Kedves pindiy!
Megúsztuk a net névtelensége miatt, de van, aki ráfázott!
Gyertek hollandusok!
"http://www.mti.hu/hirek/default.asp?pub=BF#43474
Torgyán pert nyert Csurka ellen
Budapest, 2001. április 27. (MTI) - Torgyán József volt földművelésügyi és
vidékfejlesztési miniszter a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) pénteken
kihirdetett elsőfokú ítélete szerint megnyerte azt a személyiségi jogi pert,
amelyet Csurka István országgyűlési képviselő, a MIÉP elnöke ellen indított,
amiért Csurka őt hazugnak és elmebetegnek nevezte a Magyar Fórum tavaly
október 19-i számában.
A nem jogerős ítélet szerint a holland gazdák Magyarországra telepítésének ötlete kapcsán Csurka István valótlanul állította, hogy az ügyben a földművelésügyi miniszter minden szava hazugság, illetve, hogy
elmeháborodottként viselkedik.
Az ítélet kimondja azt is, hogy Csurka István megsértette Torgyán József jó hírnévhez fűződő személyiségi jogait, amikor azt a hamis látszatot keltette, hogy a miniszter külhatalom megbízottja. A PKKB elsőfokú döntése kimondja: elégtétel adásaként - jogerőre emelkedés
esetén - a folyóiratban közzé kell tenni az ítélet rendelkező részét. Emellett Csurka
Istvánnak nem vagyoni kártérítésként negyedmillió forintot és kamatait kell megfizetnie
Torgyán József részére.
A nem jogerős ítélet indoklása szerint bár a véleménynyilvánítás szabadsága, és
különösen a közügyekre vonatkozó vélemény védendő érték, továbbá a bíróság politikai
tevékenységet, nyilatkozatot nem minősíthet, ám a valótlan tényállításra, a jogsértésre
alapot még a politikai nézetkülönbségek sem szolgáltathatnak. +++"
Tiborc
Kedves pindiy!
Köszönöm, és most magamon nevetek!
Kézihajtányon akartam utolérni a hat húszas gyorsvonatot!
Előrelátó lévén, nekem „Az új földesúr” című regényből kellett volna Maxenpfutsch Vendelin úr nemzet-és agrárgazdászati baklövéseit idéznem!
Jobban illet volna ide.
Önmagam büntetéseként, és az asztaltársaság könnyítéséül nem teszem meg. Aki akarja, olvassa el.
A sameszokkal vigyázni kell, mert túllihegik a főnököt is. Baklövésekkel is.
Csapda, valakit megfogott.
Nem baj, eléggé olajos, kicsúszik belőle!
A francia ( nekem francos) bor után jöhet a francia „gyesznó” is, majd megeszi az a birka....
Ez nekem (is) kiütés volt.
Tiborc
irod:
"Az FKGP szavazótábora vidéken van, ekkora baromságot nem követ el. Ez mégsem az SZDSZ. "
Helyesen igy hangzik:
"Az FKGP szavazótábora vidéken VOLT,...."
Es sajnos(tenyleg sajnos, mert a videkiek hittek ennek a bohcnak, valoban szerettek es elhittek : nekik akar jot) ez a valosag, egyre inkabb ezt tapasztalom.
Kedves Kisgazda
Természetesen, minden gazda magángazda, ha egy részvénytársaság tulajdonosa, ha szövetkezeti tag, vagy ha vállakozó.
Azért mert a kicsiket őstermelőnek mondják, vagy annak sem, mert nem fizet adót és nem regisztráltatta magát, azért attól az igen csak vállalkozó.
Minden pénz ebben a szférában, vagy az exportörökhöz kerül.
Egyébként a termelés szférájába kerülő pénz nem igazán támogatás, legföljebb az elvonások mérséklésére szolgál.
Nagy a hajlam arra, hogy aki a földdel valamilyen mértékben foglalkozik gazdának tekintessék.
Nos én e kategóriát szükebbre vonnám.
Manapság egy család tisztességes megélhetéséhez mondjuk kell x forint.
Ha a földből él, kell hozzá vagyon.
Mekkora tőke szükséges, hogy egy család elérje az x ft munkajövedelmet és az y %-nyi befektetett tőkéje utáni hozamot.
Mert úgye ennyi pénz realizálásának képessége a tisztességes jövedelem.
A y%-al nincs gond, tekintsük annak alsó határát a mindenkori bankkamatnak, már a tőke kockáztatása miatt.
Üssünk a hasunkra és mondjuk azt, hogy illene megkeresni a minimálbér kétszeresét fejenként és legyen a család 3 fős.
Ez 40 ezres minimálbért számolva mintegy három milkó évenete mindösszesen.
Tehát
3 + 0.12%x=x
innen
3=.88x
x=34
Ez megadja, hogy 3.4 millió forintot egy mezőgazdaságban szokásos profitráta mellett mennyi tőke hoz.
Ha nagyvonaluan azt mondom, hogy 10% a szokásos profit, akkor ezt a pénzt 34 millió forint termeli ki.
(Ha viszont van 34 millió forintod és a bankba teszed, akkor 10 % kamat mellett ugyannnyid lesz, mint ha dolgoznál, de ezt nem érdemes vizsgálni, mert ugye az egyik esetben pénzed van a másikban vagyonod)
Az adóktól most itt el is tekintettünk.
Ha viszont reálisan az 5%-al számolunk akkor, ennyi pénzt már 68 millió ft tud kitermelni.
Na amelyik gazdának ennyi tőke a rendelkezésére áll, már nem hal éhen, de még nem keresett a bolton, hisz csak akkor keresne, ha a munkabérén felül, megtermelődne a tőkéje után járó banki profit.
De ez csak akkor valósulhat meg, ha a mezőgazdaságban negjelenő haszon eléri a banki kamat minetegy 20-25 %-át, mert 34 milkó után ugye jön 6.8 millió haszon, amelyből ugye 3.4 milkó a tőke után lyár és a fenmaradó 3 valamennyi milkó meg a munka bér.
Összeségében tehát, ha van 34 millió tőkéd és a mezőgazdaságban realizálható egy 18-25 %-os haszon, mig a banki kamat csak 10 %, nos akkor szabad termeléssel foglalkozni és bátran parasztnak nevezheted magad.
Egyébként az agrárproletár a megfelelő fogalom.
Ez egy igen vázlatos és sok hibával terhelt kis modell, de megmutatja, hogy meddig merre a merre.
Hol kezdődik az árútermelés és hol a megélhetés könnyitése.
Nos nem untatlak tovább.
Bár véleményem szerint Torgyán minisztériuma télleg elkövette a holland marhaságot, hisz egy intézet nem a levegöből szedte, hogy ezt neki ki kell dolgozni.
Ha onnan esetleg, az is komoly hiba lenne.
Valóban elég vázlatosan írtam, de tény, hogy a mezőgazdaságba kerülő pénz javarészéből nem a magángazdák profitálnak. Torgyánék az agrárszerkezeten kívánnak változtatni. Teljességgel elhiszem neked, hogy a magyar gazdák menthetetlenek, de nem gondolom, hogy ebben kellene éppen Torgyánnak belenyugodnia. Mind az élelmiszerárakat, mind a gazdák elégedettségét vizsgálva azt kell mondanom, hogy a helyzet jobb mint az előző kormány idején, még akkor is, ha Torgyán tevékenysége egyenlőre tűzoltás. Persze az általad felvetettek még ott vannak. Nem gondolom, hogy a tanácsadók helyzetét túl kellene dimenzionálni, ebben az ágazatban is szükség van külföldi tanácsadókra és ebben az ágazatban is található jó pár felesleges külföldi tanácsadó. Bár írásod közepén esetleges éhenhalásról írsz, a végén megjegyzed, mégis minden faluban van két-három gazda aki sikeres. Tehát ezek szerint csak kialakulhat az a tulajdonosi szerkezet ami sikeres lehet és ahol már nem vész el a pénz.
Mindenesetre én kételkedek abban és feltehetőleg te sem hiszed, hogy Torgyán hollandokat akar betelepíteni. Az FKGP szavazótábora vidéken van, ekkora baromságot nem követ el. Ez mégsem az SZDSZ.
Kedves PVC
Járnak ki magyar fiatalok tanulni, nem egyet ismerek, aki egyetem után kint volt kanász egy-két évet, hogy gyakorlatot szerezzen.
Sőt, komolyabb cégek ahol az ember vásárol, rendszeresen szerveznek külföldi utakat az ujabb termelési rendszerek tanulmányozására.
És a világon semmi akadálya nincs, hogy ezt mindenki saját maga, minden minisztériumi segedelmet mellözve csinálja.
A fiam tán 3x volt Belgiumba, hogy a korszerűsítések során felmerülő problémákat tisztázza és müködés közben a rendszert vizsgálja.
Itt nem a lehetőséget kell tágítani, hisz az van elég.
Igényt erre kell feltámasztani, de azt meg nem igazán lehet.
Van akinek van, van akinek nincs.
Ez nem az ami parancsra megy.
Akinek van a sikeres lesz, akinek nincs elbukik.
Ez az élet rendje.
Egy életen keresztül nem lehet mesterségesen táplálni valakit.
Elöbb utóbb egyre többeknek jön meg az esze.
De ehhez felelsleges mindenféle minisztérium.
Még annyit kisgazda, hogy a világon sem müködik korszerübb állatminősítési rendszer mint nálunk.
Igaz ez a tenyésztésre és igaz ez a húsminősítési rendszerre, hisz ugyanazokat az eszközöket használjuk, oszt a használati utasítást meg csak meg tudtuk eddig is tanulni, úgyszólván magunktól, minden különössebb tanács nélkül.
Egyébként is nekem az adjon tanácsot, aki leteszi a kauciót, ha megfogadom a tanácsát és ráfázok, legyen miből ujra kezdenem.
Régi mese, a rabbiról meg a döglödő libákról szok illenkor az eszembe jutni.
A minisztériomnak adnék egy tanácsot, foglalkozzon azzal ami az ő dolga, legyen megfelelő holland szinvonalú a piacra jutás támogatása.
Ha a dolgát ezzel kapcsolatosan elintézte, a többit már nyugodtan ránk bízhatja.
De talán lyó soknak tünik, ha a mezőgazdaságra jutó költségvetés mintegy harmadát a minisztérium saját fentartására fordítja.
Többek között abból ilyen marha tanulmányok és elképzelések finanszírozására.
Kedves kisgazda
Nem kivánlak megbántani, de lyobb, ha tőlem tudod, hogy igen nagy marhaságokat gondolsz a magyar mezőgazdaság felöl.
Nyílván nem tehetsz róla, ha nem ismered a megyar mezőgazdaság helyzetét, de ilyen alapról megszólalva azért annak igen eredményesen tudsz ártani.
Végsősoron egyébként magadnak, hisz te fogsz mindenért többet fizetni, amihez egyáltalán hozzá tudsz majd jutni.
Egy-két dolgot azért megjegyezhetsz, mégpedig teletömheted a vidéket pénzzel, attól még nem lesz ott komolyanvehető korszerű szemlélet és szakértelem.
Aztán jöhetnek ide a legjobbindulatú tanácsadók, a legtökéletesebb magyar tudással, mert a hollanddal nem sokra fognak menni, évek sora fog eltelni mig visszatérnek a falvakban azoknak a magángazdáknak a gyerekei, akik egyetem után majd folyatatni akarják az apjuk mesterségét és képesek lesznek megérteni miről is van szó.
Ha az apjuk gazdasága addig kihuzza valahogy amit erössen kétlek.
Sok sok tanácsadó járt eddig Magyarországon mindenféle szakmában, hisz a külföldi pénzek egyrészét ezek dijjazására kell fordítani.
Nem több mint ennyi a tanácsadók érkezésének lényege, hogy megfelelően haza vihessék a pénz egy részét.
Aki meg képes a gazdálkodásra, annak eddig is meg volt a módja, hogy lyól csinálja.
És minden faluban azért van két három gazda, aki
tudja, meri és teszi, és egy szerves fejlődés eredményeként rendelkezik az 50-100 ha vagy annál nagyobb földterülettel, no meg korszerű gépparkkal.
Igy faluhelyt könnyen válik el a szar a májától.
Egyébként meg nem történt más mint Józsi lebukott a sündörgésen,- hisz egy minisztériumi intézmény valakitől csak kapta a feladatot, hogy dolgozza ki - és igy valszeg az egészből nem lesz semmi.
SZVSZ roppant kínos lehet derék miniszterünknek, hogy ezek a fránya "vörös bárók" az ő kapcsolataiból élnek meg: a helyében engem is dühítene. Érdekes egyébként, hogy ő maga "zöldbárókról" szokott beszélni. Melyikőtök a színvak? Megint SZVSZ: a képes beszéghez (lásd "bárózás") többnyire azok folyamodnak, akik tények nélkül kívánnak hangulatot kelteni. Én spec. sokkal jobban szeretem, ha tudom, hogy miről van szó, mint amikor tippelgetnem kell: fölöslegesen romlik a jel/zaj viszony.
Holland szakértőket hívott be Torgyán, akik hosszabbtávon is itt maradnak. Ezek a MIÉP állításával ellentétben nem parasztok, tehát nem hagymát fognak Makón termeszteni, hanem egy állatminősítési rendszer itteni korszerűsítését segítik elő. Persze biztosan jobban járt volna Torgyán ha ezt nem teszi, kérdés, hogy a hazai állattenyésztők jobban járnának e. Ez mondjuk az ellenzéki pártokat ugyan miért érdekelné. (Amúgy ki gondolta volna, hogy 20 holland szabványügyis, konkurrens paraszttá változik).
Torgyánnak különben van egy olyan törekvése, hogy a kapcsolataiból élő ún. "vörös bárók" által uralt mezőgazdasági erőforrásokat (földek, üzemek, tevékenységek) átjátssza valahogy az egyéni gazdáknak. Itt nem is annyira a komcsi kötődés az indok, hanem az, hogy egyes szakértők szerint a jelenlegi forma az EU-ban nem lehet sikeres, ugyanakkor a hazai élelmiszerhelyzetet bármikor kedvére alakíthatja. Őt az hajtja, hogy a magyar élelmiszer egyből drágább, tehát eladhatatlan lesz akkor, ha az EU itt is béremelésre kényszerít (márpedig ez lesz a helyzet, hiszen a minimálbér itt is 40, aztán több rongy lesz) viszont családi vállalkozásoknál nincs ilyen probléma. Azonban ezek fejletlenek, viszont pénnzel, technológiával feltuningolhatók lennének. Csakhogy itt lépnek a képbe a vörösbárók, tehát az állami támogatásokkal olcsón megtermelt káposzta, hús mire a fogyasztóhoz ér már drága lesz, hiszen az infrastruktúra nagyrészét ők uralják és a hasznot is ők fölözik le, azaz hozzájuk jut az állami támogatás és minden marad a régiben. Jó, megél a magángazda, de neki nem megélnie kell, hanem fejlődnie, tollasodnia, hogy társaival együtt létrehozhassa (megvehesse) saját agrárüzemi és kereskedelmi eszközeit. Ekkor a vörös bárók mint politikai, kriminális tényező kikapcs, persze keletkezik egy csomó mezőgazdasági munkanélküli, (akiket most a vörösbárók lekötnek) hiszen a magángazda kénytelen ugyanolyan innovatív lenni mint a holland, ha a hollanddal akar versenyezni. Senki nem olyan hülye, legfőképpen nem Torgyán, hogy támogassa a külföldi konkurrenciát (ezt legfeljebb csak Hornék tették meg, de ők is csak pénzért és EU támogatásért) a hazaival szemben, de jól látja Torgyán, hogy ezzel az agrárszerkezettel max. az lesz, hogy a vörösbáró (miután az EU-hoz értelemszerűen ő már kevés lesz) a földek felszabadításakor kiárusítja azt egy idegennek, a hazai parasztok végleg lemondhatnak egy holland típusú tulajdonról. Abban tökéletesen igaza van, ha mintagazdaságokat hoz létre és adott esetben a konkurrencia szakértelmét veszi igénybe. Persze liberális gondolatnak túník, mondjuk holland tanács alapján termelni Makón a hagymát, sőt odarakni közvetlen versenytársnak legfeljebb 1 db. hollandot, mit képes ő kihozni az egészből, hátha Makón dupla pénzért feleannyi költséggel is sikerül hagymát csinálni. Mert akkor nagyon is jó lenne a holland.
Valszeg idő elött került az ügy nyilvánosságra, ma volt nálam valami főnők a Hús Terméktanácstól és már valami kész tényként kezelte a dolgot.
Az a terméktanácsfönőkök igazán közel állnak a minisztériumhoz, lyóval közelebb mint a tagokhoz.
Aranyos amit talált.
Mindig kedveltem Kőszeg Ferenc kesernyés humorát, és műveltségét: még parlamenti beszédeiben is hivatkozott kedvenc szerzőmre, Jókai Mórra.
Jókai Mór ma is időszerű, a parlament ülésnap előtt fellapozom valamelyik könyvét, és előre tudom a képviselők reakcióját egyes kérdésekre.
Igazi liberális humorral festette le korának ma általunk megismételt vadkapitalizmusát. Egy rövid ideillő részlet A régi jó táblabírákból, - amelynek korabeli valóságalapja volt - intő lehet.
Elnézést, csak egy pár oldallal terhelem türelmüket:
„IX. KIS-AMSZTERDÁM
Ne ijedjünk meg a névtől! Magyarországon vagyunk. Ez a Kis - Amszterdám még két év előtt Kallósfalva volt. Azóta kapta ez új keresztnevet.
Amaz emlékezetes nagy éhség idején a falu lakosságának négyötöd része kipusztult, elhalt vagy elvándorolt, üresen maradtak a telkek.
És Krénfy úr ezt nagyon szerette. Régi kedvenc eszméje ,volt, hogy e lusta, elromlott faj helyett, mely inkább terhére mint hasznára van földesurának, sokkal célszerűbb volna valami munkásabb, gazdagabb népcsaládot honosítani meg ezen a földön. Megunta már a vesződést ezzel a koldus néppel, mely ha azt mondja, hogy semmije sincs, igazat mondott; mely nem bírja fizetni nyomorult füstpénzét, mely inkább nem eszik, mint hogy kikeresse a kenyér árát, inkább rongyban jár, mint hogy öltözetéért fárassza magát; minden leleményessége abból áll, hogy háromezer hold erdőből tud faragni egypár sütőteknőt és egy csomó főzőkanalat, s csinál túrót, ha tejet kap hozzá, s ha megnő magátul a zab, learatja, s megeszi szalmástul.
Ennek a népnek meg kell ritkulni Krénfy úr birtokán. Mennyivel különb faj lakik ott, hol a gazda három lépés-
nyi kenderföldön annyi cérnát termeszt, hogy ha azt mind csipkének bogozza, nagyobb jövedelme van belőle, mint itt egy egész falunak, hol két tehénnel annyi csodát tudnak elkövetni, mint itt az egész csordával.
Nagyszerű tervei hamar készen voltak, s azokat ügyesen tudta keresztülvinni.
Akkor is volt külföldön olyan ember, ki azt a sajátságos üzletet választá ki magának, hogy az itt-amott megsűrűdött népességet felbiztassa a Magyarországba vándorlásra, ahol, mint tudva van, tej és méz folyik a mezőn, s zsemlyék és sült túzokok repülnek a levegőben.
Ez aprólékos filouteria (magyar nevét biz én nem tudom) nem volt Krénfy úr ínyére. Éhes, koplaló népséget éppen nem akart cserélni saját koplalói helyébe; a brémai agentúrákból Felső-Sziléziából nem kellettek neki a telepítvényesek, kik legfeljebb jó gyomrot, rossz egészséget és igen sok gyermeket hoznak be magokkal.
Mindenfelé elágazó összeköttetései megismerteték egy tehetős hollandi birtokossal, ki maga is telepítvényes levén hajdanában egyik kelet-indiai szigeten, azt hívé, hogy ami a telepítéseket illeti, arra nézve akárkinek is mestere lehetne. Ő tudja a módját. Eleinte nehezen megy, de akinek befektetni való pénze van, hogy az előleges áldozatokat győzi, s maga és emberei szorgalmasak, annak lehetetlen "zöld ágra nem jutni". Ez a kifejezés magyarul nem hangzik olyan szépen, mint más idegen nyelven, mert nálunk olyan felakasztás-formát is jelent.
Ilyen ember kellett Krénfy úrnak.
A hollandinak volt négy figyermeke. Hármat már életmódba helyezett, azok mind derék munkás emberek voltak: gyárnokok, hajósok, vállalkozók; az apa mindegyiket segítette vállalata kezdetén pár százezer tallérral, s a kisebbiknek is szánt annyit, ha valami okos tárgy adja elő magát, amibe fogjon.
S mi lett volna okosabb tárgy, mint egy elhagyott nagy darab földet, erdővel, mezővel, folyóvízzel megtelepíteni a gazdag, kimíveletlen Magyarországban.
Krénfy úr úgy felmagasztalá előtte Kallósfalvát, hogy a derék tőzsér komolyan kedvet kapott hozzá.
Mint igaz hollandi azonban szerette látni is azt, amire alkuszik, s személyesen lejött Kallósfalvát megtekinteni legifjabb fia kíséretében. Megtekintett mindent praktice, megkóstolta a földet, a vizet, megjegyzé, hogy biz itt az utak rosszak, legelső dolog azokat helyrehozni, hogy a fű, ami itt terem, nem adhat jó tejet, ahelyett mást kell vetni, a víz folyását zsilipekkel kell szabályozni, amikor az majd hajókázható is lesz, a házakat természetesen egészen másképp kell építeni, ahogy azok Németalföldön láthatók s Borneóban meg Malabárban célszerűen vannak az ottani időjáráshoz alkalmazva.
Egyébiránt nagyon meg volt elégedve a hellyel, irtani nemigen kellett, ami az ős prérikben leggonoszabb feladat , s a föld minősége (televényes agyag, némi alkális savakkal
vegyülve) különösen gyökérnövények számára alkalmatos. Vannak-e itt közelében gyárak?
Krénfy úr mutatta neki a magáét. Ez szeszfőző. Amihez egyébiránt egy cukorfőző gyárt is fog alapítani,
A hollandi nagyon örült rajta, így nagyon alkalmas lesz a termesztőkre nézve a burgundirépa-ültetés. Hát vajon
a festőbuzert termesztik-e itten?
Krénfy megvallá, hogy nem, pedig ő maga szívesen vállalkoznék a vételre, mert ez az országban rendkívül keresett termék.
A hollandi ezt tárcájába jegyzé.
Azután fölmentek együtt Bécsbe, a grófhoz, aláíratták vele az egyezséget, miszerint egy hollandi telep, mint örök birtokos Kallósfalván helyet foglalhasson, amit a gróf teljesen helybenhagyott, nehány ezer forintot nyervén viszont a csekély földesúri tartozások megváltásáért, amik különben éven át alig mentek mindössze száz forintra.
A becsületes hollandus azután megint visszament az országába, s pár hónap múlva egész díszes karavánnal állított be
Kallósfalvára.
Óh, ezek nem voltak a szokott bevándorlási díszmenetek ,
aminőket a fővároson keresztül vonultokban látni szoktunk:
rongyos targoncába fogva maga a családfő meg a házi eb, szigorúan öltözött fázékony alakok, hátukra kötött motyóikkal, irgalomgerjesztő gyermekcsoportok, ökörszekérre hányt betegek, kiknek keze, lába lóg a földre, elöl a társaság vénje, kezében zászló helyett a levett kalap, melynek jeligéje: "Könyörüljetek a szegény vándorlókon". A hollandi telepítvényesek mind szép, deli, egészséges alakok voltak, kiken meglátszott, hogy nem az éhség elől szöktek hazájukból; szép, erős lovaik egyes fogatokban, kövér, kurtaszarvú tehene minden családnak ; asszonyok, leányok tisztes, hosszú rokolyákban, férfiak hamuszín vagy világoskék leffentyűs kabátokban, nagy fényes gombokkal.
Nem is jöttek ők koldulni. Mindeniknek volt zsacskóval tallérpénzecskéje, az asszonyoknak fülönfüggői aranyból; az éltesebb családfők tiszteletreméltó hasacskát is hoztak magokkal, melynek statusquoban tartása nem csekély összegrőli rendelkezést föltételezett. Általában az egész bevándorló telep népe a családapától a hajadonokig és gyermekekig mind olyan életvidám színt, olyan önelégült gömbölyűséget hozott magával, amilyennek csak valaha festették a németalföldi költők a csendélet boldog alakjait.
Mikor ez a derék telepítő nép, vezérével, a tőzsér fiával együtt magát bemutatta Lippay alispánnál, ittlétét hitelesí- tendő, az alispán szokott humorával, mely még a keserűben is édes volt, monda a nála levő öreg Érkeletynek:
- Szegény jámbor emberek. Milyen soványan, milyen rongyosan és milyen szomorúan fognak ezek három év múlva elszökni Krénfy uram paradicsomából, szekér nélkül, függők nélkül, gombok nélkül.
A jó emberek nem értették a magyarul mondott észrevételt; amit egyébiránt Lippay még hónapok előtt megmondott magának a hollandinak, de aki persze praktikus ember levén, csak mosolygott rá. Nem értenek ehhez a tekintetes táblabíró urak, akiknek csont van a hasukban.
Mikor kimentek a telepítők Lippay szobájából, egy öreg kvakker hátramaradt, s kurtaszájú gyűszűnyi pipáját szájában tartva, megszorítá kordialiter az alispán kezét, s valami gonosz lapos nyelven mondott neki valami hosszú frázist, melyből inkább az arckifejezés, mint a szavak után ítélve, az volt kivehető, hogy hiszen majd meg fogják ők mutatni, hogy mintt kell gazdálkodni ilyen országban.
Lippay szívesen visszaszorítá az öreg belga kezét, s azt mondá neki:
- Te is megfordítod három esztendő múlva a pipaszárat, öreg bürgözdi(@), s a keserű végét szívod. Adieu. „
Eddig az idézet.
Pár év múlva meglátjuk, hiszem, hogy a történelem megismétli magát.
Kedves pindiy!
Nézem ezt a talált marhaságot, mert valóban nincs más kifejezésem rá: Micsoda „ brain storming” mehet ott a hivatalban!
Engedtessék meg, cáfolni/megerősíteni előző mondatomat: a történelmi ismétlődést másképpen is megtapasztaljuk! Tönkremegy a hollandus, akkor a kormány egy „hollandusprivatizációval” á’la bankprivatizáció kihúzza a trágyából őket – a Tiborcokkal megfizettetve a veszteséget. Mi szívjuk ismét a keserű végét.
Exportálni kellene ezt az eszement hivatalnokseregletet /Agrár Európa Tanácsadó /
, tegyenek tönkre más nemzetgazdaságokat is!
Tiborc
@ jelhez szómagyarázatot illene adnom, de én sem találtam meg, korabeli csúfoló szó lehetett, birka(?), bürök(?), buzérgyökér(?). Másnak sem sikerült 1963 óta.
A magyar mezőgazdasságból két fontos dolog hiányzik.
a tőke, és a jövedelmezőség
A hollandok hozhatnak tőkét, de az előállított
terméket kinek fogják eladni, termelne a magyar paraszt is több tejet, de minek, ha nem akartok többet inni.
Lehetne a tejtermelés is jövedelmező, ha drágábban is megvennétek.
És akkor a hollandok mit hoznak? Hozzák a gépeiket, meg az eszközeiket, meg a tenyészállatokat is? Vagy azokat majd mi adjuk? Holland bank ad-e nekik hitelt, hogy itt Mo.-n bírjanak fejleszteni? És a magyar bankok?
És egyébként, mitől is értenek ők jobban a mezőgazdasághoz?
Valóban nem újkeletű: > 5 éve tart, csak épp egészen más jelleggel. A holland nyugdíjasok települnek az Alföldre ölég szép számban, és meglehetősen koncentráltan — leginkább Lajosmizsére (ne kérdjétek, hogy miért pont oda — így alakult).
Hát pedig válámi ván, mert a Holland Nagykövetség mezőgazdasági attaséja is tud róla.Legalábbis a HVG szerint.Azt is írja még az újság, hogy az ,,elvándorlási,, folyamat nem mai keletű.
De nem a virág-, hanem az állattenyésztőket említi, ezért nevethet az ismerős...
CsaCsi!
Van egy baj!
Magyar vagyok. / csendben/
Meg 2!
Néköm nem kő a FÖLD! / + más nevében nem nyilatkozhatok!/
Meghagynám azé akié!
Meg + még akié azt csináljon vele amit akar!
Ha ugyanazokkal a feltételekkel kell gazdálkodnia a hollandusnak mint nekünk magyar parasztoknak,eszébe sem jut idejönni.
Felhívtam telefonon egy hollandiában élő virágtermesztő barátomat Uithornban, és megkértem nézzen utána ennek ott. Először hosszan röhögött, és hitetlenkedett, mert nagyjából ismeri a magyar viszonyokat.
Ma felhívott,és azt mondta, hogy ott erről még senki sem hallott, és mióta ezt felvetette nagyon furcsán néznek rá a kocsmában.
"De azon teljesen megkattantak az utóbbi egy két hónapban, hogy holland parasztok már nem a házakat veszik az 500
négyszögölös kerttel, hanem a termőföldet ezerrel. "
Na ja, de a foldet nem viheti magaval es ahhoz neki le kell ide telepednie, hogy muvelje, tehat a gyereke mar nem fapapucsos holland sajtzabalo , hanem bogatyas futyulosbarancpalinkas lesz aki olyan tajszolassal fog beszelni, hogy mindenhol megmondjak, hogy ez aztan igazi
vazsi, vagy zalai legeny.
