Kiváncsi vagyok, hogy a másik táborban van-e olyan, mint Lovas. Lovas egy egyértelműen balliberális tudósítót, Zentai Pétert dicséri minden fenntartás nélkül és a koalíciót basztatja. Melyik balliberális újságíró írt le valaha is egyetlen jó szót az ellentábor bármelyik újságírójáról és basztatta ugyanakkor a saját politikusait, amikor kormányon voltak.
Ami a koncessziós díjak ÁFA-fizetési kötelezettségét illeti: az teljesen másképp van... :) Mások a számok, más a háttér, mások a levonható következtetések...
Ühüm. Azért vannak olyan szerzők is állítólag (a mértéktartó és -adó újságírás mintegy 100%-a Nyugaton), akik úgy tudnak írni ezekről a témákról, hogy nem hergelik embertársaikat... Állítólag nem lehetetlen...
Lovas, szokás szerint megint hozza a formáját. Most nekiesik Barátnak, aki magasan a legjobb külföldi tudósító. Lovas csúsztat, mikor arról ír, hogy Barát nem mozdul ki a lakásából, úgy tudósit. Úgy látszik, ezt talán a Demokratában olvasta. Nagyon sok helyszíni tudósítására emlékszem. Barát tudósításai mindig érthetőek voltak, a lényeget ragadták meg, és nagyon szépen voltak elmondva.
Lovas rágalmaz, mikor azt állítja, hogy Barát nem beszéli az angolt.
Lovas lejáratja magát, őt már olvasni sem érdemes
Semmi bajom azzal, hogy Lovas rendszeresen ír a zsidóságról. Mint tudjuk, zsidók nagyon sokfele élnek, köv.képp "zsidókérdés" is nagyon sokfelé van: őt pedig ez érdekli. Az ember írjon arról, ami érdekli! Az, hogy álláspontját gyakran elfogultnak tartom, az ettől totálisan független.
A ker. TV-k ÁFA-ügyeiről a leghalványabb segédfogalmaim sincsenek...
"Lovas cikkei gyakran nem mentesek a súlyos tárgyi tévedésektől sem... Mármint azon kívül, hogy öncélúan
gyűlölködőek, valamint legtöbbször gyanúsan a zsidósággal, antiszemitizmussal kapcsolatos kérdésekre
fókuszálnak... "
Lovas cikkei gyakran nem mentesek a súlyos tárgyi tévedésektől sem... Mármint azon kívül, hogy öncélúan gyűlölködőek, valamint legtöbbször gyanúsan a zsidósággal, antiszemitizmussal kapcsolatos kérdésekre fókuszálnak...
A kereskedelmi televíziók ÁFA-kötelezettségéről szóló részben úgy nagyjából csak kötőszavak stimmelnek... Meg Krecz sem Kretz... Meg még biztos van benne valami hiba, amit nem fedeztem fel...
Nos, ha ez tényleg cikk, akkor felháborodtam, de tényleg és nagyon: tüürhetetlennek tartom, hogy efféle, súlyos nyelvhelyességi hibáktól, ismétlésektööl és efféle stílustörő elemektööl hemzsgöö írások bárhol is megjelenhetnek: jobb helyeken a teljes szerkesztööséget az 1. ilyen után testüleg, azonnali hatállyal és fegyelmivel rúgják ki.
Gondolatilag viszont tetszik: Barát (akit van balszerencsém IRL is ismerni) és Zentai értékelése egészen pontosnak tüünik. Sajnos, a hazai médiaállapotokról szólva a szerzööt elragadja a szenvedély, és komoly, logikai hibákat vét.
iderakom, hatha valaki meg nem olvasta volna
velemeny?
Lovas Istvan:
A TUDÓSÍTÓ TUDÓSÍTOTT
Az elmúlt napokban két dolog is megrázta a világot. Az egyik az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának a határozata volt, amellyel 14:0 arányban elítélte, hogy Izrael túlzott erőt alkalmaz a palesztinok ellen. Erre emberemlékezet óta nem volt példa, "hála" az amerikai vétónak. Most azonban csoda történt és Amerika tartózkodott. Az, hogy Richard Holbrook ENSZ nagykövet elmondta, mennyire "egyoldalúnak" tartja a határozatot - a világ többi országa a palesztin gyerekek legéppuskázását tartják egyoldalúnak -, meglehetősen lényegtelen a monumentális jelentőségű fordulat fényében. Hogy Washingtonban miért döntöttek így, csak sejthető. A világ felháborodása oly mértékű, amellyel szembeszállni valóban nem lett volna amerikai érdek. Nem is szólva annak az igen komoly eshetőségéről, hogy a szokásos vétó szavazat netán terrortámadáshoz is vezethetett volna amerikai földön.
A másik, világot megrázó esemény az volt, hogy a Magyar Rádió egyesült államokbeli tudósítója tudósított. Sőt. De ne siessünk előre. Már az, hogy a Bródy Sándor utca legújabban felfedezte, az Egyesült Államok fővárosa Washington és nem New York, óriási előrelépés. Barát Józsefig bezárólag ugyanis a tudósítók New Yorkban székeltek. A székelés szó szerint értendő, főként Barát esetében, akit Roosevelt szigeti lakásából a vásárláson kívül a jelek szerint nem sok minden mozdított ki. Az események semmiképpen. Így a televízión, a lapokon és a telefonon kívül éppen arra nem támaszkodott, amire kellett volna. A helyszínre. Azt már talán említeni se érdemes, hogy sem a bennszülöttek nyelvét (angol), sem a küldő országét (magyar) nem beszélte. Őt váltotta fel Zentai Péter immár Washingtonban. Zentai munkája néhány hete keltett komoly feltűnést Magyarországon, amikor - Baráttal és elődeivel éles ellentétben - azt tette, amiért kiküldték. Tudósított. Képes volt nem csak kimozdulni lakásából, hanem elment New Yorkba és az ENSZ-csúcs idején megkérdezte a tiltakozókat. Odadugta a mikrofont az orruk alá. Megtörtént a hihetetlen. A tudósító tudósított. Ekkor kezdett Zentai gyanússá válni. Ezért megkettőződött a feléje fordult figyelem. Majd bekövetkezett a csoda. A jobboldali elhajlással végképp nem vádolható Zentai (aki egyébként Baráttal ellentétben nem énekel, hanem beszél) 2000. október 7-én reggel 7 óra 1 perckor egy olyan tudósítást küldött, amelyik sokáig emlékezetes lesz. Nem csak észrevett valami nagyon fontosat, de médiakritikát is gyakorolt - túlment tudósítói feladatán - és ez a kritika a magyar balliberálisok szent tehene, az amerikai sajtó ellen irányult. Érdemes idézni: "Nem mondható, hogy nagydobra verik, de tény, hogy az izraeli-palesztin dráma kezdi éreztetni hatását az amerikai nagyvárosok utcáin". Pompás kezdés. Majd: "Élesebben és konkrétabban fogalmazva, baj lehet New Yorkban, ahol milliónyi zsidó és milliónyi muzulmán, nem csekély részben palesztin él egymás mellett. Eddig tényleg békében, de az utóbbi két-három napban komoly atrocitások történtek. Egyrészt bizonyított és bizonyítatlan támadások érték zsidókat Brooklynban arabok részéről. Ott egymás szomszédságában rengeteg arab és zsidó lakik. A közös bennük, hogy egyformán szegények. Néhány bejelentés a bántalmazásokról vaklármának bizonyult, de az biztos, hogy nagyon kiéleződött a helyzet annak nyomán, hogy az emberek látják a tévében az öldöklést Izraelben és a megszállt területeken, s eközben - különösen a new yorki politikai elit, párthoz tartozástól függetlenül - csak és kizárólag Izrael pártját fogja." Itt álljunk meg. Egyszerűen hihetetlen. Hogy egy ilyen kényes kérdésről a Magyar Rádió ottani tudósítója igazat mondjon, egyszerűen páratlan. De folytassuk. "Giuliani polgármester és néhány mérsékelt arab és zsidó városi vezető most közös nyilatkozatban szólította nyugalomra, egymás megértésére a polgárokat. New York központjában, aztán itt Washingtonban és több más nagyvárosban tegnap az arabok és szimpatizánsaik nagy tüntetéseket tartottak. Nagyon kényesnek számítanak ezek a fejlemények, pláne most, a nagy zsidó vallási ünnepek közepette." Fokozhatatlan. De nem: íme az utolsó mondat: "Mindarról, amit most hallhatnak, az amerikai tévénézőknek egyik tévécsatornán sem mutattak semmit sem". És még mondja valaki, hogy lehetetlen valakinek otthon hagynia ideológiai meggyőződését, ha a mikrofont a kezébe fogja.
Eddig a jó hírek. Most a rosszak.
A Körmendy-Ékes Judit által vezetett ORTT javaslata alapján a kormány módosíthatja az adótörvényt. A kereskedelmi csatornáknak nem kell majd - visszamenőleg sem! - a teljes koncessziós díj után egy összegben áfát fizetniük, ha a parlament jóváhagyja a kormány adójavaslatát. Magyarán: koalíciónk 8,5 milliárd forinttal kívánja jutalmazni a TV2-őt és az RTL-klubot, mely utóbbiról vannak olyan politikusok a választóvonal felünk eső térfelén, akik azt hiszik, hogy Fidesz-párti. (Hogy ők a föld laposságáról milyen véleményt alakítottak ki, arról nincs újabb információnk.) Aki erre a hírre Vanuatura vagy egy annál messzebb eső szigetre akar kivándorolni, a gép holnap indul.
A TV2 és az RTL-klub erre a példa nélküli ajándékon fellelkesülve jövőre nyilván nem fizeti ki a koncessziós díjat, hiszen ha a mostani áfa fizetési kötelezettsége múltbeli megtagadását az ORTT igyekezetének hála törvénnyel jutalommá alakítják, nyilván megkísérli a következő fait accompli létrehozását.
De ez nem minden. Az utóbbi említett csatorna - mint említettük az egyesek szemében Fidesz-párti RTL-klub - volt hírigazgatója, a szakmát kitűnően ismerő Kretz Tibor, és az MTV-től eltávozott Heltai Péter (őt szintén fideszesnek tekintik egyesek) indított egy "all news" (csupa hír) formátumú rádiót, Inforádió néven, amely Budapesten és környékén 95,8 MHZ-en fogható. A cég székhelye Rosella Investments Limited, Thomas Edge House, Tunes Street, St. Helier, Jersey sziget. A "Fidesz-közeli" rádió főmunkatársai közül néhány: Bocskay Zsolt, Obersovszky Péter, Kálmán Olga, Mong Attila, Exterde Tibor. Mivel az Inforádióból a fővárostól harminc kilométerre inkább a mellékzörejei foghatók, nem személyes, de nem félrehallásra szakosodott újságírók baráti közlései szerint ott Amerika-szakértőként Avar János szerepel (ő a "fasiszta" Magyar Nemzetnél vitte az egyedül helyes vonalat túlságosan későre sikeredett kirúgásáig), de megtalálható a Mancs és teljes vonzásköre Vágvölgyi B. Andrástól Makkai Józsefig. Jeruzsálemből pedig Mérő Miklós jelentkezett, aki "a haza védelméről" beszélt éppen akkor, amikor az egész világ (Izrael és az Egyesült Államok kivételével) elítéli a dedósokból futószalagon történő mártírgyártást.
Vannak persze, akiknek erről a rádióról az lesz a véleményük, hogy a harmadik eszdéeszes adó lesz a 2002-es választások előtt. Csupán már nem lesz mit támogatni, tekintettel az SZDSZ haláltusájára.
De ha már Avarról szó esett - aki azóta támadja a jobboldali sajtót, amióta nem belőle duzzad pénztárcája egy része -, a Kádár-rendszer e megbízható embere október 2-án nem Patkány kutya ellen címmel nem önéletrajzi cikket írt a Magyar Hírlapban, amelynek lényege, hogy jobboldali elmebetegek állítják az óceánon innen és túl, miszerint a liberális sajtó elfogult. Avar cikke megírásakor valószínűleg nem tudhatta, hogy, pechére, éppen a liberális Washington Post megy neki az egész liberálisan elfogult amerikai media establishmentnek (ilyenre nálunk természetesen nem kerülhetne sor) és a vezető liberális lapból, a New York Timesból vett példák tucatjaival igazolja, hogy a lap az elnöki posztért folyó kampányban igen erősen részrehajló Al Gore javára.
A szerző megjegyzi, hogy egy felmérés szerint (a híres Roper-felmérés) a liberális washingtoni média elit 89 százaléka 1992-ben Clintonra szavazott és csak 7 százaléka Bushra, míg az országnak csupán kis többsége Clintonra. A lakosságnál az arány 43:38 volt, az újságíróknál 13:1. Vagyis minden hét Bush szavazóra nyolc Clinton szavazó, de minden hét Bushra szavazó újságíróra 89 Clintonra szavazó újságíró jutott. "Ami olyan torz győzelmi arány, amit ritkán lehet látni Szírián innen", írja a szerző, aki egyszerűen nevetségesnek találja azt az állítást, hogy mindez nem befolyásolja az újságíró szakmai látásmódját (ennek ellenkezőjéről sorolja a példákat). "Emberfeletti önuralommal rendelkező egyes újságírók esetében ez feltétlenül igaz". Zentainak a jelek szerint emberfeletti önuralma van.
Egyébként Magyarországon a MÚOSZ is felmérést készíttetett azzal a hájfejű médiaszakértővel, Vásárhelyi Máriával (a követett példa: "S erről mondja a hájfejű Kövér, hogy baloldali médiafölény van!", Magyar Narancs, 42. old., 2000. október 5), aki saját bevallása szerint bojkottálja a jobboldali lapok olvasását. Vásárhelyi felmérése szerint a magyar újságírók legnagyobb része az SZDSZ-szel szimpatizál (Szírián innen.), ami az amerikai példához mérten nem csupán torz, de tragikomikus. Míg összetételükben ott is messze eltérnek azoknak a felfogásától, akiknek írnak, de legalább valós pártok között oszlanak meg ideológiai preferenciáik, itt a médiazöm egy olyan párttal él szoros belső életet, amely egyre inkább válik hasonlatossá Wells láthatatlan emberéhez és amelynek gusztustalan múltjára, felesleges jelenére és feketelyuk jövőjére lassan már csupán kellemetlen hangja emlékeztet. Mármint a sajtóban, amelyik immár a semmivel rokonszenvezik. Végre révbe ért.
