A Ditlevsen-házaspár elmélete az észak-atlanti bukóáramlás közeljövőben várható leállásáról - amit a magyar nyelvterületen Molnár László 24.hu-s interjúja tett közismertté - volt már itt téma?
Bizony. Ha a szántóföldi (napérlrelte) időszakos paradicsom árába beleszámítjuk az üvegházi termesztésű paradicsom termesztéséhez szükséges üvegház és a fűtéshaz használt tüzelőanyag árát is, akkor rögtön kiderül, hogy a szántóföldi paradicsom a legdrágább.
Konklúzió: Nem érdemes a drága szakaszos szántóföldi paradicsommal vacakolni, termesszünk olcsó fosszilisparadicsomot!
Gyakran számolnak be arról, hogy az olyan nagy, feltörekvő ipari hatalmak, mint Kína, India, Indonézia és Banglades egyre több villamos energiát termel nap- és szélenergiából. Ezek az országok azonban sokkal több villamos energiát állítanak elő szénből. TavalyKína több villamos energiát termelt szénből, mint nap- és szélenergiából. India pedig háromszor, míg Banglades 13-szor több villamos energiát állított elő szénből, mint zöld energiaforrásokból. Indonézia esetében pedig elképesztő mértékű, 90-szeres a különbség. Ha a nap- és szélenergia valóban olcsóbb lenne, akkor ezek az országok miért nem használják nagyobb mértékben ezeket az energiaforrásokat? Mert a megbízhatóság fontos szempont.
Szerinted hogyan jön ki Manabének és Möllernek "körülbelül 2,3C", mikor a Nap 1300W-ja alakít ki 15 fokot? A CO2 +3W-ja hogyan okozhat +1-2 fokot, duplázás esetén. (de az még 70 év múlva lesz) Miért beszélnek már most 1,5 fokról, mikor szó sincs ilyesmiről.
Ráadásul már tudunk a Nap 1-3W-os (akár éves) ingadozásairól, amiről még Möllerék még nem tudtak.
Napminimum dekádban pontosan megfigyeltek egy hiátust, miközben legalább 10ppm-mel növeltük a kibocsátást.... most akkor mi melegít 50-60 éves ciklusokban?
Nagy vonalakban az történhet, hogy a trópusi cellák most északabbra tolódnak, ezért olvad a sark és nem a Co2 miatt. (legutóbb 2 hete volt emiatt rekord meleg, még be is mondták, nem a co2 miatt.)
Most a "nyár" forró és csapadékos, a "tél" hűvös és száraz.
Amikor megtörténik a váltás, a sarki légtömegek fognak délebbre húzódni. A tél hideg és csapadékos lesz, ekkor lehet lapátolni a havat, építeni a hóemembert, sok hóvihar lesz a híradókban, az utak mellé hófogókat raknak (tudja valaki mi az?).
A nyár hűvös és száraz lesz. A híradókban aggódnak az öntözés hiánya miatt.. (már vagy 200 éve, aztán valahogy mindig fordul az időjárás, jön egy kis eső, így senki nem foglalkozik vele.)
Möllernek ennyi jött ki, erre odaírja a végére, hogy a CO2 nem klímajátékos. Ezek szerint ha létezik a 1,5 fok, akkor azt nem veszik kritikusnak a kutatók.
Ráadásul ez csak bizonyos páratartalmak esetén érvényes. Magában már nem is tud labdába rúgni 0,04% CO2?
Mi köze a páratartalomnak a Co2-höz? Mindig ebben a formában hivatkoznak rá. A 15 mikronos átfedés miatt? De mi van, ha nincs víz, csak 0,04% Co2? Magában mit tudna ennyi CO2?
4) A légkör meglévő C02-tartalmának megduplázása azt eredményezi, hogy a felszíni hőmérséklet körülbelül 2,3C-kal nő a légkörben a relatív páratartalom reális eloszlása mellett, és körülbelül 1,3C az abszolút páratartalom reális eloszlása esetén. A jelenlegi modell légköre nem rendelkezik a légköri hőmérsékletnek a CO2-tartalomra való olyan szélsőséges érzékenységével, amellyel Möller (1963) találkozott tanulmányában, amikor a légkör a relatív páratartalom adott eloszlásával rendelkezik.
Ez így van. Ezért nem vagyunk képesek az egyes peremfeltételek változásait ismerve sem megmondani hogyan változik a rendszer. Leginkább historikus adatokkal validálják a tudósok a modelljeiket. Ha a paleoklimatológia jól írja le az elmúlt korok éghajlatát és ismerjük az akkori légkör legfontosabb paramétereit addig finomíthatjuk a modelljeinket, míg végül jó eséllyel futtatják a korábbi éghajlatokat.
A belső állapotok és kölcsönhatások bármilyen bonyolultak legyenek is, a fizika törvényei szerint működnek és egy ilyen törvényszerűség a széndioxid infraelnyelő képessége is. Nem hagyható figyelmen kívül.
Nekem meg az a vesszőparipám, hogy a "tulajdonságok" nem valamiféle belső "tovább nem tárgyalható" jellemzők, hanem a szerkezetből, a részek viszonyából következnek. És egy légoszlopnak gazdagabb szerkezete van, mint egy befőttes üvegnek.
Például a hőszigetelt ablakok esetén az üvegtáblák távolsága nem lehet túl nagy, mert a lamináris áramlás már turbulans lesz. Rosszabb hőszigetelő.
Jól mondod. Ez a vesszőparipám, a légköri dinamika és a latens hő áramlás, százszor elmondtam itt a fórumon is. Az adiabatikus gradiens fölülírja a sugárzási gradienst (függőleges).
Csakhogy ha egy demonstrációs modellnek a CO2 hőelnyelése bemutatása a célja akkor nem érdemes számon kérni semmi mást, ami ezen kívül esik. Egy befőttesüveg alkalmas lehet fizikai törvényszerűségek bemutatására, nem alkalmas a Föld éghajlati rendszerének lemodellezésére. :-)
Tyndall 150 évvel ezelőtt végezte el ezt a kísérletet azóta sem cáfolt tudományos módszerekkel... és ha hihetünk az első gondolat erejében, akkor neki volt igaza. :-)
A széndioxid hatását az éghajlatra lehet alul és túlértékelni, mindkettő eltávolít minket a tudományos gondolkodásról, a jelenségek megértésétől és ezzel elzár a helyes prognózisok készítésétől is.
Azért kérdeztem vissza, mert olyan következtetőseket próbálsz anekdotikus "bizonyítékokkal" alátámasztva sulykolni, amire ez a cikk nem alkalmas. Az nem tudományos érv, hogy mindig az első gondolat az igazi, ez legfeljebb a női megérzés esetében működik, akkor is csak statisztikai alapon.
Így az az elmélet, miszerint az éghajlati változásokat a CO2-tartalom változásai okozzák, nagyon megkérdőjelezhetővé válik.
Ennyi a cikk konklúziója, nem több, nem kell olyat belemagyarázni, amit nem tartalmaz!
