Szia! Mi bizony voltunk, úgy, ahogyan leírtam. Mindent végigjártunk, immár sokadszor. Amíg bírjuk megyünk, ámbár egy hete már dédszülők lettünk, a hat unoka mellé újabb aprószent érkezett. Valószínűleg vele már nem fogjuk tudni(68 vagyok), de az ő anyukája volt az első unoka, akivel megtettük ezt az utat. Majd ő emlékezik, hogyan szavalta Móricz szülőházánál/múzeumánál a Disznók az esőben c. verset, és viszi az ő kisfiát, ha majd akkora lesz, mint ő volt anno...
Majd a nyáron visszük az aktuális unokát ,,távolkeletre". Ő most 10 éves, jó tanuló, fogékony. Türistvándi vízimalom,Kölcsey sírja, csónakfejfák, fatemplomok... Talán egyszer majd ő is elhozza a sajátjait, mikor én már nem leszek. Most még Szamosszegen keresztanyukámnál tudunk táborozni, és onnan naponta kirajzani.
Találkozhatnánk egy kávéra majd. Én egy vén f@sz (65) villanymérnök vagyok, párom meg pedagóg, de ettől még kávézhatunk majd egyet :-) Tervezünk egy hetet - 10 napot a nyáron otthon.
Nekem ehhez hasonló csak az volt még tinikoromban, amikor egy hónapnyi felkészülés után előre bejelentett napon és időben elbicikliztem Ököritóra egyedül.
De te akkor nem is Szalkán, hanem Szamosszegen éltél?
Az idén már nem megyek arra, megvolt Nyíregyen a 45 éves érettségi találkozó, megvolt a temetői járat... Jövőre viszont -ha még tudok- elmegyek megint Szalkára- hej, most eszembe jutott, hogy harmadikos kissrác koromban Szamosszegről elbicikliztem Szalkára. Először térképről bevéstem az útvonalat, és amikor már tudtam, suttyomban nekivágtam. Bementem a vasútállomásig, azt ismertem. Onnan visszafordultam. Mire hazaértem, már hiányoztam anyámnak. És mikor bevallottam, hol jártam, először letolt, később büszke volt a kisfiára :-)
