Hát, ha mind igaz (a fele is elég!), amit Perlaki feltételez, akkor az elég cikkancs!
Márpedig öléggé valószínűnek tűnik.
Hogy szokták ezt mondani?
A felelősök vonják le a következtetést, vagy mi?
És akkor nem beszélünk még a büntetőjogi felelőségről.
Csak aztán jó rendőrségünk ne úgy járjon el, mint olajéknál. Persze, ez egyértelműbben bizonyítható. Már a túltervezés része.
A korrupció bizonyításához tanuk kellenek.
Lesznek?
Szanaszet korrupt mindenki. Vitam volt a Fidesztrada topicban nehany szemellenzos kormanpartival, akik erveket felrehanyva istenitettek az autopalya epitest es korulmenyeit. Ez a villamos balhe ugyanolyan korrupcios ugynek latszik, mint az autopalya, vilagnezettol teljesen fuggetlenul.
34M a hangositasra:)) Ez jo...
"Soron kívül vizsgálódik az 1-es villamos körül a Főpolgármesteri Hivatal belső ellenőrzési csoportja – mondta lapunknak Tiba Zsolt főjegyző. A vizsgálatot Vajda Pál főpolgármester-helyettes kérésére a főjegyző rendelte el. Tiba Zsolt lapunkkal közölte: Vajda Pál egy levélben különböző kérdéseket tett fel a beruházással kapcsolatban. Tiba szerint a főpolgármester-helyettes levelét bizonyára Perlaki Jenő fideszes képviselő feljelentése motiválta, ám a vizsgálat megindítására Vajda Pál kérdései miatt került sor. "
- Akkor ott most nagy lehet a kapkodás, és megindult a kozmetikázás ... Sebaj, majd valamelyik hűséges alvállalkozó elviszi - persze nem ingyen - a balhét.
Hiába, a szakértelem tőkefelhalmozása még korántsem nem ért véget...
- Meggyőződésem, hogy amit állítok, annak van valóságalapja. Olyan szerződéskötés történt, amelyben hamis adatok találhatók, és ezzel kapcsolatban felelős a főváros vezetése. Ez, ha bebizonyosodik, Demszky Gábor és csapata működésének végét kellene, hogy jelentse. Gyorsan hozzáteszem, minden olyan országban, ahol létezik a tisztesség, ahol vállalják a felelősséget, ahol működik a törvényesség, az igazságszolgáltatás - mondta a Magyar Demokratának Perlaki Jenő, a Fővárosi Közgyűlés Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának Fideszes elnöke.
- Mi történt?
- Az 1-es villamos beruházásával kapcsolatban olyan jelzést kaptam a Főpolgármesteri Hivatal egyik szakértőjétől, miszerint a munkálatok pénzügyi hátterét, majdnem egymilliárd forinttal túltervezték. Ekkor arra kértem az illetékeseket, adják át a tervezési alapadatokat a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságnak, hogy külső szakértővel is megnézethessük, megalapozott-e a feltételezés vagy sem. De nem kaptam meg, illetve a bizottsághoz se juttatták el a kért tervdokumentációkat, ami szintén törvénysértés.
- Milyen indoklással utasították el a kérését?
- Nem volt indoklás, és a főváros vezetői egyszerűen nem vettek tudomást a bizottság határozatáról sem.
- Akkor talán nem lehet megalapozatlan a szakértő észrevétele...
- Pontosan. Egyébként a fővárosi közgyűlésben voltak már e beruházást érintő döntések, és akkor is lehetett érezni, hogy itt pazarlás készül. Ennek ellenére a közgyűlés, az ellenzék szavazatai nélkül, a többségi SZDSZ-MSZP voksaival elfogadta a beruházást. Amikor újabb szakértők kerestek meg ez ügyben - akik szintén a Könyves Kálmán körút és a villamospálya egy szakaszának a dokumentációjából mutatták ki, hogy például a villamos-felsővezetéknek és a földkábelnek egy kilométeres szakasza annyiba került, majd egymilliárd forintba, mint egy kilométer autópálya megépítése - javasoltam a közgyűlésben, hogy érvénytelenítsék a beruházásnak zöld utat adó határozatot, kalkulálják újra a költségvetést.
- És miből áll össze ez a majdnem egymilliárd?
- Ahogy tovább vizsgálódtunk, kiderült, hogy valamennyi olyan tételen, amelyik a villamos építéshez kapcsolható, beleértve az áramátalakítókat, a vezetékeket, a végállomásokat, a hangosítást, a perontetőt, a síneket, a sínek alatt futó szigetelést, gyanús számok szerepeltek. Például, 142 millió forintért ideiglenes végállomásjelző berendezés készült. Egy olyan, amely, ha vak a villamosvezető - tehát nem látja a szakzsargonban hózentrógernek nevezett x-sínpár találkozáskor, hogy van bent villamos -, akkor figyelmezteti, ne menjen be. A pikantéria kedvéért mondom el, hogy amikor a TV2 stábja kiment és keresték ezt a végállomást, felhívtak, mert nem találták. Mondtam nekik, most azt látják, amit nem láthatnak soha, mert az a végállomás nem fog megépülni. Ugyanis ezen a szakaszon nincs szükség ilyen jelző-végállomásra, mégis benne van a szerződésben potom 142 millió forintért. Mellesleg régi trükk, hogy úgy szerződnek valamire, hogy bizonyos dolgokat nem kell megépíteni, de a megrendelő kifizeti. És találtunk olyan tételt, hogy 500 millió forint adtak egy kilométer kábelre... Jó, nem olcsó mulatságról van szó, azonban laikusként is látható, nincs arányban egymással a távolság és a bekerülési költség. Még érhet bennünket meglepetés, mert, amikor újra kalkulálják ezeket a számokat, akkor várhatóan a villamoshoz nem kapcsolódó munkáknál is lehetnek túlárazások.
- Mennyi lehet a gyanús pénzek végösszege?
- Ha szabad így fogalmaznom, a fizetéséből élő hétköznapi ember - aki nem korrupt és soha nem foglalkozott ilyen ügyekkel - is könnyen átláthatja, hogy ha valami száz forintba kerül, de valaki egy kis korrupciós pénzt akar szerezni, akkor megemeli az árat száztíz, százhúsz forintra a végelszámoláskor, attól függően, mennyit szeretne a zsebébe tenni. De vajon mennyi korrupciós pénzt akarhatnak azok, akik egy ilyen nagy beruházáson az eredeti ár kétszeresével számláznak?! Feltételezhetően komoly összegekről van szó, ezt mutatja a felvetésemre adott reakció is, de hogy konkrétan mennyi lesz a vége, azt még nem tudni. Egyelőre 900 milliónál tartunk.
- Kiknek a zsebébe mehetett az összeg? Kimutathatók-e összefonódások a főváros vezetése és a beruházók között?
- Nem kívánok semmilyen tényállítást megelőlegezni a korrupcióra utaló esetből, hogy kiknek a zsebébe vándorolt a pénz, és milyen összefüggések vannak. Az elmúlt tíz év ilyen jellegű fővárosi történéseit föltárva és elemezve azt tapasztalhatjuk, hogy a kerületektől elvont óriási összegeket értékpapírba fektetik, illetve, hogy a "jól fizető" nagyberuházásokra összpontosítanak. Tehát Demszky Gábor és csapata nem a Dózsa György, a Thököly, a Bartók Béla utat vagy a főváros bármely más lepusztult részét akarja rendbe tenni, hanem a nagyberuházásokat részesíti előnyben. Érthetően, mert a kisberuházásokon keveset lehet fogni, az ilyen munkálatoknál sokkal nehezebb befolyásolni a tervezési és pályáztatási folyamatokat. A nagyberuházásoknál viszont, ahol sok a pénz, ott könnyebb elbújtatni a túlszámlázást is. Ez talán megmagyarázza a 4-es metró építésének kierőszakolását, ami az előzőekhez képest is igen tekintélyes falat... Joggal vetem fel, s vetheti fel az átlagpolgár is, hogy a főpolgármester vagy nem tudja ellenőrizni a folyamatot, vagy ha tudja, akkor az árdrágítást elnézte, vagy - amíg az ellenkezője nem nyer bizonyítást -, feltételezhetően segítette. Természetesen nem akarom a főpolgármestert korrupcióval gyanúsítani, csupán azt tártam fel, hogy itt valami olyan hiba történt, amelynél mindenképpen el kellene járnia. Sőt már régen el kellett volna járnia. És mivel ez a kivitelezés modellnek tekinthető, felmerülhet az a kérdés is, hogy mi történhetett a korábbi nagy beruházásoknál.
- Modell? Minek a modellje?
- Annak modellje, hogy a tervező cég az adott munkába beletervezhet, amit csak bír. Magyarán, a kitűzött célt minél több műszaki tartalommal tölti meg. Utána jön a lebonyolító, aki az úgynevezett mérnökárat kalkulálja ki. Ez az előkalkuláció, vagyis hogy mi lesz a beruházás várható bekerülési költsége, és mi az, ami ebből elfogadható. De mivel a lebonyolító is függ, nem is kis mértékben a főváros óriási pénzeitől, ezért, ha megsúgják neki azt, hogy 30-40, de akár 50 százalékot is rátarthat a kalkulációra, akkor ezt a jó tanácsot nincs miért visszautasítania. Illetve az lenne a tisztességes, ha visszatarthatná, de feltételezhetően, igen sokszor nem ez történik, hanem az, hogy nagyon is vastagon fog a ceruzája. A modell úgy folytatódik, hogy ezután kiírnak a beruházásra egy tendert. Ami lehet bármilyen, nem célom, hogy megalapozatlanul beszéljek a világbanki tenderekről. Tehát van egy nemzetközi pályázatban megvalósuló beruházás, ahol a finanszírozás külföldi - amit persze magyar közpénzből kell majd visszafizetni -, s ahol a közbeszerzési törvény megengedi, hogy a finanszírozó tenderszabályzata szerint végezzék a beruházást. Esetünkben az 1-es villamosnál az EBRD keretén belül megvalósuló szabályozás érvényes. A modell következő lépéseként összeállítják a dokumentációt, megállapítják a tenderszabályzat szerinti elbírálás folyamatát, minden csillog-villog és úgy néz ki, hogy rendben van, csakhogy ekkorra már, ahogy elmondtam, már a tervezéskor előre cinkelték a kártyákat. Majd elmennek a BKV-hoz és megkérdezik, hogy s mint alakulhat az együttműködés a beruházásban. A BKV-nál az illetékes azt mondja, persze jegyzőkönyvön kívül, hogy uraim, nagyon sok ajánlattevő lehet a villamosépítésre, de csak akkor működik a dolog, ha "egy bizonyos cég" lesz a főberuházó. Ezután minden alvállalkozónak ennél a cégnél kell bejelentkezni, egyáltalán itt döntik el, ki lehet alvállalkozó. Innentől kezdve a labda teljes egészében ennél a kedvezményezett cégnél van, a számára lesznek kikalkulálva a tételek, itt határozzák meg, hogy ki nyeri el az útépítésre jelentkezők közül a munkát, és főleg, ki fölözi le a profitot. Ilyenkor persze a fővállalkozó mindegyik alvállalkozónak más-más ajánlatot tesz...
- Vagyis a győztes cég több oldalról leveheti a jutalékát és visszafelé is áramolhatnak a pénzek?
- Ez "életszagú" feltételezés, bár bűnügyi fejtegetésekbe nem kívánok belemenni. Az természetes, hogy menet közben kialakulnak jó kapcsolatok. Hangsúlyozom, nem akarom igaztalanul vádolni a különböző cégeket, csak azt mondom, amit tudok, és amit alá tudok támasztani bizonyítékokkal, márpedig azok megtörtént dolgokról szólnak. Egy a lényeg, az 1-es villamos beruházásánál olyasmit találtunk, amit nem lett volna szabad megtenni. Viszont, ha megtörtént, a bizonyítékok erre utalnak, akkor ki kell vizsgálni.
- Visszamenőleg is?
- A Pénzügyi Ellenőrző Bizottságban határozni kell arról, hogy összeállítunk egy munkatervet, melyben a korábbi beruházásokat nézzük át...
- Privatizáció...
- A bizottságnak minden olyan ügyet érdemes megvizsgálnia, amit az elődei vizsgáltak, vagy ha bizonyos szempontok szerint nem vizsgálták meg, és felmerülhet a gyanú, hogy visszaélés történt.
- Melyik nagy beruházás jöhet szóba?
- A legutóbbi, a Margit körút felújításánál össze tudtam hasonlítani a villamosépítéssel kapcsolatos különböző adatokat az általam említett beruházással és úgy találtam, hogy a számok alapján nincsenek kirívó visszásságok. Szerintem érdemes lesz megnézni a Nagykörút felújítását, és ha kiderül, hogy az a bizonyos modell ott is működött, akkor arra választ kell kapnunk, mióta folynak a "modellértékű" nagyberuházások.
- Külföldi tenderekről beszélt...
- Igen és a könnyebb megértés kedvéért mondok még egy példát, ki-ki maga szűrje le a tanulságot. Magyarországra jön egy kétfős cég...
- Két emberből álló cég?
- Igen. Nincs semmiféle a nagy beruházáshoz szükséges gépük, lebonyolító szakemberük, kivitelezőjük, de van mögöttük valahol külföldön referencia, valamiféle bankgarancia. A pályázat elnyerése után magyar alvállalkozókkal elvégeztetik a munkát, majd az extraprofitot szépen kiviszik az országból. Ha kicsit okosabban csinálnánk, akkor, amikor külföldi cég a főberuházó, a tényleges teljesítményért kellene neki fizetni. Ezeket az építőipari berendezéseket ugyanis nem külföldről hozzák, mert nehezen szállíthatók. Nem hurcolnak át Magyarországra ilyen gépeket, hanem amennyi gép fellelhető nálunk, annyival dolgoztatnak. Nem véletlen, hogy a polgári kormány kimondottan magyar tulajdonú cégben gondolkodott az autópálya építéseknél. Biztos vagyok benne, hogy az elmondottakat is mérlegelték a döntésnél.
- A városházán Demszky Gábor, illetve a szűk körű kabinet határoz az ügyekről?
- Lényegében igen. Valóban szűk körben dőlnek el a dolgok, de ennél azért bonyolultabban. Akár úgy, hogy az MSZP megalkuszik az SZDSZ-el arról, miszerint a szocialisták akkor támogatnak egy nagyberuházást, mondjuk a 4-es metrót, hogy ha stratégiai alapot hoz létre a főváros, ez esetben három milliárd forintból. A stratégiai alap, azonban minden, csak nem nem stratégiai, meg nem is alapot kellett volna létrehozni, hanem a forrásmegosztásban kellett volna helyesen eljárni a kerületekkel szemben. Látszólag az a cél, hogy tegyünk félre a főváros rehabilitációjára több pénzt, még jónak is mondható - mintegy ezer kilométer földút van például Budapesten -, vagy hogy költsük városüzemeltetésre, köztisztaságra, a tömegközlekedés javítására, ez természetes dolog. De az már érthetetlen, hogy ezt a három milliárdot csak a köztisztaságra adják, miközben a kerületekre tízmilliárdot kell költeni azért, hogy működési zavaraik ne legyenek. Szerintem Demszkyék a hárommilliárd ígéretével, mint üveggyönggyel szúrták ki a szocialisták szemét.
- Akkor tehát mennyit ér a 4-es metróra szánt 230 milliárd, és kinek jut majd belőle?
- Az ellenzékben lévő polgári oldal mindig is azt mondta, hogy a 4-es metró drága beruházás, pedig amikor először emeltünk szót ellene, még csak 160 milliárdról beszéltek. Teljesen irreális, hogy mindössze hét kilométer metrót építsenek ekkora összegből, miközben öten utaznak egy négyzetméteren a tömegközlekedési eszközökön, mert Demszky Gábor főpolgármester kivonja a pénzt a BKV-ból, ahol ennek következtében ritkítják a járatokat. A mai budapesti tömegközlekedés engem az állatok szállítására emlékeztet...
- Csupán kirakatpolitika lenne az, hogy a főpolgármestert érdekli a fővárosiak tömegközlekedése?
- Így van. Az álmetró, az összekötés nélküli mélyállomások építése is abszurdba illő cselekedet. A fővárosban úgy nevezik, hogy ez a Demszky-féle kommunikációs metró. Ugyanis kommunikációs szempontból nagyon hatásos, az emberek szeretik a metrót, az egyik leggyorsabb közlekedési eszköz. De amit most csinálnak, abból nem lesz metró, csupán látványos felszíni munka. Azt is szeretném még hozzátenni, hogy volt egyszer a Nyugati téri felüljáró építése, ahol nem pontosan egymással szemben haladtak az építők...
- És nem is találkoztak. Le kellett bontani és újra építeni a felüljárót...
- Ez elképzelhető akkor is, ha előbb az állomásokat építik meg és csak aztán kezdik fúrni az alagutat...
- De vajon miért a Köztársaság tér felé?
- Ami metró vonalvezetését illeti, amint az elektromos áram is arra halad, amerre kisebb az ellenállás, a közlekedő emberek tömege is hasonlóképpen viselkedik. Bécsnek azért is kiegyensúlyozott a közlekedése, mert az utak áteresztőképességét párhuzamosan egyenlítették ki. Nem úgy, mint Budapesten, ahol bevittek mindent a Rákóczi útra, mert valamikor egy városfejlesztőnek a 60-70'-es években az volt a mániája, hogy két pont között a legrövidebb az egyenes. Ami csak geometriailag igaz, ám a főváros ősi centrumán keresztül nem volna szabad ezt érvényesíteni. Vagyis abból, hogy a 7-es busz vonalán sokan közlekednek, még nem következik az, hogy mindenki ezen az úton akarna a föld alatt is utazni, ha több útvonal is a rendelkezésére állna.
- Szóval, a Köztársaság tér...
- A Köztársaság téri megálló teljesen felesleges,
hacsak nincs olyan terv, amiről mi még nem tudunk, ám Demszkyék igen.
- Például?
- Például, hogy a téren egy bevásárlóközpont épül.
- Mit tehet ilyenkor az ellenzék?
- A fővárosi erőviszonyok miatt csak egyet, rámutat a hibákra. A döntések ugyanis az SZDSZ-MSZP biztos többségével az ellenzék nélkül születnek meg. Ugyanakkor a város első emberének kell felelnie azért, hogy ne legyen túlszámlázás, ne legyen korrupció és hogy Budapest arányosan fejlődjön.
- Ön most rendőrségi feljelentést tett az 1-es villamos építése körüli korrupció gyanúja miatt.
- Ismeretlen tettes ellen tettem feljelentést.
- Nem fél, hogy az érintettek eltüntetik a nyomokat, illetve hogy ön is veszélybe sodorja magát? A kocsiját már feltörték...
- Kapok olyan telefonhívásokat, amelyeknél gyászzenét játszanak be, de sem a telefonok, sem a betörési kísérlet a garázson keresztül - ami szinte nyom nélkül történt, és valószínűleg azért nem sikerült, mert a polgárőrség mozgást látott és megzavarta a betörőket -, nem kényszerít meghátrálásra.
- És ha sikerült volna ellopni az autóját?
- Ha megtalálták volna benne az irataimat, akkor most rosszabbul állnék, de szerencsére ez nem sikerült. Nem vagyok megfélemlíthető és megvesztegetni sem hagyom magam.
- Megpróbálták?
- Igen. Ez akkor történt, amikor polgármester voltam a XX. kerületben, ahol elkezdtünk egy piacot bontani, ami sok ember érdekét sértette. Az a veszély, pestiesen szólva, benne van a pakliban, hogy megpróbálnak kompromittálni vagy elhallgattatni. Egyébként most rendőri védelmet kaptam. És azt sem adom fel, hogy visszaszerezzem a kerületektől elvont pénzeket, ezért Alkotmánybírósághoz és polgári bírósághoz fordulok. Szeretném hangsúlyozni, az a célom, hogy tisztességes beruházások legyenek, a város képe előnyére változzék, és minden olyan beruházás elkészüljön, amit a pénzünkből megvalósíthatunk.
- A kötelező közbeszerzés biztonságos?
- Ahogy az engem megkereső szakértő észrevette az 1-es villamos beruházásával kapcsolatos hibákat, észrevehette volna más is, mindenki. Másrészt még ha kollektív döntésről van szó, akkor is létezik a döntéshozók felelőssége. Nemcsak oda kell ülni és felvenni a tiszteletdíjakat, hanem elvárható gondossággal meg kell vizsgálni az adatokat. Sajnos ez az elv nem mindig érvényesül. Egy magánvállalkozó biztosan nem csinálná azt, amit a főváros, hogy megterveztet 430 millióért egy idősek otthonát, amit mások 130 millióból kihoznának. Itt elképzelhető, hogy valaki 300 milliót ki akart venni a főváros kasszájából, amit szerencsére sikerült megakadályozni.
- Megbukhat-e valaha is Demszky Gábor és csapata?
- Amit állítok, annak van valóságalapja. Olyan szerződéskötés történt, amelyben hamis adatok vannak, és ezzel kapcsolatban felelősség terheli a főváros vezetését. Ha pedig ez bizonyítást nyer, akkor a fővárosi vezetés működésének a végét kellene, hogy jelentse. Gyorsan hozzáteszem, minden olyan országban, ahol létezik tisztesség, ahol vállalják a felelősséget, ahol működik a törvényesség és az igazságszolgáltatás.
Tóth Tamás
Perlaki Jenő, mérnök. Bp., 1956. jan. 22. T.: BME gépészmérnöki kar, 1975-80, vegyészmérnöki kar, 1986. É.: 1980-81 a Posta Szervezési és Számítástechnikai Int. rendszerszervezője, 1986-90 vegyi cikkeket készítő önálló vállalkozó, 1990-98 a XX. kerület polgármestere (1994-98 Fidesz-KDNP-MDF). 1990 független, 1994 Fidesz-országgyűlési képviselő jelölt, 1998-től képviselő (Bp., Fidesz). 1998-től a Fővárosi Közgyűlés tagja, a Fidesz frakcióvezető helyettese.
Magyar Nemzet Gidró
Szerző
Felküldve: 2000. szeptember 19.
2 . oldal
Belső vizsgálatot rendelt el Vajda Pál főpolgármester-helyettes az 1-es villamos beruházása miatt a Városházán. A vizsgálatot a belső ellenőrzési csoport soron kívül végzi el. Perlaki Jenő képviselő szerint ezt a lépést már hónapokkal ezelőtt meg kellett volna tenni.
Soron kívül vizsgálódik az 1-es villamos körül a Főpolgármesteri Hivatal belső ellenőrzési csoportja – mondta lapunknak Tiba Zsolt főjegyző. A vizsgálatot Vajda Pál főpolgármester-helyettes kérésére a főjegyző rendelte el. Tiba Zsolt lapunkkal közölte: Vajda Pál egy levélben különböző kérdéseket tett fel a beruházással kapcsolatban. Tiba szerint a főpolgármester-helyettes levelét bizonyára Perlaki Jenő fideszes képviselő feljelentése motiválta, ám a vizsgálat megindítására Vajda Pál kérdései miatt került sor.
Mint ismeretes, Perlaki Jenő a napokban ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a rendőrségen, mert szerinte az 1-es villamos beruházását 900 millió forinttal, indokolatlanul túltervezték. A rendőrség egyébként csütörtökön dönt arról, hogy megindítja-e a nyomozást. Perlaki lapunkkal azt közölte: a városvezetésnek már hónapokkal ezelőtt el kellett volna rendelnie a belső vizsgálatot, és nem kellett volna akadályoznia a pénzügyi ellenőrző bizottságot sem.
A főjegyző utasítására a hivatal közlekedési ügyosztálya és a nemzetközi beruházásokkal foglalkozó programvégrehajtó egység is átadja az 1-es villamossal kapcsolatos összes dokumentumát a vizsgálóbiztosnak. Az ellenőrzés lefolytatására nem szabtak konkrét határidőt – közölte Tiba Zsolt –, mert ha szabálytalanságot találnak, a vizsgálat elhúzódhat.
Perlaki Jenő lapunknak kijelentette: komoly gondot okozhat, ha esetleg a Városháza vizsgálóbiztosa nem talál semmit, ugyanakkor a rendőrség megállapítja a súlyos szabálytalanságokat.
Magyar Nemzet P. G.–MTI
Szerzo
Felküldve: 2000. szeptember 16.
2 . oldal
Korábbi határozatát megerosítve a Fovárosi Közgyulés pénzügyi ellenorzo bizottsága tegnapi ülésén egyhangúlag felhatalmazta Perlaki Jenot, a testület elnökét arra, hogy szakértot kérjen fel az 1-es villamospálya építésével kapcsolatos tenderek árelemzésére. Perlaki Jeno (Fidesz) elmondta, hogy azért nem tudta végrehajtani a korábbi határozatot, mert a fojegyzotol nem kapta meg a beruházási okmányokat. A képviselo egyébként már korábban feljelentést tett az ORFK-nál, ugyanis a rendelkezésére álló adatok szerinte, súlyos visszaélések történtek. Mint arról beszámoltunk: a politikus túlárazást tapasztalt a legtöbb részberuházásnál, valamint azt is gyanúsnak találja, hogy a pályázó cégek mindegyikének ugyanaz volt az alvállalkozója. Perlaki Jenot többször megfenyegették, legutóbb a házába is betörtek. Székely Gábor, a pénzügyi ellenorzo bizottság SZDSZ-es alelnöke többször is felrótta tegnap Perlakinak, hogy a bizottság nevében egyéni véleményt tett közzé. Szerinte ez az ügy már egyértelmuen politikai síkra terelodött. Elfogadta a bizottság Perlaki azon javaslatát is, hogy a jövoben kísérjék figyelemmel a 4-es metró építését, és megvizsgálnák a Fopolgármesteri Hivatalban elkülönült részként tevékenykedo programvégrehajtó egység beruházásait is.
Az nem kérdés, hiszen ott van a cikkben. Az a kérdés, hogy kik és miért nem engedik ellenorizni.
És még az is egy jó kérdés, hogy vajon kik a tulajdonosai a TEN-T Rt-nek?
Aha. Remélem nem haragszol, ha állításodat nem fogom tényként kezelni.
A Fidesz állítólagos lenyúlásainak megvitatására nyugodtan nyitsd meg az 1365. topicot. Bizonyára sikeres lesz.
Szerzo
Pál G.
Felküldve: 2000. szeptember 09.
2 . oldal
A Hungária körút és az Ülloi út közti szakaszon az 1-es villamos felso vezetékének kiépítése és a földkábelek lefektetése 3,7 milliárd forintba, vagyis annyiba került, mint egy kilométer autópályaút építése – mondta lapunknak Perlaki Jeno fideszes képviselo, a Fovárosi Közgyulés pénzügyi ellenorzo bizottságának elnöke. Mint arról beszámoltunk, a politikus az 1-es villamos meghosszabbítása során elkövetett 900 millió forintos károkozás miatt feljelentést tett az Országos Rendor-fokapitányságon. A Városháza programirodájának vezetoje cáfol.
A képviselo szerint a 10,5 milliárd forintos beruházásnál több esetben is visszaélés történt. Véleménye szerint a villamossal kapcsolatos összes beruházás az átlagosnak a duplájába került. Példaként említette az áramátalakítók létesítését, a sínek lefektetését és az állomások építését. Megjegyezte, az egyik állomás hangosítását 34 millió forintért oldották meg. – A legérdekesebb azonban az – mondta –, hogy a pályázó beruházó cégek mindegyikének a TEN-T Rt. volt az alvállalkozója. Hozzátette: a szabálytalanságok tisztázása érdekében a bizottság korábban úgy határozott, hogy szakértok bevonásával kivizsgáltatja az ügyet. A szükséges dokumentációt azonban a Fopolgármesteri Hivatal többszöri kérésre sem bocsátotta a testület rendelkezésére. Kifogásolta azt is, hogy a pályamunkák elbírálása és a pénzügyi ellenorzés a nyilvánosság, vagyis az ellenzéki politikusok és ügyosztályok kizárásával történik. Perlaki Jeno megerosítette: az utóbbi napokban több alkalommal kapott halálos fenyegetést a telefonján.
– Az 1-es villamos beruházása során a finanszírozó Európai Beruházási Bank (EIB) eljárásrendjét kellett alkalmazni – közölte lapunkkal Pócs Attila, a Fopolgármesteri Hivatal programirodájának vezetoje. Elmondása szerint a finanszírozással kapcsolatos dokumentumot eljuttatták a pénzintézethez, amely nem talált túlárazásra utaló jeleket. Megjegyezte, hogy a beruházást két bizottság is elbírálta, a foképp BKV-s szakembereket tömöríto szakmai és az azt felügyelo városházi testület is: utóbbiban ellenzéki képviselok is helyet kaptak. Kifogásokat egyik bizottság sem talált, a nemzetközi projektek hét éve ezen szisztéma szerint muködnek.
– A nagyberuházások politikai ellenorzése a valóságban gyakorlatilag kizárt – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Deák András, a Fovárosi Közgyulés közbeszerzési bizottságának elnöke. A külso szakértokbol álló bizottságot Pócs Attila állítja össze, a tízezer oldalas dokumentumok papírjaiba nem láthatnak bele. Egy-egy oldal megtekintésére heteket kell várni, míg az irodavezeto és a fojegyzo arra megadja az engedélyt
