Az hogy milyen a jó bemelegítés, vagy hogy mi kell a jó pulzus számhoz azt én nem. Még csak laikus sem vagyok ebben a témában.😃 Említetted a regenerációt, és hogy bizonyos dolgok fejben dőlnek el. Inkább erre reagálnék most.
Én gyanítom hogy nem fizikálisan hanem sokkal inkább fejben vagyunk be tompúlva mostanában. Az idei bajnokság nagyon homogén, itt minden meccs kemény, küzdős, nincs olyan csapat aki ellen nem kell százszázalékon pörögni. Szóval olyan nincs, hogy egy meccsen tartalékolunk azért,hogy a 2 nap múlva esedékesre frissebbek legyünk. És itt most kicsit vizsgáljuk meg a rotációnkat.
Az egyik hanem a legnagyobb problémánk, hogy nincs csere centerünk. Mert Taiwo nem az. Öt percet átlagol egy olyan szezonban, ahol élvezheti az U23-as szabály előnyét, ahol a csapaton belül abszolút nincs konkurenciája erre a posztra, mert már Juhos sincs tavalyhoz képest. Nem mintha amúgy ő komoly konkurencia lett volna, az állandó sérülése miatt. És sajnos ennél az öt percnél többet még ha akarnánk sem tudnánk neki többet adni, mert egyszerűen képtelen a pályán ennél tovább maradni. A perc/fault átlaggal csúcstartó a mezőnyben. Így próbálunk Suboticcal operálni amikor Cakarun pihen. Ez nem csak azért rossz mert Subotic átlagban 4-5 perccel többet van a pályán, hanem azért is mert kurva sok energiát vesz el tőle hogy nála fizikálisabb, magasabb embereken kell dolgoznia a meccsek jelentős részében. Nála szerintem biztosan benne van tudat alatt a fejben, hogy hagynia kell a tankban hogy elég legyen az energia a meccs végéig. De ez ugyanúgy igaz szerintem Cakira is.
A tavalyi csapat homogénabb volt. Egészségesebb volt a rotáció, és itt most nem a percek elosztására gondolok. Nem volt olyan mint idén, hogy például Rudnernek az első félidőben nem jut perc. ( van hogy a másodikban sem) és így egy játékosnak rohadt nehéz, hogy tudja hogy az első félidőben tutira nem játszik, a másodikban meg talán... Igazából érthetetlen számomra hogy miért hosszabítottunk vele, ráadásul két évre. Vagy hogyha tudtuk hogy lesz öt légiós, Pallait játszatni kell a szabály miatt, Rudnerrel hosszabbítottunk ,akkor minek kell nekünk Kovács? Akit próbálunk mint egy kézilabda csapatban csak védekezésre használni. Szóval néhány dolog nem igazán volt itt alaposan átgondolva a nyáron. Mintha az lett volna a terv, hogy a magyar magunk minőségbeli hiányosságait majd a mennyiséggel kompenzáljuk. Csak ez kurvára nem egészséges, így ebben a formában.
Leszögezem, h a szlovén taktikai tábláját sem tarthatnám, így inkább a saját tapasztalataimat írnám le, h mitől szokott egy csapat beragadni.
Az első, amit egy Szolnok szintű csapatnál kizárnék, h az utazás leszedálja. Ezt egyszerűen profi játékosoknál nem tudom elképzelni.
A másik a bemelegítés. Ez egy elég általános metódus, kb mindenki egyformán csinálja. És itt például van keresni való. Bár nekem nincs olyan szerencsém, h legyen segédedzőm, így statisztikával nem tudom kimutatni, de több csapatom is volt, ahol a bemelegítés folyamatában történt változás igen jótékonyan hatott az első negyedre és így az egész mérkőzésre.
És ez felnőtteknél is működött. Ha jó pulzusszámmal mentünk pályára, akkor egyszerűen jobban kezdtük a meccset.(ahol most játszom ott mindig szar a bemelegítés és általában -10nél dobjuk az első kosarat).
És nyilván lehet regenerációs probléma, de nehezen tudom elképzelni, h meccs előtt szarrá hajtják a csapatot és mindenki besavasodva érkezik. Ez minden bizonnyal inkább fejben dől el. Esetleg az edzések változtatásával, néha egy kis mókázással, vagy váratlan játékkal ki lehet a monotóniából zökkenteni a játékosokat. Mivel nem gépek, és ez ugye egy játék. Amikor élvezik, akkor jól is játszanak. Amikor szenvednek, abból lesz 2/11.
Annyit még a Nagyvárad elleni meccsről hogy nagyon jól felkészültek belőlünk. Badzimot teljesen kivették a játékból. Ha kellett tíz méteren is a nyakán voltak, össze is hozott a horvát egy 2/11-et a vonalon túlról.. Az a váltott zóna is nagyon bejött nekik kvázi semmit nem tudtunk ellene csinálni. Támadásban olyan nagyon őrdöngős dolgott nem csináltak az egyik amerikaiuk elkapott egy jó szériát amikor mindent minden honnan és sokkal élesebbek és koncentráltabbak is voltak. A 2. félidőben már konsziduálltabb volt az öszkép, de az sem a mi érdemünk volt. Sokkal inkább annak volt köszönhető hogy lassították a játékot ,és semmi kockázatba nem mentek bele.
Az hogy mennyiségben mennyit rotálunk az egy dolog. Az hogy ez minőségben mit jelent, az meg egy másik. Nálunk nincs egy poszton sem két egyforma képességű játékos. Talán Rogic és Pongó , de ebbe az is benne van hogy Rogic mint "húzó erő" nem megfelelő szint. Solanót meg egyenlőre hagyjuk.... Tehát az álltalad felsorolt 11 főből maradt négy ember akikre a dolgok érdemi része hárúl. Az hogy miért ragadunk be rendre az elején, annak a konkrétumát én nem tudom, de gyaníthatóan regenerálódási problémák lehetnek a dolgok mögött. Az meg nyílván összefüggésben van fentébb leírtakkal.
Októberben szerintem elég valószínűtlen,hogy a kettős terhelés kiütközzön. Ha fizikális oka van,akkor sokkal valószínűbb hogy a frissítéssel/regenerációval van probléma,ami inkább magyarázná a tompa kezdést.
Sajnos úgy tűnik ennek a csapatnak sok a kettős terhelés. Ez már a 3. olyan meccsünk volt zsinórban ahol olyan tompán kezdünk, és olyan enerváltak voltunk az ellenfélhez képest, mintha egy kőfejtőből estünk volna be a pályára. Ezt pedig a Nagyvárad meg a Legia van olyan jó csapat, hogy kegyetlenül kihasználja. De tanúsága nem csak ez volt a tegnapi meccsnek. Hanem az is hogy zóna ellen eléggé tanácstalanok voltunk! Ezen jó lenne dolgozni, mert rá fognak állni erre más csapatok is.
A 7. fordulóban majdnem meglett a Falco első veresége, de végül sikerült minimális különbségű győzelemmel távozni Zalaegerszegről (2:00). A Körmend az előző kör nagy győzelme után ezúttal alulmaradt az első hazai sikerét elkönyvelő Nyíregyháza vendégeként (22:25). A Debrecen az utóbbi négy meccséből a harmadikat veszítette el, ezúttal a Kaposvár lepte meg az egyelőre nem éppen lehengerlően teljesítő DEAC-ot (37:34). Beszélünk még a Sopront sújtó sérüléshullámról (43:45) és Fofó nagyon jól sikerült visszatéréséről a kecskeméti kispadra, melynek a Szeged látta kárát (52:36). Végül megnézzük, melyik meccsekre érdemes odafigyelni a 8. fordulóban (01:06:48)
Az Alba - Olaj meccs is emlékezetesre sikerült, a hazaiak ezúttal is 20+ pontos előnyről buktak. A beszélgetéshez csatlakozik Bódi Ferenc, aki mindkét csapatban játszott és bajnokként vonult vissza az Albától. Természetesen kis múltidézés is belefér, mielőtt búcsút veszünk Forray Gábortól, aki most volt utoljára a podcast szakértője. (01:14:46)
Házigazda: Magyar Dávid
Vendég: Déri Csaba, Forray Gábor, Bódi Ferenc
Hallgasd meg a legújabb epizódot és persze iratkozz fel! Elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-en vagy bárhol, ahol podcastet hallgatsz!
A Kosarstat.hu néhány újdonságra szeretném felhívni a figyelmeteket:
- az aktuális szezon statisztikái naprakészen elérhetők,
- az idei mérkőzések adatlapjait kiegészítettem plusz-mínusz mutatókkal mind egyénileg a játékosokra vonatkoztatva, mind a mérkőzésen "használt" ötösökre,
- készítettem egy előrejelzést, egyelőre az alapszakaszra. Ez inkább csak játék a számokkal. Az eredmények, valamint a hátralévő meccsekre az aktuális Élő-pontszámokból becsült esélyek alapján készülő szimuláció. A játékosmozgásokat, sérüléseket, edzőváltásokat és egyéb tényezőket nem veszi figyelembe,
- a soron következő meccseknél elérhetővé tettem egy-egy előzetest, ahol a két csapat aktuális számait gyűjtöttem össze,
- a játékosok adalapjain az "NB1/A karrier" táblázat utolsó sorában a mérkőzésszámra kattintva elérhető és rendezhető a játékos A-csoportos karrierje során játszott összes mérkőzése,
- immár az 1975-ös szezonig visszamenőleg elérhetők az eredmények, így olyan nagy múltú csapatok, mint a Körmend vagy a ZTE teljes első osztályú története is megtalálható a honlapon (esetleg néhány helyosztó meccs kivételével).
Előfordul, hogy a nyitólap lassan tölt be, ezért elnézést és a türelmeteket kérem!
Életem első edzésén ott voltam és utána fél évig még oda jártam. Amikor bármilyen formában belépek oda, mindig ziszta libabőr leszek.
Amikor az első meccs élményem volt, ahogy Sitku, Báder, Davis küzdöttek Robert Shannon ellen. Olyan hangorkán volt benn, h egész edzésen csengett a fülem.
Úgyhogy én teljesen megértem, amikor ilyen termektől nosztalgikus hangulatba kerül vki.
Én hiába járok a Groupamába, most is a régi Üllőit sírom vissza, térdig hugyban gázolva a budiban, minden vacogós, izzadós szar és jó meccsével együtt. A modern nekem kicsit műanyag, nincs meg a régi hangulata.
Ugyanerről írtam eggyel lejjebb. Nekem a Honvéd csarnok mindig az marad, ahová életemben először belépve a csillárról is lógtak az emberek és éppen Klisura büntetőzött egy Honvéd-Körmend meccsen.
Azt nem bánnám, mert lehet, hogy nosztalgikus baromság, de nekem a Honvéd meccsek a Dózsa György úthoz kötődnek, gondolom a régi szurkolóik nagy részének is. A Ludovika ilyen szempontból teljesen idegen, nem az otthonuk.
Múltkor küldtek volna oda meccsre, de valljuk be, hogy teljesen alkalmazlan komolyabb mérkőzés rendezésére. Úgyhogy nagy tisztelettel visszautasítottam, azon a pályán jv csak bukhat, jól nem tud kijönni onnan.
Lehet, hogy ósdi, elnyűtt, és nagyon nem modern, de komolyan mondom, én szerettem az Istállóba járni. Van/volt egy feelingje, belengte a történelem.
Nálunk Oroszlányon megmaradt a “kiscsarnok”. Az nb2-es csapatunk itt játssza a bajnokikat. Öröm kimenni minden meccsre, mert ez is emlékeztet arra, hogy honnan, hova. És ez az érzés (is) segít abban, hogy becsüljük meg a mostani helyzetünket. Mondjuk én negyven pluszosan már egy szentimentális f@sz vagyok. 😁
Ezért játszanak a Ludovikán. De legjobb tudomásom szerint már tervezés alatt az új csarnokuk, az állami kiemelt státusz ebből a szempontból (is) megnyugtató lehet nekik.
Én azért annak szorítok, hogy a Honvéd jusson fel, jót tenne az A-csoportnak a megjelenésük sok tekintetben. Bár a Dózsa György úti csarnok már semmilyen mai mércét nem üt meg.
Azt, hogy egy 48 ponttal megnyert meccsen a BKG-ban Nagy Botond 40 percet volt a pályán, csodálatosnak tartom - 32 pont 15 gólpassz, lehet jól statot építeni, fontos lehet arrafelé!
Az idei nb1/b nagyon izgalmas lesz szerintem, bár a Honvéd elég erősnek tűnik. Az vicces lenne, ha az egyik pécsi csapat jutna fel, ha jól emlékszem utoljára ~ 20 éve volt egy városból 2 nb1-es csapat (Sopron, SMAFC), de szóljatok, ha valami most nem ugrott be.
Gondolom B csoport. Ez kicsit más megvilágításba helyezi a kecskeméti story-t, mert ehhez gondolom az kell, hogy valahol összezárva, folyamatosan együtt készülve éljen a csapat, ami mellé az edzőnek sem fér bele egy A csoportos kispad. Az egy másik kérdés, hogy azok a klubok mennyire lesznek boldogok, akik mondjuk ezekkel a fiatalokkal (is) akartak eleget tenni az U23-as szabálynak a következő szezonban.
Arról nekem kevés infóm van, hogy tehetség szempontjából ez a korosztály mennyivel jobb / rosszabb, mint a náluk idősebbek, de egy érdekes kísérlet lesz, ha ezt tényleg végigcsinálják.
"... a kosarasok a következő évadtól egy kiemelt korosztályt a felnőttek között fognak versenyeztetni. 2023-ban Magyarország ad otthont az U19-es férfi-világbajnokságnak, a viadalra készülő korosztály pedig Váradi Kornél vezetésével kétéves projektbe kezd, amelynek része, hogy a fiatalok a felnőttmezőnyben szerezhetnek tapasztalatot, ezért változik a magyar versenyrendszer is."
Ez tényleg nagy taktikai hiba. De az edző nem engedte a faultot, konkrétan ez volt a taktikai utasítás? Vagy a játékosok között nem volt egynek sem annyi gógyija, hogy megtegye?
Ez a Johnson Bryce duó nagyon extra és hát az edző nem nagyon cicomázza túl, teljesen szabadon vannak engedve, de ha mondjuk mindketten bárkit megvernek akkor érthető. Johnson ráadásul még okos is ahhoz, hogy amikor nehéz szitu volt, jó védekezés, duplázás bármi akkor megpasszolta az extrát, Mokánszkiból kicsit mintha ő csinálna nb1-es játékost.
