1etértek, az összes ponttal (nem vagyok sem jogász, sem orvos).
Nem tudom, hogy azért, mert valakinek (jelen esetben az orvosoknak) kevesebb a fizetése, mint ami a normális lenne (függetlenül attól, hogy mennyivel -- egyébként nyilván sokkal), miért rögtön mástól kell irigyelni??? Függetlenül attól, hogy most valójában a jogászok, vagy az orvosok keresnek-e többet. Nem tetszik nekem ez a ,,dögöljön meg a szomszéd tehene is''-mentalitás...
1. Olvasd el annak a topicnak a hozzászólásait, ahova írkálsz, akkor nem kell senkinek ismételnie magát.
2. Nem érdemes sajnáltatni magad azzal, hogy mennyi a költségtérítés az orvosin. Ha nem tudod kifizetni, készülj fel a felvételire olyan szinten, hogy felvegyenek állami finanszírozásra. Ha erre nem vagy képes, ne sírjál, hogy fizetni kell.
3. Ahhoz, hogy az ember másokkal értelmesen beszéljen két dolog kell: természetes intelligencia és megfelelő szovializáció. Ha az egyik hiányzik, a másik még kitöltheti az űrt. Sajnos nálad mind a kettő hiányzik...
Van egy olyan érzésem, hogy szar világ jön az orvosokra, (és a betegekre!) a jogásztúlképzés miatt, meg egyebek miatt, egyre több kis féreg jogász kifejezetten az egészségügyre specializálja magát, szó szerint a kórház előtt akaszkodik rá a betegekre, és keresik, a mocskos kis elvtelen piócái, hogy szopathatnák meg az orvosokat. És ez még véletlenül sem a betegek érdekében történik. Más dolog azért lépéseket tenni, hogy kevesebbet hibázzanak az orvosok, hogy az a néhány valóban csapnivaló orvos elhagyja a pályát, és más dolog mocskolódó könyveket írogatni (Igen, ez neked szól, te kis féreg, meg a "Mik vagytok ti, istenek című szemetednek), meg azt csinálni, amit ezek a nagyszerű jogász gyerekek.
Bakker. Az orvosi egyetemeken 500.000 és több, mint 1.000.000 magyar forint egyetlen félév, vagyis a hat év alatt csak a tandíj akár 12-13 millió forint is lehet. SZEMBEN a jogi karokkal, a maguk 50-100ezer fonintos félévenkénti díjaikkal. Mocskos dolog ez. Egy tipikus joghallgató-jelölt szarik mindenre, összeszed 80egynéhány pontot, és bent van valamelyik jogi karon, költségtérítéses képzésen, persze, be sem adja állami finanszírozásúra, röhög a markába...
És a jogászok nem végeznek hasznos munkát, sőt ők azok akik kilopják az orvosok szájából a falatot, kártevők mind. Ez már a medikus-joghallgató ellentétből is látszik, de ha ez sem elég bizonyíték akkor ott vannak a srácok 25 évesen audival.
Szóval, ha nem úgy jött össze az életem ahogy szerettem volna, jobb ha utánanézek valami jó kis ellenségnek, akit kikiáltok bűnbaknak, és ha majd a rendszer odáig fajul, hát szépen igazságot is teszünk. Einstand!
Ez baromság, csakúgy mint az egész topik.
Az orvosok és jogászok között is van jól menő, fiatalon, öregen is. Nem kell sajnálni senkit, mindenki a saját cseresznyéje kovácsa, ha meg valaki úgy véli elszúrta az életeét, az ne ellenségképet gyártson, hanem hozza rendbe.
Én szintén joghallgató vagyok, és 3. éve nyomom az egyetemet, de medikus-joghallgató ellentétről még soha nem hallottam.
"gyors érvényesülést és jólétet biztositó jogi pálya"
Úgy látszik ez a tévhit még mindig tartja magát. A végzős hallgatók csak egy igen kis része tud valóban magas fizetéssel kezdeni. Az ügyvédjelöltek kb. 45-50 ezer Ft-t keresnek, feltéve ha nem kell fizetniük a jelölti helyért. Márpedig egyre inkább elterjed az a gyakorlat, hogy évente súlyos százezreket kell kipengetni. A szerencsétlen jelölt pedig ezért baromi sokat dolgozik, mert ha nem bírja, jön a helyére másik tíz. Nagyon sok ismerősöm reggel nyolctól gyakran este kilencig-tízig húzza az igát.
Ezután jön a szakvizsga, gyakorlatilag az egész egyetemi anyagból. A fogalmazók ráadásul a szakvizsga után még egy évet bírósági titkárként töltenek el, és ezután nevezik ki őket bírónak, feltéve, hogy van üresedés. A bírók és az ügyészek ráadásul soha nem fognak annyit keresni, amennyit megérdemelnének. És itt elsősorban arra kell gondolni, hogy ez a pálya sem túl vonzó egy joghallgató számára, pont az alacsony fizetések miatt.
"olyan 100 ezer forint az éves tandij. Orvosi egyetemen 1 millió"
Ezt két adatot enm érdemes összahasonlítani, mert a jogászképzéshez csak tanterem, tábla, kréta, oktató és hallgató kell.
Azt soha egyetlen jogász sem tagadta, hogy az orvosi nehezebb.
"sokkal sokkal hasznosabb és értékesebb munkát végez, sokkal nagyobb energiabefektetéssel, áldozattal"
Ez egy kicsit erős volt. Milyen jogon ítélkezel más ember tevékenysége felett?
Nem azt mondom, hogy a jogászi pálya a nehezebb, csak szerettem volna a másik oldal helyzetét megvilágítani. Elismerem, hogy az orvosok nincsenek megfizetve, lehetetlen körülmények között nagyon sokat dolgoznak. De nem látom értelmét, hogy a két hivatás képviselőit szembeállítsák egymással.
Na én a másik oldalról vagyok.
Sajnos a legtöbb dologban igazat kell neked adnom, már a mi az orvosi részét illeti a dolognak. Bár elég sok, elég gazdag orvos ismerősöm van, akik valamiből azért összeszedték magukat. Bár azt mondják, kétféle orvosnak lenni éri meg: nőgyógyásznak, és fogorvosnak. Ennél jobban azonban sajnos nem ismerem azt a területet.
Viszont, ami kicsit furcsa nekem, az az hogy ha valaki az életét teszi arra, hogy orvos legyen, az miért ennyire pénzközpontú? Ok, tudom, hog ynevetséges összegeket kerestek, és minden megbecsülésem a tied és társaidé. Viszont szerintem az ember vagy pénzt akar, vagy hivatást.
Ez az egyik.
A másik, hogy miért a jogászoknak ugrasz neki, amikor pl. Java programozó havi 1M, rendszergazda, havi 400e, és ilyen összegek körül kaszálnak 18-22 éves srácok, ha értenek az informatikához.
A harmadik (ez hosszabb lesz). Én 20 éves jogászpalánta vagyok, most nyomom a másodévet. Se apám nem jogász (se ügyvéd, se ügyész, se bíró, se közjegyző, se semmi), se anyám, se nagyapám, se senkim, akinél kezdhetnék. Nos, nézzük, mik a lehetőségek. Az országban 8 jogi kar, évi kb 2-3000 ember végez. Hova mehet ez a tömeg? : bíróságok( évi kb 100-150 ember), ügyészség (évi10-15), közjegyzők (évi 2), ügyvédi kamara (Bp-n jelenleg 4000 körül a létszám, becslések szerint 4500-nál többet nem visel el), és sok embernek ugye ott a papa vagy egyéb kapcsolat.
Ja, és amiíg ügyvéd leszel, 3 évet vhol le kell húznod bojtárként, és ha ennyire értékelődik fel már az, hogy az ember ügyvéd lehet, akkor talán szvsz már mi fogunk fizetni azért, hogy gyakornokoskodhassunk. Tehát nem olyan rózsás a helyzet, és a jogászok sem feltétlenül kőgazdagok. És hogy hova megy a maradék 2500/év? Hát a közigazgatásba a legtöbb, kinyomva ezzel a többi jogi végzettség nélküli eddigi alkalmazottat, meg ahova tud.
A ti egyetemetek biztos hogy sokkal nehezebb, nálunk szorgalmi időszakban elég laza a dolog, vizsgaidőszakunk ugyan ált tovább tart, mint a sotés ismerőseimnek, de hát vmit vmiért.
Drukkolok, hog ysikerüljön neked amit akarsz. Tényleg.
Én már átvészeltem a kezdő 5, sőt 10 évet is de változást nem tapasztakok.A szakvizsgám után, mivel 5-ös lett, kerek 500Ft-tal emelkedett a fizetésem.Megérte, nem igaz?
A legnagyobb baj az, hogy nem látok perspektivát,
mivel nem az 1-2 jól fizető területen dolgozom, és meglehetősen élhetetlen is vagyok / nem tartom a markom/.
Így pályám felénél járva rá kell döbbennem, hogy szintén orvos párommal együtt szülői segítség nélkül még egy szerény panellakásra valót sem sikerült összehozni. Azért ennél talán mégiscsak többet ér a munkánk!/ párom jelenleg is a kórházban tölti 24 órás ügyeletét/
A para pedig érdekes dolog. Vannak szakmák ahol természetes, vannak, ahol nem. Vannak emberek, akiknek természetes és vannak akiknek nem.
Ráadásul nem tervezhető, hol van, hol nincs.
Mindig jót tesz a para-áramlásnak azonban a tv, ahogy bemutatnak egy cikket, riportot róla, azonnal megugrik. Régebben az újabb címletű pénzek bevezetésénél is hasonló volt a helyzet. A betegek (már aki tehette) szégyellte volna, ha nem a legngyobb pénzt adja.
És a para sokszor nem is igazán "felélhető" formában érkezik, kávé, virág, csoki képében. Azért meg nem adnak benzint a kútnál.
Sorry, de én nem hallotam a medikus-jogász ellentétről. Én mérnöknek tanultam és ott nem képeztek sem orvosokat, sem jogászokat. Abban az időben a jogi szakma sem volt olyan felkapott. (Akkor a problémák elrendezéséhez nem jogász, hanem párttitkár kellett.)
Én kb. 2x annyit keresek, mint egy velem egyidős orvos. Ez azonban nem látszik meg, amikor beállok a parkolóba.
Abban igazad van, hogy egy kezdő orvosnak át kell vészelnie az első 10 évet, amíg megszerzik a szakvizsgát. Az általad felhozott példa pedig nem jellemző. (Kétségtelen, van ilyen is).
A paraszolvenciáról elfeledkezni nem szabad. Bármilyen fájdalmas, a mai magyar egészségügyet ez az egy dolog tartja életben.
Ez a topiccím rendkívül nevetséges, az ellentét a hallgatók között pedig intelligensebb hallgatók között sosem ment tovább a viccelődésnél, kár, hogy vannak, akik komolyan veszik.
A topicindító hozzászólással viszont egyetértek, de kéretik kihagyni belőle az ügyvédeket. Ha valaki nem ismeri azt a társadalmat belülről, inkább hallgasson róla (igaz az is, aki ismeri). Én is így teszem.
Ja, hogyan jönnek ide a jogászok? Hááát , ki ne halott volna már a jó ideje létező medikus-joghallgató ellentétről?! Mi is ez? Én röviden úgy irnam le, hogy van két végzős középiskolás. Jó képességűek, szorgalmasak, elhivatottak, legalábbis ideális esetben. Hova is menjek tovább, mi is legyek? Még valahol él a kollektiv tudatban, hogy tiszteletreméltó dolog orvosnak lenni. Szép hivatás, nehéz, sosem volt könnyű, sokszor mondták, hogy a legnehezebb, de azt is mondták, hogy megéri. Az ember, ha elvégzi, feljebb lép, lesz valaki, tisztelni fogják, joggal fogják tisztelni, megérdemelten, hasznos tagja lesz a társadalmának, és ezt ő is érezni fogja, azáltal is, hogy megfizetik a felbecsülhetetlen értékű munkáját. Tudása nemzeti kincs, és ezt életszinvonala is tükrözi. Ez lenne a normális, a világ minden kicsit is fejlett modern társadalmában ez igy van. Magyarországon azonban az elmúlt húsz évben félelmetesen visszaesett az orvosi hivatás értékének társadalmi megitélése. Ennek több oka van, hanyagság, érzéketlenség, oda nem figyelés, önzés, kicsinyesség, kellő érdekvédelem hiánya, és az a cseppet sem elhanyagolható, érdekes megfigyelésem, hogy egy ember értékét a társadalom anyagi helyzetével méri. Vagyis ha egy ember nem valami tehetős, akkor biztos egy értéktelen senki. Nyilván vannak értelmesebb emberek is, akik nem igy gondolkodnak, de sajnos én úgy tapasztalom, hogy ők vannak kevesebben. Mindezzel párhuzamosan értékelődött fel a jogi pálya. Sajnos az értelmesebb fiatalok ösztönösen fordulnak el az orvosi hivatástól a gyors érvényesülést és jólétet biztositó jogi pálya javára. Még szép! Csak olyankor megy fel bennem a pumpa, amikor elkezdik mondani, hogy nekik mennyit kell tanulni, meg hogy mennyire nehéz. Jogi egyetemen, ha történetesen nem veszik fel az embert államilag finanszirozott képzési formára, mert na jó, azért oda sem olyan egyszerű bejutni, olyan 100 ezer forint az éves tandij. Orvosi egyetemen 1 millió. Az összesen HAT MILLIÓ FORINT, csak a tandij! Aztán havi 46 ezerből hozzam vissza... Hány évig, évtizedig is tartana, mire egyáltalán a tandiját megkeresné egy orvos? Nézzük meg, mi vár az emberre a két egyetem elvégzése után, bár az is érdekes lenne, melyik egyetem is a nehezebb... azt hiszem nem kétséges, hogy az orvosi. És nem csak a megtanulandó és szakszerűen, felelősséggel alkalmazandó tudás mennyisége miatt...
Nem mondom, hogy minden jogász audival szaladgál 25 évesen, de TÉNY, hogy sokkal sokkal nehezebb és lassabb az orvosi pályán előre haladni.
Enyhén szólva elkeseritő, amikor az ember azt látja, hogy hajdani mitugrász osztálytársai milyen anyagi biztonságban élnek, mig tudja az ember, hogy sokkal sokkal hasznosabb és értékesebb munkát végez, sokkal nagyobb energiabefektetéssel, áldozattal, és a létminimumhoz közeli a fizetése... Nem is csoda, hogy az orvosok között a legmagasabb az öngyilkosságok száma, hogy a pályaelhagyókat, külföldre menekülőket ne is emlitsem...
Emberhez /a betegekhez/ méltó körülményeket/kórházakat/.
Emberhez méltó béreket. Ennyit. Csak annyit, amennyi a hivatás rangjához és értékéhez méltó. Mondjuk úgy a mostani hússzorosát. Azt hiszem az korrekt lenne. Nem?
Én egyenlővé tenném az orvosok és a politikusok fizetését. Amíg ez nem történik meg, addig ugyanis magasról tojni fognak az egészre. És rajtatok próbálnak meg spórolni. De ide sorolhatnánk még a tanárokat is vagy a többi közalkalmazottat. Anyám sem keres Nálad sokkal többet, pedig egész életében dolgozott mint egy megszállott. Felesleges egymásnak ugratni a két szakma dolgozóit. A jogász nem tehet arról, hogy mennyit keres. Mint ahogyan nem lehet mérni, hogy mennyit ér egy jól menő banknál dolgozó ember fizetése. Ha nem lenne, aki összeseszedje az utcáról a kutyakakit, akkor mindenki felháborodna. Elég megalázó egy munka, mégsem becsülik semmire sem. Néhány éven belül nem fog megoldódni a helyzet. Sőt, talán soha. Ha valakinek nagyobb a dühe, mint az elhivatottsága, az még mindig elmehet máshová dologzni. És akkor talán a politikusok is észbe fognak kapni...
Bakker, egyszerűen hihetetlen, mi megy ebben az országban. A minimálbér 40 ezer forint. Egy kezdő orvos 46 ezret keres. Ehhez jön némi ügyeleti pótlék. És ennyi. Ne is jöjjön nekem senki azzal, hogy hálapénz ig, meg hálapénz úgy. Tény, hogy egyes menő főorvosok nagyon jól élnek belőle, dehát egy mezei kórházi orvos, főleg ha fiatal, vagyis mondjuk ugy 35, 40 éves még nem múlt el, reálisan nem fog emlitésre méltó összeghez jutni ilyen módon. Sajnos kimondható, hogy egy ideje egy szűk klikk, kvázi orvosmaffia tartja kezében az összes hatalmat az egészségügyben. Ők irdatlan összegeket tesznek zsebre, posztokat szavaznak meg egymásnak, mig lassan a vidéki jóérzésű, nem törtető, a hivatásának élő orvosok a lakásbérletüket nem tudják kifizetni. Egy nyugdij előtt álló kandidátus, három szakvizsgával, főorvosként papiron keres egy megyei kórházban olyan 90-100ezer forintot. Ebből próbálja a gyerekeit egyetemre járatni, mobiltelefonja nincs, busszal közlekedik. Mivel nem sebész, nem szülész, esélye sincs arra, hogy olyan életet biztositsa magának és a családjának, amelyet minden joggal megérdemelne. Immár majd' negyvenedik éve kora reggel már bent van a kórházban, és ha nem ügyeletes, akkor talán már 6 körül otthon van. Hetente egyszer nyelvórára jár, egyébként a szakirodalom tanulmányozásával tölti az estéit. Ugy hajnal kettőig. Hétvégén is. Szinházban évek óta nem volt, nyaralni nyolc éve tudta elvinni a családját. Mindkét fia orvosi egyetemre jár. Egyiküket sem vették fel elsőre, megszenvedtek vele, de kitartanak - egyelőre. Egyetlen használhatóbb tankönyvük 20-40ezer forintba kerül. Ösztöndij? Nevetséges. Kollégiumot természetesen nem kaphatnak, mert az "orvosgyerekeknek" ebben az országban nem jár. Ugye, ők állitolag jól élnek. Hát nem. Nagyon nem.
