"Shannon, a kelta energikusok 2003.12.06.
város: Budapest
helyszín: Buda Stage (IBS)
cím: 1021 Budapest, Tárogató út 2-4.
Szédületes energia és természetesség jellemzi a neves muzsikusok által létrehozott zenekart, a SHANNON-t. Történetek törpékről és hatalmasokról, fajankókról és részeges leányzókról, istenről, emberről, féktelen jókedvről és boldogságról. A kelta hangulat magyar és szláv ütemekben, dinamikus rock-alapok fölött dobog.
A SHANNON új "szerzeményével", Péter János fuvolással mutatkozik be december 6.-án, a Tárogató utcai IBS színpadán, előadásának címe pedig - stílusosan: A bor, a dal, a tánc (avagy A Mikulásnak is kell a fittness).
A program, az ünnepnek megfelelően, adományozással teljesedik ki: a SHANNON zenekar dobosa, személyes érintettség okán, fölajánlja kétmillió forintot érő hangszerét egy jótékonysági aukcióra, melynek bevétele a cukorbeteg gyermekeket támogató alapítványnak jut. A cím szentháromsága alapján a koncert közönsége sem megy üres kézzel és lélekkel haza, ez bizonyos.
Tehát a magyar kelták a tőlük megszokott sok meglepetéssel, új névvel és készülő lemezükkel beveszik Magyarországot. A zenekar tavasszal turnéra indul, a hadjárat részleteiről a legjobb magyar lapok és a Kulturinfo tudósítja nézőit.
A nevek, akiket érdemes megjegyezni: a lendületes ritmusok felelőse a dobos Gömör László (Solaris, Napoleon Boulevard) és a basszusgitáros Sajben Gábor (Wigyori, Cold Weather Blues Band), a tangóharmonikát Batta Gábor (Rece-Fice, M.É.Z.) bűvöli virtuóz szólóival, a csapat gitárosa, énekese, szövegírója Molnár Sándor (M.É.Z.); néhány hónappal ezelőtt pedig csatlakozott a zenekarhoz a szuggesztív egyéniségű, vérbeli showman, a fuvolás Péter János (M.É.Z.)."
Tegnap kicsit hitetlenkedve olvastam ezt az infót, de a hírt most megerősítette Kollár Attila is: mindkét együttes fellép dec. 18-án este a Millenáris Teátrumban! Csak a sorrend nem tisztázott még.
Kollár Attilától újabb üzenet érkezett:
"Az a bizonyos szombat, dec. 13. munkanap lesz és így tanítási nap is, tehát nem jó a koncert részére.
Sikerült a gimnáziummal megállapodni a december 14. vasárnap este 7 órai időpontban.
(A volt Kaffka Margit Gimnázium egyébként többek között arról is nevezetes, hogy együtt érettségiztünk ott Naszádi Gáborral, még 1978-ban, ez bizony kicsit régen volt...)"
Tehát akkor a pontos meghívó:
*** KONCERT ***
MUSICAL WITCHCRAFT – Utópia
Lemezbemutató
2003. December 14. Vasárnap 19 óra
helyszín:
SZENT MARGIT Gimnázium – Díszterem (II.em.)
BUDAPEST XI., Villányi út 5-7.
***
Közreműködő zenészek:
Kollár Attila – fuvola, szintetizátor, tambourine
Erdész Tamás – gitár
Kornis Ferenc – ütőhangszerek
Naszádi Gábor – akusztikus gitár
Pócs Tamás – basszusgitár
Sárik Péter – billentyűs hangszerek
Szirtes Edina – hegedű
Vámos Zsolt – gitárok
Vermes László - dobok
Friss hírek a SOLARIS együttesről és Kollár Attiláról, tőle:
"Néhány napja vált véglegessé, hogy végre sikerül összehozni az Utópia lemez koncertbemutatóját!
A koncertre a StereoShop-ban, valószínűleg november 15. után lehet majd jegyet kapni.
Jata (Seres Attila) már dolgozik a Solaris home page megújításán, a decemberi koncertről itt is lehet majd információt szerezni!
A 2. Solaris Archive CD még ezév december elején megjelenik!!!
(Azt hiszem a Noab "felújított" verziója nem sikerült rosszul...) Kollár Attila"
*** KONCERT ***
MUSICAL WITCHCRAFT – Utópia
Lemezbemutató
2003. December 13. Szombat 19 óra
helyszín:
SZENT MARGIT Gimnázium – Díszterem (II.em.)
BUDAPEST XI., Villányi út 5-7.
***
Közreműködő zenészek:
Kollár Attila – fuvola, szintetizátor, tambourine
Erdész Tamás – gitár
Kornis Ferenc – ütőhangszerek
Naszádi Gábor – akusztikus gitár
Pócs Tamás – basszusgitár
Sárik Péter – billentyűs hangszerek
Szirtes Edina – hegedű
Vámos Zsolt – gitárok
Vermes László - dobok
Torok Adam nagyon bejott (imadom a fuvolat ;-]), Vedres Csaba is tetszett, amde az After Crying elejen ugy felnyomtak a hangerot (elotte is tul volt mar erositve picit), hogy szinte kirobbantottak a szekbol. Ki is mentunk iziben. Gyerekek, miert hiszi mindegyik keveropultos muki, hogy minel tobb a decibel, annal jobb a buli? Raadasul torzitott is a cucc, egyszeruen nem szolt jol (foleg Vedres muzongoraja/orgonaja recsegett).
Azert jo volt, orulok, hogy ott voltam.
medve
ui: mellesleg az igy ebben a formaban igaz, hogy egy szinpadon, de nem egyutt! ;-] Csak a trombitas csatlakozott Vedreshez egy szam erejeig (na az gyonyoru volt).
"Az amerikai terrortámadás évfordulóján, 2002. szeptember 11-én kerül megrendezésre a "Zene a Periférián Koncertek" újabb eseménye a Petőfi Csarnoban. A koncert este 19 órakor kezdődik. Fellépnek: Török Ádám és a Mini, Vedres Csaba (ex-After Crying) és az After Crying.
(Az After Crying és Vedres Csaba 1997 óta először játszik egy színpadon.) "
Forrás: Per.Rec. honlap
GYERTEK MINÉL TÖBBEN!!!!!!! (Jegy az ismert helyeken 1990 HUF)
Idén a mai az utolsó on-line napom. Mindnyájatoknak szép és szeretetteljes karácsonyt, az év utolsó napjára hatttalmas bulit, 2002-re pedig sok sikert kívánok!
Ugyan nem koncerthír, de azért Periferic-előadókról van szó a következő interjúrészletben, mely interjú a progresszív metált játszó Nemesis együttessel készült még júniusban:
"A további tervek azok úgy néznek ki, hogy a Periferic Records kitalálta, hogy milyen jó lenne, ha csinálnánk egy instrumentális lemezt. Ezt meg is fogjuk csinálni ugyanezzel a felállással, csak más lesz a neve. Lesz utalás a Nemesisre, mert az lesz a neve, hogy Goddess Nemesis. Az lesz az érdekessége, hogy hívtunk rá vendégeket, az After Cryingból a dobost meg a bőgőst, aztán írtam egy olyan számot, aminek fuvolával megy a vezérdallama, ezt felvállalta Kollár Attila a Solarisból. Ezeket a csapatokat - mint a Solaris és az After Crying - a Böszörményi terjeszti külföld felé, itthon tökre ismeretlenek, pedig a progresszív zene szerintem ezekről szól, nem a magunkfajtákról, akik progresszív metalt játszanak. Szóval ők teljesen belelkesedtek és mondták, hogy "oké, mikor csináljuk már"."
"Ezeket a csapatokat - mint a Solaris és az After Crying - a Böszörményi terjeszti külföld felé, itthon tökre ismeretlenek" (???) - azért ezzel a részlettel lehetne vitatkozni...
After Crying és heavy metál ??? Hát, nem tudom.
Viszont ismerve a Solaris-tagok keményebb zene iránti vonzódását (lásd az ŐS-METÁL című, 1989-ben kiadott lemezüket, amelyen Led Zeppelin-, Deep Purple-, Focus-, Kinks-, Yardbirds- és Uriah Heep-számokat dolgoztak fel parádésan!), nem is meglepő számomra, hogy Kollár Attila örömmel elvállalt egy ilyen felkérést.
Hát "érdekes" koncert volt ez a mikulásnapi Periferics koncert.... :o)
Előrebocsátom én nagyon szeretem a You and I együttesnek mind a zenei világát, mind kidogozottságát, mind magasszintű előadását. Ezt a tibeti halottaskönyves Exitet is szeretem, azért azt be kell valljam nem ez a kedvencem.
(Hozzáteszem azzal nincs problémám, hogy nem tudom az album-koncepciót mihez társítani, az ilyet mindig a csökkent felfogóképességemnek tulajdonítom :o)
A koncert azért volt csalódás elsősorban, mert nagyon nem tetszett Fanni éneke, helyenként hamisnak, helyenként erőtlennek, helyenként túlságosan kiénekelt hangúnak éreztem: olyannak mint egy rossz Kovács Kati-felvételnek.
A táncosok nekem üde szinfoltot jelentettek, helyenként nagyon jó koreográfiákkal, amit felróhatnék, az a kellőnél nagyobb számú ismétlésekbe bocsátkozás.
A zene sajnos csak egy-két helyen sikerült igazán átütő erejüre, pedig a stúdió-albumban érzéseim szerint azért annál több van, mint ami kijött.
Kollár Attiláék felemás érzéseket keltettek. Szenzációs volt a két régebbi szám akkusztikus felidézése tavalyról, a két újabb számról ráadásul csak még jobbakat tudok mondani: az már nagyon érződik nekem, hogy az Utópia című lemezben nem valószínű hogy fogok csalódni.
Na de a kierősítés (főleg a gitáré) olyan katasztrófális volt, hogy 50%-os élvezeti érték-csökkenésként bírtam átélni. Olyan kásás volt az akkusztikus gitár hangja nekem, hogy ilyen borzalomra nem is tudok visszaemlékezni, esett-e meg velem. :o((
A MÉZ együttes fantasztikus volt. Nagyon kellemes meglepetést jelentett nekem. Amikor világzenét mint műfajt ostorozom, akkor valami ilyesmit bírok elképzelni pozitiv ellenpéldaként (mint a MÉZ-zenét: sikerült megőrizni zenéjükben a pozitiv karakterességet elkerülve az összemosást, maszatolást. Pedig nem volt minden pillanatában tökéletes az ő koncertjük sem: két lassú számuk nem nagyon lopta be magát a szívembe.
Amúgy az utolsó(?) számuk szenzációs volt: Mike Oldfield Sailor's hornpipejának rendkívül érdekes fantasztikusan virtuóz "áthallása" volt.
Hogy a szervezésről is ejtsek néhány keresetlen szót. Értékelem Gergő erőfeszítéseit, amit a minőségi zene érdekében próbál meg tenni. Jó ötlet a több zenekar-egy koncert, és megértem, hogy nem könnyű megszervezni ezeket, értve itt elsősorban a technikai előkészületeket. De azért az nem biztos, hogy jó ötlet egyfelöl ekkora csúszásokat megengedni, másfelöl pont úgy befejezni a koncerteket, hogy a gyalogos emberek pont ne érjék el az utolsó metrót... :o(
Miért nem lehet ugyanazt a hozzászólást két különböző topicba bevinni? :o))
Most csak röviden a koncertről:
Nagyon sajnálom, hogy a koncert ilyen fircse-furcsára sikeredett :-( Igazán szívesen hallgattam volna még Attila (Attliáék) játékát, kár, hogy ennyire rövid volt a SZÁMOMRA legfontosabb rész :-( Hát még ha egyetlenegy szám erejéig egy ici-picit visszajöhettek volna, de hát jönnie kellett(?) a MÉZ-nek. Nos Őket már nem vártam meg.
A You And I pedig szerintem 70%-os volt, jobb lehetett volna a női énekhang nélkül, még akkor is, ha az énekes hölgy vezetékneve asszociál az én vezetéknevemre (mi kutyánk kölke?).
Ennyi, gyakorlatilag lelkesedés nélkül.
Kedves Attis, egyrészt örülök, hogy nyilvánosan vállaltad a véleményedet, másrészt bíztatlak
arra, hogy a jövőben se gondolkodj ezen. Te zenész (is) vagy, ezen belül olyan irányban mozogsz, érdeklődsz, alkotsz, ami számomra mindenképpen hitelessé tesz. Az ízlésünkben lévő közös pontokról nem is beszélek:-)))
Nem fogom megvédeni a You And I-t, egyrészt azért, mert nem biztos, hogy nekem kell, másrészt írtál olyasmit, amire finomabban, de én is utaltam a koncert egyes technikai részletei
kapcsán. Még vitatkozni sem fogok Veled (mással sem), mert a zenében (és minden művészetben)
az is nagyszerű, hogy mindenkiben más és más élményt kelt. Én is voltam olyan koncerten,
ahol képtelen voltam elkapni a fonalat, zenei világnagyságok vannak, akiket (az elismerésen túl)
képtelen vagyok szeretni. Ha egy zenére otthon nem tudok éppen ráhangolódni, kiveszem és jöjjön más. Ha ugyanez koncerten történik, fölállhatok, de ezt azért inkább meggondolom, mert míg a CD otthon megvárja az idejét, és kárhányszor beteszem (elvileg) ugyanazt hallom,a koncert egyszeri, nem ismételhető élmény. Sok-sok pillanatról szól, amit vagy elkapok éppen vagy nem. Akkor és ott én sok olyan pillanatot éltem át,ami megfogott. A hozzászólásodból úgy tűnik, Te
most hallottad először az Exitet. Én rengeteget hallottam - annyit, hogy már háttérzeneként is
működik, mert komolyabb odafigyelés nélkül is tudom élvezni. Bizony, alapos csócsálást igényelt
a CD-borító belseje anno a szövegek miatt, melyek nem bonyolultak, de rólunk szólnak, gyakran többirányú továbbgondolásuk is lehetséges. Ami a zenét illeti: mivel engem a 70-es évek Yes-stílusával le lehet venni a lábamról, valszeg elfogult is vagyok. (Kicsit OFF: ezért szeretem a Laddert, és ezért voltak nehézségeim pl. a Yes utsó albumával, mert még mindig mást kerestem... Aztán jó 2 hete borzasztóan egymásra találtunk a kb. 10. próbálkozásra, és azóta alig bír kijönni a lejátszómból a Magnification...)
Ami a progresszivitást illeti: azt hiszem, többen tettünk rá kísérletet - még külön topic is lett
a hirtelen felindulásból e témában - ennek definiálására. Az az érzésem, ez is erősen egyéniségfüggő dolog... Ugyanaz a zene másként lehet progresszív ma, mint 25-30 évvel ezelőtt. Sok emberkét ismerek, aki olyan zenéket hallgat a "progrock" hőskorából, melyek születése idején ő még nem is élt. Viszont mai gondolatokat ébreszt benne - másokat, mint bennem anno, mert más a kor, mások az értékek (és szemetek...), stb. Nem hiszem, hogy a progresszív zenék fő ismérve a bonyolult ritmus, és az elvont, többértelmű, ködös, agyonintellektualizált (bocs', Grétsy tanár úr:-))) szöveg. Nekem attól előrevivő valami, hogy előrevivő gondolatokat ad, és az ebből eredő tetteim előrevisznek:-)))
(Ha most ettől a mondattól valaki rosszul lesz, gondolkodjon el azon, mi a francért bonyolítjuk
túl az egyszer leélendő életünket???) Igen, a You And I zenéje nem "bonyolult" zene (miért,
a PF az???), viszont bennem valamiért építő érzéseket kelt. Miért? Csak! Így ÉRZEM - és nem
tudom egzakt módon szavakba önteni.
Attis, nem tudom megmondani, melyik You And I lemezt kell megismerni először. Az első
figyelemreméltó gyerekcipő, a második (GO) kamaszkori "felnőtt, de még gyerek", az Exit
belépett a felnőtt életbe. Viszont ha egy felnőttel meg akarok ismerkedni, nem biztos, hogy
a gyermekkorára vagyok kíváncsi...:-)))
Egy dolgot viszont biztosan tudok: a kultúra nagyon-nagyon fontos abban, hogy az emberek fejébe
mi kerül, és ezáltal merre visszük a világot.
Bocs mindenkitől, hogy tőlem szokatlanul hosszú voltam. Mindezt véleménynek nem vitaindítónak
szántam. Nem is akarok ringbeszállni ilyesmiben. Inkább hallhassunk sok jó zenét... Mindenki
olyat, ami ŐT előreviszi... Hiszem, hogy a Periferic kiadványai között mindenki találhat ilyeneket önmagának.
