Az MSZMP utolsó kongresszusán részt vett Csoórival és más prominens személyiséggel együtt,aláírásokat gyüjtöttünk Tőkés Lészló kiszabadítása érdekében...aláírta.
"Mindenkit szeretett, ellenségeit is szeretettel akarta legyőzni."
Nagyon szépen fogalmaztál. Így volt, igy igaz.
48 éves volt és valóban ott esett össze a ház elött. A szive. Ilyen gyorsan megy. A Heszlmann Imre u.5 elött. Szegény özvegy édesanyja kb.2 órát láthatta ott feküdve. Állandóan úton volt, mert küldetés tudata volt. Kizsákmányolta a testét. Fáradthatatlan volt.
Gondold el, hol van egy ilyen embernek ma helye ebben a világban?
Hát elég régen történt, most esett le a tantusz ?
Nyugodjon békében! Ismertem személyesen, jó véleményem volt róla, bár kissé tudálékos volt. Úgy tudom cukorbeteg volt, túlerőltette magát és hazafelé menet a háza előtt összeesett, nem bírta a szíve.:( Nagyon fiatal volt! Ami érdekes volt, hogy saját oldalán az MDF-ben több furója, ellenzője volt, mint bárhol máshol. Nagyon logikus és összeszedett volt. Szoclibnek ismerhettetek meg, ezért mondom, nem szeretnék rossz szót hallani, az oldalamról róla! Ami érdekes, hogy egy volt MDF polgármester helyettesnek említettem a halálát, aki most Martonyi körül legyeskedik, a válasza az volt, hogy sok kárt tett, nahát az ilyen hozzáállás riasztó!
Örülök, hogy megkaptam az élettől a lehetőséget, személyesen ismerhettem Ivánt. Még közös külföldi utunk is volt. Jóval fiatalabbként sokat tanultam tőle. Régebben azt mondogattam: kétféle ember van hazai közéletünkben. Az egyik gyűlöli, a másik szereti T.I-t.
Igazi keresztény volt, a szó legszorosabb értelmében. Mindenkit szeretett, ellenségeit is szeretettel akarta legyőzni.
A szomszédos országokkal,ill. népekkel kapcsolatban többször elmondta: Szt. Istvánt kell követni. Minél többet adjunk nekik. Az idő meghozza ennek gyümölcsét. Lehet, sokszor naív volt. De az ő világképében az emberek olyanná alakultak, hogy a másik naivitásával nem éltek vissza.
Többször mesélt nekem a szeretet-gazdaságról, s az ilyenben működő bankok milyenségéről. Abban maradtunk, egyszer hosszabban beszélgetünk erről, ellát szakirodalommal. Erre már nem kerül sor.
Természete minden hibája ellenére nagy veszteség.
Hiányzol Iván közéletünk rejtettebb zugaiból, ahol az utóbbi időkben ténykedtél.
Könyörögj érettünk!
Ma ismertem meg egy barátját, akinek ugyanez volt a véleménye mint az enyém. Erről a topicról itt értesültem.
Ha még van a temetési beszéd, akkor egyszer talán idemásolom. December 1-én, Vörösmarty Mihály születésének 200-ik évfordulóján, temettük. Kőhalmi László (a "Duna TV szülőattya") barátja írt egy lélekemelően csodálatos halotti beszédet.
Aki azt hallotta és ismerte őt, az tudja csak igazán ki volt T.I., kit veszített a nemzet.
Élete másokról szólt, nem önmgáról. A gyerekeket nagyon szerette, pedig neki nem adatot meg. A nőket és az emberséges embereket tisztelte. A butaságot nem bírta. Türelmetlen volt, ha lopták drága idejét, nem hagyta szó nélkül. Kellemtlenűl őszinte volt. A gyenge belső tartással rendelkező emberek nem szerették. Vagy nagyon szerették, vagy nagyon nem. Nyughattalanul gyűjtötte az információkat. Mindenhez volt helyes, jó hozzászólása. Mindenhez. Hihetelen széles, távlatokban gondolkozó ember volt. A szellem magaslataiból egyszerűen nem vett sok földi dologról tudomást. Utolsó közös utunkon Bethoven 9-két hallgattuk az autóban. Úgy embert zenét élvezni még nem láttam. Hatalmas tudással és képességekkel volt megáldva. Sajnos élete nem igazán volt sikeres, de bennünk tovább él.
Timkó Iván, számomra is pótolhatatlan ember. Rettenetesen hiányzik! Csak még egyszer beszélgethetnénk veled Iván! Az igazság és a nemzet felemelkedése érdekében nem ismert kompromisszumot. A barátainak és nemzetének élt.
Nem volt könnyű ember, mert nagy tudással és analizáló képességgel rendelkezett. A sokat tudó ember élete nagyon nehéz, mert az emberi irigység kikezd minden nemeset, amit egy ilyen ember kezébe vett.
Amikor a pápa Bukarestben járt, íratott velem egy levelet, mielött erdélybe mentem. Kért, h. adjam át xy-nak. A lényege a levélnek az volt, hogy a katolikus és ortodox egyház közeledése érdekében történik a pápa "közönye" az erdélyi katolikusokkal szemben. Ez is volt az ára a találkozónak, amit a román ortodoxia kért.
Javaslata, pedig egy erdélyi küldöttség összeállítása és ezen küldöttség zarándoklása Bukarestbe volt. Nem megsértődni, hanem megérteni és támogatni kell a történelmi megyegyezés elősegítésért tett lépéseket.
Ez az út után történt meg az első, róma által szentté avatott ember elismerése. Majd 1000 év útán az első katolikus szent, akit az 1053-ban kivállt ortodoxia elismert: a mi SZENT ISTVÁNUNK volt!! Ma is az egyetlen. Tudtommal.
3 hete jártam édesanyjánál. Egy fantasztikus könyvtár maradt utána. Mint annyi nagy szellemünket nem becsülték őt sem eléggé. Tisztelet a kivételnek.
Élete utolsó 5 évében teljesen állás nélkül vegetált, de fáradthatatlanul dolgozott a nemzet fölemelkedéséért. Nem kimélte önmagát sem. AZ egészségével sem törődött. Barátaiban tovább él az ő hite, humanitása. Szerencsére többek között miniszterek, államtitkárok tanultak nála emberséget, a tudás tiszteletét, tolleranciát. Az értelem és humánum vezérelte.
Amikor ő jelen volt a törzsasztalnál, akkor értelmes, egymás szavába nem vágó, ertelemcsiszoló viták, beszélgetések voltak. Ha ő nem volt, akkor többnyire 5-10 pár beszélgetett egy nagy káoszban.
1989-91-ben nem az életszínvonal csökkenése, hanem az eladhatatlan könyvek túltermelése miatt halmozódtak fel a készletek - nem csak a terjesztőknél, hanem a kiadóknál és a papírgyárak malmaiban is.
Ennél már csak az nagyobb szamárság, hogy a szadesz érte el a Szépirodalmi tönkremenetelét, merthogy megszerezte az Írók boltját.
Ez a kijelentésed feltette az i-re a pontot. Egyike vagy azoknak itt az indexen, akiknek nem számít se Isten, se ember, se tények, se adatok, se hírek, se semmi, csak
1. a szadesz menjen a francba
2. a vitapartner nincs jól
3. a szadesz menjen a francba.
Ergo: nincs miről beszélnünk a továbbiakban.
Ja, és mindez a Timkó felett érzed gyászod égisze alatt...
1989-91-ben nem az életszínvonal csökkenése, hanem az eladhatatlan könyvek túltermelése miatt halmozódtak fel a készletek - nem csak a terjesztőknél, hanem a kiadóknál és a papírgyárak malmaiban is.
Ennél már csak az nagyobb szamárság, hogy a szadesz érte el a Szépirodalmi tönkremenetelét, merthogy megszerezte az Írók boltját.
Ez a kijelentésed feltette az i-re a pontot. Egyike vagy azoknak itt az indexen, akiknek nem számít se Isten, se ember, se tények, se adatok, se hírek, se semmi, csak
1. a szadesz menjen a francba
2. a vitapartner nincs jól
3. a szadesz menjen a francba.
3. Soha nem írtam, hogy Turcsán igazgató volt. Azt írtam, hogy az élére került, lehet, hogy itt pontatlan voltam és "csak" irodalmi vezető lett, de hétfőre ezt is tisztázom.
4. Szó, ami szó, Timkónak semmi köze a Szépirodalmi csődjéhez, azt az Irók Könyvesboltjának megszerzése révén a Szadesz-közeliek érték el.
1. Az MKM (és nem Műv.Min) bele se szólhatott a bizományosi szerződésekbe. Mindössze arról volt szó, hogy a fix szerződések - a piaci helyzet kialkulása következtében - megszűntek, és piaci alapokra helyeződött a könyvterjesztés. Ennek nem Timkó, hanem a rendszerváltás "az oka".
2. A terjesztők és a kiadók közötti jogviszonyokat épp a terjesztők helyezték a fix-ről a bizományosira. A bizományosi szerződésnek pedig éppen az a sajátossága, hogy a terjesztő csak az eladások függvényében fizet. Közismert: az életszínvonal csökkenése akkoriban elsősorban épp a könyvpiacon éreztette a hatását, a terjesztőknél felhalmozódtak az eladhatatlanná vált könyvek, így éppen a bizományosi szerződések miatt a kiadó nem juthatott az ellenértékhez. (Remélem érthető voltam, mert azt látom: Te nem vagy igazán tisztában a bizományosi szerződések lényegével. Erre a következteésre abból jutottam, hogy azt írod: "a Műv. Min.-ben ő intézte el, hogy a terjesztők ne fizessenek a kiadóknak - bár akkor még éltek a bizományosi szerződések.")
Olvastam a 35. sz. mexólalásodat (ha a te stílusodban vitáznék, akkor most hozzátenném, hogy "az sem különb, mint a többi" ;o))))) de én sem megsértődve nem vagyok, sem indulataim nincsenek veled kapcsolatban (Timkóval szemben sajnos vannak)
tehát a 35. sz. hozzászólás számomra nem cáfolja pixy kijelentését, miszerint Timkó rengeteget ártott a Szépirodalminak. Megjegyzem nem is erősíti meg pixy kijelentését semmi.
És - mielőtt tőlem is megkérded - amúgy jól vagyok, köszönöm.
Carella, a 35. sorszámú megszólalásomban cáfoltam Pixy megjegyzését. Leírtam röviden, hogy mi történt a valóságban. Persze a Te szemedben én senki vagyok. Bár én csak úgy gondolom, még nem tudsz rendesen olvasni. Sebaj. Majd megtanulod. Van akinek egy év elegendő, van akinek 30 is kevés.
Úgy látom, Pixy mindössze annyit állított, hogy Timkó rengeteget ártott a Szépirodalmi Kiadónak. Ezt eddig nem cáfolta senki.
Miért is kellene bocsánatot kérni?
Pernahajder, te kegyelet címszó alatt virtuális személyeket fikázol. Úgy tűnik, a topik elhalna, mert senkit nem érdekel, de te mesterségesen életben tartod, amiben nyilván nem a megemlékezés, a fájdalom, vagy a gyász vezet, csak egy szimpla kis anyázást akarsz generálni.
Ez sokkal undorítóbb, mint amikor valaki egy halottról rosszat mond.
Oké.
Sztálinnak szép bajusza volt, Hitler pedig mindig szép rendben tartotta a ruháit. Kádár Jénos aranyosan tudott integetni a tribünről, Haynau nagyon szerette a sört, Néró nagy zeneértő volt, a rendőrgyilkos (jajj, ezt csak az azonosíthatósága miatt) Soós pedig 1000 fekvőtámaszt csinált a kivégzése előtt.
Utolsó emlékem erről a legkevésbé korrupt, velejéig tisztességbecsületes alakról:
Valahol Budapesten, egy katolikus szerzetesrend klubhelyiségében egy másik rend azóta megszüntetett gimnáziumának öregdiákjai találkoznak. Mind általában az ilyen rendezvényeken és mint általában hívatlanul megjelenik Timkó Iván.
Körbeszimatol.
Az öregfiúk éppen arról beszélgetnek, hogyan támogathatnának anyagilag egy karitatív missziót. Röpködnek a felajánlások, 1000 és 20.000 Ft között. Timkó figyel.
A kötetlenné váló beszélgetés legjobb pillanatát kihasználva elkezdi agitálni a legvastagabbnak tűnő felajánlókat, hogy segítsenek az obi ugorokon, akik rokonaink, és egymás után halnak meg tébécében. Ő begyűjti a pénzt és eljuttatja hozzájuk.
Senki nem reagál, kedvesen meghallgatják.
Amikor Timkó elnézést kér és távozik, utána néznek össze, hogy hát ezt meg ki hívta ide és már megint mi ez a marhaság?
A MVSZ pénzecskéje nem volt elég?
Katát nagyon kedvelem, nagyon jóban voltunk, vagyunk. (Anno én fedeztem fel az ÉS-ben, illetve segítségemmel fedezte fel Száraz györgy, de hát ezt már megírtam)
Timkóval nem voltam jóban, kerültem.
De. Timkó tisztességes volt, a legkevésbé sem korrupt, és igen nagy tragédiája, hogy mindenki a sértett Beke szemüvegén néz(ett) rá. Mondhatni, Kata (valszeg eredeti akaratával ellentétesen) "kivégezte" Timkót. Pedig csak nem értette mi az a politikai államtitkár.
