Köszönöm válaszod! Mióta megtudta a lány, hogy terhes nem használt anyagot.
Orvosát, ha jól tudom tájékoztatta a szerhasználatról, de mindenféleképpen felhívom erre a figyelmét!
Mégegyszer köszi!
Üdv
gigóca
Valóban lehetnek a drogoknak magzatkárosító hatásai, de nagyon valószínű, hogy, ha a barátnőd esetében ilyesmi előfordult volna, akkor azt vagy az ultrahang vagy az egyéb vizsgálatok kimutatták volna. Ennek ellenére fontos lenne a szülésszel külön konzultálni a droghasználatról (még, ha ez kellemetlen is), így ő meg tudja ítélni, hogy esetleg érdemes-e valamilyen plusz vizsgálatot elvégezni. Valószínűnek tartom azonban, hogy nincs ok aggodalomra. Semmiképp nem szabad azonban a hátralévő időben semmilyen drogot sem használni!
Sajnos magyar nyelvű irodalmat nem ismerek a témában, angol nyelvű szakcikkekben lehet erről olvasni.
Esetleg érdemes lehet a szülés után, megintcsak a gyerekgyógyász informálását követően, külön neurológiai kivizsgálást kérni, így bizonyosan kizárhatók esetleges fejlődési problémák.
Elég sürgős a kérdés, amire szertnék választ kapni.
Fű, heroin, LSD, extasy használat milyen károsodást okozhat a magzatnak? Konkrétan: 6,5 hónapos terhes a lány és 3 hónapos terhes volt, amikor abbahagyta a fent említett drogok használatát.
Fű használat naponta volt, LSD, extasy hetente, heroin 2 alkalommal. A lány nagyon fél attól, hogy szövődményei lesznek a droghasználatának! Az UH nem mutatott ki rendelleneséget.
Hol lehet utánna nézni a drogok magzatkárosító hatásáról?
Várom mielőbbi válaszod.
gigóca
Koszonom a valaszod, nagyon erdekes! Eddig ilyesmiket nem olvastam a mariskarol. Altalaban vagy pozitivan irnak rola, vagy annyira lehuzzak, hogy azokat az irasokat mar komolyan sem lehet venni.
Igen, a 0,6 mg megbízható adat. Ez régebben alacsonyabb volt, kb. a harmada.
Igazad van, a setting tényezőknek valóban eltérő hatása lehet az egyes személyeknél. Mindazonáltal valamennyi drog közül a hallucinogének esetében játsszák a legjelentősebb szerepet a környezeti (és a személyiség, illetve hangulati) hatások.
Valóban lehet kapni receptre efedrin tartalmú gyógyszereket.
Egy kicsit messzebről kezdem, de rátérek majd a kérdéseidre.
Beszélgettünk itt korábban az úgynevezett 'setting' tényezőkről, így hívják a drog hatását befolyásoló környezeti tényezőket. Ebbe beletartozik az, hogy hol, milyen fizikai környezetben történik a drogfogyasztás (ismerős helyen, ismeretlen helyen, stb.), illetve, hogy milyen társas környezetben történik a használat (azaz ismerősök vagy idegenek között, esetleg egyedül, stb.)
A 'setting' tenyezokon kivul meg ket fontos tényező van, ami meghatározza a droghasználat következményeit. Az egyik értelemszerűen a drog maga, a másik pedig a drogot használó személy jellemzői. Utóbbiba beletartozik a használó személyisége, hangulata, korábbi tapasztalatai, elvárásai, stb. Ez az úgynevezett 'set'. A droghasználat élménye és következményei tehát ebből a hármasból állnak össze: drog, set és setting.
Ilyen módon, amikor a veszélyességről beszélünk, akkor sem lehet csak a drogról beszélni. Ugyanaz a drog valakire kevésbé veszélyes, hiszen ha nem vezet az esetében különösebben kedvező élményekhez, egyszerűen fogalmazva nem azt nyújtja a személy számára, amit ő kedvező hatásként elvár, akkor feltehetőleg ez az illető nem fogja ismételten használni az adott drogot. Egy másik személy esetében ugyanez a drog pedig kifejezetten veszélyes lehet, hiszen esetleg pont olyan hatásai vannak, ami miatt az illető könnyen rászokik. Az persze, hogy hogyan reagál valaki egy adott drogra, sajnos mindig csak utólag derül ki, s ha a veszélyességet csökkenteni akarnánk, azt kell mondanunk, hogy azt a drogot nem szabad használni, aminek jók a hatásai az illető személyre nézve! Ilyen értelemben a veszélyesség inkább az egyén szintjén mérhető, hiszen egy átlagosan kevésbé veszélyes drog is nagy károkat tud okozni az egyes személyeknél.
Ez, lényegében, a kérdésedre válaszolva, azt jelenti, hogy a marihuána is lehet veszélyes, de lehet az is, hogy nem okoz különösebb veszélyeket. Kétségtelen, a marihuána sokkal kisebb valószínűséggel alakít ki függőséget, mint a heroin vagy a kokain, de kialakíthat, s ha ez megtörténik, akkor egy intenzív vagy napi használat mellett az súlyos következményekkel is járhat. Elsősorban a motiváció, az érdeklődés csökkenése, tanulási nehézségek, munkakedv csökkenése, a társas kapcsolatok megváltozása, leszűkülése lehet ilyen negatív következmény.
A veszélyességről még annyit, hogy annak sok faktora lehet, sok mindenben mérhetjük. Túladagolás, halál, egészségkárosodás, függőség, társas kapcsolatok rombolása, munkára, tanulásra gyakorolt negatív hatás, stb. Az egyes drogok különböző pozíciót tölthetnek be az egyes szempontok szerint.
Másik kérdésed, hogy használható-e a marihuána a fáradtság vagy a depresszió ellen. A depresszió ellen olyan értelemben használható, hogy aktuálisan csökkentheti a negatív hangulati állapotot a marihuána. A hatás azonban ténylegesen pont fordított lesz, hiszen a hatás elmúltával még negatívabb hangulatba kerülhet az illető, amit újra marihuánával akar majd 'kezelni', s ez az egyik legbiztosabb út az intenzív használathoz, illetve a függőséghez.
A drogok egyik veszélye pont az, hogy valaki 'önkezeléses' módon kezdi használni ezeket a szereket, s ez soha nem az állapot javulásához vezet, éppen ellenkezőleg.
Szinte absztinens vagyok (1 pohar bornal keptelen vagyok tobbet meginni), amatorkent erdekel:
Tenyleg olyan veszelyes a mariska, ahogy azt a jelenlegi hatalom allitja?
Elkepzelhetetlen, hogy pl. egy nehez nap utan a vacsi utan egy mariskat szi el az ember (ugy ahogy masok az uveg soruket isszak)?
Itt nem egy szubkulturara hanem atlag csaladapu/anyura gondoltam.
Hasznalhato lenne a mariska a depresszio/rosszkedv/levertseg/faradtsag ellen?
Ez a 0,6mg laboratóriumi adat? Van arról hivatalos információ, hogy korábban (10-20-30 éve) mennyi volt ez az érték?
A koronggal kapcsolatban:
"Ez akár azt is jelentheti, hogy, ha valaki az LSD-től eltérő hatást vár, könnyen előfordulhat, hogy 'beigazolódik' az elvárása, még, ha ténylegesen LSD-t is fogyaszt."
Információim eléggé biztos forrásból származnak, bár természetesen nem kémiai jellegűek. Minél fixebb az "Én" (a "Set"), annál jobban ki lehet szűrni a "Setting" befolyását - így lehet elemezni a különbségeket. Persze az ellenőrzéshez jó lenne tudni egy laboreredményt...
* * *
Más: lehet kapni Magyarországon receptre vagy anélkül efedrin tartalmú készítményt/gyógyszert?
Utánanéztem, a Hofmann LSD bélyeg az általánosan használt mennyiség többszörösét, kb. 0,6 mg LSD-t tartalmaz. Ez a hatás tekintetében elsősorban azt jelenti, hogy intenzívebb hallucinációk jelentkezhetnek, illetve, hogy megnyúlik a hatás hossza, akár 24 óráig, vagy tovább is eltarthat.
A korongról továbbra sem tudok többet, de 0,6 mg LSD, vagy annál több is akár, igazán kis helyet foglal el.
A hatás minőségéről még annyit, hogy az, a hallucinogének esetében - az egyéb drogokkal összehasonlításban is - nagyon nagy mértékben függ a használó pillanatnyi hangulatától, általában a pszichés jellemzőitől, az őt körülvevő fizikai és társas környezettől, illetve az elvárásaitól. Ez akár azt is jelentheti, hogy, ha valaki az LSD-től eltérő hatást vár, könnyen előfordulhat, hogy 'beigazolódik' az elvárása, még, ha ténylegesen LSD-t is fogyaszt. Ezzel együtt, mint említettem teljes bizonyossággal nem áll rendelkezésemre információ a korong összetételéről.
sziasztok,
Valóban, a hossz nem határozza meg önmagában az anyag milyenségét (bár azért, amit hallottam a 12-15 _után_ elkezdődő lecsengésről, az eléggé sok volt az LSD-hez képest).
A szubjektív vélemények alapján viszont számomra egyértelműen az derült ki, hogy vagy LSD+valami van rajta, vagy egy "teljesen" más anyag, aminek a pszichedelikus hatása nagyban hasonlít az LSD-hez.
Előbbi verzió számomra azért tűnik valószínűtlennek, mert ha a viszonylag kicsi korongra még mást is "rápréselnek" az LSD-n kívül, akkor mindkét anyagból kevesebb jut a papírra, ezzel nem okozva olyan intenzív élményt. (Persze ez tisztán találgatás, hiszen nem tudom, mi lehetne a _másik_ anyag)
Mindenesetre az elgondolkodtató, hogy negyed korong (ami területre kb. fél-1 bélyegnek felel meg), kb. 1-2 LSD-s bélyeg hatását fejti...
Elképzelhető, hogy ezek az anyagok is lennének a korongban, bár sem a DOM, sem a DOB nem tarozik a gyakran előforduló szerek közé.
A hatás hossza mindazonáltal nem igazán magyarázhatja a különbséget, hiszen az LSD esetében a hatás hosszát pontosan a dózis nagysága határozza meg. Így, ha a korong nagyob mennyiségű LSD-t tartalmaz, az önmagában hosszabb hatást eredményezhet.
Szerintem a korong DOB-ot, esetleg DOM-ot tartalmaz. Hivatalos (rendőrségi jelentést) még nem találtam, de már láttam képet, ahol papíron volt DOB (sajna nem korong formátumban). Erről fordítottam is egy kis FAQ-t, de mivel nem vagyok biztos benne, széles körben még nem tettem közzé.
Az LSD nem tart addig, ameddig a korong, és más is a hatása (ha nem is gyökeresen).
Úgy tudom, hogy a korong LSD-t tartalmaz, annak ellenére, hogy általában meszkalinnak vagy egyéb hallucinogén szernek, esetleg több szer keverékének tüntetik fel.
Nem tudnám pontosan megmondani, hogy egy Hofmann LSD bélyeg mennyi hatóanyagot tartalmaz. Az egyes LSD bélyeg típusok között nagy különbségek vannak a szerint, hogy mennyi hatóanyagot tartalmaznak, de nem tudok, olyan szisztematikus kutatásról, ami ezt vizsgálná. Általában egy LSD bélyegnek 0,02-0,2 mg a hatóanyagtartalma, de mint említettem akár az egyes típusok, akár egy típuson belül is nagy különbségek lehetnek.
szia,
1.) mi van a korongban?
2.) kb. mennyi LSD van egy egész Hofmannban?
Lehet, hogy nem ide tartozik, de Te olyan valakinek tűnsz, aki talán hozzáfér ilyen információkhoz is (pl. rendőrség által lefoglalt drogok vegyi analízisének eredményei).
Kedves Doodoo,
Igen, kétségtelenül szerepet játszottak ezen szerek betiltásában a társadalmi folyamatok megítélésére vonatkozó morális szempontok is. A marihuána az USA-ban 1937-ben lett betiltva (Marihuana Tax Act). Ennek egyik oka feltehetőleg az volt, hogy a húszas, harmincas években a marihuána fogyasztás elsősorban a társadalom legalsó rétegeiben terjedt (ez alól csak néhány speciális csoport, pl. a jazzvilág egyes résztvevői), főként az USA délnyugati államaiban, és ebben az időszakban még elsősorban a feketék és a mexikói munkások között. Ugyanakkor a bűnözés is ezekben a társadalmi rétegekben volt a legmagasabb, hamar levonták azt az amúgy téves következtetést, hogy szoros összefüggés lehet a marihuánahasználat és a bűnözés között. A 60-as évek hippi mozgalmaival együtt járó marihuána használat szintén negatív megítélést kapott.
(Részletesen lehet ezekről a folyamatokról olvasni egyébként Bayer István A kábítószer c. könyvében.)
A legalizálás kérdése összetett probléma. Olyan értelemben is, hogy, amit általában legalizálásnak nevezünk, az valójában több különböző fokozatot jelenthet. A legalizálás konkrétan engedélyezést jelent; de lehet beszélni dekriminalizálásról, ami a büntetés szabálysértéssé leminősítését jelentheti, vagy depenalizációról, amikor a büntetés alóli mentesítésről van szó tulajdonképpen. Megint más forma, amikor a büntetés helyett kezelést lehet választani.
Az, hogy mennyire lenne szerencsés a marihuána legalizálása Magyarországon, elég nehéz kérdés. Nem nagyon lehet bejósolni a következményeket. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a jelenlegi szabályozás semmi esetre sem szerencsé, hisz a börtönbüntetéssel való fenyegetettség mindenképp a prevenció és a kezelés hatékonysága ellen hat. Amennyire követni lehet, a törvény hatására nem csökkent a drogfogyasztás.
üdv,
zsolt
Arra lennék még kiváncsi, hogy mit tudsz a marihuána ill. az LSD betiltásának tudományos körülményeiről? Említetted, hogy sokszor nem tudományos alapja van egy szer illegálissá tételének. Szerinted e két anyag esetében mennyire játszottak közre tudományos/erkölcsi/etikai/stb. jellemzők?
És végül egy személyes (de nem személyeskedős) kérdés: Te legalizálnál most tiltott szert/szereket? Ha igen, hogyan ill. milyen feltételek mellett képzeled el ezt a folyamatot?
Kedves Dorian,
Köszönöm kérdésedet és egyben hozzászólásodat is Doodoo kérdéséhez.
Igazad van, azt, hogy mely drogok váljanak tiltottá, s melyek legálisak sokféle szempont és érdek befolyásolja. A tudományos ismeretek mellett a drogok legális státuszának kérdését nagyban befolyásolják így érzelmi és morális szempontok is, illetve valóban akár az üzleti érdek is.
Sokan hangsúlyozzák e tekintetben, hogy a kulturális hagyományoknak meghatározó szerepe lehet. Nálunk, az európai kultúrában az alkohol a hagyományosan elfogadott drog, s minden újonnan megjelenő pszichoaktív szert mindig is gyanakodva fogadtak az emberek. (Olyan dolog ez, mint ahogy minden kultúrában gyanakvással fogadják az idegeneket, s ez az idegen drogokkal sincs másképp.) A 17. századi Európában például nagyon szigorúan léptek fel a dohányzás ellen, így volt olyan orosz cár, aki kivégzéssel büntette a dohányzókat, Törökországban a pipa szárával szúrták át a dohányos orrát, majd szamárháton kellett végiglovagolnia a faluján (városán), és Németország egyik hercegségében is 1691-ig halálbüntetés volt érvényben a dohányosok részére. Ma is elfogadott nézet, hogy az egyes drogok tiltása – nem tiltása nem kizárólag tudományos alapokon nyugszik.
Kedves Doodoo,
Köszönöm kérdésed, nagyon érdekes dologról kérdezel. Dorian részben válaszolt is a marihuánával kapcsolatosan. Valóban igaz, hogy a marihuána hatékony lehet bizonyos betegségek kezelésében, s így van ez sok más egyéb drog esetében is. Tudjuk, hogy a morfin hatékony, a gyógyászatban ma is alkalmazott fájadalomcsillapító, ismert és használt szer a kokain a lokális érzéstelenítésben (pl. szem- vagy gégeműtéteknél). Ettől még persze ezek a szerek más szempontból veszélyt jelentenek. (A század első felében, a morfin szélesebb körű használata például számtalan esetben vezetett a betegek függővé válásához, s szintén elég sok orvos vált morfinistává - a legismertebb példa talán Csáth Géza.) Sok kudarcos kísérlet is volt persze, hogy csak egyet említsek az amfetamint is alkalmazták egy időben depresszió ellen, de a betegek hosszabb távon depressziósabbak lettek, mint korábban.
A marihuánánál maradva talán ez a szer kelti a legtöbb vitát manapság, hiszen az orvosi használhatósága a drog illegális voltánál fogva nem kiaknázható. Valóban úgy tűnik a marihuána nagyon hatékony hányás- és hányingercsillapító, illetve étvágygerjesztő hatású. Ezt a hatását elsősorban a kemoterápiában részesülő betegek kezelésében lehet hasznosítani, tekintve, hogy elviselhetőbbé teszi a kezelés mellékhatásait. Ez a kérdés rengeteg vitát kavar világszerte, külön mozgalmak indultak a marihuána ilyen irányú hasznosíthatósága érdekében (úgy hiszem ezek az interneten is megtalálhatóak), s pillanatnyilag az USA néhány államában valóban lehet receptre írni marihuánát. Szintén felmerül a marihuána hatásossága a zöld hályog kezelésében, egyes reumás betegségek tüneteinek enyhítésében, a krónikus fájdalom enyhítésében. Számos további betegséggel, zavarral kapcsolatosan (pl. bénulásos betegségek, premenstruációs szindróma, epilepszia, izomgörcsök, stb) vannak adatok a marihuána jótékony hatásáról. Talán a fentiekből is kitűnik, hogy a marihuána hatása a betegségek kezelésében kettős lehet, egyes betegségek esetében tényleges gyógyító vagy tünetcsökkentő hatásról beszélhetünk (pl. reumás betegségek, zöld hályog), míg más esetekben a mellékhatások kivédéséről van szó.
Nagyon fontos a kérdés azonban, amit az ellenőrzött laboratóriumi kérdésekkel kapcsolatosan felvetsz. Sajnos nagyon kevés ilyen vizsgálat van, s a marihuána gyógyító hatása mellett szóló adatok nagyobb része anekdotikus adat, s csak kisebb részük tudományos eredmény. Kétségtelen persze, hogy egyfajta 22-es csapdájával állunk szemben, hiszen a bizonyított hatékonyság nélkül nehéz a marihuána használhatóságáért kiállni, ugyanakkor a tiltás lehetetlenné tudja tenni a kutatásokat is.
Hangsúlyozni kell azonban, hogy az, hogy egy szer alkalmas gyógyszer, nem jelenti egyben azt, hogy a használata ne lenne veszélyek nélküli, sőt. A jogi szabályozás sokszor ezekre a veszélyekre irányul, s valóban ennek ugyanakkor áldozatul esnek a pozitív hatások is.
A pszichés hatásokról is kérdezel, ez egy egészen másik terület, bár a konklúzió hasonló. Itt inkább az LSD-vel próbálkoztak a pszichoterapeuták a 60-as években, majd betiltása után az MDA-val (ez az ecstasyhoz nagyon hasonló szer), ennek betiltását követően pedig az MDMA-val (ecstasy). (A 80-as évek közepén az MDMA-t is betiltották.) Mindezeket a szereket a pszichoterápia katalizátoraként használták, s nem tekintették őket gyógyító hatásúnak. Sőt, a használat lényege pont az volt, hogy orvosi kontroll mellett történt a droghasználat - általában egyetlen alkalommal -, s így lehetőség volt a felmerülő problémák kezelésére is. Hatékonyság vizsgálatok ezen a területen még kevésbé léteznek, szinte kizárólag anekdotikus beszámolókra támaszkodhatunk ezeknek a terápiáknak a megítélésekor. Manapság ilyen kísérletek - legalábbis hivatalosan - nem folynak, nem is folyhatnak.
doodoo:
Pl. a marihuannanak orvosilag bizonyított gyógyhatásai vannak, ezen kívül fájdalomcsillapításra is használják olyan országokban, ahol nem olyan struccpolitikát folytatnak, mint szeretett hazánkban.
Egyébként szívesen olvasnék arról itt, ebben a fórumban is arról, hogy a marihuanna hogy is vált tiltottá, miközben pl. a dohány vagy (akár az alkohol, aminek sokkal súlyosabb hatásai vannak,egyenest méregnek számít)legális maradt.
Erről olvastam már, de kíváncsi lennék arra, hogy mi a ti véleményetek.(Gondoljatok arra, hogy a kendertből mi minden mást is lehetne gyártani, ami egyes nagy multik érdekeivel ellentétben állna)
Szerinted (ill. a pszichológia mai állása szerint) van-e bármelyik, jelen pillanatban Magyarországon betiltott drognak orvosi ill. piszchológiai szempontból _hasznos_ alkalmazása?
Másik kérdésem: történtek-e ellenőrizhető laboratóriumi kísérletek (ill. milyenek voltak ezek) a tiltott drogok hatásának bevizsgálására - káros/hasznos hatásainak vizsgálatára? Természetesen külföldi eredmények is érdekelnek.
Szevasz, úgy látom én vagyok itt az első hozzászóló, szeretném az álláspontodat (de nem a hivatalosat, hanem a magánvéleményedet)megismerni a könnyűdrogokról, főleg a fűről minden szempontból. Üdv
Drogokról, droghasználókról, túladagolásról, drogos halálesetekről, drogprevenciós programokról, rizikó tényezőkről, csempészetről, droglefoglalásokról, diszkó-drogokról, balesetekről, razziákról, drogtörvényről, kemény- és lágy drogokról, kezelőhelyekről, kezelési módokról és számos kapcsolódó kérdésről egyre többet hallunk, olvasunk a médiában. Ez örvendetes, hisz olyan problémáról van szó, amelyről sokáig nem lehetett beszélni, a 80-as évek közepéig drogprobléma hivatalosan nem létezett Magyarországon.
A mai napig olyan problémával állunk szemben azonban, amellyel kapcsolatosan sok elnagyolt, pontatlan információ van közkézen. Nem véletlen, hisz nem csak sokakat kipróbálókat és használókat, szülőket, rokonokat és barátokat, tanárokat és igazgatókat, egészségügyi szakembereket és politikai döntéshozókat - érintő kérdésről van szó, hanem olyan jelenségről, amellyel szívesen foglalkoznak a hírműsorok, s amelynek megítélést a szakmai ismereteken túl, minden érintett rétegben erősen befolyásolják érzelmi és morális szempontok is.
Ennek a fórumnak a célja, hogy a tényleges ismeretekre támaszkodva járjuk körül a drogproblémát. Rajtatok múlik, hogy a droghasználattal kapcsolatosan felmerülő számtalan kérdésből a drogfogyasztás pszichológiai és családi háttértényezői, a droghasználattal kapcsolatos veszélyek, a megelőzés és a kezelés kérdései, stb. mely témák kerüljenek előtérbe, mivel foglalkozzunk részletesen.