ha tudja, h mit kell ilyenkor tenni! Köszi
Sziasztok! Olyan emberkével szeretnék 1-2 levelet váltani, akinek meg van a Replay Video Captrure, vagy a Replay Media Catcher progija! E-mail: p.gabbiano@gmail.com Előre is köszi, Gábor
Szerintem próbálj úgy hozzáállni, hogy mechanikusan hogyan csinálnád. A legjobbak a saját ötletek, más gondolatát megérteni sokkal nehezebb. Mondhatnék olyan közhelyeket is, mint például józan paraszti ész, meg aztán papír-ceruza módszer. (Ez olyannyira igaz, hogy ha egy olyan processzoron kell szorozni, amelyik nem tud - nincs a szorzásra utasítása -, akkor az ember nekiáll leprogramozni azt a módszert, amit még az általános iskolában tanult. Persze lehet, sőt érdemes finomítani rajta annak érdekében, hogy a gép adottságaihoz jobban illeszkedjen a feladat megoldása.)
OK, arra nem gondoltam, hogy a belső ciklus változót belülre tegyem (a külsőt és a belsőt is együtt definiáltam). Azért ha tudtok valami általános programozás könyvet, osszátok meg velem!
Szerintem fölösleges. Elég, ha egy pár pillanatra elgondolkozol azon, hogy miért. (Ugye a belső ciklusnak mindig előlről, 0-tól a külső ciklus változójának értéke mínusz egyig, azaz a-1-ig kell számolnia.)
Hát ősz fejjel 2 napja elkezdtem pythont tanulni (úgy, hogy még életemben nem írtam programot!) A HUP-ról szedtem a könyvet, aztán abból próbálok meg haladni, de máris kifogott rajtam a 4.9 példa, melyben az alábbit kell kiíratni:
* ** *** **** ***** ****** *******
Hát én eddig ezt írtam:
a = 1 while a <= 7: print '*', a = a + 1
persze erre kiírja a 7 csillagot egy sorba. Na most akkor hogyan menjek tovább: kéne még egy magasabb ciklus?
Szükségem lenne valamilyen anyagra a programozás feljlődéséről. Itt konkrétan nem arra lennék kíváncsi hogy a gépi kódot az asembly ... második generációs nyelvek... 3. generációs nyelvelek...... követték, hanem arra hogy a gépi kód miért avult el miért volt szükség a fejlesztésre, hogy alakultak ki a további nyelvek és miért, mik voltak a kiváltó okok mint pl. a szoftwareválság meg ilyesmik!!!!!
Ha valaki tanult bármi erről a témáról, vagy tud egy jó könyvet, akkor nagyon örülnék ha meg tudná adni a tankönyv vagy az irodalom címét, esetleg web címét, vagy bármilyen formába tudna segíteni!!!