szia, javíts ki, de szerintem attól nem megy tönkre a gazdaság, hogy adót szednek, valamiből az állami kintlevőségeket is pótolni kell, és ha tetszik, ha nem azt ebből teszik (részben)...persze semmi nem erőszak, és ez ebben a legszebb.. az országhatár nyitva, lehet menni, én is ezt fogom tenni, túl pesszimista a környezet, és ezt nehezen bírom...
Halihó,ebben is nagyon igazad van.Mindenkinek meg kell találni,hogy számára mi a jó.Én pl ismerek itt Izlandon olyan magyar családot,akik itt nagyon szeretnek.Ök jobban szeretik az itteni klímát,mint az otthonit.Nyárra hazamennek,t+elen meg megtehetik,hogy elmennek szilveszter után 1-2 hétre Thayföldre,vagy valami hasonló helyre.A gyrekeik jártak magyar iskolába,és magyar oviba is,és nekik az itteni sokkal jobban tetszik.Nekik teljesen bejön itt,úgyhogy egyéntöl függ.
Persze,de amíg Mo-n kimész a gyerekkel játszani,és kint van még 50 másik,addig itt a nem felszerelt játszikon,amin egyedül nem nagyon lehet mit kezdeni,nincs senki,akkor mit tanítsak meg,mikor így én se tudnék játszani.
Igen otthon is elöjött ez a probléma,de nem olyan szinten,mint itt.Otthon a gyerekekkel lemennek az anyukák nyáron,vagy ha nagyobbak talán már egyedül,Vagy még ovi után is meg szoktak állni játszani a játszin hazafelé,de itt nem.Ezt úgy k+epzeld el,hogy nem tudom a fiam kirugdosni játszani.SOHA nem megy ki.A játszik üresek.Biztos,hogy az idöjárásnak köszönhetö.Tegnap ki akartam vinni,ami itt nem szokás,hogy anyuka is megy,de velem legalább kijön,de kb 5 percig bírtam.Egyrészt majdnem lefagytam a hdegtöl és az örült széltöl,m+ásrészrt teljesen üres játszin,ami nem is nagyon felszerelt,nem tudtunk sokminent kezdeni.
Nagyon sokmindenben igazad van,és van amiben nem értek egyet.Én is eppen azért akarok hazamenni,mert csak ott érzem magam otthon.Oda születtem,az az én kultúrám,ott a saját nyelve,az anyukám,barátaim,itt meg csak egy stranger vagyok.Mindenki mindenért furcsán néz rám,nem értik pl meg,hogy nem bírom a hideget,és teljesen depressziós vagyok a téli sötétségtöl,idöjárástól,magánytól.Szóval nagyon kilógok a sorból.Viszont nekem nincs diplomám,otthpn el se tudnám képzelni,hogyan éljek meg olyan kevés jövedelemböl,amik vannak.Olyan korrupciót,ami nálunk van,én még soha nem láttam.A legalsó szintektöl(munkahely,ahol lecsalnak a dolgozótól minden j+arulékeo,és az emberek szólni se szólhatnak,mert akkor felvesznek mást),egészen a legfelsöbb szintekig(politikusok)Ez viszont teljesen nyomorba dönti az országot.Én úgy látom,22-es csapdája van otthon,mert be akarnak szedni egy csomó adót,de ezzel meg tönkremegy a gazdaság,és csöbörböl vödörbe estek.Én nem hiszem,hogy ezt meg lehet szokni.Rengeteg ember,akinek alacsony a végzettsége,vagy nincs,kb 60.000Ft-ból él meg.(Pesten kívül)Mondja már meg nekem valaki,az mire elég?!Szerintem rengeteg otthon a probléma,amit nem is tudom,hogy valaha helyre tudnak e hozni.Ehhez hozz´æajön,hogy az emberek megkeseredettek,rosszinulatúk,kétszínüek,kihasználók lettek.
Ez az amiért dilemmában vagyok,mert nem tudom eldönteni,melyik jobb nekem,és föleg a fiamnak.
Meg az is, hogy azért vannak jó dolgok is... Év elején voltaképpen az összes Star Trek kedvelő (nem, a világban nem röhögik ki ezt, mint itt sokan, beépült a kulturkörbe :) megtudta, hogy hol van Magyarország és Budapest...
Itt forgatott Patrick Stewart, a Star Trek The Next Generation sorozatának kedvelt Picard kapitánya (a Shakespeare Royal Company tagja, pl A halálvonat, Az Overlord hadművelet, Doktor és az ördögök, Dűne, Életerő, Fenegyerekek, Hamlet, dán királyfi és X-men 1-2 c. filmek szereplője - majd 30 filmje van, ebből csak 4 trek), és ingyen bevállalt egy beszélgetős találkát a magyarországi trekkerekkel. Magával hozta a feleségét és Az oroszlán télen c. készülő filmje több szereplőjét - köztük Glenn Close-t, a másik főszereplőt - és egyéb tartozékokat, akik a nézőtérről végignézték az előadást...
Csak annyi kikötése volt, hogy csupán hivatalos fotók készülhetnek, nincs maszek fotózás. Nagyon régen vett részt utoljára ilyen rendezvényen (ott keményen fizettek neki :), és mikor Németországban elkattintottak egy vakus gépet (ott volt utoljára, ugyanezzel a fotókikötéssel), 5 perc mulva otthagyta...
Magyarul és angolul lehetett kérdezni, tolmács volt. Láthatólag elöször meglepődött, hogy ha kér valamit, arra figyelünk, és nincsenek idióta szokvány trekker kérdések - Bonnban volt jó pár szinészfárasztó hülyeség, mikor ott voltam -, de egyszer csak egy szokvány hülye kérdés jött... P.S. felfigyelve a kiejtésre, megkérdezte, honnan jön a kérdező (ezt mindig megtette, ha rutinos angolsággal ment a kérdés), és mint kiderült, Ausztráliából jött egy csapat, onnan rendelve jegyet a rendezvényre, hogy láthassák őt élőben... Nem ők voltak az egyetlenek, ezután többször is nyilvánvalóvá vált, hogy a világ minden pontjáról vannak csak ezért érkezettek a nézőtéren...
Hogy milyen tévképzeteik voltak vagy nem ezután, azt enm tudom, de hogy földrajzilag beazonositották hazánkat, fővárosát és elhelyezkedését, az fix (szállás, és ugye a MOM parknál kevesebb utazással megközelithető helyek is vannak ott :)
Szerintem egyébként minden segit eloszlatni a tévképzeteket, ami ténylegesen idevonzza az embereket, hiszen aki elmegy mondjuk egy bevásárlóközpontba, nem hiszi, hogy nincs tévé, mozi, metró, vizcsap, kocsi, kóla és mekdonald :-)))
Van egy jóbarátom (volt NDK). Amikor először meglátogatott Budapesten, a hetes buszon utaztunk hazafelé, kb a negyedik kérdése hozzám az volt: Ez melyik folyó?
Eléképedve bámultam rá, mire rákontrázott: komolyan nem tudom...a Volga?
Párom három hónapig lakott egy nőné Belgiumban. Anyus egyik (szintén belga) barátnője évek óta birtikol egy bp-i lakást, anyus volt is már nála. Ehhez képest megkérdezte egyik reggel: "Nálatok lehet télen virágot kapni?"
Kollégák is hasonló jókat kérdezgettek tőle: "Ti ugye kétnyelvű ország vagytok?" Vajon melyik a másik? Az orosz, vagy a német?
mondod Te, pillanatnyilag ukcve szintén külföldi rezidens? Van még egy pár név a stat. listáról.
Különben is a külföld definíciója:
Minden ami nem Debrecen.:-)
Kib@szottul jó a sztorid, szétröhögtem az agyam:-):-):-)
Azért érdekelne az a keszthelyi Magdus Ági:-)
"Ja, a perzsák MIND tök jófejek, sz'al nem az a rosszarcú nyócker"-Írod. Sajna nekem úgy tűnik sikerült kifogni a szabályt erősítő kivételes görény perzsát.
1998-ban Londonban éltem és vagy fél évig egy egykori PUB-ban laktam, amelyet iráni bevándorolt tulajdonosa bérházként hasznosított.
Általában tizen-tizenöten laktunk ott, mind huszonévesek, különféle országokból (svédek, finnek, franciák, Dél-Afrikából, Namíbiából. magyarok stb.)
A tulajdonos csávó egy negyven körüli, olyan Hókuszpók kinézetű, hihetetlenül pénzsóvár és rosszarca ellenére iszonyú nagy nőcsábász ember
volt (ált. kéthetente beújított, hol luxusQrva kinézetű orosz nője, hol gyönyörű egyetemista szabású, hozzá semmiféleképp sem illő spanyol nője volt).
Ahmad Nejadnak hívták (én saját használatra Amád geci Nejád névvel illettem).
A röhej, hogy ő is meglehetősen tájékozott volt Magyarország tekintetében, ha tippeltek, nyilván könnyen rájöttök, hogy természetesen volt magyar nője, rémlik, hogy Gazdagréten panellakást is vettek közösen.
Mielőtt azt mondanátok, hogy pusztán irigységből fikázom le a csávót, íme egy kis izelítő kapcsiságából.
Az épület első emeletén volt egy stramm tágas fürdőszoba, amit lakószobává alakítatott át és a földszinten lévő egykori kocsmavécét alakítatta át "fürdőszobává" olyan igényesen, hogy a piszoárra!!! (az a nagyon klasszikus, olajfestékkel lefestett falú piszoár és nem a kerámia) lécrácsot rakatott és fölé helyezte a zuhanyt.
Az épületet egyébiránt árulta, egyszer fültanúja voltam amikor egyik vevőjelölt társaságnak megmutatta a fürdőszobából átalakított lakószobát. A vevőjelölt csoportból az egyik muksi szájából önkéntelenbül kicsúszott a döbbent
kérdés, hogy: "És te kidobtad a fürdőszobát?"
Mire Amád Geci Nejádunk lakonikus nyugalommal és önnön kapitalista őstehetségére büszkén a következőképp válaszolt: "Természetesen, a fürdőszobák nem fizetnek lakbért!"
Megpróbálok egy kicsit ON is lenni.
Szintén anno 1998-ban Londonban volt egy Eddie nevű kollégám (afféle jóvágású félfeka srác) aki egy hosszú hétvégét amszterdami kirándulásra szánt. Az azt követő első munkanapján fülig érő vigyorral a száján újságolta nekem az "örömhírt", miszerint: "Most jöttem Amszterdamból, szinte az összes kurva vagy magyar, vagy nigériai!"
Képzelhetitek, mennyire áraszthatott el a nemzeti büszkeség:-(.
Nekem egy olasz ismerosom meg az Artpool muveszetkutato kozpontot es Galantai Gyorgyot is ismeri... ami valljuk be, meg itthon sem tul gyakori.
Vannak kellemes meglepetesek.
A külföldbe Erdély is beletartozik, ugye? Mert én attól kapok kiütést, amikor Kalotaszegen mondom, hogy Budapest, erre ők, hogy melyik kerület, mondom II. és hogy akkor ismerem-e a Ferit vagy a Marit aki a XVIII.- ban lakik. Pedig ott fogható egy csomó magyar adó TV is, rádió is.
Bevallom én is egy bűnömet: ha valaki Curacaora vetődik, ne csodálkozzon, hogy mindenütt "tojgli" néven ismerik a tojást. Sajna ezt én terjesztettem, mert a tojglin olyan jókat kacagtak, a tojáson viszont nem.
egy évvel ezelőtt, amikor éppen nagyon spanyoltanulós korszakomban voltam, spanyol nyelvű chat-et kerestem. találtam is egy mexikóit, és szóba elegyedtem egy pszichológia-szociológia szakos sráccal (Chuy volt a neve). totál ledöbbentem, amikor csak úgy bedobta Heller Ágnes nevét, miszerint olvasta az írásait. valamint hallotta, hogy nálunk pár éve rendszerváltás volt, és érdekelte, hogy mi változott azóta Mo-n. (próbáltam értelmes választ adni, de ez még magyarul se lenne egyszerű, nemhogy egy olyan nyelven, amit távolról sem beszélsz perfektül...)
Az ünnepek alatt spanyol lanyok ellatogattak Becsbe. Az egyiket kizsebeltek a metroban (persze a tettes ismeretlen). Hazajön es feldultan meseli, hogy szerinte egy magyar vagy török vki meglopta! Persze ki mas lehetett??? Huje muff :))
Amikor Asszonkam volt Barszelonyaban, az elso dolog, amit latott, hogy egy "helyi" elveszi egy turista notol a taskajat, majd a hajanal fogva veri a fejet a foldbe. Kar, hogy nem fenykepezte le, mert most lehetne mivel torolgetni a togy matadorok arcat ;)0
Nemetorszag. Az ünnepek alatt spanyol lanyok ellatogattak Becsbe. Az egyiket kizsebeltek a metroban (persze a tettes ismeretlen). Hazajön es feldultan meseli, hogy szerinte egy magyar vagy török vki meglopta! Persze ki mas lehetett???
Ez nem elképzelhető, hanem megtörtént eset.
Azt nem mondtam, hogy ez általános, sőt a mi 30 fős csoportunkban is egyedi volt a "bánásmód", de ilyen is előfordul.
Szvsz ez a keletnemet tortenet tuldramatizalt. ELkepzelheto, hogy van ilyen eset is, de szerintem ezrelekekben merheto.
Az egykori NDK teruleten a lakosok pontosan tudjak mi a helyzet Magyarorszaggal. Vagy a szallasadodnak volt egy Magyarorszaggal kapcsolatos negativ traumaja, s ezt probalta ilyen modon (mintegy titeket megalazva)feldolgozni.
Mas a dolog, ha valaki erdelyi magyar neptancoskent megy oda, mert Romaniarol am block lehangolo a velemenyuk.
Görögország 1996
Volt szerencsém nem a turistaközpontokban, hanem egy messzi-messzi turisták áltan nem látogatott hegyi faluban eltölteni egy hetet.
Az ottani emberek megkérdezték, hogy honnan jöttünk. Mondtuk, hogy Magyarország. Láttuk az arcukon, hogy baromira nem tudják hova tenni, de tovább nem is firtatták, hogy merre is van, meg mi is van ott? Élt bennük egy kép rólunk, hogy mi egy akármilyen országból jött idegenek vagyunk aztán kész. Ettünk, ittunk, pihentünk.
És ez így korrekt volt, az ő mentalitásukhoz.
Hali!
Picit off, de talán nem
'98, Irán, Teherán déli, "sötétebb" része. (Ja, a perzsák MIND tök jófejek, sz'al nem az a rosszarcú nyócker).
Este 10 körül nyomulunk az utcán hárman, persze látszik, hogy külföldiek vagyunk, és jön egy motor, rajta 3 (!) faszival. Egyik kérdi tört angolsággal: Where R U from? Mondjuk: Madzsarisztán (Iránban nem ismerik "Hungary"-t, csak M.-t:-))!
Erre az egyik csávó elkezd vigyorogni, mint egy hülye, és elkezd ilyeneket mondani, hogy "Keszthely", meg "Magdus Ági". Beszartunk a röhögéstől!!! A fickó a 80'-as években Mo.-on dolgozott, és volt egy felesége is...na, ő a "Magdus Ági". Na, neki aztán nem voltak téveszméi, mondta, hogy rendszerváltás, meg demokrácia, meg mindenféle (persze ezt már angolul). Szétröhögtük magunkat!:-)))
Más: nővérem volt kint ösztöndíjjal évekkel ezelőtt Hollandiában, ahol pl. megkérdezték, hogy Mo.-on lehet-e kenyeret kapni!? wazze.
Londonban egy ilyen nyelvi kurzuson néhány magyar kamarád direkt rájátszott erre a szegény-szerencsétlen motívumra, és szépen lenyúltak minden csoporttársat. Nem voltam büszke rájuk.
Másik eset ami inkább elkeserítő volt számomra mint vicces..
1997 nyelvi tábor Ausztria.
Szlovák lányokkal elkezdtünk beszélgetni. Kiderült, hogy ők Pozsonyból jöttek.
De frankó mondom én erre, és elkezdem ecsetelni, hogy igen Pozsony milyen sokáig volt M.o. része, és volt királyi székhely, meg országgyőlés, meg minden..
Erre a csaj majdem legyilkolt, hogy Magyarok Pozsonyban??? Ekkora ökörséget meg honnan veszek. (nem akartam mondani, hogy még mindig ott áll a címerünk a templomotokon) Nem szégyellek ilyet mondani? Pozsonyban egy darab magyar sincs, és nem is volt soha!!!
1996 Németország (volt Kelet-Németország) Erfurttól 30 km-re egy falu.
A néptáncsoportunkt meghívást kapott, így elmentünk. Családoknál voltunk elszállásolva, és hát mi a barátnőmmel csak vártunk, vártunk, és egyszercsak megérkezett a házigazdánk!
Csakhogy ő nem akarta elhinni, hogy mi néptáncosok vagyunk.
Ott álltam farmerben, pulcsiban, sportcipőben, és lány létemre rövid hajjal.
(Ja előtte még nagy tévován állt, és majd hanyatt esett mikor megszólaltam németül.)
Olyan szinten nem hitt nekünk, hogy elő kellett venni a népviseletet a kofferból.
Aztán hazamentünk, és rögtön csinált egy terülj-terülj asztalkámat, és rohadtul meglepődött, hogy nem kezdtünk el zabálni, mondván nem vagyunk éhesek. Csak hajtogatta, hogy együnk, együnk, EGYÜNK... aztán nagy sokára kiderült, hogy azért akart minket degeszre tömni, mert ugye mi itt éhezünk.
Aztán persze egy hét után kiderült, hogy ki az európai, legalábbis számunkra. Például ők ott nem fürdenek, csak a kis fürdőrózsával néha megtörölgetik magukat itt-ott, de azt is két-három naponta. Meg például enni sem tudtak kés-villával normálisan...
Ja és hét nap után még mindig nem esett le a házigazdánknak, hogy nem vagyunk éhező csóringer balkáni menekültek, és távozáskor akart adni 100 márkát..
No comment.
De azért van pozitív tapasztalat is, de az nem annyira kiütköző mint az előző "kelet-német" példa
Sziasztok!
Több evig eltunk spanyolhonban,ahol kedvesek baratsagosak voltak az emberek velunk,nem lehet panasz rajuk.
Az idösebbek parszori alkalom utan,mindig racsodalkoztak,hogy milyen vilagos a börunk.Ugyanis ök ugy tudtak,hogy a magyarok "ciganyok".Kezdetben begurultunk,de aztan elmagyaraztak es rajöttunk,hogy miert alakult ez ki.
A II.v.h.alatt-utan karavan ciganycsaladok leptek el spanyolorszagot,(szekerrel,sokan cirkuszos medvekkel,majd masok pleh fazek onozasaval stb.),akik magukrol azt mondtak : "hogy magyarok vagyunk".
Mennyi a valosagtartalma,mai napig sem tudom,de a spanyol mondas megragadt bennem.
"Los gitanos de Ungria".
