Sosem a közös költség és a vízdíj arányát kell nézni, hanem azt, hogy személyek számára vetítve hány m3 fogyasztást jelent. Igazad van abban, hogy szereltessék be a vízórát. A gond csak az, hogy az ilyen irreális fogyasztású házaknál a végén a közösből fizetik meg a maradék vízdíjat, holott érdemes lenne kideríteni az okát. A 38*130 =4940 is sok 1 személyre, wz 12,7 m3 havonta. Ez 2 személy 2 havi fogyasztásának felel meg, úgyhogy ő sem jár jól azzal, hogy nincs vízórája. Nekem nem tetszik az a szemlélet, hogy a kis lakás esetén a mérős megoldás a drágább. Én azon az állásponton vagyok, hogy ami mérhető, azt mérjék, és mindenki fezessem emg a fogyasztását. Nem szép dolog, amikor nem akarunk fizetni mások helyett, de természetesnek vesszük, ha helyettünk fizethetnek mások.
50 m2-es lakás vonatkozásában az havi 7.000 Ft vízdíj, azaz 18 m3 fogyasztás. Szerintem vizsgálni kell az okát. Laknak-e átlagosan 4-en a vízóra nélküli lakásokban? Nincs-e csőtörés, szívárgás? Rendben vannak-e a vízóra nélküli lakásokban a vizes berendezések (csöpögő csapok, átfolyó WC-tartályok)?
Rendben vannak-e a vízórás lakások mellékmérői? Nincs-e lejárt hitelességű vagy meghibásodott mellékmérő? Minden vízvételi hely a mellékmérőn keresztül kapja-e a vizet?
Az átlagos vízfogyasztás normális esetben havi 3-4 m3/fő, Még a 6 m3 is elfogadható, annál több viszont pazarlás, rejtett hiba vagy hanyagság.
Tudnátok javasolni egy jó OKJ-s társasház kezelői tanfolyamot ami ráadásul hétvégenként van? Más OKJ-s képzésben már volt rosz tapasztalatom, ezért olyan iskolát keresek ami rendesen szervezett, és nem a diákoknak kell esetleg a szükséges tanfolyam és vizsgák alatti információkat összeszedegetniük.
Honnan derül ki, hogy mikor volt utoljára az adott strang tisztítva? A közösképviselő idején évekig láttam, hogy a vízszerelő, dugulás elhárító a számlán fel kellett, hogy tüntesse, melyik lakásban mit végzett.
Lakossági fórumon hallottam, hogy külön füzetbe vezetnek minden ilyen eseményt, így pontosan tudni pl. mikor volt az adott strangon dugulás elhárítás.
A 63-as konyhai lefolyó nem dugulhat el 5-6 havonta a zsiradéktól, ha megfelelő az ejtése, és rendeltetésszerűen használják. Gyanítom, hogy van valaki azon a strangon, aki nem ismeri a CSM előírását, ami arról szól, hogy mi önthető a csatornarendszerbe. Legtöbbb Társasház Házirendjében is szerepel, hogy zsírokat, olajokat, kenődő anyagokat a lefolyóba önteni tilos... Nem egy dugulásos eset volt, ahol némi nyomozás árán kiderült a nem rendeltetésszerű használat. Volt olyan földszinti lakás, ahol rendszeresen dugulás volt, visszajött a mások "leve". A 63-ast 110-esre cseréltettük. Néhány hónap múlva ismét jelentkezett a dugulás. Nem duguláselhárítót hívtam, hanem a szerelőt, aki a csövet cserélte. Kibontotta a pincei szakaszt és megnéztük a cső tartalmát. A szaki véleménye szerint a szinte megkövült anyag zsír és súrolópor keveréke. A szaki azt is megjegyezte, hogy ilyen rövid idő alatt normális mosogatás során nem kerülhet ilyen mennyiségű zsír és súrolópor a rendszerbe, hacsak nem üzemi konyha működik valamelyik szinten. Kiderült, hogy maga a rendszeresen "úszó" tulajdonos az, aki az olvasztott zsírt és használt olajat, nagy mennyiségben rendszeresen a mosogatóba önti. A súrolóport is ő használta a mosogató tisztítására.
Józsi, a duguláselhárító munka küzben sosem mulasztotta el elmesélni a kínai konyha esetét, ahol a várt zöldség, hús-, és halcafatok helyett a visszahúzott spirál tamponokkal és óvszerekkel volt tele, mint egy feldíszitett karácsonyfa.
Ha egy 100 lakásos Társasház 10-12 strangja közül mindig csak ugyanabban az egyben van dugulás, nem biztos, hogy a felújítás segít.
Nem árt a kérdésben a részleteket is vizsgálni. Amikor egy hatalmas házban jellemzően csak 1-2 szakaszon van rendszeres dugolás, nem csak elhárítani kell, hanem az okot is megszűntetni. - Nem megfelelő méretű a beépített szennyvízcső - Nincs megfelelő ejtése a csőnek, ezért megállhat benne a víz, és a szennyeződés gyorsabban lerakódik - Az idomok helytelen illesztése miatt a hajlatoknál lerakódik a szennyeződés - A tulajdonosok szokásai: ki mit önt avagy dob a csapba, mosogatóba, WC-be? Ételmaradék, jelentős mennyiségű olaj-zsiradék, tampon, hajcsomók, ...
Nálam semmi más probléma nincs, mint egy kb 6-8 méteres visszintes kb 60-70 mm átmérőjű visszintes cső szakasz, mely megtelik zsírral. Negyed illetve fél évente kellene tisztítani, de ha én nem szólok nincs tisztítva. Ráadásul nem csak a konyhámon keresztül lehet tisztítani, van vizszintes csőszakasznak tisztító nyílása egy menetes dugó.
A menetes dugó kb 2,5 m magasan van a jelenlegi szerelő sem akar onnan tisztítani. De ez lenne a kisebbik baj. Volt olyan eset, hogy mivel vasárnap kezdett visszafolyni a szennyvíz a gondnok azt mondta, ha sürgős hívjak Én szerelőt. A közös képviselő egy hétre rá küldte a szerelőt. A közös képviselet idején a szemben lakó szólt, hogy már 3 hete szólt a gondnoknak de nem jött a szerelő, akkor kértem meg, hogy újból szóljon, és ha jön a szerelő az én strangomon is végezze el a tisztítást.
A sajtóban is olvastam, hogy ez máshol is probléma, pedig sok panelház épült anno.
Ha erre a közös képviselő odafigyel akkor persze ez nem probléma. Jól gondolom?
Nem a büntető törvénykönyvet kell nézni, hanem a polgárit, ami kimondja, hogy a tulajdonos kötelessége a tulajdona karbantartása. A társasház karbantartási kötelezettségei közé tartozik az ejtővezetékek tisztán tartása, míg a lakáson belüli ágvezetékek tisztiítása-tisztíttatása a lakástulajdonost terhelő kötelezettség. Nem utólag kell büntetni, hanem folyamatosan gondoskodni a társasházon belül a szennyvízelvezető rendszer tisztaságáról. Amennyiben rendszeres a dugulás, a visszaáramlás, nem árt felmérni, hogy megfelelő méretű-e a beépített cső, és azt sem árt kipuhatolni, hogy midenki oda illő anyagokat juttat-e a lefolyóba.
Az hogy a szennyyvíz visszafolyik a lakásban a károkon kívül felvet még egy kérdést. Az újabb még veszélyesebb vírus megjelentével felvetődik a szándékos fertőzés okozásának a kérdése. Nálam 9 emelet mosogató vize jön vissza. A szomszédos 2 lakásban a WC tartalma. Van a büntető törvénykönyvbe erre valami, mert ez a jelenség fertőzést is okozhat? A társasházban ahol lakom, tudomásom szerint szinte mindig utólag történik a tisztítás.
Természetesen kérjetek referenciákat, befejezett, ellenőrizhető munkákról. A statikai vizsgálat szükséges, és a beruházó végezteti a saját költségén. Minden iratot köteles a Társasház rendelkezésére bocsátani. Nem kell attól tartanotok, hogy egy komoly referenciákkal rendelkező beruházó bizonytalan üzletbe fektetné a pénzét. A legfontosabb a beruházó kiválasztása, ha ez jól sikerült, nyugodtan rábízhatjátok magatokat. Nektek is megéri, nem csak neki.
hanga dóra köszönöm, akkor így most jobban értem a helyzetet.
tehát mindenképpen kérjünk referenciát.
és az, hogy a ház egyáltalán statikailag alkalmas-e a beépítésre? ehhez előtte gondolom el kell a reménybeli beruházónak végeztetnie vizsgálatokat, és ezt nekünk is rendelkezésre kell bocsátania, ugye?
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni. Újépítésű társaháznál az építtető olyan szűkre csináltatta a mélygarázs lehajtó rámpáját (kb. 3 m átlagosan, ívekkel!), hogy a kombi autónkkal meg sem merem a lehajtást. Erre vonatkozóan jogszabályt, előírást, szabványt merre találhatok? köszi Ronaldinhogaucho
Köszi a tanácsot! Feltettem a jogi fórumra egy új topic alá a kérdésemet, Építőközösség topic címmel. A link az alábbi: http://www.jogiforum.hu/forum/32/8267 Üdv: Meskó
Meskó! Ez komoly ingatlanjogi szaktudást és tapasztalatot igánylő kérdés. Nem egyszerű dolog az építőközösség. Próbálj tanácsot kérni a Jogi fórumon ingatlanügyekben profi jogi szakemberektől.
Arlesi! A tetőtérbeépítés sok macerával és kellemetlenséggel jár. Főként a legfelső lakóknak, akiknek a feje fölött jönnek-mennek, hónapokig dübörögnek. Jó referenciákkal rendelkező cégnek szabad csak engedélyezni a tetőtér beépítését. Biztosítéka természetesen van a Társasháznak. Ehhez mindössze azt kell tudni, hogy a tetőtér (akár lapostető, akár padlástér) épületszerkezeti elemnek számít, tehát nem adható el! A tetőtér tulajdonsogát nem szerezheti meg a beruházó. Ez a legnagyobb érv, és biztosíték a kezetekben. A tetőtér, mint önálló albetét, az építkezés során mindvégig a Társasház tulajdona marad. Az új tulajdonjogok a felépült lakásokra jegyezhetőek be a használatbavételi engedély kiadását követően, a régi tulajdonosok (és haszonélvezők) 100 %-os hozzájárulásával. Vagyis, ezt a bejegyzést köthetitek ahhoz a feltételhez, hogy a beruházó maradéktalanul köteles teljesíteni a vállalását. Természetesen a 100 %-os hozzájárulásnak meg kell lennie az építkezés megkezdése előtt, de szigorú feltételhez kötve.
Sziasztok! A Topic-ok között keresve találtam rátok. Hozzáértő hozzászólásokat találtam, ezért megpróbálom, hátha tudtok véleményt mondani a következő kérdésről. Társasház építéseket nézünk és most találtunk egyet, ami megfelelő lenne, de egy sajátos jogi megoldással ajánlják. Telekhányadot kellene vásárolni, majd egy építőközösségi szerződést aláírni. A cég, aki a társasházat kínálja egy "Kivitelezési és beruházásszervezési (bonyolítási) szerződés"-t ír alá. Többen óvnak, hogy ilyen konstrukcióba beszálljunk. Nincsenek még a lakásokra vevők, mi vagyunk az első érdeklődők, így nem tudjuk, hogy lesz-e minden lakásra érdeklődő és azt sem, hogy azok kik lesznek. Kérdések, amik foglalkoztatnak, hogy van-e olyan veszély, hogy bent ragadunk egy ilyen építőközösségben? Illetve, hogy mekkora az esélye, hogy ebből lesz rendes társasház? Ha tudtok segíteni, előre is köszönöm.
A következőkben szeretnék tanácsot kérni a hozzáértőktől.
Házunkban újra felmerült a tetőtér eladási projekt. Mivel a házra ráférne egy alapos felújítás, elvben nem lenne ellenemre, de úgyis mint legfelső emeleti lakó, azért vannak komoly félelmeim. Ha néhány lényeges pontot leírnátok, hogy mire kell elsősorban figyelni az eladásnál, léteznek-e biztosítékok, amelyek védik az eddigi tulajdonosokat, azt megköszönném.
Nagyon szepen koszonom a gyors es reszletes infokat. Utana nezek a kerdeseiteknek es beszelek az ugyveddel, aki a szerzodeseket keszitette. Ha marad meg kerdes, jovok meg :-)
Első lépésként a beruházótól kell megtudni (lehetőleg írásos dokumentum formájában), hogy társasházat vagy közös tulajdonú lakóingatlant építtet. A helyrajzi szám ismeretében a Földhivatal is megmondja, hogy közös tulajdon vagy feljegyzett társasház van a nyilvántartásukban. Minden további lépés ettől függ. 1. Közös tulajdonú lakóingatlan esetén el kell döntenetek, hogy maradtok közös tulajdonban (ennek sok hátránya van), vagy társasházat alapítotok. 2. Közös tulajdonú lakóingatlan esetlén bármelyik tulajdonos kezdeményezheti a társasház alapítását, de az inyt-ba csak valamennyi tulajdonos hozzájárulásával jegyzik be. 3.Amennyiben társasházat építtet a beruházó, az már most "feljegyzett társasház"-ként szerepel a Földhivatalnál az ingatlan-nyilvántartásban. Ebben az esetben a használatba vételi engedélyek kiadását követően a lehető legrövidebb időn belül össze kell hívni az alakuló közgyálést, melynek szabályait a 2003. évi CXXXIII társasházakról szóló törvény 12. §-a tartalmazza. A törvény mindent részletez, amit tenni kell az alapító okirat elkészítésével, elfogadásával, bejegyzésével kapcsolatban. 4 lakásos házról lévén szó, az alakuló közgyűlésen el kell döntenetek, hogy a Társasházi törvény, vagy a Ptk. rendelkezései szerint szeretnétek-e működni. Amennyiben a sokkal részletesebb rendelkezéseket tartalmazó társasházi törvény mellett dönt a közösség, az alakuló közgyűléstől számított 60 napon belül el kell készíteni a ház Szervezeti és működési szabályzatát, melyről szintén részletesen rendelkezik a törvény. A könyvelés már csak egy aprócska élvezet, ha mindenen túljutottaok. Még egy lényeges kérdés: ha már most feljegyzett társasház a házatok, akkor az alapító okirat készítése, inyt-ba bejegyeztetése a beruházó feladata és költsége. Amennyiben közös tulajdon a ház, és ti hoztok döntést társasház alapításáról, a feladat és a költségek is benneteket terhelnek.
A tulajdonosok választása szerint lehettek társasház, de ez négy lakás esetén nem feltétlenül szükséges, maradhat az ingatlan osztatlan közös tulajdonban is, ahol minden lakástulajdonos 1/4 arányban tulajdonosa az egésznek. Ez a megoldás akkor jó csak, ha minden lakás egyforma nagyságú és mindenki ugyanakkora részt használ az udvarból. Szerintem ebben az estben is érdemes egy ügyvéddel a tulajdonosoknak egymás között egy használati megosztásról szóló megállapodást kötni. Ha társasház alapítás mellett döntenek a tulajdonosok, akkor ügyvédhez kell fordulni, Társasházi Alapító Okiratot kell szerkeszteni, azt benyújtani az illetékes Földhivatalba. Persze a használható tanács adásához jó lenne tisztázni néhány dolgot. Kié a telek, kinek a nevére szól az építési illetve használatba vételi engedély? Esteleg építőközösség vagytok, ha nem, akkor mit és kitől vettetek meg? Erre elég sokféle variáció létezik, és a további lépések ettől függenek.