Örülök, hogy beindult újra a fórum! Én is éppen benne vagyok az üvegházépitésben. Prakagyilhoz lenne egy kérdésem, hogy Ti milyen vastag zárszelvényből csináltátok a tetőt? A méret megvan, hogy 60x40es, de anyagvastagságot nem találtam.
Én különben az ilyen monsterákat szeretem... :D Az egyik 2 éves, még mindig csak negyed kész, rendes argonos 2 rétegű ablakok, a tetején 25ös polikarbonát, majd még bővitve lesz. A másikat tavaly kezdtem, ez már full üveg lesz, a teteje is, szintén argonos 2 rétegűvel....nem igazán jött be a polikarbonát, majdnem ugyan abban az árban van az üveggel és nem örök.
Nekem a tető van polikarbonátból és a felső háromszögek (820,830,860-as hozzászólás).
A toldások alá érdemes a gyári öntapadós szivacsot megvenni, felülre én sima ablak tömítést raktam, rá festett laposvas vagy lemez csík, lindab csavarral rögzítve, nekem acél szerkezet van.
Polikarbonát felső részét lezárhatod boltban kapható öntapadós aluszalaggal, vagy bármely olyan ragasztóval ami víz és UV álló.
Alsó pontra érdemes megvenni a gyári pára áteresztő szalagot, de vízvetőnek jó egy vékony (0,5mm) alulemez meghajtva.
Én sarokprofilt nem raktam a két polikarbonát találkozásához két oldali öntapadós szivacsot raktam.
Polikarbonát üvegház építésével kapcsolatban lennének kérdéseim:
- sima lefogatócsavarral is stabilan lehet rögzíteni a lemezeket, vagy ajánlott a drága leszorítós profilrendszerrel való szerelés?
- van-e nagyobb jelentősége a záró profiloknak (párazáró, áteresztő)?
- érdemes-e sarokprofilt feltenni, vagy fölösleges?
Nem olcsó mulatság egy rendes üvegház építés, ezért ami a kiegészítőkből elhagyható, elhagynám, és a megspórolt pénzből inkább vastagabb (16 mm) lemezt vennék a tetőre.
Esetleg tapasztalatokat is szívesen olvasnék, mi az amit máshogy csinálnátok, mert nem vált be, nem lett tartós, stb.
Több évvel ezelőtt már kigondoltam, hogy a belgákat utánozva ebben a kis üvegházban szőlőt nevelek. Alaposan utána néztem a mikénteknek, minden stimmelt. Mucsi Ferinek sikerült is megszereznie a III.Leopold nevű csoda szőlőjüket. Mivel nagyon jóban voltunk (2015-ben 19-féle különleges szőlőfajta oltóvesszőt küldött ingyen) így kértem tőle oltócsapot. Erre egy merev hangú elutasító választ kaptam. Teljesen elment a kedvem a melegházi szőlőtől. Úgy döntöttem, nem bajlódok vele. Az udvarhoz kapcsolódó kertemben van úgyis több mint százféle eljátszadozom azokkal.
Szerintem egy kellemes, növényekkel teli télikert, ahol a fagyos időben akár papucsban, reggeli közben lehet olvasgatni úgy, hogy nem leszel közben sáros, príma kihasználása egy üvegháznak. Ehhez pedig célszerű a szilárd burkolat.
Az jutott eszembe, persze távol álljon tőlem, hogy átalakítsam az üvegházadat ;) hogy biztosan vannak olyan növények, amik jól éreznék magukat ott, de nem szemetelnek úgy, mint a füge. Vajon mitől függ, melyikük érzi jól magát bent az egész évben?
Elsőre nekem a szőlő ugrik be, ami bírhatja azt, ha esetleg nyáron forróság van bent. És jobban irányítható, mint a füge. Gondolom, hogy hamarabb fordul így termőre, és korábban is érik, talán már nyár elején. De persze ennél sokkal egzotikusabb növények bizonyára jobban "ki tudnának használni" egy üvegházat.
Volt benne egy füge, gyögyörüen benőtte a teret, enni se győztük. Sajnos az érett füge potyogott és lerondította a be és feljárót. Ha nem néztünk a lábunk alá ráléptünk, behurcoltuk a lakásba - szóval sokáig türtünk neki, aztán kivágtam. Később az egyik citromot ültettem a termett talajba, de nem tetszett neki, amiket ki-be hurcoltunk azok jobban érezték magukat. Vörös dísz lóhere van az egyik sarában, de inkább csak cserepes növények, amiket ki lehet vinni, ha permetezésre szorulnak.
Az egész télikert magasan van egy alagsor felett. Előtte egy kisebb fűtetlen rész van az utcaszintről feljáró 9db lépcsővel (negyedik kép), ott a fele rész, ami a lépcső (bambusz-korlát) mellett van, termett föld. Ott szokott telelni a citrom , bungeavillea, leánger, gulán,...)
(az első kép a K-i oldalt mutatja. A ház D-i oldalához ragasztvahoz ragasztva látszik ott a szürke ajtók felett.)
Bekerült a mellette lévő helységbe egy gázkonvektor és a fűtési szezonban minden reggel 8-10 aszalt molylepke volt a tetején vagy 10 napig, aztán egyre kevesebb, a hibiszkuszról pedig eltüntek. Azóta mikor bevisszük telelni a virágokat ez minden évben megismétlődik.
Ami a meleget illeti, a két méretes felső ablak, mint a kémény húzza ki a levegőt, ha nyitva van a lenti ajtó, ablak. Különösen mióta fent hőszigetelt panel tető van és csak oldalról süt be a Nap. (Télen alacsonyan jár, sok fény-hő bejön, nyáron magasról süt, így kevés. Ha süt a Nap télen a fűtés is lekapcsol az egész házban.)
Lehet, hogy nyáron melegebb van az üveg mellett, mint kint, de semmi problémát eddig nem okozott. Volt, hogy az egyik hibiszkusz, mikor tavasszal kivittük megégett, a bent maradt pedig vidáman élt. Egyetlen növénynek se lett baja még bent a melegtől. (Csak a liszteskétől, amit bent nem tudtam lepermetezni. De egy véletlen néhány éve azt is végleg megoldotta.)
Az jót tesz a D-vitamin háztartásnak. Hát azt gondolnám, hogy ha besüt a nap, akkor a napozás nem igényel külön fejtörést, de most már akkor kíváncsi lettem, hogy mégis hogyan. :)
Na most akkor azt mondod, hogy az üveg tető, egy raschel hálóval fölötte, az már elegendő nyáron, ha nyitva vannak az ablakok is? Drótüveggel még háló nélkül is jó egész nyáron? Azért lepődök meg kicsit, mert sima drótüveg tetős déli teraszon is 4-5 fokkal melegebb tud azért lenni napsütéskor, mint a kertben... és hogyha elképzelek még drótüveg tetős terasz köré oldalra is üveget (még ha több ablak nyitva is marad), de az a körbe üveg inkább még jobban bezárja a tető alatt megrekedő meleget, nem?
Nagyon is besüt. Déli tájolású. (Még télen is tudok napozni bent. Ha érdekel, megírom hogyan.)
A teteje nagy fejlődésen ment át 30 év alatt. Először drótüveg volt, de akkor még fűtetlenűl. Később dupla üvegű tető került rá egy bontott üvegházból. Ez nagyon nagy fényt, hőt engedett át nyáron, ezértraschel hálóval árnyékolni kellett. Jó tíz év után eluntam a tetőre mászkálni évente kétszer (hálo fel-le), néhány üveg is megrepedt, ezért kicseréltem az üveget szendvics-panelre. Ez nagyon bevált. Nagyon nagyok a D-i üvegabakok ráadásul még K-ről és Ny-ról is kap fényt, elég a növényeknek.
Jól szellőzik. Két ablak van magasan, egy nagy és az ajtó lent. Ha kinyitom mindet, akkor ugyanannyi a hőmérséklet bent, mint kint.
Ilyenkor télen, pedig ha süt a Nap, leáll a fűtés.
A belső oldala egybe nyitható a lakóelőtérrel, csak egy dupla függöny választja el, amit nyáron, ha nagyon meleg van behúzunk. Ez árnyékol és nem engedi be a meleget. (Megdöbbentem eleinte, hogy egy függöny 10°C hőmérséklet különbséget tud produkálni.)
Állandó lakói fikuszok, pálmák, orchideák, egyéb dísznövények. Télen a kint nyaralók (hibiszkusz, cikász, klivia) is bekerülnek. Nagyon kellemes környezetet ad itt bent. Kint hó - bent trópusi hangulat.
Teljesen egyenesre ugyanazzal a géppel, amivel meghajlították. (Én majdnem egyenesre úgy hajlítottam vissza, hogy a végét bedugva egy 'betonvillanyfa' lyukába, a másik végénél fogva apránként erőltettem. A fele után a másik végéről kezdtem. Macerás!) /Nagyon erős, idős villás elágazású fa is jó, csak megsérti a kérgét. Cseresznye fám bánta az első kísérletet./
