Kedves JOEL !
Jókora késéssel, de visszanéztem a topicba, látom hogy reagáltál. Mintha nem is tetted volna.
Úgy látom megmaradtál a rigmusoknál. Már meg sem próbálsz kapcsolódni ahhoz amit kifejtettem. ismétled önmagad és - ahogy szokott lenni - eljutottunk a bolsizásig.
Az esetek 90%-ában így végződik ha nincs racionális ellenvetés. Olyan jó ez a bolsizás, nem kell megmagyarázni, nem kell indokolni, csal "bolsi" és minden meg van aszondva.... Sokáig hittem, hogy ez a párbeszéfd nem itt fog kikötni :-(
"Már mondtam, hogy nem lehetett semmiféle szerződés, mert az államháztartási törvénybe ütközött. Ergo az egész "szerződés semmis"."
Azt hiszem vagy háromszor leírtam, hogy a szerződésekre nem az államháztartási törvény vonatkozik.
Hogy hasonlattal éljek, ez olyan, mintha makacsul hajtogatnád egy ajándékozási szerződés semmisségét mert az nem felel meg a végrendelet törvényi követelményeinek. Pedig ez is ingyenes juttatás meg az is.
Capisci ?
"Senki nem kérte a lakosok közül a 4es metrót. Engem pl.meg sem kérdeztek, hogy kell -nekem, vagy...."
Jajj ne ! Bocs, tudom, hogy nem kéne, de ez magas labda.
Arról talán megkérdeztek Téged, hogy 21 Mrd-ot költsünk a magyar focira, hogy leállítsák a Nemzeti Színházat, hogy tenderrel vagy anélkül építsenek autópályát, hogy szükség van-e milliárdos tüzijátékra, hogy hány milliárdot oszthat szét Nemeskürty a millecentenáriumon stb... ?
Téged ezekről megkérdeztek ?
Mert engem nem.
No ugye !
Ez az utolsó irományom ebben a témában. Nem fogok többet vesződni ezzel az üggyel. Most még utoljára megpróbálom a felismerés halvány szikráját felgyújtani a fejedben, remélem sikerül. Na figylej.
Már mondtam, hogy nem lehetett semmiféle szerződés, mert az államháztartási törvénybe ütközött. Ergo az egész "szerződés semmis".
Ezenkívül mindenki tudja, hogy az egész metróügy a rohadt bolsevikok kibaszásából született. Demszky leszarja jó magasról, hogy lesz -e metró, őt nem érdeklik a budapesti polgárok helyzete, csak a saját politikai karrierjével törődik.
Senki nem kérte a lakosok közül a 4es metrót. Engem pl.meg sem kérdeztek, hogy kell -nekem, vagy kell -e inkább helyette villamos, ami igaz, hogy 6 perccel több menetidővel bír, mégis olcsóbb 270 milliárd forinttal. Akinek 6 perc megér 270 milliárd forintot, az fizessen 1edül, ha akar.
A környezetvédelemmel kapcsolatban annyit, hogy igenis volt független szakértői véleménynyilvánítás a parlament környezetvédelmi bizottsága előtt,és ott megmondták, hogy káros a környezetre.
Kedves Joel !
Menjünk akkor megint pontokba szedve, így elkerüljük a félrebeszélést.
1. Szerintem ennek utánna kellene nézned, mert igenis felmondta, nem pedig megtagadta. Habár lehet, hogy nálad a megtagadás szó egyenlo a felmondással. Az igaz, ha felmondok valamit, akkor azt egyben úgy is mondhatnánk, hogy megtagadtam nem igaz? De igaz. Viszont fordítva már nem igaz. Ha megtagadom a szerződés teljesítését, akkor az nem egyenlő a felmondással. Az a szerződéses kötelezettség megsértése aminek reparációját a károsult fél kérheti a bíróságtól. De akár szerződéssértésről (teljesítés megtagadása), akár felmondásról van szó, hogy kiindulópontunkat ne feledjük, csakis érvényes szerződésre vonatkoztatható, mivel hogy szerződés érvénytelenségének kimondását - amennyiben a kormány annak tartotta (volna) - a bíróságtól kellett volna kérnie. De nem kérte
2. Hát éppen errol írtam már régebben is. Hogy támogatnák az építést. Itt jön a képbe a cél, címzett és egyéb támogatások rendszere. Ezt felejtették el a régi rendszerben a "szakemberek". Kedves Joel !
Itt csak ismételni tudom amit már leírtam. A metró építéshez való kormányzati juttatás formája nem a cél, címzett és egyéb támogatások rendszerében, hanem egy többoldalú szerződés keretein belül történt, ezért aztán az idézett törvény (formai) előírásai nem is vonatkoz6nak rá.
Céltámogatás vagy címzett támogatás esetében - tudomásom szerint - a felek nem is kötnének szerződést.
(Lásd még alább a labdarúgás példáját !)
Az ötödik pontban megint egy olyan törvényi rendelkezés előírásait kéred számon a szerződésen, amelyek nem erre a jogügyletre vonatkoznak (lásd feljebb). Kérdésem:
Azt állítod, hogy a szerződés érvénytelenségét Demszky elismerte. Ez nekem új. Hol olvastad ?
6. A környezetvédelem kérdése. Igen. Ez egy az újabb aggodalmak közül amelyek a fővárosi Fidesz frakcióból felszálltak. Kettő és fél év metró-ellenes kormányzati érvelései közül - melyek közül számosak nem csak, hogy függetlenek egymástól, de néha még ellent is mondanak (vö. Gombhoz a kabátot effektus) - ez legfrissebb. Ezért megértheted, hogy némi kétkedéssel fogadom Tirtsék ebbéli aggályait. Mert híre nyoma sem volt sem az ellenzésüknek, sem ilyetén aggályaiknak mielőtt Latorczai jelöltsége elbukott. Tudtommal a programjukban sem szerepelt semmi arról, hogy le akarják állítani (vagy valami alternatívát nyújtsanak) a 4 Metró helyett. Pedig a téma évekig napirenden volt. De nem kívánok harcos környezetvédő színében feltűnni: Nem értek hozzá. Azt viszont tudom, hogy a metró tervezésének időszakában végeztek próbafúrásokat a Gellért hegynél és született szakértői vélemény, amely kijelölte azt a nyomtávot, amely nem veszélyezteti a termál forrásokat.
Ez a dolog hosszú ideig (2-3 év) senkit nem is izgatott. Aztán ahogy felmorzsolódtak a kormány pozíciói metróügyben és az első pert is elvesztették, Tirtsék hirtelen aggódni kezdtek a forrásokért .
1."1998 őszén ugyanis a kormány nem felmondta, nem érvénytelennek nyilvánította a szerződést(ez utóbbihoz nincs is meg a joghatósága), hanem megtagadta a teljesítését."
Szerintem ennek utánna kellene nézned, mert igenis felmondta, nem pedig megtagadta. Habár lehet, hogy nálad a megtagadás szó egyenlő a felmondással. Az igaz, ha felmondok valamit, akkor azt egyben úgy is mondhatnánk, hogy megtagadtam nem igaz? De ez csak nyelvi játék.
2. "De egy olyan országban amelyben a lakosság 20%-a a fővárosban van, ahol működőtőke abszolút többsége a fővárosban koncentrálódik, ahol szinte az egész ország úthálózata Budapestről indul és Budapestre érkezik és egyáltalán, egy olyan országban ahol már-már természetellenesen minden (gazdasági, kultúrális, állig, sport, stb.) központ Budapesten van, ott egy metró nem kizárólag a város ügye. Ezt csak egy rövidlátó kormány állíthatná, amely pártpolitikiai szempontoktól nem tud eltekinteni. "
Amit itt leírtál az mind igaz, és én is tudom. De a törvény akkor is csak törvény, és ha vmi nem az állam hatáskörébe tartozik, hanem a fővároséba akkor az úgy is van. Például(1 elég groteszk példa) az országban mindennaposak lennének mondjuk a gyilkosságok, akkor hiába mondaná azt Demszky főmao úr, hogy állítsuk vissza a halálbüntetést, hátha akkor csökken majd az elkövetett bűncselekmények száma, azt nem neki kell eldönteni ugyebár. Függetlenül a körülményektől.
3."Arról nem is beszélve, hogy ha csak Budapest ügye volna akkor, hogy illeszkedik ebbe az érvrendszerbe Járai és Nógrádi azon állításai, hogy a felszíni közlekedést, illetve egy másik nyomvonalú metrót támogatnának ?
Sehogy ! "
Hát éppen erről írtam már régebben is. Hogy támogatnák az építést. Itt jön a képbe a cél, címzett és egyéb támogatások rendszere. Ezt felejtették el a régi rendszerben a "szakemberek".
4."No igen. Itt van a félreértés. Amit a kormány szerződéses kötelezettségként magára nézve kötelezőnek vállalt egy többoldalú megállapodásban, az nem ugyanaz, amit az általad hivatkozott tv. címzett-, cél- vagy egyéb megítélt támogatásnak nevez.
Lehet, hogy Te annak nevezed, attól azonban még de iure nem ugyanarról esik szó "
De ha egyxer megsértik a költségvetési törvényben foglaltakat, akkor az a szerződés semmis, tehát ezekután már nevezheted aminek akarod.(Egyébként érvényteleségét Demszky is elismerte)
5. "Viszont a többire megköszönném ha valamivel behatóbban válaszolnál annál, mint hogy "badarság".
Én is írhattam volna ezt a tiedről már a kezdet kezdetén, de inkább tételesen vitába szálltam vele és hálás lennék ha ezt a mentalitást viszonoznád. "
Ebben igazad van, sorry, csak már nagyon fáradt voltam mikor ezt írtam. Remélem ez a válasz most már kielégítő.
6. végül csak annyit, hogy ha jogi úton nem is jutunk dűlőre, akkor a legvégső érv a metró ellen az a mindannyiunkat érintő kérdés. Mégpedig a környezetvédelem kérdése. Független szakemberek ismerték el a parlament környezetvédelmi bizottsága előtt a metró építésével járó súlyos környezeti problémákat. Szóval emiatt a dolog miatt asszem eleve kizárt a metró építése. És a környezet az a politikától független dolog.
Kedves JOEL !
Elnézést ha az alább következendőkben vannak pontatlanságok, vagy egyes pontokat illetően értetlen vagyok, de légy tekintettel a kései órára és arra, hogy mostanában nincs időm utánanézni a megf. törvényhelyeknek.
1. Azt hiszem egyelőre korai azt tótumfaktum kijelenteni, hogy a szerződés érvénytelen volt, sőt ! Kifejezetten ellentétes azzal az egyetlen bírósági ítélettel ami az ügyben született. Azt ugyanis, hogy ez egy érvénytelen szerződés csak a kormányoldal állítja, és ők sem olyan túl régen, kb fél éve jöttek elő evvel a verzóval.
Járai szerződés-felmondása (Te hoztad fel) pedig nem hiba volt, hanem ellentmondás a kormány érvelésében.
1998 őszén ugyanis a kormány nem felmondta, nem érvénytelennek nyilvánította a szerződést(ez utóbbihoz nincs is meg a joghatósága), hanem megtagadta a teljesítését.
Az "érvénytelenség" indoklás csak jóval később - az ellenük indított per hatására kezdett testet ölteni. erre mondtam azt, hogy gombhoz a kabátot tipikus esete...
2. No akkor te itt nem értesz valamit. Először is olyat kijelenteni, hogy a budapesti metró az teljes egészében önkormányzati teher, az államnak semmi köze hozzá, nos ez igazán megdöbbentő kijelentés. Remélem hivatalos forrásból nem hangzik el ilyen - bár látatlanban mexavazom nekik, hogy erre jár az agyuk.
De egy olyan országban amelyben a lakosság 20%-a a fővárosban van, ahol működőtőke abszolút többsége a fővárosban koncentrálódik, ahol szinte az egész ország úthálózata Budapestről indul és Budapestre érkezik és egyáltalán, egy olyan országban ahol már-már természetellenesen minden (gazdasági, kultúrális, állig, sport, stb.) központ Budapesten van, ott egy metró nem kizárólag a város ügye. Ezt csak egy rövidlátó kormány állíthatná, amely pártpolitikiai szempontoktól nem tud eltekinteni.
Arról nem is beszélve, hogy ha csak Budapest ügye volna akkor, hogy illeszkedik ebbe az érvrendszerbe Járai és Nógrádi azon állításai, hogy a felszíni közlekedést, illetve egy másik nyomvonalú metrót támogatnának ?
Sehogy !
ad. támogatás:
No igen. Itt van a félreértés. Amit a kormány szerződéses kötelezettségként magára nézve kötelezőnek vállalt egy többoldalú megállapodásban, az nem ugyanaz, amit az általad hivatkozott tv. címzett-, cél- vagy egyéb megítélt támogatásnak nevez.
Lehet, hogy Te annak nevezed, attól azonban még de iure nem ugyanarról esik szó !
Kormányzati támogatás - leegyszerüsítve - az, hogy a kormány pl. mexavaz 20 Mrd forintot a hazai labdarúgás támogatására és az érintett szerv (pl. MLSZ) köszöni szépen elfogadja. Ez a támogatás. Egy előterjesztés (kérelem/igénylés nevezd aminek akarod) és egy jóváhagyó vagy egy elutasító döntés. Nincs is szerződés !!!!
Remélem nyilvánvaló, hogy a metrónál valami teljesen másról van szó, ahol a felek egy beruházás megvalósítása érdekében kölcsönös kötelezettségek egész rendszerét állítják fel és rögzítik.
Ez tehát nem az a törvényhely ami ide vonatkozik. Akárki is írta a cikket, tévedett. Salynos. :-)
ad 3. A kezességre és arra, hogy hogy jön ez ide ( most akkor ez szerződés ? - támogatás ? - vagy kezességvállalás ?) érdemben egyáltalán nem reagáltál. gondolom ezt a verziót ezzel dobhatjuk.
Viszont a többire megköszönném ha valamivel behatóbban válaszolnál annál, mint hogy "badarság".
Én is írhattam volna ezt a tiedről már a kezdet kezdetén, de inkább tételesen vitába szálltam vele és hálás lennék ha ezt a mentalitást viszonoznád.
Valamit nem értesz igazán azt hiszem. Inkább elmagyarázom.
1. "Magad is írod, hogy a szerződést Járai Zsigmond pénzügyminiszter 1998.novemberében felmondta. Nos felmondani csak érvényes szerződést lehet" - Magad is látod, hogy ez 1 érvénytelen szerződés, mert nem is lehetett volna megkötni ilyen körülmények között. Az igaz, hogy hibát követett el Járai, mikor fölmondta, mikor nem is volt semmiféle szerződés.
2." "Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza - többek között - a helyi önkormányzatoknak juttatandó címzett, cél- és egyéb támogatásokat is"
Nos elég régen volt dolgom ilyen joganyaggal, de nekem úgy tűnik, hogy itt egy szerződésről van szó, ahol a feleknek kötelezettségeik vannak. A jutattás tehát nem címzett-, cél- vagy egyéb megítélt támogatás (mint pl. az árvíz-pénzek, vagy a 21 Mrd Ft a futballra), hanem mégegyszer mondom, szerződésben vállalt kötelezettség"
Nos. A metró az közlekedési beruházás, és mint ilyen önkormányzati teher. At államnak semmi köze sincs hozzá, ő csupán állami támogatással hozzájárulhat az építési költségekhez. De ennek a támogatáskérésnek megvan a megfelelő módja, ami, mint tudjuk elmaradt. Tehát az egész érvénytelen. Hiába mondod, hogy szerződés, ilyen esetre nem is LEHET szerződést kötni. Tehát erről ennyit.
3. "Aztán pedig azt írod (írja a cikk) "A kormány a költségvetési törvényben meghatározott célokra, illetve mértékben történő kezességvállalásról nyilvános határozatban dönt.
és hozzáteszed:
"Lehetséges, hogy a Horn-Kuncze kormányzat a közelgő választások miatt olyan időzavarban volt, hogy nem fordított gondot ezekre az üres formaságokra ?"
ad 1. '98 áprilisában imho a Horn-Kuncze kormány még javában jövendő választási győzelmének tudatában ringatta magát, sietségre tehát semmi oka nem volt.
ad 2. A fentebbi idézet mindvégig kezességről szól, annak az esetéről rendelkezik, míg a szerződés 60-40 % arányú költségviselésről szól ami nem tévesztendő össze a kezességgel.
ad1. - Az meg egyenesen nem igaz, hogy biztosak voltak a győzelmükben. (Max. reménykedhettek)
ad2. - Mint már fentebb írtam, ilyen esetben nem is lehetett volna szó semmiféle szerződésről, tehát minden efféle szöveg csak köntörfalazás és üres szócséplés. Játék a szavakkal. Jól hangzik amit leírtál, olvasatlan emberek talán be is dőlnek neki, de sajnos badarság.
Az előző kormány a vízlépcsőt is fel akarta építeni megint. Arról már van hágai itélet. Ha ez is olyan egyértelmű lesz, mint az, sohasem épül meg a 4-es metro.
Kedves Joel !
Köszönöm a válogatást, érdekes amit kigyűjtöttél, de néhány dologgal azért hadd tisztítsam tovább a képet. Először a lényegtelenebbek:
1.- 1998 őszén, amikor a Kormány minden előzetes jelzés, állásfoglalás vagy indoklás nélkül "felmondta" a szerződést, akkoriban még foszlányaiban sem volt fellelhető a szerződés érvénytelenségére való hivatkozás. Csak amikor az Orbán kormányzat kezdett rádöbbenni, hogy néha indokolni is kell a tetteit akkor indult be az aparátus, hogy valami alapot keressen a színtisztán politikai alapon meghozott döntéshez.
Csak említésképpen néhány kormányzati indoklás verzió: a Metró túl drága, inkább a felszíni közlekedést támogatják, legyen metró de ne ott, stb.
Magad is írod, hogy a szerződést Járai Zsigmond pénzügyminiszter 1998.novemberében felmondta. Nos felmondani csak érvényes szerződést lehet, mert az érvénytelenség vagy semmisség megállapítását a bíróságtól kellett volna kérni, márpedig nem a Kormány volt az amelyik bírósághoz fordult, ugyi ...
Már ez az egész jól demonstrálja ahogy újabb és újabb, egymástól teljesen független hajuknál fogva előráncigált érvrendszerekkel próbálnak alátámasztani immár két éve egy autoriter, a jogot két lábbal tipró döntést.
de ez eddig szubjektív.
Ami a cikk által idézett joxabályhelyeket illeti:
"Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza - többek között - a helyi önkormányzatoknak juttatandó címzett, cél- és egyéb támogatásokat is"
Nos elég régen volt dolgom ilyen joganyaggal, de nekem úgy tűnik, hogy itt egy szerződésről van szó, ahol a feleknek kötelezettségeik vannak. A jutattás tehát nem címzett-, cél- vagy egyéb megítélt támogatás (mint pl. az árvíz-pénzek, vagy a 21 Mrd Ft a futballra), hanem mégegyszer mondom, szerződésben vállalt kötelezettség.
Aztán pedig azt írod (írja a cikk) "A kormány a költségvetési törvényben meghatározott célokra, illetve mértékben történő kezességvállalásról nyilvános határozatban dönt.
és hozzáteszed:
"Lehetséges, hogy a Horn-Kuncze kormányzat a közelgő választások miatt olyan időzavarban volt, hogy nem fordított gondot ezekre az üres formaságokra ?"
ad 1. '98 áprilisában imho a Horn-Kuncze kormány még javában jövendő választási győzelmének tudatában ringatta magát, sietségre tehát semmi oka nem volt.
ad 2. A fentebbi idézet mindvégig kezességről szól, annak az esetéről rendelkezik, míg a szerződés 60-40 % arányú költségviselésről szól ami nem tévesztendő össze a kezességgel.
ismétlem, nem néztem utána a joxabálynak, mindent amit itt írtam, csak az itt olvasottakból és régi tanulmányaimból szűrtem le.....
Csak, hogy tisztán lásson, mindenki leírok pár dolgot.
Azt a bizonyos szerződést 1998.április 7.-én kötötte az állam és a főváros. Ez a szerződés a Dél-Buda-Rákospalota metróvonal megépítésére vonatkozott, melynek első szakaszához(Etele tér és a Baross tér közötti szakasza) annó az Európai Beruházási Banktól 50millió ECU hitelt vettek fel.Ezt a szerződést az akkori pénzügyminiszter Medgyessy Péter és az akkori főpolgármester Demszky Gábor, illetve a BKV Rt. vezérigazgatója, Aba Botond írta alá. A szerződés az Európai Beruházási Banktól felvett 50millió ECU összegű hitellel összefüggő kötelezettségvállalásokról címet viseli. A kb. 160milliárd forintnyi épitési költség a magyar államot 60, a fővárost 40 százalék arányban terheli.
Ezt a szerződést Járai Zsigmond pénzügyminiszter 1998.novemberében felmondta. Ezért a szerződés érvényességének megállapítása iránt a fővárosi önkormányzat pert indított a Pesti Központi Kerületi bíróságnál az állam ellen, amelyet az 1999.április 6.-án hozott ítélet szerint meg is nyert. Így a felmondást alaptalannak minősítették.
Ezután jött a 100milliárd forintos elmarasztalási per, amelyet 2000.szeptember 29.-én elsőfokú ítélet követett. ebben az ítéletben 26,578 milliárd forintban és kamataiban marasztalja el az államot.A fennmaradó összeget(71,401 milliárd) idő előttinek találta.
Az ítélet ellen fellebeztek. Itt tartunk most.
És most idézek egy újságcikkből:
"Az államháztartásról szóló törvény szerint az államháztartásban a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok mint különálló alrendszerek szerepelnek, amelyekben a gazdálkodást éves költségvetés alapján kell folytatni. Az Országgyűlés a költségvetési törvényben meghatározza - többek között - a helyi önkormányzatoknak juttatandó címzett, cél- és egyéb támogatásokat is. Külön hangsúlyt érdemel a 33.paragrafusban foglalt tételes jogi rendelkezés, amely szerint:
"(1)Az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt, hogy a központi költségvetés terhére, a költségvetési törvényben meghatározott célokra, egyedi esetben kezességet vállaljon.
(2)Az Országgyűlés a törvényen alapuló és az (1)bekezdés szerint vállalt kezességek alapján várható fizetési kötelezettségek(a kezességi szerződésből eredő fizetési igények beváltásának) fedezetére a költségvetési törvényben előirányzatot hagy jóvá."
Majd: "A kormány a költségvetési törvényben meghatározott célokra, illetve mértékben történő kezességvállalásról nyilvános határozatban dönt.Ebben rögzíti a kezességvállalás indokát, annak mértékét vagy összegét, feltételeit, a hitelfelvevőt, a fizetésre kötelezettet, illetve a kezesség típusát,a típus megválasztásának indokát. A központi költségvetés terhére vállalt egyedi kezességekre vonatkozó megállapodásokat a kormány nevében a pénzügyminiszter írja alá, és azokat havonta megküldi az Állami Számvevőszéknek."
Lehetséges, hogy a Horn-Kuncze kormányzat a közelgő választások miatt olyan időzavarban volt, hogy nem fordított gondot ezekre az üres formaságokra?
A per ugrópontja a szerződés érvényességének kérdése. Márpedig az államháztartási törvénybe ütköző szerződés semmis.
Érdekes, hogy a Medgyessy - féle pénzügyminisztérium kiváló szakemberei nem tájékoztatták az alperest az államháztartási törvény általuk való megsértéséről."
Még van tovább is a cikk, de a lényeg azt hiszem már innen is látszik. remélem így már kicsit tisztább a kép mindenki számára.
"Gondolok itt a saját mandátumukon túlnyúló, a költségvetésben jelentős tételt kitevő kötelezettségekre.
Szerintem a felelősség nem vállalását jelenti nagy összegeket előre elkölteni, törvényileg tiltani kellene az ilyen gyakorlatot."
Ezzel kapcsolatban korábban volt ugyan már fejtegetés, de o.k., nincs kedved az egész topikot átolvasni.
Vegyük pl., ismétlem _pl._, a jelenlegi helyzetet a autópálya ügyben. Szerinted a jelenlegi kormánynak mikor kellene leállítania az építkezést, hogy ez semminemű "nagy összegű" elkötelezettséget, hejdepláne kiadást ne jelentsen a választások előtt közvetlenül, közben, után? És mikor kezdhetne újra bele az építkezésbe a következő kormány? És hány m autópálya épülne mindezenközben? És hogyan kellett volna a project kivitelezésére szerződött cégekkel a szerződést megkötni, netán úgy, hogy 2001 végéig mindent garantálunk, utána meg majd meglátjuk mi lesz, de ti csak fogjatok bele?
Elég eredeti elképzelés, hogy az aktuális kormányok a 4 évből csak mondjuk 3-ra vállalják a kormányzati felelősséget, azt is csak módjával.
Függetlenül attól, hogy ki mit gondol a konkrét ügyben, talán el lehetne gondolkodni azon, hogy talán érdemes lenne bizonyos állami vállalások korlátozását bevezetni?
Gondolok itt a saját mandátumukon túlnyúló, a költségvetésben jelentős tételt kitevő kötelezettségekre.
Szerintem a felelősség nem vállalását jelenti nagy összegeket előre elkölteni, törvényileg tiltani kellene az ilyen gyakorlatot.
Biztos így van, bár aligha hiszem, hogy az illető a jobbik emlékezetedre apellált volna, mindenesetre azt hiszem ezzel a beszólásoddal erősen legitimáltad.
Persze ha itt az a meghatározó, hogy G. mit őriz a ˝jobbik˝ emlékezetében, akkor tényleg dongának van igaza...
Középen nem állhat senki, vagy ide, vagy oda?
Amúgy ne fáraszd magad ez volt az utolsó, hogy reagáltam G. felé.
Ha már..
Nincs valakinek ide egy ítélete?
Sajnálatos, hogy a politika nyomást akar gyakorolni a bíróságokra
és sajnálatos, hogy a nemtetsző ítéleteket előre megtagadják
ez sugárzik ki alacsonyabb szintre is
egy bírónő szerint jövőre 4%-ot kapnak a bíróságok - ha megédemlik
Szóval elsőfok, nem jogerős, bármi lehet még, de mivel magának a szerződésnek az érvényességét egy korábbi megállapítási perben már kimondták - és nem azt, hogy azért nincs összegszerű marasztalás, mert a költségvetés - így nehézkes lesz más ítéletet hozni. Lejárt követelést megítélnek mint a huzat.
Medgyesinek meg az alantiak szerint volt felhatalmazása, de ez is lényegtelen, mert a pénzügyminiszternek általános felhatalmaz
ása van és ha pl. egy Kft ügyvezető túlterjeszkedik a megbízásán, az is a Kft-t terheli, legföllebb behajcsák rajta, hát rajta...
Pepike: alapállás, ha van valami mondanivalód mondd, de ha nincs, akkor maraggyá mán csöndbe szegény imbecill uralkodótársam...
Kedves macisajt.
Télleg ennyire nehéz megérteni a különbséget, vagy én fejezem ki rosszul magam ?
Sokadszor írom, hogy az eltérés a felettes joghatóságban van ! A Bős-Nagymarosi perben (amellett, hogy az ítélet többféleképpen értelmezhető) a peres felek szuverén államok (vö.: nemzeti szuverenitás fogalma). Ergo nincs erőszaxerv vagy hatóság, amely érvényt tudna szerezni az ítélet hatályának, ha a "pervesztes" bedobja a dacost (még akkor sem, ha az ítélet egyértelmű volna - amire ritkán a találsz példát Hágában).
A Kormány vs. Budapest perben mindkét (-három) fél a Magyar Jogrendnek van alávetve. Itt a jogerős és végrehajtható ítéletnek érvényt lehet és - a joxerint - kell szerezni !
Persze abban egyetértünk, hogy nincs egyenlőbb ítélet a másiknál, mindegyiket "illik" végrehajtani. De azt ugye nem állítod, hogy ez felmentést ad bármilyen fokon Nógrádi nyilatkozatára (merthogy erről szól a topic ugye emléxel) ?
(P.s. Az mindenesetre jó ha kikeresed a hágai ítéletet, legalább alkalmad(unk) lesz belemélyedni milyen is egy igazi salamoni döntés, amelynek értelmezésén és belőle fakadó kötelezettségeken még évekig vitatkozhatnak a felek.)
Úgy gondoljuk kedves kollega, hogy nem illenék az ókori kelet uralkodóiról ilyen képet sugallnod. Nem a Mancs ez, ahol annyit hazudhatsz, amennyit akarsz.
Te még itt tartsz?
Illik, nem illik?
Mikor én kérdeztem Simicskát illik? Kaptam, hogy jogszerű...
Hát jogszerű
Ki mint vet úgy arat...
Ki mint veti ágyát úgy alussza álmát... copyright Ovi, ő ír ilyen igazságokat a füzetében...
Persze te is, ha hegyivadászkocc, nem illkik a szirtikecskét odaigérni a németnek/olasznak, de ha odaigéred a vadásztársaság vayg kilöveti, vagy fizet, még ha te már a süllyesztőben is vagy (ott vagy)
kedves macisajt !
Szerintem ha végigolvasod eddigi párbeszédünket mindenre megtalálod a választ, mint ahoyg új kérdést sem teszel már fel.
Egy nk-i perben a kormány úgymond elmismásolhatja a számára kedvezőtlen döntést, bár kétségkívül jelent presztízsveszteséget (+ egybeket) de nincs kényszerítő erő, amely egy szuverén államon behajthatja az ítéletet.
Egy adott állam jogrendjén belül egy kormánynak egyszerűen nincs lehetősége vagy joga van azt mondani, hogy "kérem , ez igy ebben a formában nem, mert...
Ha már, akkor persze 2xűen. Ugyanis a bíróság már korábban érvényesnek minősítette a szerződést, csak a kormány ezt úgy értelmezte, hogy na és. S lám, a gyakorlat megmutatta, hogy igaza volt. Gondolták 1x már bejött, lehetne ebből rendszert is csinálni. Na, nem váltottat.
Hat igen, nem ertunk egyet. Eleg szomoru, ha egy emberrol a politikai palyan azt lehet mondani, hogy tehetseges, es kozben minden nyilatkozataban a partjanak valo megfelelnivagyas(onallotlansag) hangsulyozodik ki, meg akkro is, ha teljesen nyilvanvalo botorsagot allit, lejatratva sajat magat.
Az ilyen nem tehetseges politikus, hanem tehetseges "ratracer"(seggnyalo)
