Honnan derül ki, hogy mikor volt utoljára az adott strang tisztítva? A közösképviselő idején évekig láttam, hogy a vízszerelő, dugulás elhárító a számlán fel kellett, hogy tüntesse, melyik lakásban mit végzett.
Lakossági fórumon hallottam, hogy külön füzetbe vezetnek minden ilyen eseményt, így pontosan tudni pl. mikor volt az adott strangon dugulás elhárítás.
A 63-as konyhai lefolyó nem dugulhat el 5-6 havonta a zsiradéktól, ha megfelelő az ejtése, és rendeltetésszerűen használják. Gyanítom, hogy van valaki azon a strangon, aki nem ismeri a CSM előírását, ami arról szól, hogy mi önthető a csatornarendszerbe. Legtöbbb Társasház Házirendjében is szerepel, hogy zsírokat, olajokat, kenődő anyagokat a lefolyóba önteni tilos... Nem egy dugulásos eset volt, ahol némi nyomozás árán kiderült a nem rendeltetésszerű használat. Volt olyan földszinti lakás, ahol rendszeresen dugulás volt, visszajött a mások "leve". A 63-ast 110-esre cseréltettük. Néhány hónap múlva ismét jelentkezett a dugulás. Nem duguláselhárítót hívtam, hanem a szerelőt, aki a csövet cserélte. Kibontotta a pincei szakaszt és megnéztük a cső tartalmát. A szaki véleménye szerint a szinte megkövült anyag zsír és súrolópor keveréke. A szaki azt is megjegyezte, hogy ilyen rövid idő alatt normális mosogatás során nem kerülhet ilyen mennyiségű zsír és súrolópor a rendszerbe, hacsak nem üzemi konyha működik valamelyik szinten. Kiderült, hogy maga a rendszeresen "úszó" tulajdonos az, aki az olvasztott zsírt és használt olajat, nagy mennyiségben rendszeresen a mosogatóba önti. A súrolóport is ő használta a mosogató tisztítására.
Józsi, a duguláselhárító munka küzben sosem mulasztotta el elmesélni a kínai konyha esetét, ahol a várt zöldség, hús-, és halcafatok helyett a visszahúzott spirál tamponokkal és óvszerekkel volt tele, mint egy feldíszitett karácsonyfa.
Ha egy 100 lakásos Társasház 10-12 strangja közül mindig csak ugyanabban az egyben van dugulás, nem biztos, hogy a felújítás segít.
Nem árt a kérdésben a részleteket is vizsgálni. Amikor egy hatalmas házban jellemzően csak 1-2 szakaszon van rendszeres dugolás, nem csak elhárítani kell, hanem az okot is megszűntetni. - Nem megfelelő méretű a beépített szennyvízcső - Nincs megfelelő ejtése a csőnek, ezért megállhat benne a víz, és a szennyeződés gyorsabban lerakódik - Az idomok helytelen illesztése miatt a hajlatoknál lerakódik a szennyeződés - A tulajdonosok szokásai: ki mit önt avagy dob a csapba, mosogatóba, WC-be? Ételmaradék, jelentős mennyiségű olaj-zsiradék, tampon, hajcsomók, ...
Nálam semmi más probléma nincs, mint egy kb 6-8 méteres visszintes kb 60-70 mm átmérőjű visszintes cső szakasz, mely megtelik zsírral. Negyed illetve fél évente kellene tisztítani, de ha én nem szólok nincs tisztítva. Ráadásul nem csak a konyhámon keresztül lehet tisztítani, van vizszintes csőszakasznak tisztító nyílása egy menetes dugó.
A menetes dugó kb 2,5 m magasan van a jelenlegi szerelő sem akar onnan tisztítani. De ez lenne a kisebbik baj. Volt olyan eset, hogy mivel vasárnap kezdett visszafolyni a szennyvíz a gondnok azt mondta, ha sürgős hívjak Én szerelőt. A közös képviselő egy hétre rá küldte a szerelőt. A közös képviselet idején a szemben lakó szólt, hogy már 3 hete szólt a gondnoknak de nem jött a szerelő, akkor kértem meg, hogy újból szóljon, és ha jön a szerelő az én strangomon is végezze el a tisztítást.
A sajtóban is olvastam, hogy ez máshol is probléma, pedig sok panelház épült anno.
Ha erre a közös képviselő odafigyel akkor persze ez nem probléma. Jól gondolom?
Nem a büntető törvénykönyvet kell nézni, hanem a polgárit, ami kimondja, hogy a tulajdonos kötelessége a tulajdona karbantartása. A társasház karbantartási kötelezettségei közé tartozik az ejtővezetékek tisztán tartása, míg a lakáson belüli ágvezetékek tisztiítása-tisztíttatása a lakástulajdonost terhelő kötelezettség. Nem utólag kell büntetni, hanem folyamatosan gondoskodni a társasházon belül a szennyvízelvezető rendszer tisztaságáról. Amennyiben rendszeres a dugulás, a visszaáramlás, nem árt felmérni, hogy megfelelő méretű-e a beépített cső, és azt sem árt kipuhatolni, hogy midenki oda illő anyagokat juttat-e a lefolyóba.
Az hogy a szennyyvíz visszafolyik a lakásban a károkon kívül felvet még egy kérdést. Az újabb még veszélyesebb vírus megjelentével felvetődik a szándékos fertőzés okozásának a kérdése. Nálam 9 emelet mosogató vize jön vissza. A szomszédos 2 lakásban a WC tartalma. Van a büntető törvénykönyvbe erre valami, mert ez a jelenség fertőzést is okozhat? A társasházban ahol lakom, tudomásom szerint szinte mindig utólag történik a tisztítás.
Természetesen kérjetek referenciákat, befejezett, ellenőrizhető munkákról. A statikai vizsgálat szükséges, és a beruházó végezteti a saját költségén. Minden iratot köteles a Társasház rendelkezésére bocsátani. Nem kell attól tartanotok, hogy egy komoly referenciákkal rendelkező beruházó bizonytalan üzletbe fektetné a pénzét. A legfontosabb a beruházó kiválasztása, ha ez jól sikerült, nyugodtan rábízhatjátok magatokat. Nektek is megéri, nem csak neki.
hanga dóra köszönöm, akkor így most jobban értem a helyzetet.
tehát mindenképpen kérjünk referenciát.
és az, hogy a ház egyáltalán statikailag alkalmas-e a beépítésre? ehhez előtte gondolom el kell a reménybeli beruházónak végeztetnie vizsgálatokat, és ezt nekünk is rendelkezésre kell bocsátania, ugye?
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni. Újépítésű társaháznál az építtető olyan szűkre csináltatta a mélygarázs lehajtó rámpáját (kb. 3 m átlagosan, ívekkel!), hogy a kombi autónkkal meg sem merem a lehajtást. Erre vonatkozóan jogszabályt, előírást, szabványt merre találhatok? köszi Ronaldinhogaucho
Köszi a tanácsot! Feltettem a jogi fórumra egy új topic alá a kérdésemet, Építőközösség topic címmel. A link az alábbi: http://www.jogiforum.hu/forum/32/8267 Üdv: Meskó
Meskó! Ez komoly ingatlanjogi szaktudást és tapasztalatot igánylő kérdés. Nem egyszerű dolog az építőközösség. Próbálj tanácsot kérni a Jogi fórumon ingatlanügyekben profi jogi szakemberektől.
Arlesi! A tetőtérbeépítés sok macerával és kellemetlenséggel jár. Főként a legfelső lakóknak, akiknek a feje fölött jönnek-mennek, hónapokig dübörögnek. Jó referenciákkal rendelkező cégnek szabad csak engedélyezni a tetőtér beépítését. Biztosítéka természetesen van a Társasháznak. Ehhez mindössze azt kell tudni, hogy a tetőtér (akár lapostető, akár padlástér) épületszerkezeti elemnek számít, tehát nem adható el! A tetőtér tulajdonsogát nem szerezheti meg a beruházó. Ez a legnagyobb érv, és biztosíték a kezetekben. A tetőtér, mint önálló albetét, az építkezés során mindvégig a Társasház tulajdona marad. Az új tulajdonjogok a felépült lakásokra jegyezhetőek be a használatbavételi engedély kiadását követően, a régi tulajdonosok (és haszonélvezők) 100 %-os hozzájárulásával. Vagyis, ezt a bejegyzést köthetitek ahhoz a feltételhez, hogy a beruházó maradéktalanul köteles teljesíteni a vállalását. Természetesen a 100 %-os hozzájárulásnak meg kell lennie az építkezés megkezdése előtt, de szigorú feltételhez kötve.
Sziasztok! A Topic-ok között keresve találtam rátok. Hozzáértő hozzászólásokat találtam, ezért megpróbálom, hátha tudtok véleményt mondani a következő kérdésről. Társasház építéseket nézünk és most találtunk egyet, ami megfelelő lenne, de egy sajátos jogi megoldással ajánlják. Telekhányadot kellene vásárolni, majd egy építőközösségi szerződést aláírni. A cég, aki a társasházat kínálja egy "Kivitelezési és beruházásszervezési (bonyolítási) szerződés"-t ír alá. Többen óvnak, hogy ilyen konstrukcióba beszálljunk. Nincsenek még a lakásokra vevők, mi vagyunk az első érdeklődők, így nem tudjuk, hogy lesz-e minden lakásra érdeklődő és azt sem, hogy azok kik lesznek. Kérdések, amik foglalkoztatnak, hogy van-e olyan veszély, hogy bent ragadunk egy ilyen építőközösségben? Illetve, hogy mekkora az esélye, hogy ebből lesz rendes társasház? Ha tudtok segíteni, előre is köszönöm.
A következőkben szeretnék tanácsot kérni a hozzáértőktől.
Házunkban újra felmerült a tetőtér eladási projekt. Mivel a házra ráférne egy alapos felújítás, elvben nem lenne ellenemre, de úgyis mint legfelső emeleti lakó, azért vannak komoly félelmeim. Ha néhány lényeges pontot leírnátok, hogy mire kell elsősorban figyelni az eladásnál, léteznek-e biztosítékok, amelyek védik az eddigi tulajdonosokat, azt megköszönném.
Nagyon szepen koszonom a gyors es reszletes infokat. Utana nezek a kerdeseiteknek es beszelek az ugyveddel, aki a szerzodeseket keszitette. Ha marad meg kerdes, jovok meg :-)
Első lépésként a beruházótól kell megtudni (lehetőleg írásos dokumentum formájában), hogy társasházat vagy közös tulajdonú lakóingatlant építtet. A helyrajzi szám ismeretében a Földhivatal is megmondja, hogy közös tulajdon vagy feljegyzett társasház van a nyilvántartásukban. Minden további lépés ettől függ. 1. Közös tulajdonú lakóingatlan esetén el kell döntenetek, hogy maradtok közös tulajdonban (ennek sok hátránya van), vagy társasházat alapítotok. 2. Közös tulajdonú lakóingatlan esetlén bármelyik tulajdonos kezdeményezheti a társasház alapítását, de az inyt-ba csak valamennyi tulajdonos hozzájárulásával jegyzik be. 3.Amennyiben társasházat építtet a beruházó, az már most "feljegyzett társasház"-ként szerepel a Földhivatalnál az ingatlan-nyilvántartásban. Ebben az esetben a használatba vételi engedélyek kiadását követően a lehető legrövidebb időn belül össze kell hívni az alakuló közgyálést, melynek szabályait a 2003. évi CXXXIII társasházakról szóló törvény 12. §-a tartalmazza. A törvény mindent részletez, amit tenni kell az alapító okirat elkészítésével, elfogadásával, bejegyzésével kapcsolatban. 4 lakásos házról lévén szó, az alakuló közgyűlésen el kell döntenetek, hogy a Társasházi törvény, vagy a Ptk. rendelkezései szerint szeretnétek-e működni. Amennyiben a sokkal részletesebb rendelkezéseket tartalmazó társasházi törvény mellett dönt a közösség, az alakuló közgyűléstől számított 60 napon belül el kell készíteni a ház Szervezeti és működési szabályzatát, melyről szintén részletesen rendelkezik a törvény. A könyvelés már csak egy aprócska élvezet, ha mindenen túljutottaok. Még egy lényeges kérdés: ha már most feljegyzett társasház a házatok, akkor az alapító okirat készítése, inyt-ba bejegyeztetése a beruházó feladata és költsége. Amennyiben közös tulajdon a ház, és ti hoztok döntést társasház alapításáról, a feladat és a költségek is benneteket terhelnek.
A tulajdonosok választása szerint lehettek társasház, de ez négy lakás esetén nem feltétlenül szükséges, maradhat az ingatlan osztatlan közös tulajdonban is, ahol minden lakástulajdonos 1/4 arányban tulajdonosa az egésznek. Ez a megoldás akkor jó csak, ha minden lakás egyforma nagyságú és mindenki ugyanakkora részt használ az udvarból. Szerintem ebben az estben is érdemes egy ügyvéddel a tulajdonosoknak egymás között egy használati megosztásról szóló megállapodást kötni. Ha társasház alapítás mellett döntenek a tulajdonosok, akkor ügyvédhez kell fordulni, Társasházi Alapító Okiratot kell szerkeszteni, azt benyújtani az illetékes Földhivatalba. Persze a használható tanács adásához jó lenne tisztázni néhány dolgot. Kié a telek, kinek a nevére szól az építési illetve használatba vételi engedély? Esteleg építőközösség vagytok, ha nem, akkor mit és kitől vettetek meg? Erre elég sokféle variáció létezik, és a további lépések ettől függenek.
Hamarosan elkeszulo 4 lakasos tarsashazba keszulunk bekoltozni. Mivel egy kicsit barati az epitkezes (beruhazo es a kivitelezo is ismeros), ezert nem tudom oket olyan erosen szorongatni a papirmunkaval, mint ahogyan azt egy nagyobb tarsashaznal lehet az eladokat. Szeretnem a kezembe venni a kezdemenyezest es mihamarabb nekifogni a szukseges papirmunkanak. Az volna a kerdesem, hogy milyen lepeseket kell megtegyek, vagy kell megtennie a kis lakokozossegnek? Kell-e tarsashazza alakuljunk (bankszamla, meg ilyesmi), vagy egyszeruen egy excel tablazattal el fogom tudni osztani a kozos koltsegeket? Szoval azt szeretnem tudni, hogy hogyan, merre induljak el, mert nem szeretnek utolag futni a koroket, inkabb dolgoznek elore. (ja Budapest, XI. keruletrol van szo)
Javaslom, hogy az összes tulajdoni hányadhoz viszonyított legalább 1/10 résszel rendelkező tulajdonosok kérjék közgyűlés összehívását, ahol nagyon konkrétan kéritek a felújítási alap képzéséről az elszámolást. Itt megtalálod a törvényt. A 13. § (2) b és a 24. § (2) d alapján kérhetitek számon. Elkülöníthette volna leközött betétben, kamatozó kincstárjegyben, ... Ma már nem alapfeltétel a felújítási számla. 2005. közepétől indult az OTP-nél a Mozaik csomag, aminek része a megtakarítási számla. Nincs számlavezetési díj, mint a hagyományos felújítási számla esetén. Speciális, napi kamatozású....
1. A közös képviselő Fizetési meghagyás kibocsátását kérheti az illetékes területi bíróságtól azokkal szemben, akik megtagadják a 10 Ft megfizetését. Nem az az elintézés módja, hogy nem fizetitek meg. 2. A társasház csak abban az esetben tud eljárást kezdeményezni a közös képviselővel szemben, ha előtte felmenti a tisztésgéből. Ennek oka nagyon egyszerű: A társasházat a közös képviselő képviseli. Azaz, ha egy Társasház pert indít bárki ellen, akkor ott felperes képviselője a közös képviselő. Az alperes pedig az, aki ellen a pert a Társasház indítja. Esetetekben pedig a közös képviselőtök nem lehet egy személyben felperes képviselője és maga az alperes is, hisz a bíróságon nyilatkoznia kell, hogy a másik féllel nem áll sem perben sem haragban... Először békés úton próbáljátok rendezni a kérdést. Megjegyzem: ma már nem felújítási számlát kell nyitni, aminek alacsony a kamata és van számlavezetési díja. Cibáljátok be a közös képviselőt a bankba, hogy nyisson megtakarítási szá,lát. Kérjetek információt az OTP-től, hogy mekkora eltérés van a megtakarítási és az üzemelési számla kamata közt. Szólítsátok fel a kk-t, hogy fizesse meg a lekötés elmulasztásával okozott kamatveszteséget...
A 10 Ft/m2 ma már nevetséges összeg. Egy 30 lakásos (2000 m2) ház megtakarítása így egy év alatt mindössze 240.000,- Ftm vagyis ennyi sem, ha arányosan leosztjuk rá a számlavezetéssel kapcsolatos költségeket.
Mint, ahogy azt a 71. hsz-ban is írtam, ha az Alapító Okiratban, amit az előszerződés kötésekor láttál, benne van a fsz-i lakás kizárólagos használati joga, csak nem figyeltél fel rá, akkor sajnos valóban nem tudsz mit tenni. Bár az eladónak illett volna erre felhívnia a figyelmedet.
Szia ! A végleges adásvételi és az előszerződés tartalmának meg kellene egyeznie. Mindkét szerződés mellékletének kellene lennie a Társasházi Alapító Okiratnak is. Kérd el azt az Alapító Okiratot, ami akkor volt érvényben, amikor az előszerződést kötötted, és ha volt változás kérd el azt is, ami a szerződéskötés időpontjában érvényes. Hasonlítsd össze. Ha az elsőben nem volt benne a földszinti lakó kizárólagos használati joga, akkor ne legyen benne a véglegesben sem. Természetesen a teljes Alapító Okiratot kérd el, ne csak a közös tulajdonra vonatkozó részeket. Azt a példányt nézd meg, amit a Földhivatalhoz utoljára nyújtottak be. Legyen rajta érkeztető bélyegző! Ha van SZMSZ- Szervezeti Működési Szabályzat ) azt is kérd el. Tudni fogod, mit nézz benne!
Köszi a választ! Ezt úgy érted, hogyha az alapító okiratban szerepel, hogy xy-nak kizárólagos használati joga van erre meg erre, akkor hiába reklamálunk??
Bízom benne, hogy együttűködő lesz az építtető és az ügyvédje is. Elvégre ha jól tudom, jogom van hozzá, hogy lássam a végleges szerződés tervezetét, ugye?
Igyekszem megszerezni az alapító okiratot, és abból minden ki fog derülni.
"és a közös tulajdonból e lakáshoz tartozó 1/4 tulajdoni illetőség képezi." Ez nem jelenti azt, hogy a másik külön tulajdonba tartozó lakáshoz nem rendelhettek hozzá kizárólagos használati jogot a közös tulajdon valamely részére. A teljes alapító okiratot kellene látni, ugyanis az alapítás időpontjában biztosított kizárólagos használati jog a külön tulajdon leírásába kerül.
Köszönöm! Teljesen érthető amit leírtál, mert laikus fejjel hasonlóképpen gondoltam, csak nem tudtam ilyen pontosan megfogalmazni. :) Kérni fogok az építtetőtől egy adásvételi szerződés tervezetet, mert nem akarom hogy az ügyvédnél kutyafuttában átolvasom a szerződést, aláírjuk, aztán utólag kiderüljön még valami turpisság.
Milyen következménye lehet annak, ha azt mondom az építtetőnek, hogy nekem nem felelnek meg a végleges szerződésben leírtak és közben tartani kéne magunkat a május 31-ei időponthoz? Merthogy az előszerződésnek megfelelően eddig az időpontig kötelesek vagyunk adásvételit kötni.
Másik: milyen jellegű ellentételezésre gondolsz amit kérhetek a beruházótól az értékcsökkenés miatt?
Szia Byron! Véleményem szerint, mivel már volt előszerződésetek mielőtt a beruházó a földszinti lakónak átengedett volna kizárólagos használatra egy részt a közös tulajdonú udvarból, jogosan reklamálhattok. Hivatkozz arra, hogy, az adásvételi szerződés megkötésének pillanatában nem ugyanazok a feltételek, mint amikor az előszerződést megkötöttétek, pedig annak úgy kellene lennie. A többi lakó érdeke sérelmet szenved, mert nem tudja használni jogos tulajdonát, a közös udvar így lényegesen kisebb lesz. Te abban a tudatban vetted meg a lakást, hogy az udvart mindenki egyforma feltételekkel használhatja. Ha ez a jogod csorbul, akkor a lakásod értéke csökken, hiszen egy társasházi lakás értéke a külön tulajdonú lakás és a közös tulajdonú részek értékéből adódik össze. Remélem érthetően fogalmaztam, az előszerződésben rögzített és általad megvásárolni kívánt lakás, és a mostani adásvételi szerződésben rögzített lakás paraméterei most nem egyformák. Hiába tartozik a lakásodhoz a társasház közös tulajdonának 1/4 része, ha annak csak egy részét tudod használni. Ha most így aláírod az adásvételi szerződést, akkor azzal hozzájárulsz ehhez a megváltozott állapothoz. Ha ennek ellenére meg akarod venni a lakást ( gondolom igen ) akkor próbálj meg a beruházótól valamilyen ellentételezést kérni, a kialakult helyzet okozta értékcsökkenésért. És persze a Társasházi Alapító Okiratban mindenképpen rendezni kell a kialakult használati és tulajdon viszonyokat még a beruházó költségén. Nem vagyok beruházó ellenes, csak tisztességtelen beruházó ellenes. Ez így nem fair, hogy eladjuk a lakást bizonyos paraméterekkel, aztán a végén valami mást átadunk, mert hogy úgysem szólnak, már beleélték magukat, stb. Ráadásul ez a kis "apróság", hogy a kert egy részét egy tulaj kizárólagosan használja, majd a későbbi értékesítésnél jelentős ármodosító tényező is lehet. Biztosan hosszú távra szertnéd venni, de soha nem tudhatjuk, mit hoz a jövő. Üdv: misiman