Az ITER project csúszása lassan oda vezet, hogy elavul az egész, mire beindul. Az indulásnál 2016 volt a célkitűzés első plazmára, most 2034.
Közben kifejlesztettek jobb szupravezetőket, ezekkel erősebb mágneseket lehet építeni.
A fúziós teljesítmény a mágneses fluxus negyedik hatványával arányos, így 40-szer kisebb térfogattal elérhető már az a teljesítmény, amit az ITER-től lehet remélni.
Ez költségekben, gyártási erőfeszítésekben drasztikus különbség. Gyárban is előállítható egy csomó részegység, nem kell a helyszínen szerelni, könnyebb, kisebb gépekkel lehet összerakni, és így tovább.
Sanszos, hogy a kínai BEST project előbb, már 2028-ban eléri az első plazma fúziót, pedig 2023-ban kezdték. Öt év építési idő, az ITER-nél csak a csúszás 18 év...
2030-ra már áram termelést is lehetségesnek tartanak. Ha sikerül, akkor az ITER ipari műemlékké válik. REBCO szupravezetős, 20-30K a tervezett hőfok (77K a határ) sokkal könnyebb hűteni, mint az ITER 4K-es mágneseit.
Tokamakokat,lehet az kínai, orosz, amcsi is, meg NIferejükik is (most ippen gondoltam, az egyiptomi szépséges fejre), én már kukába dobtam, nem írdekelnek bugyuta számaik. (nem nekem írtátok, szerencsétekre)
Kontárkodok offolok mert ha szabad Zelenkinek akkor nekem is. 13 íves koromban nekem volt már saját csinálta Van de Graaf részecske elkülönítőm (kényeskedtem vele lányoknak kik nagyon megíjedtek), Meg az iskolában történelem órán avval vesződtem hogy miért nem lehet azon csatákat visszajátszani atommal. Meg biológia órán meg azon hogy mé nem lehet helyettesíteni az betegre hajlamos gyomrokat meg tüdőket , valami megbízható gépre aki nem zabál enzimeket, vitaminokat, fehérjéket, csak mpici áramot. Csak az aggyal nem tudtam megbírkózni akkor, tudtam hogy már 70-ben volt számítógép li sokszor körösztül ugrotta emberi agyat matematikából.
A "hurrah" az, hogy 22 percig sikerült 50M Kelvin hőmérsékletet fenntartani anélkül hogy a reaktor károsodjon. (ki kell majd cserélni a wolframborítást de kicsire nem adunk)
A "boo" az hogy 50M Kelvinen nem volt fúzió.
Mondom én hogy ez a tokamak és sztellarátor típusú megközelítés elvi hibás.
Abból kell kiindulni amit nálam sokkal okosabbak már évekkel ezelőtt kiszámoltak: ha kinetikus energiát vesszük alapul, akkor 5000K hőmérsékleten a deutérium részecskék akkora kinetikus energiával rendelkeznek, ami elég lenne a "Coulomb-barrier" lebontásához.
Most akkor már tényleg off vagyok, az általam továbbfejlesztett Stirling motorról akarok néhány szót. Hová írjak Stirling fórumba ahol nem tudnak számolni termodinamikával, Mormmota tud számolni tizedes hatványkitevővel is amivel termodinakán kell.
Én meg tudtam tervezni fúziós reaktor modellt, mások hozzászóltak ehhez ahhoz, Iter, Nif, egy piszkálódott nehezebb maggal mint én, de energiát elfelejtett hozzá.
Lemegyek sokkal lejjebb mint neutroncsillag, csak fel akarnám váltani az büdös díeselt, meg azé Ottó bácsit is ha nem büdös , ha nem , ha asszonya is vitte világhírnévre motorját.
Én megkostruáltam , csináltam is saját kezűleg mikronokra pontos gépet, sok mást előtte, mert a szocializmusban nem voltam spicli , mégis szabad volt nekem saját részre maszekolnom az gyárban.
Nem sikerült sok gépem, de nem vesztem el miatta, csináltam sok brikettálógépet kik kihúztak mocsárból. Adtam el Magyarban, Romániában , nálunk is, de most mikor a legjobbat tudom, most nincs megrendelő.
Voltam Hargitában, ezt elmesélem még ha offffon is vagyok. Elvitt vevőm az köves utakon hegyre, láttam hogy fenyőfa dől itt is ott is, mégse viszi el senki. Bizony azé mentem oda mert szalmát akartak brikettálni a köves hegyekben termettből. Elmentünk darálni szalmát, vitt a házigazda. Ottan valá daráló, szalma, szár, amikor bemutatkoztunk hogy én brikigép vagyok, rögtön megismert, beültünk konyhába pálinkázni, aznap má nem volt darálás. De kellett javítani szerszámomon az Csíkszeredai műhelyben , pont olyan köszörűn amivel én is dolgoztam, időközben elvittek engem nézgelődni az hármas dombnál, templomban, emlékműveknél.
Csaká Mmormotával lehet menni vagy ámódni , ekkora messzeségbe, mint az anyagá keletkezése, a térről nem beszéltünk, átadom másnak aki jobban fel tudja pörgetni az talicskakerekemet, aki bizony kiütötte műhelyem falát.
Gondoltam azért hogy te is értesz ez dologhoz, bár te szétpattogós hirdető vagy , én meg összefogó hirdető. Írtam dolgozatomban hogy annak is szerepe vaná egyesülésnek hogy mennyi ideig vannak magok egymás közelében, ez az én idő definicióm azon nagyá képletben. Mert szerintem a pozitív, negatív kvarkoká forogának, mozogának, szünet nélkül, és pillanatra van olyan hogy kettő pozitív kvark , találkozik, ez nekünk rossz, de lehet olyan is mikor pillanatra pozitív meg negatív kvark találkozik-csókolózik------- ERRE VADÁSZOK én.
Nem erről tudtál velem , ehhez lehet semmi fogalmad sincs mint a többi atomosnak se, hanem elbújtál neutroncsillag mögé mint az bugyuta újságíró.
A címében benne van hogy zsebbe tesszük neutron csillagot!
Végighallgattam, Zoletnik egyszer se mondta ki a neutroncsillag szót!
Honnan vette a bunkó újságíró az neutron csillag szót?
Gondolom ennek is elment mint Mmormotának, hiába írtesz te Lorentz meg ilyen-olyan transzformációhoz, elmenté má te is ,nem adok többet szavadra, bunkó letté mint mint ez újságíró.
Azért felvettem veled kesztyűt neutroncsillaggal is , csak ín akkorá felvettem varázskesztyűmet ami nem 10-50 kEv-al játszik hanem sok terrával, és vótam olyan bikafenc hogy bukfenceztem veled.
Onnan tudom hogy valami kiszökött rendszerembűl mert megmértem a kilőtt részecskék súlyát, meg a befogottakét is meg a fúzionáttakat, meg a a fúzionáttak energiáját és hiányzik súly amit bizonyosan a neutroncsillagocska vitte el, nem neutrínó , bár az is olyan szökevényféle, de neutroncsillagocska volt mert elektron mikroszkóppal megnéztem hogy hagyott lyukat az edényemen.
Mink csak játszottunk öregek, nem kell félnetek ,csak fúziós reaktorban játszunk ahol nagyon sokszor kevesebb energia kell mint csillagkeltéshez, még se tudjuk begyútani azt fúziót, pedig tudok játszani tűzgyútással már gyerek koromban ín csak tüzeskedtem mindig.
Tudom kérditek, mutasd má meg hogy mi is lássuk azt neutronnyavalyát, én meg mondom hogy megkeletkezett ,csak miután meglett usgyí átment gépem falazatán oszt befelé a Föld központja felé vette az irányt, én se bírtam megfigyelni.
Neutron csillagocskára gondoltam, ti gyerekek mikó nézitek ezt öregek játékát, gondójatok arra hogy mi a talicskakerék , tragacskerék játékról indultunk és kikötöttünk neutroncsillag csinálásnál, vajon ti gyerekek kik nézik ezt műsort , kezdtétek billentyűkkel , ilyen-olyan vezérlőkkel , tik hol fogtok kikötni öreg korotokban?
Ezt szólásomat visszavonom, nem írtetik tik szerbhez, csak ín, majd beszígetik veled még Mmormota, ki má te is örege vagyá mint ín, osztan nem látod hogy ín csak elektronnal lődözök , nem akarom befogni, mégis azt írtad hogy ín be akarom fogni.
Meg ha elektron felhűbe utaznak magjaim akkó sincsen baj, az ITER-nél is van e. feléhő, NIF-nél is, a Napban is, csak ezekné gyenge, nálam meg erős.
Tudod azé tetszett a neutroncsillagod , nem Blanka miatt hanem mert én tudok csinálni olyat is, csak kell terra eV a géápemnek és talán reménykedek tudok nekíd felszolgálni akár neutron picike-icikét is.
Vagy keresek azoké keletiné , akiktől jöttünk , vagy nem azokétó? Menjek kínaihoz, nekije van pénze meg nem küld rögtön univerzumba, először inkább megnézi azt hogy mi van a szatyorban, köszi neked pár napot, a végén már beszívtam, gondolom te is, elirányítottál keletre mert ottan leszen erő
Én most hallottam először ezt szót, köszi neked, ha lesz Blankával valami , akkor meghívlak lakodalomba, ha meg lesz gyerek is akkor meg Téged hívlak körösztapának, elfogadod?
Tudom hogy tetszett neked az hogy én gyorsítóval tudok olyan sűrű plazmát csinálni mint a Nap tud gravitációjával, nincs erőd kimondani hogy én fenomén vagyok?
Külön tetszett neutroncsillagod mert legalább még egyszer meg tudom kérni Világos Blanka kezét.
Atommagjaim nem elektronfelhőben mennek (sajnos megint félreértettél) , azok nem felhők hanem mit mondjak már, olyan játékosok mint a magok. Az elektron játékosok nem rugdalják focisaim labdáját , csak csalogatik a kapuba be!
Igaz, volt eszemben nekem is, ez érvényes akár a magokra is, bár azoknak jóval nagyobb az innerciájuk. Szerintem az összetartás függ a megtett úthossztól, a részecskék energiájától, fókuszolástól. (Az elektronmikroszkópnál is fókuszálnak becsületesen). Veregetem mellemet, a lövőberendezésem olyan smucig hogy megbírkózik az elektronfeladattal is, írtam korábban hogy van neki inteligenciája nem úgy mint egyszerű Rutherford korabeli ágyúknak. Szögben tudok lőni körkörösen hogy egybe pofozzák egymást a lövedékek akik a taszítás hatására szétszéledni igyekeznek. Az elektronok könnyűek ,kicsi az innerciájuk, lövőgépemmel lehet olyat hogy az első adag elektronok fölé lövök egy mésik sor ágyúcsővel kicsi késéssel de nagyobb energiával elektronokat akik bepofozzák az első sor széledni kívánó elektronjait a helyükre, nagyon közel a magok sávjához. Ha nem elég akkor lehet rátenni még egy sor ágyúcsövet. Mint írtam elektronokkal nem muszáj túlságosan takarékoskodni nem olyan drága mint müon, sőt akár fogyóeszközként is lehetne velük, de erőmű esetben mégse mondanék le róluk, nem nehéz begyűjteni őket ha szóródtak is. Demonstrációs gépnél lemondok róluk magokról is, az ütköztető csövem végében landolnának a cserélhető elnyelő falban és nekik annyi.
Tegnap nem volt időm vázolni a herkentyűm működését, csak koncepciómat vázoltam de nem egészen. Megértem hogy teljesen félre értettél, amit írtál megértem sokszor írtad már. csak úgy beszúrom válaszodra 1- Én gyorsítóval nem egyszerűen ütköztetek hogy pattoghasonak, nem tároló gyűrűben ütköznek 2-A Tokamakban nagyon ritka a plazma, túl távol bírnak menni elektronok a protonoktól. 3-Én nem fogok be elektront protonhoz mint müon
Most talán lesz időm részletezni dolgokat hogy érthető legyen, de előbb kiegészítem koncepcióim és újból leírom azokat. Szóval említettem Gamow példáját alfa részecske kiszökéséről az atommagból, evvel akarnám igazolni hogy a reakció körülményein ha javítunk akkor rohamos mértékben javul annak valószínűsége. Példának ahogy írtad is a müon szerepe, rövid élete alatt 150 reakciót tud, állítólag mondták hogy talán még hideg fúzióra is képes. Kb. 260 femtométerre becsülik a müon atom átmérőt, így kb. 130 proton távolságra helyezkedik el protontól, mégis leárnyékolja. A Nap belsejében ahol zajlik a fúzió a plazma sűrűsége Gamow szerint 100 x nagyobb mint víz sűrűsége. Számolgattam kicsit , összenyomódnak atomfélék (nem tudom hogy néznek ki) de szerintem még ott is több ezer protontávolságon mennek elektronok ami már nemigen árnyékol. Koncepcióm hogy proton árnyékolást akarok elektronokkal még ha 50 x -er is több elektront használok mint amennyi proton van ott a reakciótérben. Még ha végül nem is tudom visszagyűjteni őket teljesen akkor is könnyen pótolható és nem sok energia veszik mert 1836 x könnyebb mint proton. Ez eddig az én ötletem, gondolom. Én akarok használni Li 6 magot és kellően nagy energiát hozzá. Van még egy fontosnak tartott meglátásom : szerintem van annak is szerepe a reakció létrejöttéhez hogy mennyi időt töltenek atommagok egymás közelében ütközéskor, ezért olyan körülményt akarok létrehozni hogy ne pattanjanak el egymástól könnyen mint ami jelenségen szeretsz lovagolni. Remélem ezt is teljesíteni tudom a különleges ütköző mező létrehozásával.
Most rátérek a herkentyűm vázolására, van rajzom de nem bírom feltölteni egyelőre. Teljességgel még se tudom leírni mert sok részlete van, a főbb dolgokra öszpontosítok. Kezdődik a deuteron és litium 6 megfosztásával elektronjaiktól és betesékelése magokat egy-egy tároló gyűrűbe ahol deuteron mag kap még kb 5000 eV energiát, litium 6 mag pedig 25000 eV-ot próbaként, itten kell elég sok magoknak lenni hogy a reaktortérbe belövéskor legyenek bőven. Kell még egy elektronkeltő és tárológyűrűje ahol kap annyi energiát hogy valamivel gyorsabb legyen mint litium6 mag. Ezen gyűrűkön van ablak ahol bemennek részecskék egy vagy több lövővcsőbe ami pontosan be van fókuszálva egy távolabban elhelyezkedő részecske találkozási pontra. Megjegyzek egy fontosat, nálam egy irányba mennek részecskék egyenes vonalon fókuszálva. Egy nagyon gyors ablaknyitó vezérlő rendezi előbb az 5000eV -os deuteron mag belövést egyenesen nagyon keskeny (max 100 proton széleségű) sugárban. Több oldalról kónuszosan történik ezután a 25000 eV -s litium6 mag utánnalövése deuteron magnak amik egy meghatározott távolságon nagyon keskeny sávban találkoznak és már jönnek elektronok is akik körülveszik ez keskeny találkozási helyet és mennek előre húzva maguk után még a pozitív magokat is. Mivel a nehéz litium igyekszik "seggbe telefonálni" deuteront, remélem nem pattognak szét, hanem tolja maga előtt jó darabig míg nem fúzionálnak az elektronok segítségével. Megjegyzem itt rövid idő alatt százezer-millió mag repül ki , és majd kicsit későbben majd egy mésik hasonló adag követi. Szerintem itt kialakul egy nagyon keskeny és esetleg 1-2 cm hosszú ütközési tér amit kitöltenek plazmaszerű részecskék ahol legalább akkora sűrűség van mint a Napban ahol zajlik a fúzió. Nem ábrándozok , szeretném kipróbálni. Egyelőre nem vesződnék a hoppon maradott szerintem egyenes vonalban haladó (mert elektron felhő nem engedi őket szétrepülni) magok meg elektronok begyűjtésével és visszajuttatásával tárológyűrűjükbe. Az ütköző zónát körülveszi egy cső amelynek falában leadják melegüket a keletkező alfa részecskék és mikor kihültek egy nyíláson kiszívja őket egy erős vákum szivattyú ahol héliummá alakulnak és közben adnak kevés áramot is. Vagy ez áram mérésével ,vagy héliumok számolgatásával , meg a csőfalnak leadott meleg mérésével megállapítható a keletkezett energia és el lehet dönteni hogy elvégezték-e dolgukat a részecskék. Részemről ez elgondolás, bizonyítani nem sokat tudok, remélem nem hiába okoskodok.
És remélem elég érthetően írtam, és valamennyire elfogadod elgondolásom.
Gyorsítással könnyen el lehet érni olyan sebességet, amely mellett már létrejön fúzió. Sok magot kell felgyorsítani, és sokkal gyakoribb az olyan ütközés, ahol csak elpattannak, de nincs fúzió. Ezek sebessége véletlenszerűvé válik, nem maradnak meg a tároló gyűrűben. Így a gyorsításhoz szükséges energia nagyobb, mint ami a fúzióval létrejön. Ez a probéma.
Erre találták ki az olyan ravasz tárolókat, mint a Tokamak, amelyek a rendezetlen sebességű, plazmát alkotó atommagok és elektronokat is együtt tartják, így lehetőség van arra, hogy közel kerüljenek egymáshoz. Ez lehetséges, csak nagyon nehéz, ezen, meg néhány más típusú tárolón évtizedek óta dolgoznak. ITER pl.
Van még egy végtelenül egyszerű lehetőség, centrális elektrosztatikus térrel összatartani a magokat. Ez a Fuzor. A pozitív magok, akármilyen irányú is a sebességük, távolodnak, majd lelassulnak, visszagyorsulnak a negatív centrum felé, közben ütközhetnek más magokkal.
Itt meg az a baj, hogy rengeteg telibe találja a negatív elektródát, és kiesik, így az energiamérleg itt is reménytelenül rossz.
Amit írsz, annak szerintem semmi értelme. Az elektron befogva se alkot elég kis atomot ahhoz, hogy két atom elég közel kerüljön a használhatóan nagy valószínűségú alagúteffektussal bekövetkező fúzióhoz. Ebben különbözik a müonnal alkotott atom, ami sokkal kisebb. Viszont müont kelteni sok energia kell, és hamar bomlik, így megint csak nem jó az energia mérleg.
Kiszámítani nem tudok semmit. Az a rengeteg fizikus viszont, aki ezzel foglalkozik, meg tudja csinálni. Ha olyan egyszerű lenne, mint gondolod, rég fúziós reaktorok termelnék az energiát.
