Visszajár a pénz, ha az utazási iroda csődje vagy biztonsági okok miatt mégsem tudunk nyaralni menni. Ám a magyar jogszabályok mégsem jelentenek teljes körű garanciát.
Komoly esély van arra, hogy a Best Reisen csődjében érintett csaknem kétezer utas teljes egészében visszakapja a nyaralásra befizetett pénzét tájékoztatta lapunkat Horváth Péter, az irodát biztosító QBE Atlasz Biztosító illetékese, hozzátéve: eddig az összes károsult igényének mintegy kilencvenöt százaléka, több mint 700 kárigény érkezett be. A teljes kárösszeg bőven 400 millió forint fölött van, s október elején indíthatják el az első kifizetéseket. Az összes utas kártalanítása onnantól néhány hetet vesz igénybe. A Best Reisen csődjében az a szerencse, hogy az iroda a szezon végén dőlt be. Ha ez az eset június elején történik meg, ennek a többszöröse lehetett volna a kár, s korántsem biztos, hogy akkor minden utas visszakapja a teljes befizetett összeget.
Milliárdokba kerülhet az államnak, hogy az utazási irodákkal kapcsolatos jogi szabályozás nem garantálja az utazások árának teljes megtérülését csőd esetén, miközben egy uniós irányelv ezt írja elő. Egy most zajló per kapcsán megnyílhat az igényérvényesítés lehetősége azok előtt, akik az elmúlt öt évben jártak pórul. A per, amely most kezdődik az Európai Bíróságon, 32 magyar károsult keresete alapján indult, akik nem elégszenek meg a magyarázattal, hogy a csődbe ment utazási iroda vagyoni biztosítéka nem fedezi az általuk befizetett, de a csőd miatt már meg nem valósult utazás árának teljes visszafizetését. Úgy vélik, kárukban döntő szerepe van a magyar jogalkotás hiányosságainak, ezért Luxemburgban keresik igazukat. Bár a témában a magyar államnak ez az első bírósági ügye, Németország és Ausztria már megjárta a jogi fórumot alperesként.
Bár a legutóbbi utazási irodai csőd, a Best Reisen esetében van remény arra, hogy a befizetett utak árának teljes visszatérítésére elég lesz az iroda letétje, amelyet a QBE Atlasz biztosít, nem minden eset végződik ilyen szerencsésen. Emlékezetes például az Aeroviva esete: az iroda milliárdos összeggel károsította meg ügyfeleit, illetve a vele kapcsolatban lévő légitársaságot. Vagy ott van az 5 Kontinens esete, amely nehéz pillanataiban új céget alapított, s emiatt csak 40 millió forintos letéttel rendelkezett, amikor az iroda bedőlt. (A kötelező biztosíték mértékét mindig az előző évi forgalom alapján állapítják meg.) A végül nem utazók a befizetett pénzük 22 százalékát kapták csak vissza közülük harmincketten ugyanakkor nem hagyták annyiban a dolgot.
Az ítélőtábla gyakorlatilag kettéválasztotta az ügyet, amikor megállapította, hogy a biztosító jogszabályszerűen járt el, hiszen előbb hazahozta a kint ragadt utasokat, és a megmaradt pénzt osztotta el az el nem utazók között. Ez nem volt elég a teljes visszafizetésre magyarázza Salamon András. Logikája szerint ha ez igaz, akkor a jogalkotó hibázott. Az ügy a táblán előzetes döntéshozatali eljárásig jutott, azaz az ítélőtábla gyakorlatilag az Európai Bíróság elé utalta az ügyet, mert véleményük szerint az állam
Igazukat alátámasztja az az uniós rendelet, amely kimondja: az utazási irodáknak olyan mértékű vagyoni biztosítékot kell adniuk, amely elég a külföldre utazók hazajuttatására és a befizetett részvételi díjak teljes visszatérítésére. A magyar államnak is ilyen szabályozást kellett volna kialakítania, nálunk azonban még mindig az az 1996-os szabályozás van érvényben, amely az utazási irodák korábbi forgalmához köti a pénzügyi biztosíték összegét, és komoly mozgásteret enged a cégeknek magyarázza a 32 magyar ügyét felvállaló Salamon András ügyvéd, az utazási ügyek specialistája.
Az utasok perbe is hívták a QBE Atlasz Biztosítót és a magyar államot. A bíróságnak azt kellett megállapítania, hogy a QBE Atlasz a jogszabályoknak megfelelően járt-e el. Ez ugyanis indirekt utalhat arra, hogy a magyar állam által kialakított jogszabályi környezet alkalmas volt arra, hogy az utasok visszakapják a pénzüket vagy sem. Az elsőfokú döntés során a biztosító elutasította a keresetet. Érdekesség volt, hogy az állam képviselője csak az első tárgyalási napon jelent meg, képviselendő az álláspontját, ám érdemi védekezést nem adott elő.
Az ítélőtábla gyakorlatilag kettéválasztotta az ügyet, amikor megállapította, hogy a biztosító jogszabályszerűen járt el, hiszen előbb hazahozta a kint ragadt utasokat, és a megmaradt pénzt osztotta el az el nem utazók között. Ez nem volt elég a teljes visszafizetésre magyarázza Salamon András. Logikája szerint ha ez igaz, akkor a jogalkotó hibázott.Az ügy a táblán előzetes döntéshozatali eljárásig jutott, azaz az ítélőtábla gyakorlatilag az Európai Bíróság elé utalta az ügyet, mert véleményük szerint az állam nem megfelelően ültette át a magyar jogrendbe az idevonatkozó uniós irányelvet. Németországot és Ausztriát is elmarasztalták korábban hasonló okok miatt, a korábbi osztrák példa ráadásul kísértetiesen hasonlított a magyarra.
Az Európai Bíróságnak két kérdésben kell döntenie. Megfelelő védelmet biztosított-e a magyar állam az utasnak az iroda fizetésképtelensége esetén, illetve ha a jogsértés megállapítható, akkor a mulasztás elég komoly-e ahhoz, hogy a kártérítési felelősséget is megállapítsák az állammal szemben. Az állam ugyanis csak akkor kötelezhető kártérítésre ilyen ügyekben, ha az ügy sokakat érint, a jogszabályt pedig azóta sem javították ki. Ez esetben a jogszabály a sorozatos csődök és a megkárosított utasok tömegei ellenére nem változott, s több ezer pórul járt utasról van szó, tehát mindkét feltétel fennáll véli a károsultakat képviselő ügyvéd.
Az Európai Bíróság várhatóan 2014 közepén dönt, ennek alapján hoz majd jogerős határozatot az ítélőtábla. Ez ellen az állam még fordulhat felülvizsgálati kérelemmel, de az az ítélet végrehajtását nem befolyásolja. Pozitív döntés esetén megnyílik az igényérvényesítés lehetősége a magyar állammal szemben azon utasok előtt is, akik az elmúlt öt éven belül hasonló helyzetbe kerültek, azaz a befizetett pénzüknél kevesebbet kaptak vissza.Például az Aeroviva csődje után több tízezer utas csak pénze alig felét kapta vissza, ami összességében 600 milliós nagyságrendű kárt jelent teszi hozzá az ügyvéd. Piaci szakértők azonban arra is figyelmeztetnek: ha az államot elmarasztalják, és kötelezik arra, hogy biztosítsa a teljes megtérülést, a vagyonibiztosíték-szolgáltatás ára amit a biztosítóknak fizet az utazási iroda, s ez beépül a csomagtúrák árába komoly mértékben megdrágul, tovább emelve ezzel a nyaralóprogramok árát....."
Ma olyan érzésünk van hogy ilyen nincs........ Csődbe ment a Best Reisen! 27.-től indultunk volna velük törökországba. Újra megjártuk! Ezt nem hiszem el!!!!!!!!!!!!!!!! :(
Hogy jön ide Gyurcsány Ferenc? Már nem is volt a szinen amikor a MALÉV csődbe jutott! Talán orbánt akart írni ugyanis akkor már ők voltak kormányon méghozzá 2/3 többséggel!
Azt rebesgetik, hogy hazajött Thaiföldről, és az utazom.com-ban folytatja a pályafutását, természetesen csendestársként. Igaz ez? Hallottatok róla valamit?
Én azt hallottam, hogy a volt tulaj már új céget alapított. A réginek nincs elég fedezete (biztosítása), hogy mindenkit kifizessenek. A nyomozás egyébként még tart,
írásbeli tanúvallomástételre kért fel levélben a VII. kerületi rendőrkapitányság a 2010 decemberi feljelentésemre hivatkozva aeroviva ügyben. A kérdések között van az is, hogy kívánok-e polgári jogi pert indítani a kár miatt.
Az van benne, hogy a most küldött 9,15% még mindég kártérítési előleg, mert több peres eljárás van folyamatban és a károk végleges lezárásár még nincs lehetőség.
Mivel mi sem kaptunk még semmit a biztosítotol ezért felhívtuk.
Aki még nem kapta meg, azt ajánlom, hogy hívja fel őket. Mint kiderült nem is számfejtették a pénzt. Rá akarták fogni, hogy biztos megváltozott a bankszámlánk.
Én a szakmában maradtam, és az a helyzet, hogy nincsenek hírek. Eltűntek, mint szürke szamár a ködben. Ez persze nem zárja ki azt, hogy más nevén, nevében esetleg működtetnek valamit, de ha "nagy dolgok" történtek volna a szakmán belül, arról azért hallanánk.
Ebben abszolute igazad van, nagy a különbség, de nem tudhatod előre ha lesz netán csőd milyen lesz...
Amúgy én utazom utazási irodával (is), és roppant felháborítónak tartom, hogy az egész utat még a normál euro árfolyamon foglaltuk, valamint most megint normalizálódott, mégis a 320-as árfolyamot akarják kifizettetni (magyar iroda természetesen) és egy hónap múlva megyünk csak...
Felőlünk z összes utazási iroda csődölhet, megszünhet....soha többé nem utazunk egyikkel sem!
Pusztán csak az objektív megítélés kedvéért jegyzem meg, hogy a Karya Tours csődje után minden utas 98,5 %-ban visszakapta a pénzét (mert a 1,5 % sztornó biztosítást nem kaptuk vissza).
Szóval nagy különbség van a spontán csőd és a hosszú idővel előre megtervezett csőd között :-((
Remélem, hogy az AeroViva vezetőit, tulajdonosait lesittelik !!!!
