A meteorolögia, még a hosszútávú is statisztikai jelenségekkel foglalkozik. Pontosabban olyan jelenségekkel, amelyek annyira összetettek, annyi a változójuk, hogy minden erőfeszítés és óriás számítógépek rendelkezésre állása ellenére is statisztikai módszerekkel próbálják leírni azokat - mert csak így lehet.
Csillagászati paraméterek (Föld pálya/tengely), napfolttevékenység, napszél, mágneses viharok, meteorok, vulkáni tevékenység és az emberi tevékenység is talán mind-mind olyan hatások, melyek valamilyen formában befolyásolják. Tudjuk voltak mindenféle jégkorszakok, nagyok és kicsik, pl- Mo-on 20e éve tundra éghajlat volt. Ezek egyetlen paraméterrel CO2 (0,05%) kezelni - minimum leegyszerűsítése az összetett rendszernek.
Dr. Miskolczi vízgőzös homeosztázisa (önszabályzó rendszere) ennél jóval összetettebb. S talán az is igazolja, hogy természeti katasztrófák után (Krakatao felrobbanása) egy idő után visszaáll az egyensúly.
A CO2 üzlet lett, mind politikai, mind üzleti értelemben.
Konszenzus-kényszer a politikában: A politika szereti a fekete-fehér válaszokat. Ahhoz, hogy radikális és népszerűtlen intézkedéseket (pl. régi autók kitiltása, fosszilis fűtés kivezetése) el lehessen fogadtatni a választókkal, a politikának egyértelmű, vitathatatlan tudományos konszenzusra van szüksége. Ha a döntéshozók elismernék, hogy a tudósok még vitatkoznak a részleteken, azonnal összeomlana a zöld törvénykezés jogalapja. Ezért a politikai és médiaérdek az, hogy az alternatív elméleteket ne engedjék szóhoz jutni.
"Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense: a hőmérséklet-emelkedés üteme kétszerese a globális átlagnak, a hátterében pedig négy egymást erősítő tényező áll – az Északi-sarkvidék közelsége, a megváltozott légköri cirkuláció, az eltűnő hótakaró és a levegőszennyezés visszaszorulása. A következmények 2026 nyarán minden korábbinál látványosabban jelentkeztek: tízezrek haltak meg a hőhullámok alatt, rekordméretű erdőtüzek pusztítottak Spanyolországtól Nagy-Britanniáig, a kontinens nagy folyói pedig történelmi mélypontra apadtak."
A teljes rendszert kell nézni, mennyi jön be, mennyi megy ki, mennyit szabadít fel az ember, mennyit alakít át olyanra, ami már kevésbé képes kimenni, és mennyire változtatja meg a visszasugárzást is a tevékenységével.
Vagy éppen a "megújulók" eszközei előállításához mennyi plusz energiát és nyersanyagot használnak fel? Mert egyelőre ezekhez az energiát csak kis részben nyerik "megújulóból".
A paksi atomerőmű a földben lévő konzerv energiát szabadítja fel, 6-7 GWeff primerenergiát, ami konkrétan melegíti a légkört.
A vízenergia/napelem/szélkerék a Napból érkező energiát alakítja villannyá, majd újra hővé nagy részét. Tehát optimális esetben semmilyen mértékben nem növeli a légkör hőenergiáját, az amúgy is hővé alakult volna.
Tehát a nukleáris, fosszilis felhasználás hozzáadódik a napenergiához, a megújulók csak átcsatornázzák az emberi felhasználáson keresztül.
De Európa egyre több szaharai port kap a megváltozott szelekkel.
Másrészt ott van az egyre gyakoribb erdőtüzek füstje, korom mennyisége.
.
Megkérdeztem a guglit, miért válik egyre aszályosabbá Magyarország és a környezete...
Az okos gugli meg ezt válaszolta:
.
Magyarország és a környező európai térség azért válik egyre aszályosabbá, mert a globális átlagnál gyorsabban melegszik, ami drasztikusan növeli a párolgást. Ezt súlyosbítják a megváltozott csapadékminták – a ritkább, de heves esőzések –, valamint a Kárpát-medence zárt, vízelvezető földrajzi adottságai és a táj csökkent vízmegtartó képessége.
Gyorsuló felmelegedés és párolgás
Magasabb hőmérséklet: Európa – és ezen belül a Kárpát-medence – a Föld többi részéhez képest csaknem kétszeres sebességgel melegszik.
Fokozott párolgás: A melegebb levegő több vizet szív el a talajból és a növényekből, így a szárazság még változatlan esőzések mellett is gyorsabban alakul ki.
Hőhullámok: A tartós nyári hőségek alatt kialakuló légköri anticiklonok hosszú időre elűzik a csapadékot hozó frontokat.
Átalakuló csapadékviszonyok
Rosszabb eloszlás: Kevesebb jut az egyenletes, csendes esőkből.
Heves zivatarok: A csapadék nagy része hirtelen, rövid idejű, erős záporok formájában érkezik.
Felszíni lefolyás: A kemény, száraz talaj nem tudja gyorsan befogadni a hirtelen zúduló vizet, amely így elfolyik, ahelyett hogy mélyen beszivárogna.
Földrajzi és emberi okok
Kárpát-medence hatása: A zárt medencejelleg miatt a nyári időszakban kevés helyi nedvesség képződik, a víz pedig gyorsan távozik a nagy folyókon keresztül.
Vízlecsapolás: A múltbeli folyószabályozások és a vizes élőhelyek, mocsarak eltüntetése miatt a táj szinte azonnal elvezeti a vizet ahelyett, hogy megtartaná.
Talajállapot: A túlművelt, szerves anyagban elszegényedett talaj kevesebb vizet tud tárolni, mint egy egészséges, élő talajréteg.
Vajon nem azért csökkent le annyira a csapadékhozam Közép-Európában, s Európa más részein, mert annyira tiszta a levegő (relatíve), hogy a kondenzmagok száma/sűrűsége jelentősen lecsökkent,
ezzel csökkentve a felhőképződést, így a csapadékot is?
De mindebben nem önmagukban a gyakori hőhullámok a ludasak, hanem az, hogy amíg ezt anomáliának hívjuk, addig alkalmazkodni sem fogunk hozzá. Nem a hőség a hibás a problémákért, ahogy nem önmagában a Covid volt a hibás a lezárások éveinek nehézségeiért, és nem önmagában az alkohol vagy a cigaretta létezése a hibás a szenvedélybetegségekért, hanem az az emberi praxis vagy kultúra, ami ezek köré épült. A mértéktelenség, a totális nemtörődömség, a szélsőségek, egyszóval valójában a kultúra hiánya. Nincs tradíciója a hőségnek Magyarországon, éppen ezért kultúrája sincs.
Amikor viszont a szomszédunkban éjszaka hangoskodó olaszok, arabok és más déli népek miatt mérgelődünk, jusson eszünkbe, hogy ez részben az ő meleghez való viszonyukból is ered, a kultúrájukból fakad. Megszokták, hogy délután szieszta van, és legfeljebb este, éjszaka, hajnalban tudnak létezni. Persze, úgy könnyű, hogy ebben szocializálódtak – mondhatnánk.
Nekünk, a kontinentális éghajlat gyermekeinek pedig a szélsőség jut.
A klímaváltozás, ezt elmondták már sokszor, nem azzal jár, hogy egész évben dögmeleg lesz, hanem azzal, hogy olyan szélsőségessé válik az időjárásunk, melyhez, legalábbis ebben a régióban, nehéz lesz alkalmazkodni.
Ezt valahol a sors fintorának tekintem. A szellemi kiüresedés és a digitális nihil korszakában jön a természet, és éberségre inti az emberiséget. Hogy aztán este leüljünk a légkondicionált szobában nézni a meccset, melyet – jó esetben – légkondicionált kaliforniai és texasi stadionokban játszanak, mi pedig két órán át nézhetjük a stadionok hirdetőtábláin a pofánkba tolt Aramco-reklámokat.
