Olvasd el a hozzászólásokat, aktíválják őket és hosszasan érvelnek - nincs alátámasztva adatokkal, stb. , pedig annyi is elég lett volna, hogy leírja: szerinte hülyeség.
Bebizonyítottuk, hogy az IPCC AR5 jelentésében használt GCM-modellek nem képesek helyesen kiszámítani a megfigyelt globális hőmérsékletben szereplő természetes komponenst. Ennek oka az, hogy a modellek nem képesek levezetni az alacsony felhőtakaró-aránynak a globális hőmérsékletre gyakorolt hatását. A túl kicsi természetes komponens túl nagy arányt eredményez az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid hozzájárulásának. Ezért van az, hogy az IPCC az éghajlati érzékenységet több mint egy nagyságrenddel nagyobbnak mutatja, mint a mi 0,24°C-os érzékenységünk. Mivel a megnövekedett CO2 antropogén része kevesebb, mint 10%, gyakorlatilag nincs antropogén éghajlatváltozás. Az alacsony felhőzet főként a globális hőmérsékletet szabályozza.
A felhőkről szóló tanulmány megmagyarázza az aeroszolok hatását
Az új kutatások szerint a légkörben lévő aeroszol részecskék nagyobb hatással vannak a felhőtakaróra - de kisebb hatással a felhők fényességére -, mint azt korábban gondolták. Az aeroszolok a légkörben lebegő apró részecskék, amelyek kulcsszerepet játszanak a felhők kialakulásában. Mivel az emberi tevékenység következtében az aeroszolok száma növekszik, az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC) számos értékelése szerint jelentős hatással lehetnek az éghajlatváltozásra, mivel a felhők visszaverik a napfényt, és így hűvösebbé teszik a hőmérsékletet.
Az aeroszoloknak a felhőkre gyakorolt hűtő hatását azonban nehéz mérni, és ez jelentős bizonytalanságot eredményezett az éghajlatváltozásra vonatkozó előrejelzésekben. Az új tanulmány -- amelyet az Exeteri Egyetem vezetett, nemzeti és nemzetközi tudományos partnerekkel és az Egyesült Királyság Met Office-jával együtt -- a 2014-es izlandi vulkánkitörést használta fel ennek vizsgálatára.
"Ez a hatalmas aeroszolfelhő egy egyébként szinte érintetlen környezetben ideális természetes kísérletet biztosított az aeroszolváltozásokra adott felhőre adott felhőreakciók, nevezetesen az aeroszol felhőkre gyakorolt ujjlenyomatának számszerűsítésére" - mondta Dr. Ying Chen vezető szerző - "Elemzésünk azt mutatja, hogy a kitörésből származó aeroszolok körülbelül 10%-kal növelték a felhőtakarót." Ezen eredmények alapján láthatjuk, hogy a felhő-aeroszol kölcsönhatások éghajlatot hűsítő hatásának több mint 60%-át a felhőtakaró növekedése okozza.
"A vulkáni aeroszolok a vízcseppek méretének csökkentése révén a felhőket is fényesebbé tették, de ennek a napsugárzás visszaverésében lényegesen kisebb hatása volt, mint a felhőtakaró változásának." A korábbi modellek és megfigyelések szerint ez a fényesebbé válás volt felelős a felhő-aeroszol kölcsönhatások okozta lehűlés nagy részéért. A vízcseppek általában az aeroszol részecskék körül alakulnak ki a légkörben, így e részecskék nagyobb koncentrációja megkönnyíti a felhőcseppek kialakulását.
Mivel azonban ezek a felhőcseppek kisebbek és nagyobb számban vannak jelen, a keletkező felhők több vizet képesek megtartani, mielőtt az esőzés bekövetkezik - így a légkörben lévő több aeroszol több felhőtakaróhoz, de kevesebb esőhöz vezethet. A tanulmány műholdas adatokat és számítógépes tanulást használt a felhőborítás és a fényesség vizsgálatához. 20 év felhőfelvételeit használták két különböző műholdas platformról a régióból, hogy összehasonlítsák a vulkánkitörés előtti és utáni időszakokat.
"Ez a munka gyökeresen más, mivel nem modellekre támaszkodik; a legmodernebb gépi tanulási technikákat alkalmazza a műholdas megfigyelésekre, hogy szimulálja, hogyan nézne ki a felhő az aeroszolok hiányában." Egyértelmű különbségek figyelhetők meg a megjósolt és a megfigyelt felhő tulajdonságai között, ami felhasználható az aeroszol-felhő-éghajlat hatások értékelésére."
Vagyis a szarazfold folott elparolgo edesvizet a legkor siman kepes nagy tavolsagokra szallitani anelkul, hogy az csapadek formajaban visszahullna a szarazfoldre.
Eddig is el tudta nagy távolságokra szállítani, ezentúl sem fogja a kontinensek belsejébe szállítani. Azonban rengeteg tényező befolyásolja a folyamatot. A földhasználat, az evapotranspiráció, a folyószabályozás például. A kontinensek belsejében jó esetben 10-20-szor párolog el és hullik vissza minden vízcsepp, ami hatékonyan hűti a felszínt. Az emberi beavatkozás már globális átalakulást okozott, az óceánokból é1rkező csapadék betonvályúk között rohan vissza pár napon belül ugyanoda, anélkül, hogy többszörös csapadékot képezne.
Ez nagyon felborítja a szárazföldek csapadékeloszlását.
Nem minden felhobol lesz csapadek... a felhozet anelkul is fel tud oszlani, hogy csapadekka valna...
Tehat ha van egy 10 literes vodrom amit 20 literesre cserelek, akkor 10 liter helyett 20 liter vizet tudok anelkul tarolni, hogy kicsordulna belole a viz. Vagyis a felmelegedo legkor tobb vizet kepes tarolni anelkul, hogy az csapadek formajaban visszahulljon a felszinre. Vagyis a szarazfold folott elparolgo edesvizet a legkor siman kepes nagy tavolsagokra szallitani anelkul, hogy az csapadek formajaban visszahullna a szarazfoldre. Vagyis a melegedessel novekedo tobblet parolgas valoban tobblet csapadekot kepez, de a csapadek eloszlasa es intenzitasa IS igen jo esellyel meg fog valtozni.
Ha tobbletmelegedessel torvenyszeruen tobbletfelhozet is jarna, akkor az oceanok folott MINDIG felhosnek kellene lennie az egnek... es ezt meg csak belatni sem nehez... a megfigyelesek meg valamiert nem ezt tamasztjak ala...
Hiába nő a légkör vízmegtartó képessége, az elpárolgott csapadéknak le kell hullania maradéktalanul.
Pontosan annyi csapadék hull, amennyi elpárolog, csak több víz lesz a légkörben.
Egy példa:
Van egy 10 literes vödröd, amibe csöpög a víz. Napi egy liter. Ugyanennyi ki is csorog belőle.
Hiába cseréled ki a vödröt 20 literesre, miután megtelt, ugyanúgy napi egy liter víz fog belecsöpögni és kicsorogni is belőle.
Ha növeled a belecsöpögést, akkor növekszik a kicsorgás is.
Tehát a melegedéssel együttjáró többletpárolgás (ami hatékonyan hűti a felszínt) többlet csapadékot is eredményez.
Többletcsapadékhoz többletfelhő is jár. Nincs olyan törvényszerűség, hogy a magasabb abszolút légköri páratartalom önmagában kevesebb felhővel járna, tehát ha mégis van ilyen megfigyelés annak okát a felhőképződés törvényszerűségeiben, peremfeltételeiben kell keresni. Például a naptevékenység modulálta kozmikus sugárzásban, aerosol részecskék mennyiségi változásában, hotspotokban, egyéb kondenzációs magképző folyamatokban.
Az egész felhőfedettség témakör nem eléggé megkutatott és nyilvánvaló hibás premissza arra építeni, hogy ez egy pozitív visszacsatolás, ugyanis ez azt jelentené, hogy minél melegebb a légkör annál kevesebb a felhő, a végén teljesen eltűnik a felhőfedettség.... szét kell nézni a jó meleg amazonasi esőerdők fölött az égen, hogy mennyire nincsenek arrafelé felhők!
Igen, pontosan ezt jelenti, hogy a levego vizmegtarto (paramegtarto) kepessege a homerseklet novekedesevel egyenes aranyban no. Mivel a parolgas linearisan, a paramegtartokepesseg meg exponencialisan no, ezert ezt nem is kulonosebben nehez belatni.
SOT
Pontosan emiatt alakulhatnak ki hirtelen az aradasszeru esozesek is. Hacsak nem feltetelezed ugyanis, hogy egy ozonvizszeru esozest a kornyeken kiugro erteku parolgas eloz meg, akkor marad az a magyarazat, hogy a legkorben felhalmozodott nagymennyisegu para a hirtelen lehules kovetkezteben egyidejuleg kicsapodva kis teruleten nagymennyisegu csapadekot eredmenyez.
Gondolom tobb parat tud felvenni a melegedo legkor felhokepzodes nelkul.
"ugyanis a melegedő légkör a hőmérséklettel exponenciális függvény szerint növekvő mennyiségű vízgőz megtartására képes (1 °C melegedés esetén +7 %-kal), a párolgás sebessége ugyanakkor hozzávetőlegesen csak lineárisan nő a hőmérséklettel."
Ezért a felhőképződéshez szükséges fizikai feltételek a légkörben egyre nehezebben teljesülnek, így a globális megfigyelések eredménye tulajdonképpen nem meglepő."
Egyre több víz párolog el, ahogy melegszik a légkör.
"Egy közelmúltban megjelent, műholdas sugárzási adatsoron alapuló tanulmány szerint az elmúlt két évtizedben tapasztalható tényleges melegedést kétharmad részben okozta a felhőzet globális csökkenése, és csak egyharmad részben a megnövekedett üvegházhatás.
EZ AZT BIZONYÍTJA, HOGY – A „MÉG VAN IDŐNK” NARRATÍVÁVAL SZEMBEN – MÁRIS BEINDULTAK HATALMAS LÉPTÉKŰ ÖNGERJESZTŐ TERMÉSZETI FOLYAMATOK.
A felhőzet globális csökkenésére kézenfekvő fizikai magyarázat létezik, ugyanis a melegedő légkör a hőmérséklettel exponenciális függvény szerint növekvő mennyiségű vízgőz megtartására képes (1 °C melegedés esetén +7 %-kal), a párolgás sebessége ugyanakkor hozzávetőlegesen csak lineárisan nő a hőmérséklettel. Ezért a felhőképződéshez szükséges fizikai feltételek a légkörben egyre nehezebben teljesülnek, így a globális megfigyelések eredménye tulajdonképpen nem meglepő."
Nekem is feltűnt, persze csak a szubjektív tapasztalás szintjén, hogy az utóbbi néhány évben nagyon erősen süt a nap, gyakorlatilag a tél végétől egészen az ősz közepéig, végéig.
Gyerekkoromban ilyen nem volt.
Elképzelhető, bár hangsúlyozom, hogy csak laikus okoskodás, hogy nem lehet a melegedés egészét a légköri ÜHG-gázok koncentrációjának növekedésére fogni, elképzelhető, hogy kozmikus tényezők - pl. a Nap kisugázott energiájának akárcsak kismértékű növekedése - is szerepet játszik a folyamatokban.
Ott sántít, hogy a vizesbolygó is szabályozhatta magát és kibővíthette az időablakot, de igen... volt időszak amikor a Föld hógolyó állapotba került és az óceánok fenékig befagytak, mostanában is egyre ritkábbak az interglaciálisok, haladunk egy örök eljegesedés felé, amit csak évmilliárdok múlva olvaszt ki esetleg a növekvő Nap.
Érdekes ez a folyékonyvíz időablak más szempontból is, ha lehetek egy kicsit offtopik.
Az élet keletkezésének rejtélye szerintem itt található, csak még a Nap keletkezése előtti, protocsillag létállapotban.
A Naprendszert alkotó, de akkor még kb. tízszeres naprendszer-tömegű gáz és porfelhő összehúzódásakor kényszerűen volt egy zóna ahol a víz folyékony állapotban csepp formátumban létezhetett.
Az élet keletkezésének ideális helye és ideje.
Ez is egy időablakban létezhetett, ahogyan a protocsillag összehúzódásából felszabaduló hő mennyisége is folyton változott.
