Kedves Fatimia!
Remélem nem bántottalak meg,hogy fiatalkának neveztelek.-)
Nagyon is megértelek,mert én nem felejtettem el hogy voltam valaha 15 éves.Sajnos nagyon sokan elfelejtik hogy voltak kezdők egy dologban.
Nem tudom,mennyire jó felvilágositó hely az index.Amikor én fiatal voltam akkor még nem volt net,ugyhogy szakkönyveket olvasgattam.
Arrol sincs fogalmam,vajon mennyit tudnak a témáról a mai kamaszok.Irtam arról a 16 éves lánykáról.Nos neki is csak a bátorsága volt óriási,de a tapasztalata nem annyira.Persze azota eltelt pár év.Lehet hogy Ti már többet tudtok.-)
Igen,elég "fiatalka" vagyok, de sajnos az egyetlen terület,melyben tapasztalatlan vagyok,az a szexualitás - épp a koromnál fogva.Ki látok a fejemből.rálátok a világra,de az szüleim szemében a szexualitás számomra tabu.Nem így van...15 évesen is nagyon kíváncsi vagyok mindenre és itt sok mindent meg lehet tudni - jobb információ forrás,mint a barátnőim!Pedig az sem semmi...elhihetited....
Fatime
Komolyan nem bántásból mondom,de a kérdéseid alapján elég fiatalka lehetsz.Mondjuk ez nem baj,én se tudtam mindent azonnal.
Jelenlegi kérdésedre most egyszerű lenne azzal jönni,hogy bezzeg én nem vagyok "olyan",mint ahogy többnyire valóban foglalkozom a partneremmel az "aktus" után is.Speciel nekem is nagyon jólesik egy kis "levezetés" ami aztán sokszor épp a következő menet előjátékává alakul.
Na persze az sem mellékes,milyen hosszú volt a szeretkezés.Nálam,nyugodt körülmények között,minimum másfél-két óra egy "menet" és azért az elég megterhelő tud lenni.Néha tényleg már csak arra van utána az embernek energiája,hogy magához ölelje a kedvesét,és kicsit még beszélgessen vele,de van hogy még beszélni se marad ereje az ember fiának.
Ennek ellenére én azt mondom,ha nő lennék,az olyan pasit,aki az legelső szeretkezés után egyből elalszik,én is azonnal kirúgnám.Mert a legelső alkalommal tényleg nagyon fontos hogy odafigyeljünk egymásra.Aki már az első időkben sem törődik a partnerrel,az már később se igen fog.
Nos, mint mindannyian tudjuk, a férfiak, és a nők orgazmusgörbéje nem egyforma, a nők elsősorban a bőrükkel éreznek, míg a férfiak szeretnek a szemükre is támaszkodni (hmm, de szép képzavar) stb, stb, stb. Gondolom erről a nagy többség tud, olvasott, ilyesmi. Bevallom, jómagam is, az ejakuláció után meglehetősen elgyengülök, és sokszor alig érzem a testem, mégis erőt veszek magamon, és belekezdek az utójátékba. Mert erre tanítottak a nők. Tudom, hogy nekik szükségük van rá, ezért "feláldozom" magam. Nahh, a feláldozom hülye kifejezés, mert néhány perc után átbillenek ezen a megfáradt ponton, és élvezem a játékot, a becézgetést, a simogatásokat. Ami többnyire átmegy a következő numera előjátékába. :o)
Na szóval én ezt tanultam. Nem magamtól jöttem rá, rávezettek, elmondták. Szóval lányok, szerintem ez rajtatok is jócskán múlik.
Különben, hogy a kivétel erősítse meg a szabályt, volt egy barátnőm, akit orgazmusa után kb. fél óráig meg sem érinthettem, mert rettentően idegesítette.
Oooopsz, a végére még valami. Egyszer én is aludtam el közvetlenül orgazmus után. De szerencsére a kedvesemmel együtt, egyszerre. Aztán úgy ébredtünk, hogy folytattuk a dolgot. Emlékezetes :)
Nem csodálkozol az elalváson?!
Mellesleg másnap elköszöntem az illetőtől örökre,
bár nem az első éjszakát töltöttem el vele!
Szerintem Ti fel sem tudjátok mérni,hogy mennyire gyötrelmes érzés ez...
Tisztelt hozzászólók és mindenki,aki bekukkol ide!
Először is köszi a vélemények kinyilvánítását - ugyanúgy a negatív,mint a pozitív hangulatúakat is!
A következő témában szintén nem találtam semmi figyelemreméltót a HUSZ-ben.
A saját/v.női nézőpontomból érthetetlen,hogy a férfiak kiélegülésük után miért nem vágynak egy kis meghittségre,beszélgetésre.Némelyik egyszerűen porrá hullik,elfárad,ingerlékennyé válik,visszahúzódik - bár még szívesen odabújnék hozzá,vagy átölelném.De ők inkább valami teljesen semleges dologba fognak,ahelyett,hogy még pár percen keresztül összeölelkezve érzené/éreztetné a meghitt pillanatokat.
Negatív példaként megemlítem,hogy tapasztaltam már azt is,hogy egyszerűen elaludt,miután ő befejezte,és ezzel letudta az egészet.Ez,és hasonló történések nagyon al tudnak szomorítani - ráadásul valamilyen síkon ez megalázás is - mivel
teljesen olybá tűnik,mintha csak önző szándékkal
"azt" akarta volna.
Ha vannak itt lányok is,akkor meséljék el ők is az ilyen tapasztalataikat
Köszi!
Fatima
Sajnos nem lett lagzi a dolog vége.Szerinted mennyire lehet harmonikus egy 25 éves fiú,meg egy 16 éves lány viszonya?Az ilyen fiatal pipik csak azért járnak idősebb fiúkkal,hogy a barátnőik előtt felvágjanak.
Végülis itt nem a végkifejlet a lényeg,hanem az ahogyan a kiscsibe kieszközölte az ismerkedést.
Ennyire direkt módszerrel azóta sem próbálkozott velem egy nő sem. :)
Ami a kezdeményező nőket illeti,mesélek egy extrém példát.25 éves lehettem,munkába menet a villamoson sok tanuló lánykával utaztam.Mármint középiskolásokkal.Egyszer az egyik kiscsajjal szemezni kezdtünk,de már tényleg nem tudom,melyikünk kezdeményezte azt.Tény hogy igazán helyes lányka volt,kacéran mosolygott rám a barátnői gyűrűjéből.De ugye hozzám képest már kislány volt,ugyhogy nem tettem semmit.
Aztán még néhány alkalommal együtt utaztunk,kicsi lány aranyosan szemezett,aztán mindenki ment a dolgára.Mondom,tényleg nagyon fiatalkának tünt.Eszembe se jutott kikezdeni vele,csak élveztem a dolgot.Mignem egyszer a villamos megállóban valaki hátulról hátbavágott.Csodálkozva fordultam meg,ki a fene ilyen bátor?És a kicsi lány mosolygott rám.De tényleg nagyon aranyosan.Ezekután aztán nem tehettem mást,csak megismerkedtem vele. -)))
Nem hiszem, hogy előítélet lenne a férfiakban a kezdeményező nők iránt.Szerintem az igazi nő úgy kezdeményez, hogy a férfi azt gondolja Ő maga tette meg az első lépést.
Hadd szóljak a kezdeményező nők mellett én is, mint azt korábban mások már tették.
Én speckó a jelenlegi állapotomat egy kezdeményező nőnek köszönhetem. És, hogy is mondjam, nem panaszkodom. Ha annak idején nem hagyom, hogy a kezdeményező nő kibontakozzon, azaz az általad említett erkölcsi ítéletnek megfelelően sárba tiprom, jó ezt azért nem mondtad, de mondjuk lesajnálva annyiban hagyom a dolgot, akor most ki tudja hol lehetnék.
Szóval a részemről semmi probléma a kezdeményező nőkkel.
Szerintem a Te esetedben sem az a gond, hogy merészeltél kezdeményezni és ettől aztán kiválasztottad erkölcsi fertőnek vél. Napersze a női kezdeményezésnek sok fajtája van. Feltételezem, hogy nem valami direkt verziót vetettél be. Mondjuk nálam nem jönne be egy elkapom a farkát szitu.
Amennyiben a finom, rafkós női trükkök egyikével próbálkoztál, akkor lovagod ingerküszöbét nem haladtad meg. Próbálj meg egy új trükköt. Vagy egy új lovagot.
Nem topikba vágó kérdés:
Te most Fatimia vagy, vagy Fatima?
Nekem pl. az a problémám, hogy a feleségem egyévi házasság után már nem úgy akarja, mint előtte.
Istenbizony sokszor már a váláson gondolkodom, feleségem nem bírja felfogni, hogy nem vagyok "túlélőharcos", aki mindent kibír.
Visszatérve az elejére, én azon önző okból szeretek nőt simogatni, mert az ujjam begye és a tenyerem érzékeny. Az is nagyon finom, hogy a bőr felszíne változik a kezem alatt. Pl. libabőrös lesz.
Ugyanilyen okból veszem egy nő lábujját a számba, az a finom bőr a lábújak között...
Azt ismerjük el,hogy a férfiakban van némi erkölcsi előítélet a kezdeményező nőkkel szemben.
Nem értek veled egyet, mert itt nem a kapcsolat kezdeményezéséről, hanem a szótlanság megtöréséről volt szó. Persze, ha lerohanod a srácot, közlöd vele, hogy milyen szép az arca, és elkéred a telefonszámát, akkor kicsit furcsán nézett volna rád. De ha megkérdezed tőle, hogy hol vette a sálát, mert te épp olyat keresel a bátyádnak karácsonyra ... vagy azt, hogy zavarná-e, ha kinyitnád az ablakot ... ebben semmi ciki vagy szokatlan nincs. Egy év alatt azért csak adódik valami hasonló alkalom, nemde?
Azt ismerjük el,hogy a férfiakban van némi erkölcsi előítélet a kezdeményező nőkkel szemben. - ezt a marhaságot is abban a kiváló női magazinban olvastad?
várom a következő kérdést, úúúúgy szeretném, ha végre én mondhatnám meg itt a HUSZ-ban valakinek a tutit, és hát ahogy elnézem ez a topik könnyű terep ehhez :)
Nem vagyok az a tettekkel vagy szavakkal kezdeményező típus...
Azt ismerjük el,hogy a férfiakban van némi erkölcsi előítélet a kezdeményező nőkkel szemben.
Adtam jelét az érdeklődésemnek máshogy.De ez vagy kevés volt neki,és lehet Ő nem is akart többet ezért ennyivel is beérte...(?)
Találkoztam már olyan fiúval,akivel egy éven keresztül folytattam amolyan plátói kapcsolatot. Semmi verbális kommunikáció nem volt közöttünk,de nonverbális annál inkább, de valószínűleg félénk volt a srác egy kicsit,vagy nem volt eléggé magabiztos.
És Te egy évig vártál arra, hogy lépjen a srác, vagy azért tettél is valamit a siker érdekében?
Tehát a plátói szerelem....
Gyanítottam,hogy mi lehet ez,de mégsem voltam mereven elhatározva egy gondolatom mellett sem.
De a kérdésem után lőn fényesség,mert valaki leírta ezt:
1., vagy az egyik fél nem akarja
2., mert nem szól az egyik fél a másiknak
Igen,volt már résuem benne,és soha többet nem kívánom!Ha az egyik fél nem tesz semmilyen lépést a másik érdekében,akkor soha nem jutnak egyről a kettőre.
Amikor adott a lehetőség,de valamiért még sem töténik semmi.SEMMI!Csak az egy "hullámhossz"
Találkoztam már olyan fiúval,akivel egy éven keresztül folytattam amolyan plátói kapcsolatot.
Semmi verbális kommunikáció nem volt közöttünk,de nonverbális annál inkább,de valószínűleg félénk volt a srác egy kicsit,vagy nem volzt eléggé magabiztos.
Persze, és földugja neki a zuhanyrózsát! Mennyél már!
Az a plátói szerelem, ha két kétlábú tollatlan élőlény (kopasztott tyúk, kakas) nem ér egymáshoz, például együtt lógnak a hűtőházban, de ellenkező sarokban. Na most már még érettebb nő vagy, hogy ezt is tudod! :)
Látom a markolászós témát már sikerült kivesézni.Annyit még irnék, hogy én is annak vagyok a hive, hogy időnként inkább gyengédebb érintéseket használok,néha meg inkább szenvedélyesebbet.És a partnertől is hasonlóan várom el ezeket.
A plátói szerelemmel kapcsolatban nem irtad a saját véleményed,és hogy mért érdekel.Nos nekem már volt plátói szerelmem.Olyan is,amikor nem viszonozták,meg olyan is,mikor én nem mertem kezdeményezni.Bár ez utóbbi,inkább a fiatalabb éveimben fordult elő.És az is előfordult hogy mivel tudtam arról,hogy a hölgy boldog családban él,inkább nem is próbálkoztam.
Érdekes dolog viszont hogy régebben lelkileg nagyon megszenvedtem ezeket a reménytelen szerelmeket.Hiszen igazi érzések ezek,csak sajnos elmarad a Kedves érintése,a beszélgetések.Ezeket az ember legföljebb a fantáziájában élheti át.
Ma már sokban modosultak az érzéseim.Jobban megtanultam elfogadni,hogy nem lehet föltétlenül mindenki szerelmes belém,akibe én az vagyok,illetve akibe bele tudnék szeretni.Megtanultam elfogadni,hogy az általam szeretett emberek mást szerethetnek.És végülis,ha boldogok,és én TÉNYLEG szeretem őket,akkor ennek is lehet egyidő után örülni.Ugyhogy ma már a plátói szerelmek ki sem alakulhatnak,mert máris őszinte barátság lesz belőlük.
"akkor úgy teszi,ahogy önmagával szemben is szeretné.Belemarkol a mellébe, fenekébe, ágyékába."
Komolyan nem értem, honnan veszik az ujságok ezeket a zöldségeket. Persze ha a cikk írója körül csak konditeremből kiszabadult merdzsós mácsók találhatók, abból valóban ilyen statisztika vonatik le, de a hibát ne a férfi nemben keresse akkor, hanem magában. Ha én nő lennék, akkor első körben megmutatnám a pasinak, hogy hogy csinálja, és ha nem veszi az adást, akkor be kell írni a nevét a tévedések rovatba.
Mert itt nem csak az érintésről van szó, ez figyelmesség kérdése. Ráhangolódás a másikra. Enékül kapcsolat ... hát működhet éppen, a nyulak se haltak ki, de azért már mégis.
ha a nő örömet akar szerezni egy férfinak és simogatni kezdi,akkor azt ugyanúgy csinálja,ahogy önmagával szemben is szeretné.Megcirógatja az arcát,megvakarássza a fejét,gyöngéden végig húzza ujjait a hajában stb...Ez a fajta érintés nem gyakorol különösebb hatást a férfiakra,sőt néha idegesíti is őket!
en probalkoztam egy kolleganomnel, aki, miutan konkretan randizni hivtam, siman elutasitot. ezek utan tobbszor elofordult, hogy amikor talalkoztunk, es ugy adodott, hogy nekem hatat kellett forditanom neki, megsimogatta a vallamat. ezexerint ezt kene nekem is tennem?! mindemellett meglehetosen felidegesitett a dolog, mert ha egyszer elutasitott, akkor miert izgat ezzel, hogy nekiall simogatni?:( sosem ertem en ezt meg...
Egyetértek ZSOLTEE-val. Én is nagyon szeretem a finom cirógatásokat, a lágy, gyengéd érintéseket. És csak akkor markolászok, ha olyan hangulatban vagyunk, hogy a kedvesem is igényli. Ezt úgy értem, hogy vannak csöndes, szerelmes éjek, amikor szeretkezünk, s akkor lágyan babusgatjuk egymást, viszont vannak olyan éjszakák is, amikor ún. "vad kefélések" vannak napirenden, olyankor aztán van harapás, karmolás is. Meg minden, ami belefér. Nem tudom van-e értelme általánosítani, hogy a férfiak ilyenek, a nők meg olyanok, hisz mindenki más. Persze tudom, hogy vannak jellemző vonások, de ne akarjunk már mindenkit belenyomni egy olyan skatulyába, amibe nem tartozik bele.
Ami a következő kérdést illeti: plátói szerelem. Nekem is, mint azt hiszem sokmindenkinek, a plátó szerelemről a beteljesületlenség jutott először az eszembe. Aztán elrágódtam rajta egy darabig, és rájöttem, hogy az én szerény képességeimhez ez túl magasröptű. Csak szilánkokat tudok mondani.
Tartós, stabil kapcsolatban élek. Szerelmes vagyok a kedvesembe. Nem csalnám meg egy nővel. Fiúval igen, de az nem "olyan" megcsalás. Szóval nem plátói a szerelmünk. Viszont van egy nő. Aki sok-sok évvel idősebb nálam. Mégis vonz. Sokat gondolok rá. Kívánom, vágyom, de nem (csak) úgy. Valami megmagyarázhatatlan dolog fűz hozzá. Nekem ez egy plátói szerelem.
"Megcirógatja az arcát,megvakarássza a fejét,gyöngéden végig húzza ujjait a hajában stb...Ez a fajta érintés nem gyakorol különösebb hatást a férfiakra,sőt néha idegesíti is őket"
Na ezzel nem ertek teljesen egyet. En speciel nagyon szeretem, ha egy lany ilyen gyengeden nyul hozzam.