"Olyan volt, mint egy hosszú haláltusa"
Mekkora találat ez a spanyol szalagcím! Szurkoltam a Valenciának, mint állat, és szenvedtem, mert tudtam, hogy bármi a helyzet, úgyis a Bájern fog győzni.:(
engem ez a kép egy kicsit a magyar olaszra emlékeztet...fantasztikus élmény volt...
szerintem focizni is az lehetett most Milánoban...
amugy eskure én is épp erre gondoltam amikor beraktam ide a képet...
Kurvara sajnalom Canizarest!!! Nem hittem volna hogy ennyire kikeszul.
Egyebkent a legjobb foto a masodik. Fullra tomve vannak a lelatok. Meg kepen is gyonyoru szep. Milyen erzes lehet ilyen helyen focizni? Na meg szurkolni, vagy egyszeruen csak ott lenni. Hmm, ez egy kicsit off lett, bocsassatok meg, elszabadult a fantaziam :))
Köszönjük, Kahn! Nagyjából ezzel az újságcímmel lehetne összefoglalni a német lapok véleményét a Bayern Bajnokok Ligája győzelmével kapcsolatban. „Nem kétséges többé: a futball istene bőrnadrágot hord” – írja a Bild csütörtöki számában. Ebből is kiderül, hogy a német sajtó szerint is a müncheniek kapusa, Oliver Kahn volt a szerdai finálé legjobbja. Természetesen Ottmar Hitzfeld is kapott dicséretet bőven, például azért, mert bizalmat szavazott a fiatal Hargreavesnek, aki szinte tökéletesen helyettesítette a válogatott Jeremiest.
A spanyol lapok természetesen egész más hangulatban írnak. „Olyan volt ez, mint egy hosszú haláltusa” – olvasható az El Pais értékelésében. „Nincs vigasz!” – ez már a madridi As főcíme, szintén nem túl szívderítő hangulatot sugallva. Ennél természetesen jóval pozitívabb hangvételű írások is születtek. A valenciai La Provincias például azt írta: „A dicsőség közelében voltunk”, míg a Marca a játékosokat nyugtatta: „Fiúk, ne sírjatok!”, majd az újságíró hozzátette: Kahn és Canizares bebizonyították, hogy jelenleg ők a világ legjobb kapusai.
Az egész bájernmüntyhen egy nagy rakás szar!!!!!
Férgek gyülekezete az egész!!!! Bunkerfoci, semmi
játék, kibaszott nagy mák!!!
Undorító, hogy egy ilyen szedett-vedett társaság
nyeri meg a BL-t! Egyszerűen nevetséges.....
Elég gáz votl tegnap, egyedül néztem a meccset otthon (tanulás suxx), és a végén tökre csendben kellett maradnom, hogy fel ne ébredjenek.
Ordítottam egy hang nélkül... :-)
Ugráltam, meg boxoltam a levegőt tök csendben... :-)
Képzelhetitek :-)
Nem mellesleg a tavalyi döntő után azt mondtam, idén a Bayern győz, nyertem is egy rekesz sört.
HB-t ! :-))))
Gratula az ARANYLÁBÚAKNAK a tegnapi győzelemért is! :-))))
Az utóbbi hetekben rablógazdálkodást folytattunk. Most legalább fél év szanatóriumi kezelésre lenne szükségem - jelentette ki Ottmar Hitzfeld, a Bayern München vezetőedzője a Bajnokok Ligája- győzelmet követően.
Az 52 éves szakember négy nappal azután vezette sikerre a bajor csapatot, hogy a gárda sorozatban harmadszor is az élen végzett a Bundesligában.
Eddig csak az edzőlegendának tartott Ernst Happelnek sikerült az, ami Hitzfeldnek: két különböző együttessel megnyerni a legrangosabb európai kupát. Happel 1970-ben a Feyenoorddal, majd 1983-ban a Hamburggal győzött a BEK-ben. Hitzfeld négy évvel ezelőtt a Dortmundot vezette diadalra, miután a Borussia a müncheni fináléban meglepetésre 3-1-re verte a Juventust.
A tréner mérlege a két BL-elsőség mellett öt német és két svájci bajnoki cím, továbbá kupagyőzelmek mindkét országban.
- Most meg kell nyernünk a Világ Kupát - tűzte ki a következő célt maga elé Hitzfeld, aki 2004-ig meghosszabbította szerződését a Bayernnel.
- Számomra ő a világ legjobb edzője - nyilatkozott Stefan Effenberg.
- Ottmar egy szerencsegyerek és remélem még sok sikert hoz nekünk - mondta Uli Hoeness menedzser. - A Bayern jelenleg a legjobb csapat a világon, ez kétségtelen. Most az út végére értünk. Megpróbáltunk biztos gazdasági alapra helyezve maximális eredményeket elérni. Ez a diadal bizonyítja, hogy sikeres munkát végeztünk.
A német dpa hírügynökség egyénenként vizsgálta meg a BL-győztes Bayern München játékosainak teljesítményét a milánói fináléban.
Oliver Kahn: A válogatott kapus szokásos magabiztosságával védett. A sorsdöntő büntetőpárbajban három hárítással a mérkőzés főszereplőjévé lépett elő. Franz Beckenbauer klubelnök csak ennyit mondott: elsősorban neki köszönhetjük a trófeát.
Samuel Kuffour: Bizonytalanul kezdett, és fejjátékban többször alulmaradt Carew-val szemben. Később már jobban összpontosított.
Patrik Andersson: A szombati Bundesliga-találkozó hőse ezúttal tragikus figura volt: kezezése miatt 11-eshez jutott a Valencia, és a büntetőpárbajban is hibázott.
Thomas Linke: A Bayern legjobbja volt. Az egyetlen, aki le tudta fejelni a 195 centis Carew-t. Jól tartotta Sanchezt, és a büntetőjét is biztosan értékesítette.
Willy Sagnol: Védekezésben jól, támadásban viszont annál halványabban játszott. Két nagy helyzetben hibázott, a szünetben taktikai okokból lecserélték.
Owen Hargreaves: Jól beilleszkedett a csapatba, de mivel ritkán merészkedett előre, nem tudta pótolni a sérült Jeremiest. Sok labdát eladott.
Stefan Effenberg: Nagy akarással, határozottan irányította a csapatot. Két 11-est is elvállalt, s egyiknél sem remegett meg a lába.
Bixente Lizarazu: A bal oldalon remekül játszott össze Salihamidzic-csel, de beadásai néha pontatlanok voltak.
Mehmet Scholl: Ez nem az ő napja volt. A 7. percben büntetőt hibázott, és a szabadrúgásai sem sikerültek. Támadásban túlságosan középre húzódott, s emiatt ritkán találkozott a labdával.
Giovane Elber: Eleinte magára hagyatva küzdött a védők gyűrűjében. Jancker beállása után nagyobb teret kapott, de ekkor sem jelentett veszélyt a spanyol kapura.
Hasan Salihamidzic: A bosnyák csatár mozgott az első félidőben a legtöbbet, a bal oldalon rendre lefutotta Anglomát. Később a középpályán nyújtott hasznos teljesítményt.
Carsten Jancker: Becserélése hatékonyabbá tette a bajorok támadójátékát. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az egyenlítő gól kiharcolásában.
Alexander Zickler: A 100. percben lépett pályára, s nem hibázott a büntetőpárbajban.
Paulo Sergio: A lefújás előtt 12 perccel váltotta Schollt, az első 11-est csúnyán fölérúgta.
A BL-döntő másnapján Uli Hoeness, a győztes Bayern München menedzsere bejelentette: a klub 2004-ig meghosszabbította Owen Hargreaves szerződését.
A 20 éves kanadai születésű brit középpályás - aki eredetileg jövő júniusig kötelezte el magát a bajorokhoz - az idény nagy részében csak az amatőrcsapatban lépett pályára, mostantól viszont évi egymillió márkás fizetésre számíthat.
Ellenkező előjelű, negatív müncheni hír, hogy Rudi Völler szövetségi kapitánynak le kell mondania Mehmet Schollról a helsinki és tiranai világbajnoki selejtezők (június 2. és 6.) előtt. Az alig egy hónapja operált játékmester bokasérülése kiújult Milánóban, ezért többhetes pihenőre kényszerül.
Franz Beckenbauer, a Bayern München elnöke:
- Megérdemelten győztünk, mert az idei Bajnokok Ligája sorozatban kétszer megvertük a Manchester Unitedet és a Real Madridot. Ma este 120 percen keresztül jobb teljesítményt nyújtottunk ellenfelünknél.
Karl-Heinz Rummennige, a Bayern München alelnöke:
- Igazi horrorfilm volt a finálé végjátéka, Hitchcock sem találhatott volna ki jobbat. Oliver Kahn fantasztikus védéseivel kétszer mentette meg a csapatot: ő a világ legjobb kapusa.
Ottmar Hitzfeld, a Bayern München vezetőedzője:
- Az első másodperctől kezdve biztos voltam a győzelmünkben. Nem is alakulhatott másképp a mérkőzés. Nagyon sajnálom a Valenciát, hogy kétszer egymásután kikapott a BL-döntőben.
Hector Cúper, az FC Valencia vezetőedzője:
- Újabb esélyt szalasztottunk el. Nagyon fájdalmas pillanatokat élünk át, de el kell viselnünk a kudarcot.
Jocelyn Angloma, az FC Valencia játékosa:
- Nem volt szerencsénk, ilyen a futball. Mindent megtettünk a győzelemért, mint ahogy a Bayern is. A hátralévő bajnoki mérkőzéseinken ki kell harcolnunk az újabb BL-indulás jogát.
(MTI) - Münchenben hatalmas tömeg tódult az utcára a Bayern-sikert hozó labdarúgó Bajnokok Ligája milánói döntője után. A rendőrség szerint legalább tízezren ünnepeltek, rendbontásra nem került sor.
Az Olimpiai-stadionban 35 ezren tekintették meg egy óriási kivetítőn a mérkőzést, amelyet 11-esekkel nyert meg a német csapat a Valencia ellen. A találkozó után a szurkolók berohantak a gyepre és egymást ölelgették.
München főutcáján leállt a forgalom, a drukkerek mindenütt a "We are the Champions" című slágert énekelték, s a Queen együttes ismert számát ismételték a rádióadók is.
Nos, háromnegyed kilenckor valóban megkezdődött a tavasz mérkőzése, de még hogy! Éppen csak rögzítettük, hogy a Bayern München vörös mezben és nadrágban, a Valencia pedig fehér felsőben és fekete nadrágban lép pályára, amikor Dick Jol játékvezető máris a büntetőpontra mutatott. Majd pár pillanat múlva megtette azt mégegyszer.
Fékezzük le egy kicsit az időt! Néhány gyors lélegzetvételen volt csak túl a huszonkét játékos, a megnyitón közreműködő Scala-kórus tagjai még az oldalvonal mellett tébláboltak, amikor a bal oldalon meglóduló Carew remek csellel betört a bajorok 16-osán belülre, majd visszagurította a labdát Mendietának. A spanyol játékmester Lizarazu szorításában megpróbált kapura lőni, ám a labda elakadt a földön fekvő Patrik Anderssonban, és - legalábbis a játékvezető szerint - egyértelm?en érintette a svéd játékos kezét (tegyük hozzá, Andersson keze „nem kereste" a labdát). Jol nem teketóriázott, a németek heves reklamálása ellenére 11-est ítélt. Éppen megkezdődött a játékidő harmadik perce, amikor Mendieta a büntetőből megcélozta a jobb alsó sarkot, és Kahn hiába nyújtózkodott, máris vezetett a Valencia.
Nyúlfarknyi idő maradt arra, hogy letudjuk a kötelező feladatot, vagyis feljegyezzük, hogy Hector Cúper kezdő csapata kijelölésekor végül Aimar javára döntött Albeldával szemben, a másik oldalon pedig Hargreaves tényleg kiszorította Sforzát - és Jol másodszor is odatetette a labdát a büntetőpontra, csak ezúttal a másik oldalon! Az első veszélyes Bayern-akció is a bal oldalon bontakozott ki, Effenberg benyomult a 16-oson belülre, eltolta a labdát a rátámadó Angloma mellett, majd átzuhant az elé lépő francián. A holland játékvezetőnek ezúttal sem volt alkalma rágódni a televíziós lassításon, jöhetett hát a tizenegyes. A 6. percben jártunk még csak, amikor Scholl lendületet vett, ám alig helyezte a labdát, így a jobbra eldőlő Canizares kapus lábbal szögletre mentett.
Maradt tehát az egygólos spanyol vezetés, ami alapvetően meghatározta az események menetét. Vagyis többnyire a Bayern támadott, a Valencia pedig leste, mikor rohanhatja le túlságosan is kinyíló ellenfelét. Nem sok ilyen alkalmuk volt a spanyoloknak a szünetig, hiszen a Bayern - bevetve a lesreállítás fegyverét is - nagyon megszervezte a védekezését. Ugyanezt állapíthattuk meg a Valenciáról is, az Ayala és Pellegrino körül dolgozó fekete-fehér védelem sikerrel tartotta távol a bajorokat a kaputól. Elber balról keresztbe ellőtt labdája (26.), Scholl 22 méteres, a bal felső sarok mellé szálló szabadrúgása (41.), valamint Sagnol szöglet utáni fejese (45. - a labda fölé ment) jelentette a legnagyobb veszélyt a Valencia kapujára. A másik oldalon Carew bólintott mellé Mendieta jobb oldali szabadrúgását követően.
A szünet után öt perc kellett ahhoz, hogy Jol újabb tizenegyest ítéljen - és ahogyan az első két esetben, most is lehetett vitatkozni a döntésen. Bal oldali beívelést követően Jancker és Carboni ugrott fel fejelni az ötösön, és a labda kétséget kizáróan irányt változtatott a védő karján - csakhogy a csereként beállt német nehézbombázó kiadós „légitámadásának" eredményeképp! Jol a kezezés miatt fújt, és a büntetőből Effenberg, miután a jobb sarok felé küldte Canizarest, laposan a kapu bal oldalába helyezett.
Az egyenlítésnek ugyanolyan hatása volt, mint az első gólnak - vagyis a következő időszakban jobbára az a csapat járatta a labdát, amelyik a gólt kapta. Nagy helyzetekről továbbra sem írhatunk, hiszen mind védekezésben, mind támadásban az óvatosság jellemezte a csapatokat. A középpályások és a csatárok szoros őrizet alatt munkálkodtak, és ha egy-egy játékosnak sikerült felgyorsulnia, a másik fél nem riadt vissza a taktikai szabálytalanságoktól.
Óriási csata folyt a pályán, a Bayern szép lassan feljött, az utolsó fél órában teljesen kiegyensúlyozott birkózás zajlott a gyepen. A németek ebben a játékrészben már mindkét oldalvonal mellett próbálkoztak, de nem sikerült a spanyol védelem mögé kerülniük. A Valencia Kily González, Carew és a csereként beállt Zahovic gyorsaságára apellálva próbált rohamozni, de ahogyan az ő védelmük is a helyén volt, úgy a Bayern hátsó sorai is áttörhetetlennek bizonyultak. Olyannyira jól zártak a védelmek, hogy sem Kahnnak, sem Canizaresnek nem volt nagy feladata saját kapuja előtt. A hajrá pillanataiban becsúszott néhány csúnya szabálytalanság is, érezhető volt, hogy a csapatok már inkább védik a saját várukat, mint hogy megpróbálják bevenni az ellen állásait.
Néhány percnyi, sérülések miatti hosszabbítást követően Jol játékvezető véget vetett a rendes játékidőnek, így csak a lapzártánk utáni ráadásban derült ki, melyik csapatot illeti 2001 tavaszán a Bajnokok Ligája trófeája.
És ahogyan egy héttel ezelőtt az UEFA-kupa fináléjában - igaz, ott nyolc gól után... -, a Giuseppe Meazza-stadion gyepén is következett a hosszabbítás. A 93. percben akár véget is érhetett volna a történet: a felfutó Lizarazu és Kuffour gyömöszölte végig a labdát a bal oldalon, és mivel a fekete bőr? védő lövésnek szánt labdájából értékelhető beadás született, Elber hét méterről fordulásból lőhetett, Canizares azonban védett. A másik oldalon Baraja szólója okozott ijedelmet, ám a Valencia csatára kifulladt az akció végére...
A Bayern valamivel jobban bírta erővel - ezt jelezte Scholl „alig mellé" szabadrúgása, majd az éppen az ő labdájával a jobb oldalon betörő, ám Canizaresbe lövő Szalihamidzsics akciója. Zahovic még friss volt, a hozzá átkeveredő labdát kilenc méterről bevághatta volna, de tiszta helyzetből Kahnt találta telibe. Aztán a „minden játékrészre jusson büntető" szerda esti igazsága jegyében volt egy 11-es-gyanús eset a ráadásban is, ám a saját kapuja előtt kezező Kily González mozdulatánál néma maradt Jol sípja. A következő fontos sípjel már a hosszabbítás végét jelezte, egyben azt, hogy ebben a fináléban a büntetőpontnak rendeltetett a főszerep...
Ez történt hát a szétlövésben: a Bayern kezdett, Paulo Sergio rögtön fölé bombázott, válaszul Mendieta jobbal laposan a kapu bal oldalába lőtt (0-1, vezetett a Valencia); Szalihamidzsics félmagasan balra lőtt, Carew szintén arra, de laposan (1-2); Zickler is balra tüzelt félmagasan - talált, Zahovic viszont jobbra célzott - Kahn kiütötte a labdát, egyenlített a Bayern! (2-2); jöttek a hibák: Patrik Andersson laposan balra lőtt, Canizares megfogta a labdát, Carboni középre tartó lövését Kahn a felső lécre tolta (maradt a 2-2); Effenberg nagy erővel a jobb felsőbe ágyúzott, Baraja laposan szintén jobbra (3-3).
Jött a büntetőpárbaj hosszabbítása - és a kapu bal oldala: Lizarazu nagy erővel, félmagasan, Kily González laposan lőtt oda (4-4); Linke higgadtan balra helyezett, Pellegrino viszont hibázott, félmagasan a kapu jobb oldala felé lőtt labdáját Kahn kiütötte (5-4)!
Spanyolország elvesztette az idei második kupadöntőt is, a Bayern huszonöt év után ismét megnyerte az első számú európai trófeát!
A mérkőzés legjobbjának Oliver Kahnt választották, neki Pelé adta át a díjat.
BAYERN MÜNCHEN
Alapítási év: 1900
Elnök: Franz Beckenbauer
Edző: Ottmar Hitzfeld
Stadion: Olimpiai stadion (befogadóképessége: 69 000 fő)
A klub színe: piros-fehér
Legnagyobb sikerei: 4-szeres Bajnokok Ligája- (BEK-) győztes (1974, 1975, 1976, 2001), 1-szeres Kupagyőztesek Európa-kupája-győztes (1967), 1-szeres UEFA-kupa-győztes (1996), 1-szeres Világkupa-győztes (1976), 17-szeres német bajnok (1932, 1969, 1972, 1973, 1974, 1980, 1981, 1985, 1986, 1987, 1989, 1990, 1994, 1997, 1999, 2000, 2001), 10-szeres Német Kupa-győztes (1957, 1966, 1967, 1969, 1971, 1982, 1984, 1986, 1998, 2000), 3-szoros Német Szuperkupa-győztes (1983, 1987, 1990), 4-szeres német Ligakupa-győztes (1997, 1998, 1999, 2000)
A rendes játékidőben háromból két büntetőt lőttek be a csapatok, majd a párbaj során még 14-szer próbálkoztak.
A rendes játékidőben előbb a Valencia talált be büntetőből, aztán három perc múlva Scholl elhibázott egyet. Az 50. percben Effenberg javított és egalizálta a meccset. Ezután kiegyenlített csata folyt, itt is-ott is helyzetek alakultak ki, ám 120 perc alatt egyetlen akciógólt sem szereztek a csapatok. Végül a büntetők döntöttek, amely során a Bayern ötször, míg a Valencia csak négyszer talált a hálóba, így a kupa a bajoroké lett. A meccs legjobbjának Oliver Kahnt választották.
EZ AZZZZZZZZZZZ!!!
HAJRÁÁÁ BAYERN!!!!!!!!!!!
OLIVER KAHN!!!!!!!!!!!!!
(Gratulálok a Valenci labdarúgócsapatának is ez volt minden idök legjobb és legizgalmasabb BL döntője!!!)
Bayern vagy Valencia
Az egyik vesztes vigasztalódhat
A Bajnokok Ligája, illetve a jogelőd Bajnokcsapatok Európa-kupája történetében még egyszer sem rendeztek olyan döntőt, mint amilyenre szerda este kerül sor Milánóban. A San Siróban rendezendő fináléban a legutóbbi két kiírás döntőjének vesztese, az 1999-ben a Manchester Uniteddel szemben elbukó Bayern München, valamint a tavaly a Real Madrid ellenében alulmaradó Valencia dönti el, melyikük vallhatja magát egy évig a kontinens legjobb futballcsapatának. Ha a német gárda kerekedik felül, akkor huszonöt éves várakozás után, fennállása során negyedszer hódítja el a serleget, míg hispán diadal esetén új név kerül fel a trófeára. A mérkőzést rengeteg díszvendég, így például a mezőny legjobbjának járó díjat átadó Pelé is megtekinti, ezért nem túlzás kijelenteni, szerdán Milánó lesz a futballvilág fővárosa.
Túlzás lenne azt állítani, hogy Milánó kedden már a Bajnokok Ligája-döntő lázában égett. Az utcákon ugyan már plakátok jelezték -- a mérkőző csapatok, a Bayern München és a Valencia feltüntetése nélkül! --, hogy május 23-án a „Labdarúgás operájára" kerül sor a városban, de a helyieket nem igazán foglalkoztatta a nagy esemény. Talán ha olasz gárda is bejutott volna a döntőbe, minden másként alakul, ám a nem is olyan régen még Európa első számú futballhatalmának számító ország utolsó képviselői -- a Milan és a Lazio -- már a második csoportkörben elhullottak.
Feltehetően ez volt az oka annak, hogy a Giuseppe Meazza-stadion környékén csak akkor lehetett olasz szót hallani, ha egy-egy rendező vezényszavára az alkalmazottak kissé unottan elvégezték a rájuk kirótt feladatokat. Az olasszal ellentétben a német és főként a spanyol szó meglehetősen gyakori volt az arénánál, utóbbira az volt a magyarázat, hogy 11.15-től a Valencia megtartotta a döntő előtti utolsó hivatalos sajtótájékoztatóját. A spanyol együttest Hector Cúper vezetőedző mellett Gaizka Mendieta, valamint Amedeo Carboni képviselte, és mindannyian egyetértettek abban, hogy a döntőt csakis a Valencia nyerheti meg.
„Az idén már nem hivatkozhatunk arra, hogy nem tudjuk, milyen európai kupadöntőt játszani -- fogalmazott Mendieta. -- Tapasztaltabbak lettünk, tanultunk a hibáinkból, most már tudjuk, mit kell másként csinálnunk. Szerintem mindkét gárda játékosai nagyon motiváltak lesznek az elbukott finálék miatt. A Bayernnek és nekünk is egyforma az esélyünk a végső győzelemre. Ha jól használjuk ki a helyzeteinket, és gyorsan szerzünk egy gólt, akkor a miénk lehet a kupa."
Cúper mestertől elsősorban a taktikát, a hadrendet szerette volna megtudni mindenki, ám az argentin szinte semmit sem árult el, mondván, nem akarja megkönnyíteni kollégája, Ottmar Hitzfeld helyzetét. Az Interrel is hírbe hozott tréner aztán annyit elkottyantott, hogy a középpályán akadnak még kérdőjelek az összeállításban, igaz, neveket nem említett. Persze azonnal megindultak a találgatások, és végül a legtöbben arra lyukadtak ki, hogy a szakvezető Aimar és Albelda között nem tud (?) dönteni. Ha Cúper végül az ifjú argentinra voksol, akkor a Valencia támadó felfogásban lép pályára, ám ez a megoldás kevésbé valószínű, mert mindenki úgy tartja, Albelda a legalkalmasabb arra, hogy lefogja Stefan Effenberget, a Bayern szellemi vezérét.
Effenbergre ráadásul kettős teher hárul majd a találkozón, hiszen hiányozni fog mellőle megszokott társa, az izom- és térdsérüléssel bajlódó Jens Jeremies. „Jerry" örökét a Real Madrid elleni elődöntő visszavágóján remekül muzsikáló Owen Hargreaves veszi át, ám a csapatkapitány szerint emiatt nem lesz hátrányban a bajor együttes. „Már egy ideje tudjuk, hogy Jens nem lehet köztünk szerdán, és ez nekünk is, neki is nagy szomorúságot okoz. De az edzőnknek minden esetre van megoldása, és én most abból indulok ki, hogy Hargreaves játszik mellettem. A Real ellen mindenki láthatta, mire képes" -- nyilatkozta a karmester.
Hitzfeld el is árulta, miként készült fel Jeremies helyettesítésére: „Az elmúlt héten azért küldtem harcba Hargreavest és Ciriaco Sforzát, hogy játékba lendüljenek, és el tudják végezni a nekik szánt feladatot. Kettőjük közül kerül ki Jeremies helyettese." Némi unszolás után az edző rövid esélylatolgatásra is vállalkozott: „Védekezésben szervezettebb a Valencia, mint az általunk az elődöntőben kiejtett Real Madrid. Az elmúlt évtizedek eredményei alapján a Bayern München tűnik esélyesebbnek, de ez nem azt jelenti, hogy lebecsüljük a Valenciát. Németországba akarom hozni a Bajnokok Ligája-serleget, a Bayernnek huszonöt éve nem sikerült ez a bravúr, éppen ezért hihetetlenül nagy teher hárul ránk."
Tv: a Bajnokok Ligája döntőjét a Sport1 20.45-től élőben közvetíti
Sokak szerint nem csupán a két csapat, hanem a két edző párharca is lesz a szerdai ütközet. Hector Cúpert tavaly az Európában dolgozó legjobb szakembernek választották meg, miután a döntőig kormányozta a teljesen esélytelennek tartott Valenciát. Az argentin az idén is végrehajtotta -- igaz, már közel sem annyira váratlanul -- ezt a bravúrt, ám Ottmar Hitzfeld talán még nála is nagyobb tettet hajtott végre. A Bayern mestere ugyanis úgy juttatta Milánóba együttesét, hogy közben a Manchester Unitedet és a Real Madridot is félretolta az útból. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a bajorok az 1999-es és a 2000-es győztest is taktikailag múlták felül!
Mindkét tréner hatalmas figyelmet szentel a fegyelemnek, igaz, Cúper -- elsősorban játékosai karakteréből adódóan -- hamarabb ad alkotói szabadságot embereinek, miközben a Bayernből szinte csak Effenberget illeti meg ez a kiváltság. És még egy fontos különbség: Hitzfeld edzői pályafutása során már tizennyolc nagy trófeát tudott begyűjteni, míg Cúper eddigi egyetlen trófeája az 1996-ban a Lanússal elhódított Conmebol-kupa volt.
***
Az eddigi finálék
1956
Real Madrid (spanyol)--Stade de Reims (francia) 4:3
1957
Real Madrid--Fiorentina (olasz) 2:0
1958
Real Madrid--Milan (olasz) 3:2 -- h. u.
1959
Real Madrid--Stade de Reims 2:0
1960
Real Madrid--Eintracht Frankfurt (német) 7:3
1961
Benfica (portugál)--Barcelona (spanyol) 3:2
1962
Benfica--Real Madrid 5:3
1963
Milan--Benfica 2:1
1964
Internazionale (olasz)--Real Madrid 3:1
1965
Internazionale--Benfica 1:0
1966
Real Madrid--Partizan (jugoszláv) 2:1
1967
Celtic (skót)--Internazionale 2:1
1968
Manchester United (angol)--Benfica 4:1 -- h. u.
1969
Milan--Ajax (holland) 4:1
1970
Feyenoord (holland)--Celtic 2--1 -- h. u.
1971
Ajax--Panathinaikosz (görög) 2--0
1972
Ajax--Internazionale 2--0
1973
Ajax--Juventus (olasz) 1--0
1974
Bayern München (német)--Atlético Madrid (spanyol) 1--1 -- h. u.
Bayern München--Atlético Madrid 4--0 -- megismételt mérkőzés
A salátástál elnyerése után néhány német játékos diszkóba szeretett volna menni némi ünneplés céljából, ám ezt szigorúan megtiltotta nekik Ottmar Hitzfeld. A Bayern főnöke elmondta: a bajnoki címmel még nem zárult le a szezon, így a Bőrnadrágos hívek kedvenceik nélkül ünnepelték Hamburgban a sikert. Ottmar Hitzfeld a tegnapi sajtótájékoztatón viccesen megjegyezte, hogy szerinte a milánói diszkók sem rosszabbak a hamburgiaknál, sőt: BL-győzelem esetén szó lehet arról, hogy maga is elkíséri neveltjeit egy kis „lötyögésre”.
