Önkényes, légből kapott, ugyanúgy, mint bármely modell axiómái. Kitalálták, kidolgozzák az ezekre épülő modell részleteit, majd összevetik a mérésekkel.
Ha stimmel, keresnek olyan dolgot, amiben mást mond, mint a korábbi használhatónak bizonyult modell. Ha kísérlettel, megfigyeléssel tesztelhető, akkor kiderül, hogy melyik a jobb.
ami képes a fermionokból bozont varázsolni. Ami érdekes, hogy a 5 - simplex modell is tartalmaz néhány ilyen weak hypercharge- weak isospin mentes feles spinű részecskét.
De felépíthető egy egyszerűbb kép is a hypercharge alapján. És igazán érdekes.
Ez annyit jelent, hogy a gluon szine nem lehet "fehér". Ha fehér lenne a gluon, akkor nem lenne rövid hatótávolságú a magerő. (előfordul olyan elmélet, ahol az anyag speciális állapotában ez a gluon állapot keveredik a fotonnal.
Mostanában felkapott lett a Standard Modell SUSY kiterjesztésének kutatása.
Sajnos az ismertetések róla eléggé vázlatosak, és nemi igazán derül ki, hogy a szuperszimmetrikus részecskék közül a feles spinűek továbbra is az "anyagi" hordozók, míg az egész spinűek a kölcsönhatást közvetítők-e? Azaz teljesül-e a fotino-ra, vagy a gluino-ra a Pauli elv, illetve pl. egy kvark szuperpartnere (szkvark) kölcsönhatást közvetít-e, miközben Bose-Einstein statisztika érvényes rá?
Vagy pedig marad minden a régiben, és a Pauli elv azoknál a részecskéknél az egész spinű családra érvényesül?
(Természetesen tudom, hogy a szuperszimmetria létezésére még nincs semmi konkrét bizonyíték, s a jelenlegi eredmények is negatívak).
"Továbbiakban az érdekelne, hogy van-e valamilyen elképzelés arról, hogy a színek váltása milyen gyakorisággal fordul elő. Egyáltalán ez valamilyen periódikus, vagy inkább véletlenszerű folyamat, ha periódikus, akkor milyen frekvenciatartományban, ill. a frekvencia mitől függhet?"
Ez olyan, mint amikor az elektrodinamikában két töltött részecske fotont cserélve hatnak kölcsön. Vagy amikor az atomok elektront cserélgetve alkotnak egymással kovalenskötést. Nem tudom, hogy ez tényleges csere, vagy csak leírási módszer. Ha tényleges csere van, akkor nem tudom, hogy lenne-e periodicitás. Én véleményem az, hogy ilyenkor nincsen tényleges csere, csak arról van szó, hogy mindkét kvark hat a gluontérrel kölcsön. De mivel mindkettő ugyanazt a teret "ráncigálja" így közvetve egymásra is hatnak. Ez olyan, mint a kamionosok érkezése a manapság oly gyakori raktárakba. Diákmunkákon látom, hogy a teherautók vagy egyáltalán nem jönnek, vagy ha jönnek akkor egyszerre. Mindhogyha vonzanák egymást, vagy összebeszélnének a sofőrök. Pedig csak arról van szó, hogy a boltok árusai nem törödve egymással, pakoltatják meg a sofőrök kamionját, és emiatt a kamionosok összetórlodnak, mert aki üres áruházhoz érkezik az a kelletténél hamarabb érkezik, akit meg a boltosok megpakolnak, az a kelleténél később. És ezt a sofőrök nem tudják figyelembe venni, hogy például az üres kamionos sofőr várna sokáig, a teli kamionos pedig igyekezne a vezetéssel (mert akkor egyenletes lenne a sofőrök raktárba való érkezése), mert mindegyik igyekszik, mert akkor hamarabb hazaérhetnek. Valószínűleg az erős gluonmezők úgy ragasztják össze a kvarkokat, hogy a kvarkok mindegyike ugyanarra a gluonmezőre hat, és az egyik hatása a gluonmezőre a másik kvark gluonmezőre való hatását befolyásolja.
Köszönöm az eddigieket, még emésztem, és hamarosan visszatérek rá.
Továbbiakban az érdekelne, hogy van-e valamilyen elképzelés arról, hogy a színek váltása milyen gyakorisággal fordul elő. Egyáltalán ez valamilyen periódikus, vagy inkább véletlenszerű folyamat, ha periódikus, akkor milyen frekvenciatartományban, ill. a frekvencia mitől függhet? Vagy esetleg minderről semmit se tudunk, sőt az egész valamiféle statisztikai valószínűség, amelyet a modell a szemléletesség kedvéért színtöltés változásként ír le, akár az elektronok esetében azok "keringését" a mag körül...
"A gluonok egymásra is hatnak. Vannak két és három gluon kölcsönhatások. Ezek körbecserélgetik egymás színét, hogy összeségben fehér objektumunk maradjon. Emiatt a kölcsönhatás miatt lesz az erős kölcsönhatás rövid hatótávolságú annak ellenére, hogy a gluonok nulla tömegűek."
Elírtam. Három- és négygluon kölcsönhatások vannak. A háromgluon kölcsönhatás g-ed rendű, a négygluon kölcsönhatás g2-es rendű.
"Azért van nyolcféle gluon, mert 3 szín van és ezek változtatási kombinációja 3x3=9. De ezek közül két állapot nem független így lesz belőle 8. Azért nem függetlenek, mert az SU(3) szimmetriája olyan, hogy a mártixok egység determinánsúak."
A nyolc gluonnak felel meg a nyolc darab Gell-Mann mátrix (lambda). Aminek a determinánsa 1, az az SU(3) mértéktranszformációt végrehajtó mátrix: U=exp(i*lambda*fi), ahol fi az SU(3) izoterében levő forgatás szöge.
Clebs-Gordan együtthatózásból jön ki. Ezek gondolom az irreducibilis reprezentációk. Mert a sima rbvonás,bgvonás stb. állapotok nem sajátállapotok, ezeknek a keverékei csak időfüggetlenek.
Rendben van, mert az együtthatók abszolútértéknégyzete 6, ahogy a nevezőé is annyi.
A gluon színtöltést váltztat. Nem piros, kék, zöld gluon van, hanem olyanok, hogy piros-antikék, zöld-antipiros stb. Ha például van egy zöld és egy piros színű kvarkunk, akkor ha a zöld kvark kibocást egy zöld-antipiros gluont, akkor a kvark pirossá válik, és a piros kvark elnyeli ezt a gluont, és így zölddé válik. Vagyis a színűk megfordul. Vagyis a gluonok nem egy adott színnel, hanem
szín-antiszín tulajdonsággal rendelkeznek, ami azt fejezi ki, hogy az adott gluon milyen színű kvarkokból, milyen színű másik kvarkot csinál.
Azért van nyolcféle gluon, mert 3 szín van és ezek változtatási kombinációja 3x3=9. De ezek közül két állapot nem független így lesz belőle 8. Azért nem függetlenek, mert az SU(3) szimmetriája olyan, hogy a mártixok egység determinánsúak.
A gluonok egymásra is hatnak. Vannak két és három gluon kölcsönhatások. Ezek körbecserélgetik egymás színét, hogy összeségben fehér objektumunk maradjon. Emiatt a kölcsönhatás miatt lesz az erős kölcsönhatás rövid hatótávolságú annak ellenére, hogy a gluonok nulla tömegűek.
Továbbidulásként először megkérdezném, hogy miért van éppen 8 féle gluon?
Ha jól tudom, akkor a gluonok közvetítik a kvarkok színtöltés-változásait, és minden gluon egy antiszín/szín tulajdonsággal rendelkezik azaz, hogy milyen színből (antiszín) milyen színné változtat egy kvarkot. Ez - ha a tényleges változás történik - akkor csak 6 féle gluont eredményezne. Ha megengednénk a változatlanságot okozó gluont is, akkor még 3, vagy esetleg csak 1 gluon kellene, de nem kettő.
Az természetesen nyilvánvaló, hogy a gluonoknak egymásra is kell hatniuk, hiszen a hadronok esetében a 3 kvarknak egyszerre kell megváltozniuk úgy, hogy az össz színtelenség megmaradjon, tehát összehangolt történésre van szükség. Ez számomra hasonlít a foton estebén az elektromos és mágneses terek összehangolt változására, melyek a térben egymásra merőlegesen, és egymást gerjesztve zajlanak le elektromágneses hullámként.
Lehet, hogy a gluonok közötti kölcsönhatás miatt van még belőlük kettő?
Fölhozom ezt a topikot, hogy a Standard Modell megértésével kapcsolatos kérdésekre válaszokat kaphasanak azok, akik az LHC kapcsán ismét érdeklődni kezdenek a témában.
Reménykedem, hogy a topik NEM válik a modellt cáfoló alternatív elméletek céltáblájává, és csak azok jönnek ide akik inkább megérteni kívánják a részleteit, illetve azok, akik segítenek nekik a megértésében.
Jómagam - műszaki ember lévén - próbáltam már befogadni a modell részleteit, ám gyakran olyan kérdések merültek föl, amelyeket a kéznél lévő ismertetők nem tárgyaltak, illetve többször megakadtam a magyarázatokhoz szükséges matematikai apparátus ismeretének hiányosságainál. Bízom benne, hogy itt majd én is elegendő segítséget kapok.
Én nem tartanám off-topiknak azokat a Modell kereteit feszegető kiterjesztéseket (pl. a SUSY), amelyek a Standard Modellt veszik alapul. Főleg, hogy napjainkban, és az elkövetkező hónapokban derül ki, hogy a modell a Higgs bozon megtalálásával nagyrészt "kerekké" zárul-e, vagy - kudarc esetén - éppen hogy egy olyan kapu nyílik szélesre amely a magfizika egy eleddig ismeretlen, újabb területét tárja majd a fizikusok elé.
Azóta beszéltem (csak 1-2 mondat) elvileg hozzáértővel is aki szerint 1-2-3 proton-nutronos rendszerre ki lehet számolni (valamilyen Wigner szabály vagy mi kell hozzá) de az is elég nagy munka, szóval egy30-40 proton-nutronos magra nem nagyon szokás foglakozni vele.
Ez engem elszomorít. Igaz, a Heisenberg féle határozotlansági elv és a 2 rés kisérlet is elszomorított mikor először szembesültem vele. :-(
Régebben a Kisérleti Atomfizika könyvben rémlik mintha írtak volna erről, hogy a sok protont tartalmazó magokra egyáltalán nincs megfelelő képlet. Tehát nem csak a bomlásuk nehezen számítható (ha kiszámítható) hanem más paramétereik is.
