Krisztus Jézus halála után 37 évig Frigyláda nélkül állt a Templom, majd az időszámításunk szerint 70-ben Titus római hadvezér seregei, a várossal együtt lerombolták. Tehát valóban volt olyan történelmi korszak, amelyben Frigyláda nélkül állt a Templom, és ez a korszak azt mutatja be, hogy hova vezet a kiüresedett vallásosság.
Szerintem ez: a Templom, láda nélküli időszak ugyanolyan jelképrendszer (a mennyeiek, azaz a Isten korszakos tervezete), amit Izraelnek adatott YHWH, amiből fel kellett volna ismernie, hogy az első szövetséget megszegték, és az így felbomlott. A láda a szövetséget jelképezi, a Templom viszont az Isten felé való szolgálatot (az nem szűnt meg, mert még voltak próféták Jánosig), hogy Isten akkor is hű magad, ha Izrael hűtlen volt, és szövetségszegő. Ez még nem jelenti a szövetség újbóli helyreállítását Babilon után. Ha elkészítették volna, vagy visszakapta volna a ládát, az azt jelképezné, hogy a Sinai szövetség helyreállít egy új szövetség keretében (hiszen a régi felbontatott). Ez viszont nem történhetett meg, mert az csak a Messiás eljövetelével lesz valid, úgy értem az új szövetség vére által, mert az első sem köttetett vér nélkül, mert amikor az köttetett, Mózes minden meghintett az áldozati vérrel, még a könyvtekercset is, ami a Messiás halálát jelenti az újban.
Tulajdonképpen ez az "intertestamentális" periódus is az eljövendők árnyéka, Izraelre nézve. Hiszen ha az ószövetség szentélyében, annak jelképeiben minden az újra mutat, akkor ezzel azt mutatja itt, Izraelnek, hogy lesz egy olyan időszak, amikor a földi királyságot, és így Isten uralmát Izraelre nézve nem fogja még helyreállítani (az új szövetség is Júda és Izrael házával köti Jelermiás szerint, ami még nem állt helyre), tehát a láda nem lesz (itt a láda az új szövetségre mutat), de lesz Templom. A templom pedig az Egyház jelképe, Pál ugyanis azt mondja, hogy mi a szentek vagyunk Isten temploma. Tehát az egyház időszaka Izrael szempontjából ugyanazt jelenti, hogy: van Templom, de a földön a szövetség még Izraelen nem köttetett meg, tehát láda még nincs. Szerintem elég gazdag Isten beszédének tárháza, hogy ez a fajta tanítási mód is beleférjen. Ő maga teszi validdá a Második templomot ebben a formában, éppen az azért, hogy a megtérést elősegítse, és hogy Izraelt alázatra indítsa. (tulajdonképpen ez nem csak ebben nyilvánult meg Babilon és Róma között, hanem abban is, hogy mindig uralom alatt voltak, ergó sose voltak igazán Isten uralma alatt, ami szintént ugyanez az oktatási cél)
Az Izraelita vallási vezetők megpróbálták elbagatellizálni a frigyláda eltűnését. (Hasonlóan ahhoz a nőhöz, aki a barátnői előtt szégyelli bevallani azt, hogy az egykori jegyese felbontotta vele a jegyességet, és azt hazudja, hogy elkallódott a lakásban a jegygyűrűje.) Az izraelita vallási vezetők azóta is úgy szólnak a frigyládáról, mint ami elveszett; pedig valójában el lett tőlük véve. Ezért a frigyládának csak a másolatai maradtak meg.
Nincs két érvényes szövetség. Mert amikor az Újszövetség létrejött, az Ószövetség megszűnt.
A Templomban szolgáló papok közül évente egyszer (Húsvétkor) valamelyik pap bemehetett a Szentek Szentjébe, hogy ott illatáldozatot mutasson be. Az illatáldozat bemutatásának olyan rögzített formája volt, amely adott némi szabadságot is az áldozat bemutatójának. Ezért egyénenként eltérő ideig tartott az illatáldozat bemutatása, de ez az idő minden esetben lényegesen rövidebb volt 1 óránál.
Mindez mellett érdemes azt is tudni, hogy a kiválasztott pap legalább egy évig (az előző Húsvéttól) készült lélekben arra, hogy bemenjen a Szentek Szentjébe, és ez a felkészülés főleg abból állt, hogy még a szokottnál is nagyobb gonddal kerülte a bűnt és a bűnre vezető élethelyzeteket. Az általánosan elterjedt nézet szerint az a pap, aki felkészületlenül lép a Szentek Szentjébe, az meg fog ott halni; ezért kiválasztott papok mindent megtettek azért, hogy elkerüljék a halált. Ennek ellenére a kiválasztott pap nem lehetett biztos abban, hogy sikerült eléggé felkészülnie; és ezért úgy lépett be a Szentek Szentjébe, hogy egy kötél volt kötve a lábára azért, hogy ha esetleg meghalna, akkor a kötélen kihúzhassák a testét a Szentek Szentjéből.
Ezek ismeretében, amikor a Lukács 1,8-22 versek szerint Zakariás bement a Szentek Szentjébe, akkor a segítői ott várták a Szentek Szentje előtt; és ahogy elhúzódott a benntartózkodásának az ideje, egyre nyugtalanabbá váltak amiatt, hogy talán a kötélen kell kihúzni az élettelen testét. Aztán mindenki megkönnyebbült, amikor Zakariás élve jött ki, de nem tudott beszélni, csak mutogatni.
Az egész történet elképzelhetetlen egy olyan helyzetben, amikor a Szentek Szentjében a Frigyládának csak az üres talapzata van. Ha ez így lett volna, akkor Zakariás ugyanolyan veszélytelenül léphetett volna a Szentek Szentjébe, mint Cnaeus Pompeius Magnus.
Cnaeus Pompeius esete csak egy a történelmi tanúságok közül. Mi van akkor a Misnával, mint a szóbeli hagyomány rögzített változatával, ami szintén ezt tanúsítja (gondolom nem ez az egy, ha a hébereknél konszenzus, hogy nem volt ott), és miért nem látható Titusz diadalívén, holott a legfontosabb szent tárgyak láthatóak? stb. Bár lehet, hogy mindenre lehet elfogadható magyarázatot találni, ezt nem tagadom, ezért mondtam, hogy több érv, történelmi bizonyság szól amellett, hogy nem volt ott, mint hogy ott lett volna a II. Templom idején.
"az Aggeus 2,9 vers arról ír, hogy az első Templomnál nagyobb a dicsősége a második Templomnak."
Nos, gondolkodj el egy picit ezen. Ha az első templomban is ott a frigyláda, és a másodikban is, akkor a nagyobb dicsőség oka nem lehet a láda ottléte vagy nemléte (mert ez alapján csak egyenlőek lennének), tehát ennek a "dicsőség növekedésnek" nincs köze a ládához. Ha nem a ládához, akkor máshoz. Azt is tudható, hogy méretben, gazdagságban a megépítésekor kisebb volt a második templom (Pl. az Elsőben Salamon egész gazdagsága ki van fejezve, lásd pl. hatalmas rézoszlopok, óriáskerubok), tehát nem a Templom fizikai paraméteri (hogy mi van benne, és mi nincs, vagy mekkora) függ össze az, hogy nagyobb a dicsősége. A szövegből inkább az tűnik ki, hogy a megtiszteltetés, ami éri, ez adja a nagyobb dicsőséget a másodiknak. Mi, akik Jahósuában (görögül: Iészusz) azonosítjuk a Messiást, abban látjuk ezt beteljesedni, hogy ő maga, a Szövetség Követe járt a másodikban, és minden népet magához vonzott, és ez Aggeusnál is olvasható, igaz kicsit rejtetten, ahogy a próféták szoktak beszélni: "És megindítok minden népet és eljön, akit minden népek óhajtanak, és megtöltöm e házat dicsőséggel," Agg.2:7
Akkor abban egyetértünk, hogy a Szentírásban nincs arra utalás, hogy a második Templomban ne lett volna benn a Frigyláda, és az Aggeus 2,9 vers arról ír, hogy az első Templomnál nagyobb a dicsősége a második Templomnak.
Ezen túl figyelemre méltó, hogy időszámításunk előtt 63-ban Cnaeus Pompeius Magnus megszállta Jeruzsálemet, és behatolt a Templomba, ahol a Szentek Szentjét üresen találta. https://hu.wikipedia.org/wiki/Jeruzs%C3%A1lemi_templom Mindez természetesen abból is fakadhatott, hogy amíg Cnaeus Pompeius Magnus Jeruzsálem megszállásával volt elfoglalva, addig a papság elrejtette a frigyládát.
"Lágy, sima, csendes és mégis mélyre ható, gyógyító, megújító, megelevenítő ereje..."
A magyar királykoronázásnak is része a felkenés, de ellentétben más koronázásokkal, nálunk ez csak kiegészítője a szertartásnak, nem lényegi része.
Mivel a mi Szentkoronánk beavató korona, a koronázás lényegi részét a korona fejre helyezése jelenti, és csakis a Szentkorona felhelyezése. Nem helyettesíthető mással.
A Szentkorona személynek tételeződik, Isten közvetlen kapcsolatban áll vele, általa a király magától Istentől kapja az iránymutatást a világi uralkodásra.
Nem véletlenül a mindenkori magyar király apostol király, a 13. apostol. Saját jogán térít, nevez ki püspököket, nem kell hozzá pápai áldás!
Némi párhuzamot lehet vonni emiatt a felfogás miatt a Szentkorona és a Frigyláda között.
Ne tudd meg, hogy mennyi ilyen egyezés, áthallás van..., az ókorban ezek a szimbólumok, rítusok átjárták az egész társadalmakat, népek hagyományait (ezzel is igazolható, hogy minden nép egy közös népből származik, amit a Biblia is alátámaszt, de pl. a közös vízözön legendák is, ami minden népnél megtalálható) Pl. amit mondtál, hogy tónus is egyben a láda (ez Mózesnél is megtalálható, Isten onnan szól), ezt én is említettem. Nekem is eszembe jutott a kelengyés láda amúgy, éppen írni akartam, de megelőztél :)
Mondok egy másik ilyen egyezést, amit találtam, és érdekes. Melkizedek ugye kenyeret és bort adott Ábrahámnak, mikor az visszatért a kánaániták leveréséből és megáldotta Ábrahámot, és azt olvastam, hogy a korai görögöknél (asszem az Iliászban, de más történelmi feljegyzésekben is olvastam), hogy a korai papkirályok, akik nem csak uralkodók, hanem a szakrális vezetők is voltak, az uralmukat azzal mutatták ki, hogy az ételt ők osztották ki a népnek, először ők ettek, és mintegy a kezükből a többiek. (ez pl. a pusztai népeknél, mint a perzsák is megmaradt, erről is olvastam, hogy mindig a vezető eszik, és osztja szét az ételt) Ez teljesen egyezik a Melkizetekkel kapcsolatban írtakkal, (melek=király), mind az újszövetség megfeleltetéssel, a kenyér és a bor az úrvacsora kelléke, és a király is beazonosítható, akit nem is királynak, hanem Felkentnek (Messiah) neveznek, mert a királyokat felkenték olajjal (ezt a rítust is pl. honnan vették?).
Most csak annyi jutott ezzel kapcsolatba eszembe, mint nyelvi emlékem, hogy a láda egy olyan dolog, amiben értéket tartunk, pl. pénzes ládát is jelent a héber szó, de pl. koporsót is. A görög fordításban pedig ugyanaz a szó, mint Noé bárkája, ami ugye szintén egy zárt téglatestként van ábrázolva, és úgyszintén fából van, és értéket, (az emberiség túlélését) óvja, őrzi.
ilyen értelemben ezen lehet tovább gondolkodni.... Azt nem tudom a korai héberek, júdeaiak és a mostani utódaik milyen magyarázatot adnak, ennek utána kell nézni, ami egy házi feladat. :)
(ha más nem Philonnál biztos maradt fönn valami, ő nagyon sok ilyen témáról írt, mint a templomban mi mit jelképez, erről ne írt volna? Egy nehézség, hogy legtöbb műve nincs magyarra fordítva, csak angolul van fenn a neten).
Értem az álláspontodat Jeremiással kapcsolatban, és is úgy vélem, hogy alapvetően a végidőről szól a 3. fejezet, és ez a Messiás (második, végidei) eljövetele utáni időszak, amikor Isten helyreállítja a királyságát (az új szövetség keretén belül: lásd Jer. 31.31), és ez leginkább a 3:17-19. versekben érzékelhető. Tehát ilyen értelemben, ha szigorúan vesszük, a prófécia nem szól semmit a II. templom időszakáról a frigyláda kapcsán. Ebben igazat adok neked.
A többi érvem viszont megáll, egyrészt, hogy a frigyláda folytonosságot jelent a Sinaitól (mint annak a szövetségnek bizonyítéka), ami megszakadt a szövetség felbontásakor, így maga a láda is létjogosultságát vesztette. Tehát a Júdával való "elválás" (szövetség felbontása) is megtörtént babiloni fogsággal, ahogy Izraellel való elválás korábban az asszírok által. Ennek a szövetségszegésnek az átkai is beteljesedtek Júdára és a királyságra nézve (hiszen dávidi királyok többé nem uralkodtak), másrészt a történelmi feljegyzések és maguknak a zsidóknak a történelmi emlékezete is erre utal, ezt támasztja alá (abban ugyan vitáznak, hogy hova került a láda, Babilonba vagy elásták a szentélyben, de arról nincs vita, hogy nem volt a szentek szentjében a II. templom idején)
A II. Templom (és Júdea birodalmak uralma alatti részleges létrejötte) és annak célja inkább a Messiás első eljövetelére (Jahósuára) vonatkoznak, ami Dániel próféta által lett kijelentve (hogy 490 év adatott népednek), nem pedig a szövetség helyreállítása. Ennek tudatában kellett lenniük Ezsdráséknak, és a II. Templom idején működő prófétáknak, ezért szerintem jelképes is az üres szentek szentje, és az a gondolkodás, hogy úgy csináljanak mindent "mintha ott lenne, de mégsincs ott" (ahogy a zsidók erről a mai napig beszélnek, lásd a videóban, amit belinkeltem).
Persze ez nem egy egyszerű téma, és szerintem elgondolkodtató az, hogy van egy olyan időszak, amikor csak egy Templom van üres szentek szentjével, hogy ennek mi az értelme (már ha ez így egyáltalán bizonyítható, hogy így volt, de több érv szól mellette, mint ellene). Szerintem ez is a büntetésük része, mint ahogy az is az volt, hogy a dávidi királyság uralma megszűnt Babilon után, és szinte végig alárendelt államuk volt (ami Dávid leomlott sátoraként említenek a próféciák).
Még egy idézet, ami igazolja, hogy láda nem volt a Második szentély idején. Tacitus művében (kissé negatív színben) szól a zsidók (júdea) országáról és szokásairól, és megemlíti, hogy Pompeius behatolt a II. Templomba győzelmekor, és azt üresen találta:
(9.) A rómaiak közül elsőnek Cnaeus Pompeius hódoltatta meg a zsidókat s győzelme jogán a templomba is belépett: ettől kezdve lett közismertté, hogy bent nincs istenszobor, üres a szentély és nem rejteget titkokat.
A Jeremiás 3,16 versre hivatkoztál. Jeremiás próféciáinak lehetséges értelmezései:
a babiloni fogság utáni időkről szól
a Messiás első eljövetele utáni korszakról szól
a Messiás második eljövetele utáni időkről szól
Jeremiás könyvében a 26-dik fejezettől van szó a Templommal kapcsolatos próféciáról; amiből az is kiderül, hogy ha Jeremiás a Templommal kapcsolatosan prófétál, akkor a próféciájában nyíltan szól a Templomról. Ebből szerintem az is következik, hogy ha Jeremiás könyvének harmadik fejezetében nincs szó a Templomról, akkor az nem egy a Templommal kapcsolatos prófécia, vagyis nem egy olyan időszakról szól, amelyben áll a Templom, de nincs benne a frigyláda. Az egész szövegre figyelve nekem úgy tűnik, hogy Jeremiás könyvének harmadik fejezete egy olyan történelmi korszakról szól, amelyben annyira nyilvánvalóvá válik Jeruzsálemben az Örökkévaló jelenléte, hogy már szükségtelenné válik az, hogy egy a látható frigyláda emlékeztessen az Örökkévaló jelenlétére.
Ez, a mai látható diadalív pl. eléggé kézzel fogható bizonyíték arra, hogy a zsidóknak volt valamiféle templomuk, amikben voltak kegytárgyak, amit a rómaiak a szokásuknak megfelelően a zsidó háború győzelme után Rómába hurcoltak, és mint zsákmányt bemutatták, ezt a dombor nyomásban bemutatták, mint más győzelmeiket is (mint egy képregényt) Na most, a Menorah, a hétágú mécses az egyik, eléggé nyilvánvalóan látható. Ugyanannyi történelmi leírás van róla, mint a frigyládáról.
Hát, kb. annyi a bizonyíték rá, mint minden ókorból fennmaradt történelmi adatra, amit ugyanúgy elfogadunk. Pl. Josephus Flaviusz a saját népének történelme szempontjából ír erről, ő maga kohanita (papi származású) volt, és még láthatta a 2. Templomot, "működés közben". Ha volt második, és Titusz diadalívén láthatóak az elrablott templomi tárgyak, mint a Menorah, akkor miért kellene kételkedni egy ezek közé sorolható másik tárgyban, amiről ugyanúgy írnak a történelmi leírások is. Abban persze lehet kételkedni, hogy valamiféle isteni dolog, de hogy nem történelmi, nemigen. (egy fadobozt amúgy nem lehetett olyan nagy dolog elkészíteni az ókorban sem, ha leveszünk minden "Isten" dolgot, akkor csak egy olyan tárgyat kapunk, ami a zsidó népnek fontos volt vallásilag, és elkészített a szertartásaihoz. De ugyanilyen tárgyakat az egyéb, pl. polithaista vallásokban is készítettek, és maradtak róluk történelmi leírások, kb. ugyanolyan hitelesek, mint a zsidó vallásról.
