Azt gondolom, ha igazából a szülei, környezete nem szeretné, hogy megszülessen a gyerek, akkor jobb, ha nem születik meg. Hiába vannak jogai, ha nincs élettere, gyülölet, veszekedés veszi körül.
Mint most itt alatta irtam,a vedeni valo ELET,olyan eretek amit jogilag megtudunk valamikor es a tarsadalomtol es tortenelmi fejlodestol fugve kulonbozoen kulonbozo idoben fogalmazni,de az a valosagot nem fogja tokeletes pontosagal fedni,mert nem tudunk mindent az elet rejtejeibol.
Ma a magzat-mondom mint jogasz-a legtobb allamban a szervei teljes kialakulasatol szamit emberoi lenynek es igy jogilag prioritaskent vedett erteknek.
Mint irtam van egy olyan interpretacio is hogy az elso pillanattol kezdve sajat joga van a letezesre.
Kedves Gaboca,en nem hiszem hogy ellentmondunk egymasnak.Mert en nem azt kerdeztem Toletek hogy kinek van joga hanem azt hogy minek minosititek az abortuszt.
Ketsegtelenul szamomra is az asszony,a donto szemely.Hiszen az elt megmutatta hogy valoszinuleg o visszi majd elhatarozasa terhenek legnagyobb resszet is.
Nekem van egy ilyen baratom.Dalika,25 eves ,kedves erzekeny ember.A szulei nagyon szeretik es neha o a megmaradt kapocs kozotuk.De ki nem mondva, o a vergodesuk oka is.Dalikanak van egy fiatalabb ocse aki szinten szereti a testveret de valamikor sajat csaladot fog alapitani.Vele vagy nelkule? A szulok mint ilyenkor (talan eszrevetettek mar..) tovabb elnek mint az atlag.Valoszinuleg a kotelesseg erzese alakit ki meg ismertlen eroket az ember elni akarasara.Valamikor azzonban meghalnak es Dalika sorsa akkor mikor kb.40 lesz ketseges.Az is hogy a tarsadalom biztosithat szamara egy emberi meltosagat tisztelo helyet.
Keves Gla,koszonom hogy ujra elesztetted a topicot...Ez egy furcsa dolog a forumokon,egy kihalo topic egyszerre ujra eletet kap..
A temahoz:Azt ertem soraidbol hogy ,jogilag a magzatnak elso pillanatol kezdve (tehat nem harom het utan vagy harom honap utan) joga van az elethez,sajat neveben es fugetlenul a szulok,a nemzok ,akaratatol.Ezt akarod mondani ?
Ez igaz, annyiban biztosan nem egyed, hogy képtelen az önálló létezésre.
Viszont van, aki szerint lelke van, és attól ember... Meg van egy csak rá jellemző kis géngyűjteménye is...
Azthiszem a dolgokat valahol a szabadságjogoknál kell kezdeni, és nem ugy feltenni a kérdést, hogy emberi szabadságjogok, hanem ugy, hogy egyéni szabadságjogok.
Gondolhatunk-e a magzatra mint egyénre, holott nyilvánvaloan nem EGY ÉN , hiszen mindenben az anyjátol függ, és csak születésekor válik egyénné.
Beszélhetünk-e emberi egyedröl, ha az még nem egyed??????
Hát, ezek a példák se segítenek.
A kókuszdió nyilván nem pálmafa. A halikra megtermékenyítés előtt garantáltan nem hal. Hogy utána: hát kb. ott vagyunk, ahol elindultunk.
Viszont elfilóztam azon, hogy mi lenne, ha embernek tekintenénk. Például minden spontán vetélés után nyomozást kéne indítani a nő ellen. Aztán kéne neki egy gondnok, aki be tudja perelni az anyukát, ha nem megfelelő az életmódja. Meg nyomozni kéne akkor is, ha a szülés közben meghal az anyuka. Aztán úgy emlékszem, hogy van olyan, hogy az egyik iker méhen belül megöli a másikat, na ez is egy bűncselekmény.
Úgyhogy asszem nagy forradalom lenne, ha elismernék a magzatok ember voltát...
Van egy cinikus álválaszom: van joga, hiszen megengedi a törvény. Hogy jó-e ez? Most elgondolkozom...
Annyi viszont biztos (már szerintem), hogy erkölcsileg megalapozottabb a gyógyíthatatlan beteg magzatot elvetetni, mint csak úgy.
De én is javasolnék egy egyszerűsítést: ember-e a magzat? Ha ezt el tudnánk dönteni, onnantól kezdve egyszerű lenne...
Ugy érzem a topicgazda felvetése kissé megkerüli a téma lényegét!
Nem is az a lényeg, hogy valoszinüleg sérült gyermeket megtarthat e az alany, hanem
szerintem arra kell keresni a választ, hogy egy nönek VAN-E JOGA elvetetni a magzatát.
Ha igen akkor a többi csak az indokláshoz tartozik. PL.:
-Elvetetem mert:
1: nem lesz egészséges,szellemi/fizikai sérülés X% valoszinüséggel,
2: mert tul fiatal/tul öreg/tul beteg vagyok a kihordáshoz,felneveléshez
3: mert van már három, és igy is szinte nyomorban élünk,
4: mert nem akarok gyermeket...
stb
Ha a joga megvan, megteheti ha akarja, és a társadalom elfogadja a döntését akárhogyan is szoljon az, csak utána merül föl az, hogy milyen indokok miatt dönt igy vagy ugy.
Sziasztok!
Erre csak az tudja igazán a válszt, aki leélt egy életet egy ilyen beteg mellett (down), aki (ami?) csekély emberi reakcióra képes, és igazán nem vesz részt az életben. Minek él az olyan...
Mondjatok egy olyan orvost, aki tényleg 100 % biztonsággal meg tudja mondani, hogy a születendő gyerek nem lesz egészséges??!! Csak én magam több példát is fel tudnék hozni, (olyat is, amit én éltem meg...) amikor ezirányban tévedtek.
Ugyanez persze fordítva is igaz lehet. A jelenleg használatos módszerekkel azt sem lehet 100 %-os biztonsággal kijelenteni, hogy biztosan egészséges lesz az újszülött.
Az abortusz kerdes manapsag ugyanaz, mint a rabszolgasag kerdese 200 evvel ezelott. A tobbseg termeszetesnek talalta akkor is a rabszolgasagot, mig egy kisebbseg rakenyszeritette a tobbsegre az erkolcsbol egyedul levonhato elvet, s a rabszolgasag mindenhol lassan megszunt. Ugyanez fog tortenni az abortusszal is 10 even belul. Egyre inkabb fejlodik a tudomany, s egyre inkabb tarthatatlanna valik az a nezet, mely nem ismeri el emberi jogokkal rendelkezo lenynek a magzatot. Sehol sem mondjak ki a magzat teljes jogtalansagat, azaz mindenki erzi, hogy a magzat megsem dolog.
A problema egyetlen megoldassal rendelkezik: az abortuszhoz valo jog kizarolag a jogos vedelem keretein belul gyakorolhato, azaz csak ha orvosilag bizonyithato, hogy a magzat fejlodese megolne az anyat. Minden mas eset erkolcstelen, s hamarosan torvenytelen is lesz.
Kedveseim,persze hogy nincs mindent eldonto valasz,azert nyitottam a topicot.Csak kinlodva ,vitak es merlegelesek utan juthatunk legalabb is teoretikusan valamire.Praktikusan gyozz az utolso elhatarozasi lehetosegkor dominalo erzes..
Itt meg eleg nagy az osszhang.Tehat abban megegyeztunk eddig hogy ha a magzatrol tudhato egy komoly szellemi ,eletbe hatraltato,elet minoseget kategorikusan lefokozo jellegzetese akkor abortuszra hajlandok a hozzaszolok egesze.
Egyes ellenvetesek vannak,hogy mi nem tudhatjuk minnek fogja maga a kesobbi keny ezt fel.Hogy nem lehet -e boldog a sajat vilagaba ? Autizmusban stb.
Erre soha nem kaphatunk valaszt.Ezek utan a mi sajat erzekunkel tapasztalhato korulmenyekbol kell kiindulnunk.
Feltetettek a kerdest hol a hatar?
Szerintem valobban az a merce hogy ha egyedul marad kepes lesz-e masok segitsege nelkul elni? Erzekelni az eletet?
Az ettikai problemakkal nekem is kuzdenem kell.A fundamentalistak minden elet vedelmeben allnak fel,nem erdekli oket hogy annak aki szuletik milyen.A sors isteni meghatarozasaval ervelnek.Ha rad meri vagy ra meri az Isten a megprobaltatast hat viseld.
Az ilyen korai embersegnek megfelelo leegyszerusitett logika,a tudomanyos ismeretek elott es a prognozisok figyelembe vetele nelkul,egy kicsit mar nem hiteles.Istent es isteni rendeltetest az emberiseg fejlodese folytan,az ismereteink bovitese folytan,maskep kell elkepzelni-mondom en de kerlek vitatkozunk.
Apropo,eszere vetettek hogy ilyen korlatozott lehetosegu gyermekek szullei tovabb elnek a normanal ?Az elrendeltetes.
Ott a pont. Ezért is nem tudok igazán válaszolni az nyitókérdésre. Látom, értem az ilyen tényezőket is, de ezzel együtt nehezen mondanék igent, mert láttam jónéhány jól sikerült ellenpéldát. Tartok tőle, hogy ez az a helyzet, aminek nincs igazán jó megoldása.
Mire??? Gondolj csak bele, hogy mi történik, ha meghalnak a szülei. Tekintve, hogy nem nagykorú (és nem is lesz), hol fog - csak egy egyszerű példa - lakni? (És miből?) Mit fog enni? (És miből?) soroljam tovább?
Jó a felvetés. De a társadalomban vajmi kevés esélyt látok azok számára, akik talán fel sem fogják, hogy mások...
S, ha 18 éves korában megbénul?
Talán legyen joga dönteni arról, hogy akar-e így élni. Hogy akar-e napi akárhányszori ágytálazást, pelenkát, etetést, elbutulást...
Itt egy jó kis link (ha sikerül), ahol 148 hozzászólásban kissé más megvilágításban feszegetik a témát. Jó háttéranyag.
Taügetosz - Könyörület, vagy gyilkosság? Sajnos válaszaim nicsenek, csak kérdéseim. Nem tudom, hogy ha az AB mellett döntenék, akkor tényleg a gyerek érdekét, vagy inkább a magam kényelmét nézem. Nem csak a lelkiismeretem megnyugtatására mondanám, hogy neki is úgy lenne jó ? Honnan tudhatnám ? ...és ha mondjuk 18 évesen bénul le ? Akkor mi lenne neki a legjobb ? Sajnos piszok nagy a tévedés lehetősége és elég nagy a tét is. Pl. ott a Virágot Algernonnak. Emberünk, szellemi fogyatékos, de mégis boldog, amíg meg nem okosítják. Ha szellemi fogyatékos lenne a gyerekem, lehet hogy csak együgyű módon de boldog lehetne. Van jogom az Ő érdekeire hivatkozva, de a gyakorlatban esetleg pont az érdekei ellen cselekedve megfosztani ettől ? Inkább mentségkeresésnek tűnik. Nagyon remélem, hogy soha nem kerülök ilyesféle döntéskényszerbe. Könnyen lehet, hogy az egyszerűbbet választanám.
Lehet, hogy off lesz, de azt hiszem, a probléma ott kezdődik, hogy bizonyos szülők - fogalmam sincs, hogy milyen oknál fogva - nem tudják (akarják???) felmérni, hogy azzal, hogy egy szellemi/testi fogyatékos gyereket világra hoznak (vagy egyáltalán bármilyen gyereket!), azzal nem csak maguk vállalnak felelősséget hanem a gyereket is valamilyen életre ítélik....
Ez nagyon komoly es fontos tema, csodalkozom, hogy csak most kerult elo. Szerintem, ha a magzat akar ertelmileg akar fizikailag gyogyithatatlan, sulyos betegsegben szenved el kell vetetni.
Szvsz bűn megszülni egy olyan gyereket, akiről az orvosok 100 %-ban biztosan meg állapítják, hogy beteg lesz. A szülőnek sem jó, ha élete végéig egy magát ellátni képtelen személyt kell nevellnie, a gyereknek sem jó, a társadalomnak sem jó, és az egészségügynek sem.
Bizonyos szempontból a spártaiak Taigetosza nem volt rossz dolog, bár gondolom sok normális gyereket is otthagytak rajta, viszont a társadalmuk egészséges volt (leszámítva a meleg hajlamaikat).
HUH Mumu
Megint huzos temaba kezdtel bele...
Nos velemenyem szerint ha a magzat vagy az anya elete veszelyben forog, megengedtheto az abortusz egyebkent nem. Vallasos agyok szal elfogult a temaban...
Nem vagyok abortuszpárti, de ha velem és a magzatommal történne hasonló dolog, úgy érzem az abortusz mellett döntenék. Abban az esetben ha tudnám, hogy nem testileg hanem agyilag, mentálisan sérült lesz, biztos hogy elvetetném. És nem azért, hogy magamat kíméljem az elkövetkezendő néhány küzdelmes évtizedtől. Felelőtlenségnek tartanám megszülni, hiszen ha az ember belegondol milyen élet vár egy ilyen kis lényre. Tudna-e teljes életet élni valaha is. Nem hiszem.
Még egyszer hangsúlyozom a súlyos testi fogyatékosság és agyi difi esetében cselekedném ezt. Hogy erkölcsös dolog-e? Csöppet sem.
És megtartani? Mint a Mumu által felhozott példából kitűnik az sem mindig a legjobb döntés.
Tehát erköcsileg ezt is megkérdőjelezném.
Nagyon nehéz dolog ez az egész. Mert az emberben legalábbis bennem rögtön felmerül a Taigetosz kép.
Aki gyenge pusztuljon.
Elég zavaros voltam.
Na jó egy időre abba is hagyom.
ysler
Ma olvasom hogy egy gyogyithatatlan betegsegben szenvedo ausztral most nagykoruva klett fiatalember beperelte szulleit miert hagytak megszuletni mert mar akkor tudtak hogy ilyen beteg lesz.Igy sajat akarata ellenere egy keserves eletre iteltek.
Ez termeszetesen egy extrem eset de nagyon jol illusztralja a kerdes dramaisagat.
Nem az egesszeges magzat elveteleserol beszelunk,hanem arrol az esetrol (es ez a mai genetikai ismeretekel egyre inkabb leheto lesz )ha elore lathatoan egy normalis eletet gatlo komoly hatranyokat elorelathato magzatrol van szo.
Koteles vagy egyaltalan erkolcsos-e az eletadas szentsegere hivatkozva megtartani a magzatot es ez altal egy olyan szemelyt eloredeterminalt rossz eletminosegre itelni (a szemely akarata nelkul) amin az nem tud elete vegeig valtoztatni ?.
Erkolcsos-e vagy eppen kotelezo ilyenkor a muvi elvetes,abortusz ? .
Mondjatok velemenyt.