Ja igen. Ha úgy érzed elakadtál - pl nem tudod, hogy egy-egy kép miért nem lett jó, holott te elvileg mindent jól csináltál -, akkor érdemes feltenni ide és kérdezni.
Vannak itt néhányan rajtam kívül is akik szívesen segítenek.
Nagyon köszi a gyors reagálásodat, az idézett cikkeket igyexem tüzetesen áttanulmányozni.
Az az igazsg, hogy a Yasica108-as gépemmel anno rengeteg gyönyörű képet sikerült csinálnom, de ő szegény már kiment a divatból. Ezt a gépet most ajándékba kaptam a 67.-ik szülinapomra, próbáltam valami olyasmit elérni vele, hogy automata üzemmódban kifogásmentesen működjön mindenütt, de már látom, ez nem fog menni. :-((
Bizony, az általad említett hibába én is beleesek, mert túl sok a lehetőség. Ezért nehéz a választás. A Yasicám kezelhetősége a 3 féle (rekesz, idő, távolság) állíthatóságával nem volt bonyolult. Ezek a modern gépek meg.......
Az attól függ, hogy mit nem értesz. Többen beleesnek abba a hibába, hogy azt hiszik a gép túl bonyolult, holott az a baj, hogy az alapfogalmakkal nincsenek tisztában (rekesz, záridő, érzékenység és ezek közvetlen hatásai a képre). Ez nem baj, hiszen senki sem születik úgy, hogy ezeket tudja. Csak az első lépést kell megtenni, utána könnyebb.
Én is tanácso(ka)t szeretnék kérni. Első sorban attól, aki jól ismeri az
OLYMPUSSP820UZ típusú gépet. Kezdő fotós vagyok, leszek, (digitális gépekkel) nem is fiatal, így nem könnyű a gép megismerése. Szülinapomra kaptam ajándékba, szeretnék vele megtanulni jó képeket csinálni. Meg van hozzá a magyar nyelvű kezelési, de még így sem nagyon boldogulok vele.
Ha valaki elmondaná a legideálisabb beállításokat, és ellátna pár hasznos tanáccsal, azt nagyon megköszönném!
Szép gondolat :) Innen már csak egy lépés, és eljutsz oda, hogy bizony átlagolni vagy valami módon súlyozni kellene a kapott értékeket. Képzelj el egy zenekart, ahol minden hangszer elé tet mikrofon erősítését úgy állítják be, hogy épp elfogadható torzítást eredményezzen. Majd jön fafülű Joe, és a keverőpulton egyenlő arányt állít be. Azt hiszem, nem sok dícséretet kapna :)
Gondolom nem valódi természetfotózásra gondolsz (pl. egérre lecsapó sasmadár....), mert az egy drága felszerelést, alapos fotóstudást és tapasztalatot igénylő, elég speciális műfaj.
Amúgy tájakat, erdőket, gombákat, ilyesmiket akármivel lehet fényképezni, itt inkább azt lehetne tanácsolni - amit ilyenkor szoktak -, hogy menj el a boltba, vagy vedd kézbe az ismerősét, és próbáld ki jó alaposan. Amelyik jobban tetszik, jobban fekszik a kezedben, könnyebb a menüjében tájékozódni, stb., azt vedd meg.
Érdekes gondolat. Bár az az érzésem, hogy az erősítés illetve az érzékelés és felbontás viszonya egymáshoz képest nem fog a jövőben "megfordulni". Tehát hogy sokkal jobb (zajtalanabb) erősítést tudnánk megvalósítani sokkal rosszabb érzékelés mellett. Előnye lenne, hogy egy bites felbontás is elég lenne hozzá, csak ez manapság nem tűnik igazán előnynek. :)
Nekem olyasmi jutott eszembe, hogy a pixelek érzékenysége függhetne a környező pixelek világosságértékétől, tehát a sötétebb részeken magasabb ISO-val, míg a világosakon alacsonyabb ISO-val rögzítenénk a képet. Esetleg ezt az "ISO-maszkot" is lehetne külön rögzíteni arra az esetre, ha szükség lenne az eredeti, hagyományos képre.
Én nem vagyok hozzáértő és fotós sem de a feleségem kompakt Nikon gépe szemmel láthatóan rossz képeket csinál,például nem jók a színek, de mástól is hallottam már panaszt a Nikonokra.
Gondolom felsőbb kategóriákra ez már így nem igaz.
Olyasmi. Na most másnaposan megpróbálok okosat mondani, de biztos, hogy ezen lehetne még pár órát gondolkodni:
Tegyük fel, hogy minden pixel egyedileg vezérelhető érzékenységgel rendelkezik. Tegyük fel, hogy a jövőben élünk, és a jelerősítés és zajmentesítés jobb, mint manapság :)
Az egyes pixeleknek csak a túlcsordulását vizsgálod. Tehát ha a fotonok túlcsordulnak, csökkented az érzékenységet pontosan addig, amikor már nem. A pontos erősítés szint innentől pixelenként számszerűsíthetően megvan, a kép tónusa leírható. Az értékek pedig a legsötétebbtől a legvilágosabbig rögzültek.
Na ebben biztos sok hibát és továbbgondolást lehet még találni.
Még mindig a pixelszintű (és valós idejű) inteligens érzékenység-vezérlés, ami megoldatlan :) Azaz próbálkozások vannak, de még nem az igazi. Ha ez megvan, akkor működik a fényképezőgép úgy, mint a szemünk.
Hol áll meg ? Hát a sarokban :) Ez teljesen attól függ, hogy mik a céljaid, milyen minőségi igényeid vannak, jellemzően álló tárgyakat vagy pl. sporteseményeket fényképezel, foglalkozol-e makrókkal vagy megleégszel a 'közelfényképezéssel', stb. Van olyan ismerősöm, aki egy kis szappantartóval (értsd: kompakttal, kb. 8 évvel ezelőtt) olyan képeket lőtt, hogy a DSLR tulajok 90%-a (!!!!) örülne, ha a közelébe kerülne valaha is ... Pl. ilyen kiegészítővel: Kinder tojásban talált bábu nagyítója. Az illető azóta jópár díjat nyert különböző természetfotós pályázatokon.
Igen, majd előbb utóbb beruházok valamire de felmerül bennem a kérdés, hogy vajon hol áll meg a technika,mi az amire azt mondjuk majd hogy elég ?
Ma vásárolsz egy több százezres vagy milliós felszerelést,10 év múlva megveszem a töredékéért és már elavultnak számít.
Persze annak idején a commodor plus-4 is jónak számított és most ahhoz képest sokat fejlődött a technika de azért nem számítógép,a képeket a szemünk nézi, az meg ugye nem fejlődik csak romlik ;-)
A pana FZ sorozat mindig is az ultrazoomok közül a legjobbak között volt.
Az hogy enm 10mpixeles, ne bánd. A kompaktok kis érzékelőjén csak jobban jársz vele, nem uajosodik annyira.
A 2.8-as fényerő a teljes tartományban szintén kiemeli a mezőnyből.
Szóval összességében 20e-ért jó vétel volt tanulásra. De tény hogy azért ez egy kompakt, és abból is régi darab, szóval ha lesz lehetőség, egy canon 350D-vel is többet tanulhatsz.
Eredetileg minimum 10 m.pixelest akartam, de 30-40 alatt nem találtam olyat amit nem volt agyonhasználva.Nem sok a pénz az sem de később komolyabbat akarok vásárolni és most a minimumot szántam rá.
20-30 között választhattam volna, használt,garis Oly Sp-810-et de semmit nem lehet állítani rajta,az csak egy kattintgatós gép,a bridge gépek érdekeltek volna de ennyiért max egy Fujifilm Finepixet kaptam volna,még számításban volt a Canon SX10IS is .
Amiért ez maradt az az előélete,szinte gyári állapotban van,újonnan vásárolták egy bizonyos feldatra egy vállalkozásban de végül kiadták a munkát és a gép a szekrényben hevert,a dobozában,kb. 50-100 expóval,20 ezerért.
Tehát egy új-régi gépet vásároltam dobozában,mindennel felszerelésével együtt, ha nem jön be még el is tudom adni de ha nem,max 20-at bukok,nem 200-at ;-)
Létjogosultsága a fényképezésben mindennek van (lehet), amivel képet tudsz alkotni :) De a fényképezés egy sajátos terület: ha egy jobb szerelésed van, akkor a gyengébbel is jobbat tudsz produkálni, mint aztelőtt. Magyarázat: a jobb szerelés valószínű azt teszi, amit kértél tőle, így az ismereteid, tapasztalataid értékelhető alapokra kerülnek. A biztosabb tudás meg a gyengébb eszközzel is jobb teljesítményt hoz, annak ellenére, hogy a gépezet képességei épp hogy megütik a 'használható' szintet.
A 'jobb' nem azt jelenti, hogy több megapixel, többszörös zoom, stb., hanem:
- gyors, pontos fókuszálás még beltéri, gyengébb fényviszonyok között is
- ismételt műveletek azonos eredményt adnak
- a képminőség azonos körülmények között azonos lesz.
kicsit átrágtam a dolgot és arra a következtetésre jutottam,hogy még várok és spórolok.A kérdésem még annyi,hogy a neten sok canon sx10 és panasonic fz20-as gép van 20-30 körül . Van e ezeknek létjogosultsága a mai technikai fejlődésben ? Értem ezt úgy példàul oly sp-810 kétszer annyi megapixel,30 feletti zoom stb. persze itt minden automata,rengeteg funkció.Lehet e egyàltalán hasonlítani?
Pl. a CANON 300D-n elő tudsz idézni 'Oly' jellegű képet a következő beállításokkal:
- kontraszt +1
- élesítés -1
- telítettség +1
vagy hasonló beállítással, lényeg, hogy az élesítés a másik kettőnél lényegesen kisebb legyen. Meglepő, de az élességre ez igazi hatással nincs, mindössze a JPG feldolgozás minőségét tolod el az Oly által preferált, tényleg szép, minőségi képek felé.
Ahogy olvasgatom sokan a canont ajánlják...de mi a helyzet az Olympussal ?....csak azért kérdem mert régen volt egy 3.2 megapixeles kis digi gépem,hát annak szebb volt a képe mint néhány mostaninak.........
Ahogy a technika fejlődig,a választás is bonyolódik,....... soha nem szerettem, hogy a gép állít be mindent,ezért szeretném fejleszteni a tudásomat.
A régi Z3-assal le tudok fozózni egy naplementét vagy az erősebben világító holdat, mert több az állítási lehetőség, hiába van itthon 2010-es kiadású kompakt nikon,azzal nem tudom,.--ezért kezdett el érdekelni korábban egy komolyabb gép.
Fejleszd a látásod. Nem leszólás !!!!!!! Anno, abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy össze tudtam vetni - nálam voltak egy-két napig egyszerre - egy
CANON 300D, kit obi
MINOLTA A1 (?)
KODAK kompakt
FUJI S5000 (saját)
gépet. Végig is lőttem velük nappal -hajnalban -szürkületkor, kint és bent, mindent. Alvás persze alig volt két-három óra.
Az akkori következtetések egy része:
- Nappal, jó megvilágítási körülmények között az összes kompakt nagyon szép képeket tudott produkálni - de a 300D más kategória, az igen szerény kit obijával is ...Hol is van a lényeges differencia: a kontraszt átmeneteknél, de ott aztán nagyon !
- Beltéren, villany világítás mellett az összes kompakt fókuszálási sebessége értékelhetetlen volt - csak a virág nem hajolt ki a képből, mire fókuszált és elsült :) A 300D nevetve teljesítette a kültérihez képest alig lassabb fókuszálási követelményt. A 300D képe messze tönkreverte az összes kompakt gép képét.
Mai szemmel, még sok egyéb apróságot is fel tudok fedezni - emiatt írtam, hogy fejleszd a látásod.
Mai idők tapasztalata: amennyiből ki tudsz egy értelmes, jó képességű kompaktot hozni, annyiból egy használt DSLR egy-két obival is kijön - vagy egy obi-egy vaku páros sem elvetendő.
