Köszönöm az eddigieket, még emésztem, és hamarosan visszatérek rá.
Továbbiakban az érdekelne, hogy van-e valamilyen elképzelés arról, hogy a színek váltása milyen gyakorisággal fordul elő. Egyáltalán ez valamilyen periódikus, vagy inkább véletlenszerű folyamat, ha periódikus, akkor milyen frekvenciatartományban, ill. a frekvencia mitől függhet? Vagy esetleg minderről semmit se tudunk, sőt az egész valamiféle statisztikai valószínűség, amelyet a modell a szemléletesség kedvéért színtöltés változásként ír le, akár az elektronok esetében azok "keringését" a mag körül...
"A gluonok egymásra is hatnak. Vannak két és három gluon kölcsönhatások. Ezek körbecserélgetik egymás színét, hogy összeségben fehér objektumunk maradjon. Emiatt a kölcsönhatás miatt lesz az erős kölcsönhatás rövid hatótávolságú annak ellenére, hogy a gluonok nulla tömegűek."
Elírtam. Három- és négygluon kölcsönhatások vannak. A háromgluon kölcsönhatás g-ed rendű, a négygluon kölcsönhatás g2-es rendű.
"Azért van nyolcféle gluon, mert 3 szín van és ezek változtatási kombinációja 3x3=9. De ezek közül két állapot nem független így lesz belőle 8. Azért nem függetlenek, mert az SU(3) szimmetriája olyan, hogy a mártixok egység determinánsúak."
A nyolc gluonnak felel meg a nyolc darab Gell-Mann mátrix (lambda). Aminek a determinánsa 1, az az SU(3) mértéktranszformációt végrehajtó mátrix: U=exp(i*lambda*fi), ahol fi az SU(3) izoterében levő forgatás szöge.
Clebs-Gordan együtthatózásból jön ki. Ezek gondolom az irreducibilis reprezentációk. Mert a sima rbvonás,bgvonás stb. állapotok nem sajátállapotok, ezeknek a keverékei csak időfüggetlenek.
Rendben van, mert az együtthatók abszolútértéknégyzete 6, ahogy a nevezőé is annyi.
A gluon színtöltést váltztat. Nem piros, kék, zöld gluon van, hanem olyanok, hogy piros-antikék, zöld-antipiros stb. Ha például van egy zöld és egy piros színű kvarkunk, akkor ha a zöld kvark kibocást egy zöld-antipiros gluont, akkor a kvark pirossá válik, és a piros kvark elnyeli ezt a gluont, és így zölddé válik. Vagyis a színűk megfordul. Vagyis a gluonok nem egy adott színnel, hanem
szín-antiszín tulajdonsággal rendelkeznek, ami azt fejezi ki, hogy az adott gluon milyen színű kvarkokból, milyen színű másik kvarkot csinál.
Azért van nyolcféle gluon, mert 3 szín van és ezek változtatási kombinációja 3x3=9. De ezek közül két állapot nem független így lesz belőle 8. Azért nem függetlenek, mert az SU(3) szimmetriája olyan, hogy a mártixok egység determinánsúak.
A gluonok egymásra is hatnak. Vannak két és három gluon kölcsönhatások. Ezek körbecserélgetik egymás színét, hogy összeségben fehér objektumunk maradjon. Emiatt a kölcsönhatás miatt lesz az erős kölcsönhatás rövid hatótávolságú annak ellenére, hogy a gluonok nulla tömegűek.
Továbbidulásként először megkérdezném, hogy miért van éppen 8 féle gluon?
Ha jól tudom, akkor a gluonok közvetítik a kvarkok színtöltés-változásait, és minden gluon egy antiszín/szín tulajdonsággal rendelkezik azaz, hogy milyen színből (antiszín) milyen színné változtat egy kvarkot. Ez - ha a tényleges változás történik - akkor csak 6 féle gluont eredményezne. Ha megengednénk a változatlanságot okozó gluont is, akkor még 3, vagy esetleg csak 1 gluon kellene, de nem kettő.
Az természetesen nyilvánvaló, hogy a gluonoknak egymásra is kell hatniuk, hiszen a hadronok esetében a 3 kvarknak egyszerre kell megváltozniuk úgy, hogy az össz színtelenség megmaradjon, tehát összehangolt történésre van szükség. Ez számomra hasonlít a foton estebén az elektromos és mágneses terek összehangolt változására, melyek a térben egymásra merőlegesen, és egymást gerjesztve zajlanak le elektromágneses hullámként.
Lehet, hogy a gluonok közötti kölcsönhatás miatt van még belőlük kettő?
Fölhozom ezt a topikot, hogy a Standard Modell megértésével kapcsolatos kérdésekre válaszokat kaphasanak azok, akik az LHC kapcsán ismét érdeklődni kezdenek a témában.
Reménykedem, hogy a topik NEM válik a modellt cáfoló alternatív elméletek céltáblájává, és csak azok jönnek ide akik inkább megérteni kívánják a részleteit, illetve azok, akik segítenek nekik a megértésében.
Jómagam - műszaki ember lévén - próbáltam már befogadni a modell részleteit, ám gyakran olyan kérdések merültek föl, amelyeket a kéznél lévő ismertetők nem tárgyaltak, illetve többször megakadtam a magyarázatokhoz szükséges matematikai apparátus ismeretének hiányosságainál. Bízom benne, hogy itt majd én is elegendő segítséget kapok.
Én nem tartanám off-topiknak azokat a Modell kereteit feszegető kiterjesztéseket (pl. a SUSY), amelyek a Standard Modellt veszik alapul. Főleg, hogy napjainkban, és az elkövetkező hónapokban derül ki, hogy a modell a Higgs bozon megtalálásával nagyrészt "kerekké" zárul-e, vagy - kudarc esetén - éppen hogy egy olyan kapu nyílik szélesre amely a magfizika egy eleddig ismeretlen, újabb területét tárja majd a fizikusok elé.
Azóta beszéltem (csak 1-2 mondat) elvileg hozzáértővel is aki szerint 1-2-3 proton-nutronos rendszerre ki lehet számolni (valamilyen Wigner szabály vagy mi kell hozzá) de az is elég nagy munka, szóval egy30-40 proton-nutronos magra nem nagyon szokás foglakozni vele.
Ez engem elszomorít. Igaz, a Heisenberg féle határozotlansági elv és a 2 rés kisérlet is elszomorított mikor először szembesültem vele. :-(
Régebben a Kisérleti Atomfizika könyvben rémlik mintha írtak volna erről, hogy a sok protont tartalmazó magokra egyáltalán nincs megfelelő képlet. Tehát nem csak a bomlásuk nehezen számítható (ha kiszámítható) hanem más paramétereik is.
De gondolom amit írtál az csak az egyes konkrét magokra (vagy inkább mag összetevőkre) igaz. De engem az érdekel, hogy milyen törvény az, ami megmondja mi az izotóp felezési ideje. Az elektrongyenge kölcsönhatást leíró és a W+, W-, Z0 bozonok tömegével van ez valami összefüggésben?
Ha IDE klikkelsz, látod, hogy pl. a Si22 és Si24 felezési ideje ismert, de a Si23 nem. Most én arra vagyok kiváncsi hogy ez továbbra is (2006-ban) egy titok amit a fizikusoknak meg kellene fejteni? Mármint hogy melyik izitóp miért annyira virgonc ha egy neutronnal több vagy kevesebb van benne. Valamint, hogy kiszámítható-e az "élet" egy ilyen rendszerben? Ha pedig igen akkor miért nem írják ki a Si23 felezési idejét?
A béta bomlásról és az abből származó felezési időről azt mondják, hogy sosem lehet tudni hogy egy atommagban végbemegy-e a bomlás, csak azt hogy x idő alatt y darab bomlás fog végbemenni, és ez a kvantumfizika bizonytalansága miatt van így.
A felezési idő pontos egyenletekkel kiszámítható egy bizonyos izotópnál? Vagy ez csak a megfigyelésekkel, mérésekkel állapítható meg?
Vagyis mi dönti el, hogy A izotóp flezési ideje 4 nap, míg B izotópé 234 év?
Ha van egy "még sosem látott" izotóp, meg lehet mondani előre mekkora lesz a felezési ideje? Vagy csak mérni lehet(ne) mikor már van belőle valamennyi?
Tekintettel arra, hogy amit a 126. hozzászólásod szerint megoldottál, az az egyik Millenium Prize probléma volt, számomra nyilvánvaló volt, hogy erről beszélünk.
Before consideration, a proposed solution must be published in a refereed mathematics publication of worldwide repute (or such other form as the SAB shall determine qualifies), and it must also have general acceptance in the mathematics community two years after.