„A magyar játékosoknak meg kell érteniük, ahhoz, hogy sikeresek legyenek külföldön, plusz munkát kell végezniük, a játék minden elemében sokat kell fejlődniük. Futballtudásban, fizikailag és mentálisan egyaránt – válaszolta megkeresésünkre a magyar játékosok külföldi lehetőségeivel kapcsolatban a Tamás Márkot képviselő nemzetközi menedzseriroda, a Score_ ügyvezető igazgatója, Francesco Villa.– Általánosságban azt gondolom, hogy a lengyel vagy a cseh liga jó első lépcsőfok lehet a számukra, de a további lépésekre is fel kell készíteni a futballistát, hogy ezekből az országokból ne haza, hanem magasabb szintre tudjon kerülni (fent említettek között több olyan játékost is találhatunk, aki külföldre kerülve megragadt egy bizonyos szinten, nem tudott továbbfejlődni – a szerző). Egy magyar játékos számára Lengyelországban például elsőre problémát okozhat a játék sebessége, amihez hozzá kell szokni, ez is a fejlődés része.”
Az olasz játékosügynök ugyanakkor egy másik problémára is rávilágított a magyar labdarúgókkal kapcsolatban.
„Lengyelországban a legtöbb légiós szlovák, utána a spanyolok, a szerbek és a horvátok következnek. Ennek egyszerű oka van: a szlovák játékosok jók és földrajzilag közel vannak a lengyelekhez, és a cseh vagy magyar futballistákhoz képest alacsonyabb fizetésért szerződtethetőek. Ugyanez igaz a szerb vagy a horvát labdarúgókra: jó játékosok, akiket olcsón meg lehet szerezni. A spanyolok esetében kicsit más a helyzet, mert ők inkább technikás futballt játszanak, ami más, mint a lengyel játékosok stílusa, ezért könnyen nagyon sokat tudnak hozzátenni a csapatuk játékához. Ráadásul a spanyol alacsonyabb osztályú bajnokságokból érkező labdarúgók jóval olcsóbbak a lengyel átlagfizetésekhez képest. Amikor egy magyar futballista külföldre szerződik, azt egyfajta hosszú távú befektetésként érdemes kezelnie. Először fontos megmutatnia, hogy helyt tud állni egy idegen országban, és csak utána lehetne a jobb anyagi feltételeken gondolkodni. Magyarországról ma már nagyon nehéz egy lépésben erősebb bajnokságba kerülni és a fizetésben is szintet ugrani. A lengyel klubok ugyanis gyakran alacsonyabb fizetést szánnak egy NB I-es labdarúgónak, mint amennyit otthon kap.”
Francesco Villa szerint az, hogy az NB I-ben az elmúlt másfél évtizedben megváltoztak a kereseti lehetőségek, összefüggésben van azzal, hogy manapság kevesebb magyar játszik külföldön, mint a 2000-es években, amikor Hollandiában, Belgiumban, az angol, a német és az olasz másodosztályban is többen szerepeltek.
„Ami a magyar légiósok számának alakulását illeti, szerintem a játékosok fizetése áll a változás mögött. Tizenöt évvel ezelőtt a magyar labdarúgók a fizetési igényüket tekintve olcsónak számítottak, ma már ez nem így van, tehát a fizetések nőttek, a magyar légiósok száma csökkent. Pontosan ezért tud annyi futballista külföldre menni a Balkánról, mert a legtöbbjük elér egy átlagos jó tudásszintet, és olcsón szerződtethető. Akár az is előfordulhat, hogy találunk két hasonló játékost Magyarországon, illetve Macedóniában, de míg a macedón ötszáz eurót keres havonta, addig a magyar ötezret. Óriási a különbség. Hogy teljesen konkrét példát említsek, találkoztunk olyan U19-es válogatott játékossal, aki a szlovén élvonalban játszott, alapemberként havi háromszáz eurós fizetéssel. Azóta már a Serie B-ben futballozik, és könnyen lehet, hogy a következő idényben a Serie A-ba kerül. Másik példaként említhetek egy litván labdarúgót, aki alapember a felnőttválogatottban és hazája top klubjában játszik – ezerkétszáz eurós fizetéssel. Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy ezerkétszáz eurót keressen a válogatott alapembere. De vajon tud-e annyival többet a pályán, mint amennyivel magasabb a fizetése?”
Az FFT magazinban van egy rovat. Fiatal tehetségeket mutatnak be, majd 5 év után utánajárnak, hova jutottak el?
Szokták mondani,hogy a mai fiataloknak nincsenek álmaik,csak a pénz érdekli őket. Ez a sorozat ellentmond ennek. Real Madrid, topligás csapatok szerepelnek az 5 éves álmokban...
Vajon hol buknak el,hogy még az NB1ig se jutott el közülük sokan, mikor a célok, a mondott kitartás,alázat megvannak és tehetségben sem szűkölködnek, különben be sem kerültek volna a rovatba.
Lehet bennük is van hiba adott esetekben nyílván ,de ilyen mértékű lemorzsolódás, kevés számú légiós számomra ugyancsak azt bizonyítja,hogy egyszerűen nem készítik fel őket a magyar "szakemberek" őket.
Valószínűsítem, hogy nincsenek tisztában azokkal a fogalmakkal, mint alázat, kitartás, amiket említenek és a hazai szakik nem alakítják ki bennük azoknak a valós fogalmát, hisz egy gyereknek még mindent el kell magyarázni, meg kell mutatni, rá kell ébreszteni, vezetni őket nem maguktól fognak az igazi értelemben vett profi módon gondolkozni, dolgozni. Ez a rendszernek a feladata kéne legyen.
Pár példa ebből az érdekes rovatból, bár sajnos az igazi konkluzió helyett,hogy az edzők, a klubok a hibásak, inkább rajtuk csattan az ostor...
persze,ha még ők sem lennének, nem tudnának miről írni, mint magyar focisikerekről, kivéve a magyar válogatott időszaki sikereiről ,meg a pénzzel felpumpált légiósokkal feltöltött klubjainkról ,meg az egy kezemen meg tudom számolni topligás játékosunkról.
"nem tudom mitől szenzáció,ha egy játékos nem szerepel a felnőtt csapatban,de még a padra sem kerül oda... jó magyar betegség felfújni a majdnem semmit. ettől lesz a magyar sportsajtó is olyan, mint a magyar szakik . kóklerek,csak a szájuk nagy.a profi világban se az u23-as,se nem az nem siker, ha valakiben csak a lehetőség van,de nem bizonyítja be.sok sikert a srácnak,de nagy gondolkozásbeli változás kell hazai viszonyok közt,ha valóban akarunk is valamit a nemzetközi fociban.ilyen utánpótlás eredmények,meg a nagy fiatal,de még nem befutott talentumok agyonsztárolása egyneesen amatőr gondolkodásra vall.Ott van Schafer pld a Chievoban. Mikor kiigazolt az MTK-ból róla szólt a hype, mekkora TEHETSÉG!! atyaég!!!most még a keretben sincs,sztem egy meccset nem játszott mióta kiment.Pedig nem a serie b-s klubba ment ki,hanem eaz első osztályba.persze erre már nem emlékszik senki,nem hozzák fel, az újságírók nem járnak utána mi a fene van vele..."
Érdekes,hogy amikor van bőven pénz,akkor a szereplők azzal vannak elfoglalva,hogy minél többet kivegyenek belőle,de a szakmai háttér - főleg a képzés - előremozdításában, már nem annyira motíváltak.
Meg lehet nézni,hogy a Fradi fiókcsapata a Soroksár mennyiben valósítja meg a tehetségek fejlesztését és milyen minőségű játékot mutatnak.... elég siralmas a helyzet. Utcahosszal kéne nyerniük a nem túl színvonalas NB2-öt a Fradiba be nem férő képzett fiatalokkal.
Más országban a nagy csapatba tezsik őket egyből, itt még a fiókba is kevesek...
Amikor tavaly nyáron Hajnal Tamás hivatalosan visszavonult az aktív labdarúgástól, nem távolodott el sportágától, jelenleg a Ferencváros futballcsapatának sportmenedzsere. Nincs könnyű helyzetben, neki kell a szűkebb értelemben vett szakmai stáb kívánságait teljesítenie, azaz bizonyos pénzösszegből a lehető legjobb futballistákat felkutatnia.
Amikor a Fradi őszi teljesítményét értékeljük – vagy éppen maga a menedzser teszi meg –, tulajdonképpen Hajnal Tamás munkája is mérlegre kerül. Nos, ha ő a vele készült interjúban azt nyilatkozza, hogy csapata a maximumhoz közel teljesített, igaza van, ami az Európa-liga- és a bajnoki szereplést illeti. A klub tudatosan készült a nemzetközi porondra, s ha a manapság elérhetetlennek tűnő Bajnokok Ligája-csoportkörbe nem is jutott be, az El-részvételt kiharcolta. Nagyrészt annak is köszönhetően, hogy már a télen a nyári kupaselejtező mérkőzéseire készülve igazolt játékosokat. Ugyanakkor a realitásokkal szembe kell nézni, mert a fiatal all round labdarúgók nem az NB I-be vágynak. S ez olyan körülmény, amelyet magyar futball jelenlegi megítélése alapján el kell fogadni.
Ezt a hátrányt vastag pénztárcával némiképpen lehetne ellensúlyozni, ám Hajnal Tamás hangsúlyozza, a Fradi nem tud versenyre kelni a Salzburg-szintű csapatokkal, hogy ötmillió eurót fizessen, mint ahogyan az osztrák klub tette Erling Haland esetében. Ebből következik, hogy az egyre emelkedő árak mellett nincs esély külföldi fiatalok megvételére.
Felvetődik a kérdés: nem a klub utánpótlásában kellene-e keresni a tehetségeket? A sportmenedzser nem tagadja, nem kerüli el figyelmét a korosztályos képzés, ám az eredménykényszer miatt a nehéz beépíteni a fiatalokat. Elfogadva, hogy ez a jelenlegi szakmai trend, azért megjegyezném, hogy a legnépszerűbb magyar klubként a Fradi mindig is eredménykényszerben játszott, mégis tudott meríteni a saját utánpótlásából.
Mert tény, hogy produkálni kell, de ha sarkosan fogalmazok, futballunknak nem feltétlenül az az érdeke, hogy az együttesekben légiósok vigyék a prímet, mert akkor a magyar labdarúgás színvonala stagnál. Tudom, ördögi kör ez, de ha eleve a „helyén” kezeljük a honi utánpótlást, akkor ne is várjuk a gyökeres változást – ami persze a Fradi jelenlegi szereplését nem érinti, mert az előtt le a kalappal. "
Nem konkrétan a Vasas Akadémiára írtam, de nyílván ez kisebb-nagyobb különbséggel mindre érvényes ,hiszen eredménye eddig egyiknek sincs, amit felmutathatna, hogy ő egyenletesen jobb, mint a többi. Az ő játékosaik kikerülve külföldre jobban tudnak érvényesülni akár egy szomszédos ország bajnokságában is. De látjuk,hogy az itthoni csapatokat sem erősítik legtöbbször (Nyílván ennek a miértje már összetettebb ,amin lehet vitatkozni. én ehhez nem értek, csak a végeredményből a felnőtt fociba feljövő "tehetségekből" következtetek vissza. A pályán azt látod,amit kaptak) Azt nem kétlem,hogy a szereplők egy része igyekszik a legjobban dolgozni,azt is ,hogy a fiatalok nap,mint nap kemény munkát tesznek bele és úgy érzékelik ebben a közegben, h ez elég. Te is úgy érzékeled a lelátóról. Én is úgy érzékeltem,amikor fociztam gyerekként és valószínűleg ezt én is így látnám,ha kimennék. Egyébként nem az én, vagy a te feladata ezt "ellenőrízni" személyesen,erre a hazai szakiknak kéne megoldást keresnie helyi szinten,ha már a központi nem segít ebben. Az erre fordítható tőke is rendelkezésre áll már egy ideje hozzá, bár ugye a szomszádos országokban sem a pénztől lett elsősorban sikeres a képzés az ő szintjükön,sőt a világszinttel is versenyt tudnak tartani
Amit az évek során a szereplőktől hallottam főleg a fiatal játékosoktól,akik kikerülve beszámoltak erről, amiket írtam. Nagyobb tempó,nagyobb küzdelem,sok egyéni képzés, minden héten nulláról indulnak stb Talán Sallai Roland tól olvastam egyedül,hogy szerinte a Puskás Akadémián jó szakik vannak és minden adott,h egy fiatal felépítse magát, csak szerinte nem eléggé motíváltak.
Szerintem egy szakember ,illetve egy Akadémia, egy klub attól válik profivá, hogy a szakmai és az emberi (motívációs) tényezőket is összhangba tudja hozni logikusan olyan rendszert épít fel,ahol egymásra épülve logikai láncolatban tud önfenntartó módon működni. Ahol csak bizonyos dolgokban van megfelelő szakmai elem ,de más részben nem,az nem profi. Erre megoldást kell találniuk, ahogy más sportágakban hazai szinten,ahol ez sikerült többé-kevésbé.
Szanyó Károly pld lehet,hogy sokat tud a támadófociról és a visszazárásról,de ha nem képes azt átadni a játékosoknak és nem tudja őket megfelelően kezelni,akkor ő nem nevezhető profinak.
de pld Vasas legutóbbi nagy fiatal generációjából,akik nemrég még dobogón végeztek ki, az aki külföldre tudott igazolni és ott sikeres tudott lenni? Egyedül Vida Máténak sikerült megkapaszkodnia egy szlovák csapatban. A többiek még itthon is kallódnak.
Nincs miről beszélni. Ebben az országban mindneki nagyon jól tud kifogásokat keresni, másoknak megmondani,hogy mit kéne csinálni és hogy ki a hibás,de ahogy a saját dolgaikra kerül a sor jön a mellébeszélés, a rózsaszín szemüveg és a kritizálóba való belekötés,lejáratás igyekvés. A közeg összezár. ( Közben a saját fiataljait porig alázza ,ha nem jönnek az eredmények,ha rossz megoldásokat választ)
Kapornai nem tehet róla, biztosan nagyon ügyes. Számtalan tehetség nem ért el semmit, mert nem kapták meg teljességgel azt,ami ahhoz kell, hogy a felnőtt szintet megugorják. A saját szintjükön kiemelkedőek lehetnek, de felkerülve már egészen más kihívásokkal kell szembesülniük,amit akkor tudnak kezelni,ha ifi szinten is minél magasabb állandó terhelésben,versenyben
Biztos túloztam,hogy nincsenek szakemberek,de az biztos, hogy ezek egy klubban nem összpontosultak eddig... Talán most a VKLA-nal megtörténik az áttörés ki tudja ...,de én azt mondom,hogy nyugtával dicsérjük a napot és a sok évtizedes nihil után ne vegyük készpénznek azt.
Megoldásokat én sem tudok,de talán az ördög a részletekben is lakozik,hogy figyelmen kivül hagyunk olyna részleteket, ami ahhoz kell,hogy az egész összhangban működjön.
Pld a feltétlen önbizalom felépítése. A kellő számú gyakorlás, a megfelelő tempóban és megfelelően szűk területen,megfelelő keménységgel.
Régebben egy interjúban egy Bozsik programos foglalkozáson pld Torghelle nyilatkozta,hogy a mai gyerekekben nincs az a tűz,ami bennük megvolt és vállat vonogatott Én őt nem foglalkoztatnám soha a jövőben utánpótlásban,aki ezzel a megállapítással le is tudja ezt a problémát.
Olyan edzőkre, rendszerre van szükség,ahol ezt is megkapják,megkövetelik, olyan gyerekeket nem válogatnak ki, akikben nincs ez meg.
írtam,hogy gyakoroljanak többet, addig, ameddig nem mennek automatikusan az alapvető labdás képességek... erre kaptam,hogy láttam-e egyáltalán edzést stb
Lehet más országban már elzavarták volna kaszával és kapával ezt a bagázst, amit ma magyar fociközegnek hívunk. Nyílván a legtöbben látják,hogy a mai magyar foci minősége selejtes, főleg a "régi nagyokhoz" képest és sokan el is fordultak tőle.
Aki viszont maradtak, közülük sokan téves következtetéssel a felelősséget a foci vezetőire, a közegre kenik,ami nagy részben jogos,de én nem látom,hogy klubszinten is történnének olyna lépések,ami ennek a megkerülését valóban megcélozná.
vagy ,ha akadályoztatva is vannak ebben, nem emelik fel a hangjukat nyílvánosan a tulajok,szakemberek, játékosok, ami a torz rendszer továbbélését nyújtja meg.
de így javulás nem lesz, csak maradunk a hazudozásban,hogy a ner tehet erről és ha lenne több pénzünk, sokkal jobb lenne.
nem lenne jobb . legfeljebb pár hellyel magasabban lenne a csapatuk. a képzés, a szakmai munka maradna ugyanolyan , mint eddig.
sztem nem jó ebben a hazugságban élni. szóval vastagon bűnősnek érzem az "áldozatokat" is,akik a maguk háza táján nem söpörnek úgy, ahogy másoktól elvárnák.
Értem, amit írsz, szerintem "ugyan abban a csapatban játszunk" azzal a megkötéssel, hogy bármelyik oldalt nézem, szennyes. Egyik jobban, a másik kevésbé. A nemzet nem egységes, és nem Trianon miatt nem az.
Ááá, most nem tudom kifejteni. Történelmileg visszatekintve talán nem kellett volna elvenni a sánta Gizellát, hagyni kellett volna a népet saját útját járni. A korona azonban a felkentség jele.
Gondolkoztam rajta ,amit írtál. Biztos,hogy ez összetett dolog. Fogalmam sincs,hogy ez hosszútávon is így marad,vagy sem. Mondjuk a történelem az utolsó 500 évben inkább a negatívumokról szólt magyar szemszögből.
Egy nagyobb ok a saját vélemény, a kritikai gondolkodás elnyomása, ami az iskolában "megtanítja" a gyereket a "ne szólj szám ne fáj fejem" hozzáállásra. Gondolom a CEU is ezért lett közellenség a szemükben ( igaz én Sorost sem tartom szentnek) :)
Régen a kritika nélküli tiszteletre nevelték a ygereket, ma meg arra,hogy érvényesítse magát, mindegy mi módon, akár az erkölcsi normák áthágása árán is.
Mindkettő átesett a ló másik oldalára. A mentális betegség ezekből is adódik. A valóság feltárása, az igazság kimondása, a helyes lépések megtétele ilyen neveltetéssel nemigen tud kialakulni. Helyette az érvényesülés önmagában az érték. Pénz,hatalom,társadalmi pozíció,de a lényeg,hogy ne alul legyél.
Hogy mi áron az szinte mindegy.
A politika is ennek a kialakítója és haszonélvezője,de azért a társadalomnak is tennie kell érte,hogy ez megváltozhasson egyszer. vagy nem.
A népbutítás nem új találmány, inkább csak a módszerek finomodtak.
Régen lehetett informálódni, a "kommenisták" alatt a sorok között olvasni.
Én manapság úgy vagyok ezzel, hogy nem tudom mi van, de amit írott, olvasott médiában elém tárnak, az biztos nem úgy van. Jó esetben csak féloldalas. A világ történésein keresztül próbálják mosni az agyunkat.
Itt van a Szurkolói ankét esete.
Elmennek, mert hallani szeretnék, amiben bíznak, amit hallani szeretnének.
Vasárnap kimennek a meccsre és mit látnak ? Nem azt, amit hallottak.
A szemet nehezebb becsapni, mint a fület, gondolom én.
És a magyar nem lát, illetve azt látja, amit hall. Ettől beteg.
Van egy cikk az indexen, tegnap még olvastam, az akadémiai rendszer teljes csődjét két táblázatban mutatja be a belgák minősítése alapján.
Nézzétek meg!:))
Ezt egy szóval úgy nevezném: kontraszelekció, a verseny kiírtása csak ezt eredményezheti, de a magyarok ezt szeretik, ebben dagonyáztak 40 évig, erre jött rá OV is, erre építette a rendszerét.
Kifejtenéd miben rejlik ez? Én is ezt gondolom leginkább, pedig ugye ez elég súlyos gondolat. Vagy nekünk ez megfelel?
Egyszer az egyik kormánypárti politikus elég megmosolyogtató módon felvetette,hogy az országunk népszerűsítésében felhasználhatnánk a H betüt külföldön, mint a Hospital szó jelölését,amit mindenki ismer a világon.
Nem is gondolta ,hogy mennyire rátapintott a valóságra :)
Az biztos,hogy a logikus, gyakorlatias ,ésszerűségelvű gondolkodás elég idegen a magyar ember egy nagyobb részétől,ha az közös érdekeket szolgálna. Fontosabbak a szűk érdekcsoportok érdekei
A társadalom olyan mértékben szét van töredezve, nagyfokú a bizalmatlanság hogy az erkölcsi normákat, az erőpozícióval való élés helyettesíti sokszor. Ebben a közegben a törekvő, tehetséges emberek elvesznek,nem választódnak ki.
először olyan szakembereket kell képezni,akik alkalmasak a mai modern foci oktatására és saját bőrükön tapasztalták meg a gyakorlatban.
volt légiósok,vagy külföldre kiküldve, vagy külföldi edzők idehozásával,akik itthon képeznék ki őket. ebbe beleértem az orvosokat, gyúrókat, dietetikusokat, scoutokat, sportigazgatókat
ehhez előbb olyan közeg is kell, amelyik valóban akar fejlődni és nemcsak részben. Teljes szemléletváltás kell. A szakmai lemaradás mellett sztem azt a hazudozást kell megszüntetni, ami a kibúvókat keres a profi hozzáállás mellőzéséhez.
. Látod,hogy olyna országokban is,ahol a ember és pénz is lenne rá, nem érnek el eredményeket ,ahol ennek nincs kialakult gyakorlatias szakmai háttere pld Kína, USA.
A gyakorlatban lehet rájönni a hibákra és azokon gyakorlatias módszerekkel igyekezni javítani. Az elmélet az alap,de nem pótolja azt, amikor a valóságban kell alkalmazni.
Úgy látom,h itthon mindenki le akarja egyszerűsíteni ezt a folyamatot egyik,vagy másik elemére mutatva, amikor az egésznek kell együtt működnie és a siker még akkor sem garantált.
lásd a nagy focimenzeteknek is vannak rövidebb hosszabb negatív szériája. pld a hollandoké mostanában volt.
A szlovák Zilina példa lehet a magyar kluboknak. 10 éve!!! alapították az akadémiájukat és azóta a klubot a játékoseladásból származó bevételek tartják fenn nagyrészt.
Egyedülálló találkozót rendeznek május 5-én, vasárnap a szlovák Fortuna ligában: a dobogó alsó fokán álló MSK Zilina a második helyezett DAC-ot fogadja. Na de miért is lesz rendhagyó a bajnoki?
„A Dunaszerdahely elleni tizennyolcas keretünkben kizárólag olyan játékosok kapnak helyet, akik a klub akadémiáján nevelkedtek” – válaszolta büszkén a Nemzeti Sportnak Jozef Antosík, az MSK Zilina tulajdonosa.
„Beszéljünk magyarul, így gyakorolhatom a nyelvet – fogadta lapunk munkatársát a Rimaszombatban született 62 éves sportvezető. – Édesanyám magyar, tízéves koromig laktunk Gömör fővárosában. Kedvenc csapatom a Fradi, kedvenc játékosom pedig Albert Flórián volt.”
A szlovák élvonalban a pozsonyi Slovan lett a bajnok, amelynek kezdőjében csupán egy hazai játékos, Dominik Greif kapus van. A jelenleg harmadik Zsolna keretében ugyanakkor a játékosok jelentős része a klub akadémiájáról került ki. Onnan, ahol nem is olyan régen még Milan Skriniar (jelenleg Internazionale), Marek Mintál (aki a Nürnberg játékosaként a Bundesliga gólkirálya lett), valamint Peter Pekarík (Hertha) nevelkedett.
„A vasárnapi meccsel a mi klubfilozófiánkat és nevelőmunkánkat szeretnénk megmutatni– folytatta Jozef Antosík. – Jelenleg a harmincas keretünkből tizennyolc olyan játékost tudunk nevezni, aki az akadémiánkon nevelkedett. Ezzel nem akarunk valaki ellen harcolni vagy tiltakozni, ehelyett a csapatépítés egy másik módszerével büszkélkednénk. Hasonló meccset a spanyol Barcelona is játszott már: csaknem hét éve egy élvonalbeli bajnokit csak olyan labdarúgókkal játszott le, akik a klub akadémiáján nevelkedtek. A katalánoknál azonban nemcsak spanyolok, hanem más állampolgárságú játékosok is szerepeltek, nálunk csakis szlovákok lépnek pályára a DAC ellen. Szerintem ez egyedülálló lesz nemcsak Szlovákiában, hanem a határainkon túl is.”
A zsolnai klub hosszú távú működtetéséhez elsősorban pénzre van szükség. A tulajdonos úgy számolt, hogy a költségek emelkedtek, miközben a tévéközvetítésből, a marketingjogokból, valamint a jegyértékesítésből származó bevételek nem változtak.
MSK ZILINA Alapítva: 1908 Székhelye: Zsolna, Szlovákia Létesítmény: Pod Dubnom Stadion (férőhely: 11 258) Jelentősebb sikerei: 7x szlovák bajnok(2001–2002, 2002–2003, 2003–2004, 2006–2007, 2009–2010, 2011–2012, 2016–2017), 4x szlovák bajnoki 2. (2004–2005, 2007–2008, 2008–2009, 2014–2015), 4x (cseh)szlovák bajnoki 3. (1939, 1939–1940, 1941–1942, 2010–2011), 2x (Cseh)szlovák Kupa-győztes (1961, 2012), 5x szlovák Szuperkupa-győztes (2003, 2004, 2007, 2010, 2012), Közép-európai Kupa-2. (1974)
„Így a játékosértékesítés az egyetlen módja, hogy a klubnak stabilitást biztosítsunk. Hál' istennek ezen a téren is sikeresek vagyunk. Jelenleg nagyon fiatal keretünk van. Boldog leszek, ha a legjobbakat sikerül külföldre eladnunk, és helyettük a legtehetségesebb fiatalokat sikerül beépítenünk a csapatba” – jegyezte meg Jozef Antosík, aki rendszeresen látogatja az ifjúsági csapatok meccseit.
A sportvezető 1995-ben került a zsolnai klubhoz, így emlékezett a sok munkával járó kezdetekre: „Először elnök voltam, majd szponzor és társtulajdonos. Kétezernégyben megvásároltam a várostól az összes részvényt, így aztán tulajdonos lettem, és az első legfontosabb intézkedésem az infrastruktúra korszerűsítése volt. Fokozatosan sikerült saját beruházással, csaknem húszmillió euróért felújítani a stadionunkat, amely az UEFA besorolása alapján négycsillagos lett.”
A Zsolna Jozef Antosík vezetése alatt hétszeres szlovák bajnok lett, 2008-ban bejutott az Európa-liga csoportkörébe, két év múlva pedig a Chelsea, a Marseille, valamint a Szpartak Moszkva játszott a Pod Dubnom Stadionban a Bajnokok Ligája csoportkörében. Hosszú éveken keresztül Zsolnán volt a szlovák válogatott otthona, mivel csak itt volt az országban az UEFA-előírásoknak megfelelő létesítmény.
Tíz esztendeje aztán nagy változás állt be a klub életében.
,Megalapítottuk a klub akadémiáját. Körülbelül ötmillió eurót áldoztunk a központra, a pályákra. A fiatalok nevelésére ugyanolyan nagy figyelmet fordítunk, mint a felnőttcsapatra.”
Az akadémia első ,,termése” Milan Skriniar volt, aki 2016 januárjában 1.2 millió euróért került az olasz Sampdoriához, majd 2017 nyarán az Internazionaléba. A papír- és élelmiszeriparban otthonosan mozgó Jozef Antosík elárulta: „Ekkor az átigazolási összeg húsz százalékát, további 3.8 millió eurót kaptunk érte.”
A Zsolna azon kevés szlovák klub közé tartozik, amelyek hosszú éveken keresztül nívós bajnokságokba értékesítenek játékosokat. Elegendő, ha megemlítjük Marek Mintált, Tomás Hubocant, Stanislav Sestákot, Peter Pekaríkot, Milan Skriniart vagy Bénes Lászlót.
„Nagyon fontos a játékosokért kapott pénz – ismerte el Jozef Antosík. – Az első nagy áttörés kétezerháromban Marek Mintál eladása volt félmillió euróért Nürnbergbe. Ő lett az együttes első gólkirálya a Bundesligában. Ez sokat segített a klubunknak. Ennek köszönhetően került Stanislav Sesták Bochumba, Peter Pekarík Wolfsburgba vagy legutóbb Bénes László a Mönchegladbachba. Pekarík fél évvel az átigazolása után, kétezerkilencben bajnok lett a Wolfsburggal. Az edzőjének, Felix Magathnak azt mondtam, meglátja, Pekarík remek játékos. Ekkor még nem tudtuk, hogy a Wolfsburg története során először, s azóta is utoljára aranyérmes lesz, és a klubtól nagy bónuszt kapunk.”
A zsolnai klub a legnagyobb összeget Bénes László játékjogáért kapta, akit 2015 januárjában néhány százezer euróért szerzett meg a Győri ETO FC-től. Az akkor 17 esztendős csallóközi játékos rendszeres játéklehetőséget kapott a felnőttek között, és másfél évvel később 5.5 millió euróért a Mönchengladbach játékosa lett."
ez egy nagyon jó jellemzés, bár nem korántsem átfogó, de mégis megvillantja a körvonalait a bajok okainak és talán a gyökerét is.
miért beteg a magyar foci? egyszóval az azt körülvevő közeg miatt,de ebbe persze nagyon sok mindenki beletartozik.
sztem a változáshoz fontos lenne,hogy minden szereplő felelősségét felismerjük,mert nem egy vagy két szereplős a dolog.
a társadalom, a politika, a szurkoló, a játékosok, az edzők, a klubtulajok, a szülők ... mind mind felelősek kisebb-nagyobb szinten és hiba lenne egymásra mutogatni, mert ezek összességének egy irányba kéne mutatni,hogy javuljon a helyzet.
Ki mondta, hogy beteg?
El van baszva egy csomó dolog, de lehet rajta segíteni.
Mondjuk nem én fogom megmondani hogy mit kell csinálni,de kezdjük az alapoknál.
Z
A magyar futball tönkretételének folyamata 1948-ban a kommunista hatalomátvételkor kezdődött.
A következő tények a fontosak:
- a csapatok államosítása
- a piaci és versenyszellem eliminálása
- a játékosforgalom/kereskedelem állami ellenőrzés alá vonása
- bundameccsek
- privilegizált csapatok
Hiába nyertük meg az 1952-es olimpiai döntőt a két évvel későbbi Vb-döntőt már eladta a komcsi vezetés a németeknek ( akik cserébe óriási összegekkel támogatták az észak-magyarországi iparosítást ). A forradalom után jópáran külföldre menekültek.
A '60-as években megszilárdult ez a rendszer és noha a válogatott tündöklött ( '60 Róma-olimpiai bronz,'64 Tokió-arany, '68 Mexikováros-arany ; '62-es Vb-legjobb 8 között, '66-os Vb-legjobb 8 között) és a klubcsapataink is remekeltek (FTC '64,'65,67, Ute '68,69 ) mégis az 1969-ben Marseilleben elszenvedett 4-1-es vereséggel meginuldtunk a lejtőn.
Nem vettünk részt se a '70-es se a '74-es VB-n. Olyan játékosok megjelenése mint pl. Zámbó csak kifejezetten ártott a magyar futballnak. A morális lemaradás után egyértelműen hátrányba kerültünk technika-fizikum-és ANYAGIAK terén. 1972 óta nem voltunk EB résztvevők. Az 1986-os Vb-szereplés küldte padlóra a magyar futballt ( Szovjetúnió-Magyarország 6:0 ). Ezután a rendszerváltás során olyan emberek kezébe került az irányítás akik később mint a magyar futball legrosszabb legszomorúbb leggyengébb évtizedének a főszereplői kerültek be a "történelemkönyvekbe".
A kegyelemdöfést a futball 1997. októberében kapta (Magyarország-Jugoszlávia 1-7, 0-5).
Ezt a mostani helyzetet pedig úgy lehetne jellemezni, hogy "szarabb már nem is lehetne".
Megoldás? Majd ha politika véger kivonul, és a mostani futballvezetők eltávoznak és magukkal viszik a "profi" játékosok 95%-át akkor majd el lehet indulni ismét felfelé. De erre nem sok remény van, ahogy mostanában a dolgok alakulnak.
Szerintetek miért beteg a magyar foci (már ha létezik)? Mit lehetne tenni? És kinek? Vajon most jó irányba haladunk? Egyáltalán mikor és kik rontották el?
