Pados tanár úr nekünk magyart tanított. Irodalmi szakkört is vezetett, egyszer készült is egy csoportkép, a Városmajorban, amit ide is betettem a 259 számú hozzászólásban. A szakkörben Petőfi össze utazását rávittük egy akkori Magyarország térképre, amit az iskola valamelyik folyosóján ki is akasztottak.
Pados tanár úr egy igen karizmatikus egyéniség volt.Nagyon mély nyomokat hagyott bennem, igen sajnálom, hogy nem kerestem élete vége felé. Sokáíg minden december 24-én felhívott és érdeklődött sorsom alakulásáról.Az eküvőnkre is meghívtuk, de beteg volt. A felesége jött el helyette, vele küldtel el jókívánságait. Én a "kivételezettek" közé tartoztam. Jóval többet várt el tőlem, mint a többiketől - és szerencsére tudtam is teljesíteni. Történelmet, földrajt, oroszt tanított nekünk.Rögtön a második történelem órán feleltetett.Semmit nem tudtam az első óra anyagából visszaadni Azt hittem, elég megérteni és élvezni amit elmondott. Akkor jöttem rá, meg is kell tanulni!Amint jóval később megtudtam, aznap felhívta Édesapámat és megnyugtatta, hogy nem lesz velem gond.
Budapest, 1952. szeptember 16. Horányi György magyartanár Kim Rák Cu Magyarországon tanuló koreai gyereknek segít feladata megoldásában. A budapesti Városmajor utcai Általános Iskolában a koreai gyerekek együtt tanulnak a magyar gyerekekkel. MTI Fotó: Molnár Edit
Ma ,vagyis 2017.május 17.én bementem megnézni a régi falakat,melyeket 1956-57-58és 59.ben koptattam.
Az épület felújitása szépen sikerült,viszont a portás nem szevesen állt .ill.ült egy padon és be sem akart engedni,hogy körülnézzek,pedig lehet,hogy ö nem is ismerte semelyik termet sem belülről./Értitek/
Nagy nehezen bedumáltam magamat körülnézni.Kaptam egy ÉVKÖNYVET a 2011-es évforduló alkalmából kiadott ismertetőként.
A régi tanárokról alig volt szó,felét kifelejtették,és csak az öntömjénezés ,öndicséret szavai foglalták el a helyet a szép új,fekete-fehér nek tünő fényképek között.
Valaki elolvassa ismeretlenül a könyvecskét,arra a téves következtetésre juthat,hogy itt minden a hét vezér egyike és alattvalóinak köszönhető.
Pedig ezek intelligencs emberek.Állitólag.
Kár volt bemenni,jobb lett volna a régi emlékeket őrizni.
Örülök, hogy észrevetted. Készül a folytatás. Csak tömegközlekedve 5-6 órába kerül oda-vissza, amíg a könyvtárba érek, 1 óra, amíg kihozzák... De ennyit megtehetek Padosért, ha már megbuktatott :)
Üdvözlet az Írónak, s ezúttal csak utána az olvasóknak! Bejelenkeztem magam is az utóbbiak közé, így remélhetem, hogy hamarosan kézbe vehetem mach1 könyvét!
Még ha kevesen is olvasnak minket, be kell számolnom egy mai találkozásról. Mach 1 barátunkkal találkoztam, az előbbiekben említett könyve kapcsán. Jót beszélgettünk, repült az idő, s mi is visszarepültünk is az 50-55 évvel ezelőtti időkbe, s persze a Városmajor és iskolánk környékére. Sorra idéztük fel tanáraink, iskolatársaink alakját, a környék, a Városmajor egykori emlékeit, a bombatölcsérben kialakult tószerű pocsolyát, az kibetonozott víztározót, az Ördögárok beszakadását, stb. Kellemes találkozás volt. S persze azóta magaménak tudhatom a moszkvatértizenkettő c könyvét is, dedikálva persze.
Drága Barátaim! Csak a rend kedvéért jegyzem meg, nem bolondultam meg egészen, hogy kétszer írom ugyanazt a szöveget (ld: 269-270). A gépem az első esetben azt jelezte, nem ment át a pár soros szöveg a képpel, ezért emlékezetből megismételtem a leírtakat. Köszönöm a megértéseteket! mchjsk
Drága Barátaim! Régen jutottam hozzá a majori fórum olvasásához. Most ismét átböngésztem a beszélgetéseiteket, sok nagyon megfogott. Emlékeztek talán, én 1950./58. között voltam az iskola tanulója. Barátaim, szeretteim, családom tagjai közül nagyon sokan koptatták a majori tanárok idegeit. Egyik unokám ma is itt üldögél késő délutánig. Persze, nem csak a sulihoz kötődöm ezer szállal, hanem a Városmajorhoz is, amit ma 70 év után is a szülőföldemnek tekintek. Írtam egy könyvet - 470 oldal -, ami sok részletében kitér a környék történetére, az Ostromra-Kitörésre, a sulibeli élményeim némelyikére. Ha érdekelne benneteket a könyv, kérem, írjatok a mach5@freemail.hu címemre. Egyébként az írást különös szeretettel ajánlom vargapapinak és gépészmérnöknek, akik változatlan lelkesedéssel tartják életben a fórumot. Köszönöm, barátaim! mchjsk
Drága Barátaim! Régen jutottam hozzá, hogy a majori fórumot olvassam. Most ismét át tudtam nézni a beszélgetéseiteket, ami nagyon megfogott több alkalommal. Tudjátok, én 1950./58. között voltam majoros, le-és felmenőim, barátaim, szeretteim sok szállal kötődnek a sulihoz, ma az egyik unokám is az iskola tanulója. A családomból jó tucatnyian koptatták a majori tanárok idegeit. Persze, nem csak a sulihoz kötődöm ezer szállal, hanem magához a Városmajorhoz is, amit ma 70 évután is a szülőföldemnek tekintek. Erről írtam egy visszaemlékezést, különös hangsúllyal a környék történetére, az Ostromra-Kitörésre, az iskolai élményeimre. Mellékelem a köny fotóját. Szeretettel ajánlom olvasásra különösen vargapapinak és gépészmérnöknek, akik változatlan lelkesedéssel tartják életben a fórumot. Köszönöm, barátaim! Ha érdekelne benneteket a könyv, kérem, írjatok a mach5@freemail.hu címemre. Tisztelettel: mchjsk
Ha nem unod,akkor elmondom,hogy az Aranyban Hazai Pista volt a tornatanár./Kilián őtpróba/ és Knerler János.azaz "Kompi" volt a legszigorubb fizikatanár.Kompi-név a komponensek állandó emlegetése miatt ragadt rá.
legjobb az angoltanár volt,talán Sebők .nek hivták,meg az orosz tanárnő,akit csak Macá-nak hivtunk a mindenkori 922-es Terta magnóval próbált minket az órosz nyelv elsajátitására szoritani.
Drága Barátaim! Régen jutottam hozzá a majori fórum olvasásához. Most ismét átböngésztem a beszélgetéseiteket, sok nagyon megfogott. Emlékeztek talán, én 1950./58. között voltam az iskola tanulója. Barátaim, szeretteim, családom tagjai közül nagyon sokan koptatták a majori tanárok idegeit. Egyik unokám ma is itt üldögél késő délutánig. Persze, nem csak a sulihoz kötődöm ezer szállal, hanem a Városmajorhoz is, amit ma 70 év után is a szülőföldemnek tekintek. Írtam egy könyvet - 470 oldal -, ami sok részletében kitér a környék történetére, az Ostromra-Kitörésre, a sulibeli élményeim némelyikére. Ha érdekelne benneteket a könyv, kérem, írjatok a mach5@freemail.hu címemre. Egyébként az írást különös szeretettel ajánlom vargapapinak és gépészmérnöknek, akik változatlan lelkesedéssel tartják életben a fórumot. Köszönöm, barátaim! mchjsk
unokám is az iskola tanulója. A családomból jó tucatnyian koptatták a majori tanárok idegeit. Persze, nem csak a sulihoz kötődöm ezer szállal, hanem magához a Városmajorhoz is, amit ma 70 évután is a szülőföldemnek tekintek. Erről írtam egy visszaemlékezést, különös hangsúllyal a környék történetére, az Ostromra-Kitörésre, az iskolai élményeimre. Mellékelem a köny fotóját. Szeretettel ajánlom olvasásra különösen vargapapinak és gépészmérnöknek, akik változatlan lelkesedéssel tartják életben a fórumot. Köszönöm, barátaim! Ha érdekelne benneteket a könyv, kérem, írjatok a mach5@freemail.hu címemre. Tisztelettel: mchjsk