Vizsgaljuk csak meg az itteni beszelgetesnek a 30. hozzaszolastol vett reszet!
Szamomra ez is csak azt mutatja, hogy annak ellenere, hogy kozos nyelvet beszelunk es sok-sok motivum, tapasztalat kozos a szemelyes ill. a globalisabb kulturankban; megis sokan hisznek az UFO-kban, sokan nem. Sokan "beszeltek Elvis-el", sokan ezt viszont nem hiszik...
Tehat kozel ugyanazt latjuk, tapasztaljuk. Megis tobb, de legalabb ket egymassal szoges ellentetben allo taborra vagyunk kepesek szakadni.
Mi lenne, ha megtortenne a kapcsolatfelvetel, de nem lenne legalabb olyan jo kommunikacios csatornank, mint az embereknek van egymas kozott?
Hát ezt a számot most tényleg csak úgy a hasamra csapva írtam ide be :o)))
A minap egy dokumentumfilmben viszont azt hallottam, hogy az USA lakosságának többsége hisz az ufókban, és a megkérdezett felnőtt lakosság közel 40%-a, már látni is vélt!!!
:o)
Na szóval van itt egy másik topic:
http://forum.index.hu/forum.cgi?a=t&t=9055664&uq=8
Ez ha igaz, márpedig nagyon úgy néz ki, akkor nyugodtan kilehet dobálgatni azon a poros gondolatokat, hogy _óriási távolság_ meg ilyesmi.
Ráadásul az az érdekes, hogy egyúttal klaszikusan látszik beigazolódni az a néhány évtizedes elméletem, hogy nem azért nem találjuk az idegeneket, mert nincsenek, hanem azért, mert _még nem_ rendelkezünk azzal a tudással, technikával, hogy egyáltalán észlelési adatokhoz jussunk.
- Vagyis köznapi szavakkal nem biztos, hogy az a közel egymilliárd ember, a már Ufókat látók a bolondok, hanem valszeg az emberiség ma még ez irányban egyszerűen _vak_!
Ezert fogalmaztam meg hipotetikusan a problemat, azaz: szerintetek van-e addig egyaltalan ertelme a kapcsolatfelvetelnek, amig nincs kozos nyelv?
Sok olvasmanyelmenyem dereng fel, amik emlitik, hogy a kommunikacio nem lenne gond, mert az igaz... a hamis... igy meg ugy kodolhato; de hol van ettol meg a kommunikacio? Sokan annyira hisznek a tudomany, specialisan a matematika egetemessegeben. De a dolog szerintetek is ennyire magatol erthetodo?
Nem tudom, mit tudnak a delfinek, de gondolom meg tudjak szamolni, hanyan uszkalnak egyutt... megsem tudunk erre raepiteni semmilyen kozos nyelvet. (Ez talan nem a legjobban sikerult hasonlat :)
Az UFO jelenség földön kívüli eredetében nem hiszek. Számomra nem bizonyíték az, ha valaki személyes élményeit előadja mindenféle egyéb bizonyíték nélkül. Ezért nem tudom komolyan venni a halálközeli élményről szóló beszámolókat sem. Őszintén szólva sokkal inkább tartom ezeket az élményeket hallucinációknak, álmoknak, mint a valóság pontos érzékelésének. Én is rengeteget álmodok, jártam már a túlvilágon, átéltem már a saját halálomat, láttam felrobbanni az atombombát, jártam már más Univerzumokban is, és közvetlen ébredés előtt láttam már a virágaimat hosszú karokkal kinyúlni felém, éreztem, ahogy ledőlnek a falak, és még sok minden egyebet. Mégis, eszembe sem jutna ezeket az élményeket a valósággal összekeverni. Tudom, hogy ezek álmok, és amikor felébredek, minden a megszokott körülöttem. Úgyhogy, amíg valaki nem mutat nekem akárcsak egy gombostűt is, ami egy idegen űrhajóról származik, amíg nem mutat egy vércseppet, egy bőrdarabot, vagy bármit, amiben idegen DNS, vagy akár teljesen eltérő genetikai anyag lenne, addig számomra az egész csak képzelgés, magamutogatás, önbecsapás. Nem létezik, hogy ez után a több ezer (tízezer) állítólagos találkozás, látogatás után ne maradjon semmi tárgyi bizonyíték. A Roswell-szerű bizonyítékokban pedig azért nem hiszek, mert nem tudom elképzelni, hogy ekkora jelentőségű tárgyi emlékeket ennyi ideig el lehetne az emberiség elől rejteni. Annyi kémszervezet, terrorista szervezet, fanatikus, stb él a világon, hogy nem hiszem, hogy ne találták volna már meg, ha tényleg lenne bármilyen valódi bizonyíték.
A Hold-kutatás megtorpanása számomra sajnos azt jelzi, hogy leszámoltunk a múlt század ötvenes, hatvanas éveinek az illúzióival. Emlékszem, amikor először láttam a "2001 Űrodisszeiát", amikor először olvastam Bradbury "Marsbéli Krónikák" című könyvét, mennyire hittem benne, hogy az ezredfordulón tényleg a Marson, és a Holdon leszünk. Amikor gyerekként láttam a TV-ben a holdraszállást, az életem egyik legmeghatározóbb élménye volt. Most, amikor kezembe veszem a "Krónikákat", és elolvasom az első novellát, ami 1999-ben játszódik, akkor bizony nagyon szomorú vagyok. Hol vagyunk ettől, pedig azóta már eltelt három év. Nemhogy a Marson nem vagyunk, de a Holdat is otthagytuk. Nem is azért keserít el, mert olyan halaszthatatlan dolgunk van a Holdon, hiszen van elég probléma idelent is, egyszerűen filozófiai, elvi jelentősége van. Hiszen ha eddig nem vetettük meg a lábunkat a Holdon, akkor mikor fogjuk? Ha most nincs rá pénz, mikor lesz? Egyre több embert kell eltartania a Földnek, egyre kevesebb erőforrásból. Lehet, hogy egyre kevesebb az esélyünk az elszalasztott álmok megvalósítására. Sajnos, úgy érzem, ha nem jön el a közeljövőben egy alapvető váltás az űrutazás technológiájában, amihez ma még nem sejtett fizikai felfedezéseknek is fel kell bukkanniuk, akkor az emberiség itt reked a Földön, ennek pedig visszafejlődés, önmagunkba zárkózás, és még ki tudja mi minden lesz a következménye...
Raphael: valóban arról van szó, hogy rövid, vagy hosszú távu célokat nézünk. Egy (kisebb űrállomás felépítésénél) feltétlenül olcsóbb a kilogrammonként drágább feljuttatású földi bázisú építés. Azonban egy holdi gyár (bár telepítése horribilis összegekre rúghat - ezen azért lehet segíteni okos módszerekkel) idővel biztos, hogy olcsóbbá válik.
Gyárat mondok, de ez alatt gyakorlatilag egy robotüzemet értek, ahol csak néhány ember él, a munkák gyakorlatilag robotok végzik. (később, pont ennek az üzemnek a kapacitását felhasználva lehet emberi kolóniát is kiépíteni.)
Szerintem meg mindig olcsobb innen felvinni keszen az urallomas moduljait mint feltelepiteni a Holdra egy komplett banyasz-kohasz-femfeldolgozo-elektronikai-kutato kombinatot + sokszaz embert, csakhogy sporoljunk a hordozoraketan.
Valahonnan kell anyag az űrhajó/űrállomás felépítéséhez. A Holdról sokkal olcsóbban fel lehet juttatni az anyagot (vagy a kész alkotóelemet, modult) a Föld körüli, Hold körüli, vagy egyéb űrbeni pontra (pl. Lagrange pontok), ahol folyhat az építkezés.
Pl. teljesen jó ötlet elektromágneses sínen fellőni a "cuccot". A Holdnak megvan az a jó tulajdonsága, hogy lehet gyorsítani nagy sebességre, a légkör nem syól közbe.
Persze még jobb anyagot befogo9tt aszteroidáról szerezni, de az még messzebb van (térben, időben).
Nyilván a pénz hiánya a fő ok, és valóban nem túl izgalmas égitest a Hold.
Ami lehetne a Hold: kiindulópont a többi bolygó fele.
A kisebb gravitáció miatt innen olcsóbban indítható egy nagy űrhajó (elem).
Ahhoz, hogy ez teljesüljön, kell infrastruktúra (ez elég bonyolult - végerendményben egy működőképes, magas technikai színvonalú űrhajógyárra van szükség - emberekkel, vagy anélkül - minnél kevesebb emberrel), és rengeteg pénz. Mivel nagyon távoli a cél, ezért nem lehet rá pénzt találni..
Ami szintén lehetne a Hold: rádiócsillagászati "paradicsom" - a Földdel átallenes oldala. Ez lehetne teljesen automatizált is. A cél nagyon tudományos - nem lehet rá pénzt keríteni..
Amire esetleg jobban lehetne pénzt előteremteni: luxusszálloda a Holdon. Na ez sajnos még messzebb van, bár tervek már vannak hozzá.
Ez most egy kicsit sötét hangulatú lesz.
Várakoznak.
Arra várnak, hogy kiderüljön, hogy kiirtjuk-e magunkat, vagy pedig nekik kell majd megtenni. Ha nekünk sikerül, akkor az nekik olcsóbb, egyszerűbb, stb.
Na jó, ezt nem gondolom komolyan. Inkább a karantén-ötlettel értek egyet. A várakozást azért fenntartom. Mondjuk arra várnak, hogy felmutassunk olyan értékeket, amelyek feljogosítanának bennünket arra, hogy tagjai lehessünk a csillagközi közösségnek (vagy legalább is a helyi részének). Ez nem biztos, hogy valaha is bekövetkezik. Lehetséges, hogy genetikailag determináltan nem vagyunk erre alkalmasak. Ebben az esetben még ott van előttünk az emberi faj genetikai átformálásának a lehetősége. Ja, hogy akkor már nem feltétlenül nevezhetjük emberi fajnak? Na igen, ez lehetséges...
Más:
Hold: akárhogy is nézzük, a Hold kutatása drasztikusan visszaesett a Hold-program befejezésével (ami egyébként igen hirtelen, és váratlanul következett be...). A Clementine valóban ott van, de amit hiányolok: robotok, automata rendszerek a Holdon. Ezek nem lennének annyira nagyon drágák, és jó próbaterep lenne a Marshoz.
Egy lehetséges magyarázat a Hold szondák hiányára (illetve nagyon kis mennyiségére) lehet, hogy rengeteg feldolgozandó anyagot hoztak vissza az Apollo program űrhajósai, és ezek feldolgozása - ha jól tudom - még a ma is tart.
Akárhogy nézzük is, szerintem túl nagy a csend a Holdon.
Talán azért, mert nem lenne kivel felvenni a kapcsolatot. Amerikaiakkal, oroszokkal, kínaiakkal...? Kivel? Az emberiség jelenleg még egy fikció. Assze Henry Kissinger mondta: ha felhívom Európát, ki veszi fel a telefont?
Egyszeru, azzal, hogy felvennenk veunk a kapcsolatot, mar befolyasolnak a civilizacionk fejlodeset. Persze ha ertelmesek a lenyek, akkor ezert nem vennek fel velunk a kapcsolatot.
Tetelezzuk fel, hogy vannak "UFO"-k. Pl. olyan szinten, mint ahogyan a Kapcsolat cimu film mutatta. Meg azt is tetelezzuk fel, hogy akar ide is tudnak jonni, sot mondjuk ide is jonnek.
Vajon ebben az esetben (mert ugye csak felteteleztuk a dolgokat), tehat ebben az esetben mik lehetnek azok az okok, amiert nem veszik fel velunk (marmint emberiseg szinten) a kapcsolatot?
Azert nem kell ennyire viszakozni. A Holdon van viz (lasd Clementine) es tobbek kozt egy-ket ertekes anyag. Pl a helium3 izotopok, amibol tobb millio tonna van a felszini retegbe beagyazodva. Errol csak annyit, hogy a jelenlegi tech. szintunkon a He3-t nagyon szuperul tudjuk hasznositani az eromuvekben. Az az par tonna, amit egy ursiklo cseppfolyos formaban haza tudna szallitani a raktereben az USA 1 evi eneriaszuksegletet tudna fedezni. Ja, s pluszban meg hozzajon, hogy a He3 felhasznalasa nem szennyezi a kornyezetet.
Embert azért tök gáz a Holdra küldeni, mert neki levegő kell. Megfelelő hőmérséklet kell. TUTI biztonság kell (NAGYON nagy politikai gebasz, ha meghal). Kaja kell. Pia kell. Néha ürit, amit nem visel el az űrhajóban. Nem visel el 5-10 g-nél többet.
Akkor is vissza kell hozni, ha csak a visszahozás többe kerül, mint amennyit ő az unokáiig egész életében keresni fog (pedig nem keres rosszul).
Egy ember helyére szerintem minimum, hogy több mázsa hasznos teher is befér. Ami ráadásul ott is maradhat a Holdon, visszafele elég, ha csak rádiójelek jönnek a mérési eredményekről.
Szóval szerintem ember azért nem megy a Holdra manapság, mert gépekkel sokkal jobban meg lehet csinálni ugyanazt, amit az ember tenne.
Az, hogy megbeszélés van az ufókkal, már csak azért sem tartom valószinűnek, mert kutatóhajók azért sorozatosan szálldogállnak arrafele, meg vannak tervek egy holdbázis épitésére is, meg hasonlók...
Nem hiszem, hogy mennék a Holdra. Félek. :)
Csupán az érdekel, hogy miért maradt abba olyan hirtelen a Holdkutatás.
Ez pont olyan, mintha találnának egy új földrészt, kitennék a zászlót, oszt annyi. (Ja, hoznának egy követ. Egyébként egy ismerôsöm azt mondta, hogy a lehozott holdkôzet tartalmazott olyan anyagokat, amikrôl a földi tudósok azt sem tudják, hogy micsoda... de lehet, hogy ez csak kamu)
Vagy épp olyan, mintha RPG-znél a gépeden, és az egyik helységbe csak bekukkantanál, aztán nem mennél be. Lehet, hogy ott a kulcs, ami a kijáratot nyitja...
Ha mennék is, azért, hogy megbizonyosodjak: nincs ott semmi és senki. Vagy hogy biztosan megbizonyosodjak, hogy nem érdemes oda tovább visszajárni, letelepedni. És ez nem a biztonsági játékos szerep, mert szerintem ez a "nézzünk szét a világűrben" túl nagy játszma ahhoz, hogy csak ilyen félvállról kezeljük... Nem?
