Indiában a helyiek minden este szívnak... a külföldiek meg egész nap... úgy kell használni valamit, ahogy azok használják, akik már tudják, hogy kell, mert régóta van...
Üdvözletem. Igazából a dolgozatomhoz kerestem anyagot, és rátaláltam erre a topicra. A dolgozatomba azóta sem írtam, egy délutánt szántam a fórum végigolvasására. Spinderellának őszinte részvétem, nem semmi, amit kibírt/kibír. Megdöbbentő volt olvasni ezt a pokoli történetet.
Az ilyen szintü függőség egyenes út a pokolba, de nekem még az a kép ugrott be, amikor az Orwell: 1984 történet végén Winston ott ül a kocsmában kiégve egy üveg Győzelem Jin felett: Szerette nagy testvért.
Vickie00, mint azt már egy másik topicban is mondtam, azon a helyen semmiféle szakértő nincs. Ha van, adja meg az önéletrajzi adatait, hogy követhető legyen ki ő és mit csinál, az ÁNTSz által nyilvántartott működési engedély számát és még akkor se fog átlátni az interneten.
Én két éve nem nyúltam semmihez, és eszelősen hiányzik. Nem a cucc, hanem a hangulat, a napfelekelték, mittudomén. És nem jó, ha egy kicsit csinálom néha, mert attól csak még rosszab lesz a hiány. Még bízom benne, hogy egyszer elmúlik. Vagy nem is tudom, lehet hogy az se jó.
Aki függő az világ életébe függő marad, legfeljebb nem él vele. Nekem eg ismerősöm 8 évig szívott, 2 éve tiszta és ha bárki megkérdi megbánta-e annyit felel, hogy elvették tőle amit szeretett.
Szerintem nagyon durva dolog lehet ez is, ahogy hb1 mondja. Tapasztalatom szerint is. Előre leszögezném, elsősorban a mérték számít. És tényleg van olyan, akinek mintha meg sem kottyanna. (én is ilyen voltam)
Nekem kapcsolataim mentek ettől tönkre. Egy csajom se szívott, vagy pedig alkalmi fogyasztóból simán átment miattam absztinensbe,. Végülis a jól fizető melóm is így lett fuccs, mert elment a motivációm, mert a reggeli depit általában fűvel orvosoltam, meg az ebédszünetben (ha ment) és munka után meg nyakló nélkül.
Sorolom: Punnyadás, motiváció már csak a fű felé, memóriazavarok, paranoiák, túlsúly, talán a candida is (vége, sőt mostmár vézna vagyok!), és depresszió, amit persze a fű általában elnyomott.
A gond az, hogy kb az utolsó 6 évben nyomtam ilyen durván, és most hogy 2 hónapja leálltam, nincs még itt egyáltalán a megváltás. Koncentráció, motiváció még mindig vakáción. A memóriámmal sem dicsekszem. Küzdeni akarás még mindig hiányzik belőlem. Elszakadtam ettől a világtól, de már nagyon igyekszem vissza. A 2 hónap alatt párszor szívtam és utána 2-3 napig tiszta depi. Vagyis nekem már nem lehet egyáltalán.
Hozzá teszem, hogy napi 1-1,5g elment a vége felé, mellette meg a counter strike. Először arról álltam le (az se volt könnyű, az is valami űrt hagyott maga után).
Talán még időben próbálkozom (34 évesen, igaz 26-nak néznek) az életem rendbe tételével, bicikli, tai-chi+nyelviskola. Már csak a csaj és a meló hiányzik, no meg a felszabadúltság, önfeledtség, pozítiv önkép. Emlékszem, voltak nekem ilyenek.
A lényeg, a fűre is rá lehet állni, úgy hogy a fal adja a másikat. Kissé addiktív személyiség, vagy valami kis pszichés zavar és benne lehetsz nyakig. Alkoholnál valóban jobb, no meg rosszabb is, de evvel legalább csak magadat fenyíted és nem is testileg. Mondjuk annak örülök, hogy nem alkoholista lettem.
Szóval a MÉRTÉKet kell csak tartani. Pár haverom taktikáját elég jónak tartom, nem vettek sosem, sőt nem is szívtak mindig, amikor valakinek volt (mondjuk nekem).
Én meg fű által lezüllött embereket ismerek, és nem is egyet. Látom hogy honnan indultak, és hová jutottak, meg az összefüggést is látom az útjuk és a fű között. Lehet hogy van olyan akinél nem okoz gondokat, de rengeteg ember punnyadt lesz tőle, és egyre kevésbé hajlandó küzdeni céljaiért, lassan pedig nem is céljai, hanem ábrándjai lesznek. Meg persze azt mondják, nem a fű a lényeg, hanem a barátság, közben meg bárkit(sokszor régi haverokat) képesek lehúzni, hogy hozzájussanak a "témához". És nem kevés olyat ismerek, aki a fű ártalmatlanságát bizonygatta, meg hogy nem kapudrog, mert ő aztán semmi komolyabbat nem fog kipróbálni, aztán persze ma már nem csak füvezik...
reményt nem veszem el de van tapasztalatom 24 éves és egy nap alatt a testi függöség tünhet el de a lelkifüggőség nem. De olvass utánna. Sajnos száraz leállásról beszélünk ilyenkor de kérdezz meg addiktologust és meglepödsz a hasonló hozzá állásán. Más az öröm hir és más a valós világ. Tul könnyü lenne a hernyoról igy leállni ez sokkal bonyolultabb. Voltak probálkozások igy már de szembe nézve a tényekkel sikertelenek. Van még az ibogainos leállási forma az is most probálkozik segiteni.
Még sosem láttam volt orvost, aki elvette volna egy betegtől a gyógyulás reményét. Úgy hogy szerintem a. nem vagy az b. ha az vagy is, akkor annyira cinikus, hogy inkább pihenj egy kicsit. Mindenesetre index fórumra ilyesmit írkálni nem kötelező.
Hát amit irsz jól hangzik de a tapasztalat az hogy őnámitás.Most te lehetsz boldog de mikor ujra rákattansz azt nem itt fogod leirni ugye?Nézd az egész leállitás meddő dolog és kár ennyi szakembert képezni arra ami nem megy.Néha persze pihennek az emberek akkor leállnak de csak fizikailag aztán jőn az eddig volt fázis és szépen körbe.
Az én ismerősöm egy 23 éves, miskolci nő volt... 4 évig drogozott gond nélkül, amíg én csak prédikáltam neki, de mára már nem tudom mi van vele... Hál' Istennek! Jobb bizonyos dolgokról nem tudni --- m sáv
Szerintem most felejtsd el ezt az egészet... Én is jártam így! Nem tudsz rajta segíteni... Ez volt az a tanács, amit nekem adott egy szakember, mikor ugyanezeket a kérdéseket feltettem a miskolci drog ambulancián. (mert oda is csak én mentem el helyette...) Nem lehet rajta segíteni, még akkor sem, ha léteznek számodra "biztató jelek". Komédiázás , átverés az egész! Nem tudom, hogy akkor miért nem fogadtam meg ezt a tanácsot. Talán nem megy tönkre a fél életem, nem kell az ilyen emberrel foglalkozni, még akkor sem ha családtag, csak magadnak ártasz vele! De nagyon!!! Bármennyire is kiábrándító, s embertelen tanács is ez, de hagyd csak őt főni a saját levében... úgy sme tudsz tenni semmit, helyette nem jöhet meg az eszed. Vagy abbahagyja, vagy nem... de akárhogyan is lesz, ez Tőled teljesen független döntés lesz. Legyen eszed, s hagyd a fenébe! Ennyit tudok csak tanácsolni... --- m sáv
Semmit. Amig nincs betegségtudat, addig gyogyulás sincs. Olyankor még megy a duma, az ura vagyok a helyzetnek, meg akkor hagyom abba, amikor akarom...Ilyenkor a legnehezebb. Talán a legtöbb, amit tehetsz, hogy nem veszel részt e játszmában. Rávenni ugy sem tudod hogy beteg, legfeljebb csak gyorsithatod a felismerést, ha pl segítsz neki abban, hogy felismerje egyedül nem áll meg a lábán. Nem hagyod, hogy kihasználjon, hogy pénzt kérjen, élösködjön, meglopjon...Nem hagyod, hogy hülyitsen, hogy hazudjon. Akkor is inkább az igazat kérd töle, ha ez az igazság most neked nagyon fájdalmas. Segíts neki tükörbe nézni...
Ha ki is fejlesztenek ilyemit, 5 éven belül nem lesz még olyan elterjedt, vagy árban ne, lesz mindenki számára megfelelő, így nem valószínű, hogy aki igényli, hozzá fog jutni. Nem hiszem, hogy az agy mesterséges stimulálása olyan jó ötlet lenne...