Keresés

Részletes keresés

_Byron_ Creative Commons License 2006.05.23 0 0 78

Köszi a választ! Ezt úgy érted, hogyha az alapító okiratban szerepel, hogy xy-nak kizárólagos használati joga van erre meg erre, akkor hiába reklamálunk??

Bízom benne, hogy együttűködő lesz az építtető és az ügyvédje is. Elvégre ha jól tudom, jogom van hozzá, hogy lássam a végleges szerződés tervezetét, ugye?

Igyekszem megszerezni az alapító okiratot, és abból minden ki fog derülni.

 

Üdv.

B.

Előzmény: HangaDóra (77)
HangaDóra Creative Commons License 2006.05.23 0 0 77
"és a közös tulajdonból e lakáshoz tartozó 1/4 tulajdoni illetőség képezi."
Ez nem jelenti azt, hogy a másik külön tulajdonba tartozó lakáshoz nem rendelhettek hozzá kizárólagos használati jogot a közös tulajdon valamely részére.
A teljes alapító okiratot kellene látni, ugyanis az alapítás időpontjában biztosított kizárólagos használati jog a külön tulajdon leírásába kerül.
Előzmény: _Byron_ (72)
_Byron_ Creative Commons License 2006.05.23 0 0 76

Köszönöm! Teljesen érthető amit leírtál, mert laikus fejjel hasonlóképpen gondoltam, csak nem tudtam ilyen pontosan megfogalmazni. :) Kérni fogok az építtetőtől egy adásvételi szerződés tervezetet, mert nem akarom hogy az ügyvédnél kutyafuttában átolvasom a szerződést, aláírjuk, aztán utólag kiderüljön még valami turpisság.

Milyen következménye lehet annak, ha azt mondom az építtetőnek, hogy nekem nem felelnek meg a végleges szerződésben leírtak és közben tartani kéne magunkat a május 31-ei időponthoz? Merthogy az előszerződésnek megfelelően eddig az időpontig kötelesek vagyunk adásvételit kötni.

Másik: milyen jellegű ellentételezésre gondolsz amit kérhetek a beruházótól az értékcsökkenés miatt?

 

Üdv:

 

B.

Előzmény: misiman (75)
misiman Creative Commons License 2006.05.23 0 0 75
Szia Byron!
Véleményem szerint, mivel már volt előszerződésetek mielőtt a beruházó a földszinti lakónak átengedett volna kizárólagos használatra egy részt a közös tulajdonú udvarból, jogosan reklamálhattok. Hivatkozz arra, hogy, az adásvételi szerződés megkötésének pillanatában nem ugyanazok a feltételek, mint amikor az előszerződést megkötöttétek, pedig annak úgy kellene lennie. A többi lakó érdeke sérelmet szenved, mert nem tudja használni jogos tulajdonát, a közös udvar így lényegesen kisebb lesz. Te abban a tudatban vetted meg a lakást, hogy az udvart mindenki egyforma feltételekkel használhatja. Ha ez a jogod csorbul, akkor a lakásod értéke csökken, hiszen egy társasházi lakás értéke a külön tulajdonú lakás és a közös tulajdonú részek értékéből adódik össze. Remélem érthetően fogalmaztam, az előszerződésben rögzített és általad megvásárolni kívánt lakás, és a mostani adásvételi szerződésben rögzített lakás paraméterei most nem egyformák. Hiába tartozik a lakásodhoz a társasház közös tulajdonának 1/4 része, ha annak csak egy részét tudod használni. Ha most így aláírod az adásvételi szerződést, akkor azzal hozzájárulsz ehhez a megváltozott állapothoz. Ha ennek ellenére meg akarod venni a lakást ( gondolom igen ) akkor próbálj meg a beruházótól valamilyen ellentételezést kérni, a kialakult helyzet okozta értékcsökkenésért. És persze a Társasházi Alapító Okiratban mindenképpen rendezni kell a kialakult használati és tulajdon viszonyokat még a beruházó költségén.
Nem vagyok beruházó ellenes, csak tisztességtelen beruházó ellenes. Ez így nem fair, hogy eladjuk a lakást bizonyos paraméterekkel, aztán a végén valami mást átadunk, mert hogy úgysem szólnak, már beleélték magukat, stb. Ráadásul ez a kis "apróság", hogy a kert egy részét egy tulaj kizárólagosan használja, majd a későbbi értékesítésnél jelentős ármodosító tényező is lehet. Biztosan hosszú távra szertnéd venni, de soha nem tudhatjuk, mit hoz a jövő.
Üdv:
misiman
Előzmény: _Byron_ (74)
_Byron_ Creative Commons License 2006.05.22 0 0 74

Aha, értem! Viszont, szerintem nem történt változtatás az alapító okiratban! Illetve ha nem történt változtatás és le van benne írva hogy egyenlő részben vagyunk jogosultak használni a közös tulajdont, akkor hogy lehet az, hogy az építtető a fszt-i lakó kérésére lebetonoz egy terasznyi részt? Ennyire nem lenne tisztában az osztatlan közös tulajdon fogalmával? Mivel még az építtető egyszemélyben tulajdonos, megteheti a többi lakó beleegyezése nélkül, hogy változtat bármin is? Ezt azért kérdezem, mert akkor ami az előszerződésben szerepel, -hogy 1/4 rész tulajdoni hányadunk lesz- ez így nem igaz! Jól gondolom? És a végleges adásvételi megkötésekor ha aláírjuk a szerződést, akkor utána van még lehetőségünk reklamálni, hogy nekünk nem tetszik a szomszéd terasza? :)

Mindenképpen fogok kérni egy másolatot az alapító okiratból. Utólag már bánom, hogy nem kértem belőle egyet anno. :( Mindegy.

 

Üdv:

B.

 

Előzmény: misiman (73)
misiman Creative Commons License 2006.05.22 0 0 73
Szia!
Így már könnyebb segíteni. A társasház közös tulajdonában lévő dolgok, területek használatához minden tulajdonosnak egyformán joga van. Mivel, Ti már előszerződést kötöttetek, ami ugyanolyan jogilag mint a végleges, vagyis más tartalommal csak akkor köthető meg, ha mindkét fél ebben megegyezik, így nem jogos a többi leendő tulajdonos beleegyezése nélkül bármit is módosítani az alapító okiratban. Véleményem szerint az alapító okirat egy másolati példányának a szerződés mellékleteként a kezetekben kellene lennie. Ebben az esetben, arra hivatkozva, hogy olyan változások történtek, aminek tudatában nem vetted volna meg a lakást, akár el is állhatsz a szerződéstől, persze ezt csak a szerződés pontos ismeretében lehetne biztosan állítani és gondolom nem is ez a célod. Mindenesetre ne hagyd annyiban, ez így nincs rendjén, ha a társasház alapító okirata nem rendelkezik másképp, akkor a közös tulajdont nem lehet kizárólagosan használni. Ha nem engednek az álláspontjukból, fordulj ügyvédhez.
Az is lehet, hogy a beruházó esetleg- mint jelenleg még egyszemélyi tulajdonos - módosította az alapító okiratot, hogy a földszintieknek megfelelő legyen. Kérdezz rá, sőt mindenképpen kérd el az érvényes, utoljára benyújtott alapító okiratot, és nézd meg, mi van benne.
Na, jó hosszú lettem.
Remélem segítettem.
Szia!
misiman
Előzmény: _Byron_ (72)
_Byron_ Creative Commons License 2006.05.22 0 0 72

Szia misiman!

 

Köszi a választ! Rád mindig számíthatok! :)) De most komolyan! Eddig bármi jogi kérdésem volt, szerintem az elsők között válaszoltál és ezt most is nagyon köszönöm! :))

Még csak előszerződést kötöttünk, most fogjuk megkötni május 31-ig a végleges adásvételit. Alapító okirat már van, de abból sajnos nincs saját példányunk, viszont mikor az előszerződést aláírtuk, akkor láttam és el is olvastam. Annyi szerepelt benne, hogy az osztatlan közös területet mind a 4 lakó közösen használhatja. Nem emlékszem, hogy lett volna benne olyan kitétel, hogy bizonyos részeket csak bizonyos lakó használhat. Az előszerződésből írom ide szó szerint a következőket:

 

"Az ingatlan tulajdoni lapjának III.részén a 2005.október 6. napján kelt társasház alapító okirat alapján társasház alapítás ténye került feljegyzésre. ...Jelen előszerződés tárgyát a jogerős használatbavételi engedély kiadását követően kialakuló 1268/A/3 hrsz. alatt felvett 71,52 nm nagyságú, lakás megnevezésű ingatlan, és a közös tulajdonból e lakáshoz tartozó 1/4 tulajdoni illetőség képezi."

 

Remélem ebből kiderül a kérdéseidre a válasz. :))

 

Üdv:

B.

Előzmény: misiman (71)
misiman Creative Commons License 2006.05.22 0 0 71
Ahhoz, hogy segíteni tudjunk, tudni kellene, hogy mit is vettél, egy négylakásos háznak egy bizonyos tulajdoni hányadát, vagy egy társasházi lakást, amihez tartozik a közös tulajdonban maradó részekből valamekkora tulajdoni hányad. Kaptál-e a szerződés vagy akár előszerződés mellékleteként Társasházi Alapító Okiratot? Ha igen, akkor ebben le van írva, hogy kinek, mihez van joga. Akár az is szerepelhet az alapító okiratban, hogy a telek bizonyos részeit bizonyos lakások tulajdonosai kizárólagosan használhatják. De, erről a többi leendő tulajdonostársat természetesen tájékoztatni kellett volna.
Mielőtt bármit is érdemben segíteni tudnánk, ezeket kellene tisztázni. A helyrajzi szám elárulja, hogy feljegyzett társasházi lakást vettél-e, és persze az előszerződésből is kitűnik.
misiman
Előzmény: _Byron_ (70)
_Byron_ Creative Commons License 2006.05.22 0 0 70

Sziasztok!

 

Légyszi segítsetek! Nekem is lenne egy társasházi lakáshoz fűződő kérdésem. Egy 4 lakásos társasházban vettünk lakást, még nincs meg az adásvételi szerződés, csak egy előszerződést kötöttünk. A házhoz tartozó telekrész osztatlan közös telek lesz, tehát "elvileg" egyenlő részben vagyunk jogosultak használni. Viszont az egyik fszt-i lakó az ő lakásából a kertrészre nyíló területen közvetlenül nyitatott egy erkélyajtót és egy kb. 4x3 méteres részt lebetonoztatott magának a közös telekrészből, mint teraszt. Ezen felül úgy vásárolták meg a lakást, hogy a közös területen lévő diófákat a megkérdezésünk nélkül kivágatták az építtetővel, közölve, hogy csak akkor hajlandóak megvenni a lakást. Kérdésem: ha osztatlan közös a telek, akkor megteheti önkényesen az egyik leendő lakó, hogy már most az építkezés alatt (júniusra beköltözhető a ház) leválaszt magának a telekből egy részt, mint sajátja???? Másrészt nem kellett volna a másik 3 leendő szomszédot is megkérdezni, hogy beleegyezünk-e bármilyen a közös telket érintő változtatásba???

 

A válaszokat előre is köszönöm !!!

 

Üdv.

 

N.

HangaDóra Creative Commons License 2006.05.19 0 0 69
Pami!
Ha régi vázrajzon bizonyítani tudod, hogy nem volt annyi kémény, mint amennyi után fizettetek, akkor szerintem vedd elő az elmúlt 5 év számláit, másold le, és írj hozzá egy kérelmet, hogy korrigálják a tévedésüket.
Nálunk a kéményellenőrzést úgy számlázzák, hogy feltűntetik hány db egyedi és hány gyűjtőkémény van. Ezen belül is csoportosítják, hogy működő, tartalék vagy használaton kívüli. A működőn belül pedig gáz és vegyes tüzelés. Mindegyiknek más a tarifája.

Az előző évről áthozott tartozás vagy túlfizetés mindig január 01--i nyitó tételként szerepel a könyvelésben, függetlenül attól, hogy mikor egyenlítik ki a tartozást, vagy rendezitek a túlfizetést. Csak úgy látod a valós rendezettséget, ha az évet azzal kezded, hogy előírod nyitó tételként az előző éves záró értékeket.
Gondolom, az idei év zárásánál ezt a program automatikusan megteszi neked.
Előzmény: Pami2002 (68)
Pami2002 Creative Commons License 2006.05.19 0 0 68

HangaDóra!

Az az igazság, hogy itt most csak 1-el kevesebb kémény működik, mint ami a korábbi években működött. Használaton kívüli nem volt. Tartalék kéményünk meg nincs.

Az történt tulajdonképpen, hogy a házban van 2 gyűjtő kémény és X egyedi. Ehelyett kb. (most nem tudom fejből) 7 gyűjtőkémény és X egyedi után fizettünk.

A vicc, hogy a kéményseprők sem tudták megmondani, hány kémény és milyen van  a házban. Jött egy cég, aki itt a környéken bélelt több kéményt, és ő mondta meg a kéményeseknek, hogy itt csak 2 gyűjtőkémény van. Több nincs.

Ezt a csoportosítás szerinti fizetést nem értem. Pesten így számláznak? Nálunk a számlán szerepel a kémények db száma, és hogy típusonként mennyibe kerül az ellenőrzés. Szóval a kémények száma szerint fizetünk.

 

Elmaradt költségek:

Akkor is január 1-el írjam elő, ha úgy állapodtak meg a lakók, hogy nov. 1-ig kell befizetni?

A program: Szodizs írt közben egy mailt, meg fogom keresni.

Egyébként szoktam néha MSN-en beszélni Lajossal, aki a programot csinálja.

 

Köszi a segítséget.:)

Előzmény: HangaDóra (67)
HangaDóra Creative Commons License 2006.05.19 0 0 67
Szia Pami!

Ügyesek vagytok.
A kéményellenőrzés díját nehéz lesz visszakérnetek, mert nektek kellene bizonyítani, hogy hány db. működő, tartalék és mennyi hasunálaton kívüli kéményetek volt.
Ezt a díjat nem egyszerűen a kémények száma alapján, hanem csoportosítás szerint kell fizetni.
Az elmaradt közös költségeket 2006. január 01-es nyitó értékként kell előírnod.
A program gazdája állítólag nagyon készségesen segít ha elakadnak a felhasználók. Próbáld őket telefonon vagy e-mailben elérni.
Előzmény: Pami2002 (65)
KalásziM Creative Commons License 2006.05.17 0 0 66

  " pénzért, és mit művelt az ikv 40 évig. és hogy mégis milyen lehetősége volt a benne lakónak? "

 

 

 Ezeket az érdekes mondatokat találtam.

 Az IKV nem nagyon gondozta a házait -- igaz reális lakbért se kapott.

 Azok, akik akkor bent laktak az IKV házakban, általában kiváltságos helyzetben voltak. Sajnos nem minden állampolgár jutott ily módon lakáshoz.

 

Ez szerencsére elmúlt.

 

 Most gyakorlatilag bérlakás nincs -- mármint olcsó. Ami van lepukkadt általában, vagy a jó,  egy nagyon, de nagyon szűk  kiváltságos rétegnek  elérhető csak.

 Van aztán a szabadpiacon, annak meg az ára egyesek szerint nem reális, ezeknek akik ilyet  állítanak csak azt javaslom építsenek és adják bérbe.

 

 A hetvenes években egyébként jó félévig ment egy cikk sorozat az ÉS -ben  "Társasházi Veszedelem" cimmel. Ez még  olyan elitélően mutatta be azokat az akkori társasház tulajokat -- olyan önző kispolgárnak, akik ahelyett, hogy öntudatos proletárként tanácsi bérházban laknának,   merő kispolgári individualitásbúl maguknak társasházakat építenek.

 Elmúlt.

 

 Ez egy másik érdekeség:

 

"na szóval. gázvezeték, kémény, kéményseprőjárda"

 

 Eljő az idő - nem is olyan soká  -, amikor tömegesen fogják a gázszolgáltatásból kizárni az elavult  vezetékű házakat, robbanás veszély miatt.

  Legalább nem lesz próbléma a felemelt gázdíj kifizetése  - lesz helyette viszont ingatlan adó,  na nem csak a százmillió feletti házakra , az csak olyan álszent duma volt az naivaknak-- hanem minden ingatlanra, ez lesz az igazságos.

 Ja roma honpolgáraink talán meg usszák, de a többiek aligha.

 

 

 Mig boncolgatjuk a jelen társasházak problémáit, addig ezen szöveg emlékeztetőnek !!!

Előzmény: arlesi (52)
Pami2002 Creative Commons License 2006.05.16 0 0 65

Szia HangaDóra!

 

Most értem ide...

Túl vagyunk a lakógyűlésen. Nagyon izgi volt, mert szinte mindenki jelen volt, ami itt eddig sosem történt a régi kk-nál. Tényleg csak az Önkormányzat és egy cég nem képviseltette magát. A 11 napirendi pontunkból 1 kivételével mindenben egyetértettek, és megszavazták. Az az egy is arról szólt, hogy jó lenne ha átutalással fizetnék a közös költséget. Alternatívának született a házipénztár, amitől egyenlőre fázom, még gondolkodom rajta.

Képzeld, a kémény bélelés helyett a kémények kiváltását szavazták meg a lakók, úgy, hogy saját erőből finanszirozzák a költségeket. Másfél éven belül mindenki megszünteti a kéményét. Csak 3 vagy 4 lakásban marad kémény. Ezek a lakások már most is bélelt kéménnyel rendelkeznek, így őket nem érintette a mostani döntés. Ez tök jó, mert így megszabadulunk az évek kényény átvizsgálás díjának nagy részétől, és talán le is tudjuk bontani a feleslegessé vált kéményeket, ami meg a galambok búvóhelyeit szüntetné meg.:)

Meglátjuk.

És ha már kémény... A lakók megszavazták, hogy visszamenőleg követeljük vissza a pénzünket az elmúlt években túlszámlázott kéményvizsgálatok miatt.

Talán emlékszel, hogy írtam már erről korábban, hogy azt mondták nekünk a kéményesek, hogy ők lezárták az előző éveket, nem tudnak visszautalni. Szerinted hogy tudnánk elindulni? Mert mi úgy gondoljuk ez a pénz visszajár. Csak összehasonlítás képpen, tavaly októberben voltak kinn, meg most kb. másfél hónapja. A két számla között 15ezer forintos különbség van!

 

Másik kérdésem az elmaradt közös költségekkel kapcsolatban van. Erről is írtam már korábban. A lakóközösség az elmaradt összegeket befizeti, de egy kis időt hagyott magának, egészen pontosan november 1. a határidő. Hogy kell nekem előírni ezt az összeget, milyen dátummal? Még azt sem tudom, hogy lehetne megoldani a Költség SQL-ben (ezzel könyvelek). Van aki már fizetett is. Akkora kavarodás lesz ebből...:O

 

Egy szó, mint száz, jól sikerült a lakógyűlés. Az első amit mi tartottunk a megválasztásunk óta. Tényleg mindenki aktívan résztvett, lesz a kéményeken kivül jó pár felújítás a házban.:)

 

Üdv.

Pami

HangaDóra Creative Commons License 2006.05.16 0 0 64
haldír!

1. A törvény azt mondja, hogy "(2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. " 35. §
Vagyis nem az számít, hogy hányan, hanem az, hogy mekkora tulajdoni résszel kérik.
Csak feltételezni tudom, hogy az 56-ból 10 tulaj rendelkezhet az össz közös 1/10 részével.
Természetesen a meghívó kiküldése előtt közölhetitek, hogy milyen napirendi pontok legyenek a közgyűlésen. Az okokat ne felejtsétek el megjelölni.
56 lakásos házban a törvény szerint SZámvizsgáló bizottságnak is kell működnie. Ők is javasolhatják a napirendi pontot.
2. Nagyon jó az elképzelésed. Ha nem tudod rábeszélni a tulajdonostársaidat, hogy menjenek el a közgyűlésre, kérj tőlük meghatalmazást, hogy képviselhesd őket, és a tulajdoni hányaduk arányában szavazhass.
Természetesen a meghatalmazáson azt is feltűntethetik, hogy melyik napirendi ponttal kapcsolatosan mi az állásfoglalásuk. Ilyenkor ezt fel kell olvasni, és a szavazatot ennek megfeleően számolni.
Az írásbeli szavazás más. Ott nem hív össze közgyűlést a közös képviselő, hanem minden tuilajdonosnak szavazólapot küld, amin szerepel a határozati javaslat. Ezt a szavazólapot kell visszaküldeni, majd a szavazatokat értékelni.

A tulajdoni hányad 1/10-ével nem lehet felmondani a közös képviselőnek.
Sőt, a közös képviselőnek egyáltalán nem felmondani kell. Mivel ő választott tisztságviselő, a mandátumát a közgyűlés vonhatja vissza.
A tulajdoni hányad 1/10-ével a közgyűlés összehívása kérhető, amin szeretnétek felmenteni a tisztségéből.
Itt végigböngészheted a társasházi törvényt.
Előzmény: haldír (63)
haldír Creative Commons License 2006.05.16 0 0 63

Szia Dóra!

Ismételten köszönöm a javaslatodat. Lenne még két kérdésem:

1. Mivel nemsokára újabb lakógyűlés lesz, 56 lakásos társasházként kb. 10 lakó aláírásával írásban kérhetjük-e, hogy a következő lakógyűlés napirendi pontjai közé vegyék fel a közös képviselő munkájának értékelését, esetleges leváltását?

2. A másik kérdés az, hogy mivel nálunk az a gond, hogy kevesen járnak lakógyűlésre, a lakógyűlést megelőző este, ha végigjárnánk a tulajdonosokat és megkérnénk őket, hogy a közgyűlés eme napirendi pontjáról írásban nyilatkozzanak ez rendes szavazatnak minősül e, és mi az írásbeli formája? (két tanú kell-e stb.)

 

Az SzMSz-ben van szó írásbeli szavazásról, de nincs részletesen taglalva, hogy csak akkor lehet-e alkalmazni, ha eleve így van meghirdetve a szavazás.

 

Az egyik ismerősöm, aki most végzett el egy társasházkezelőit, azt mondja, hogy ha a közös képviselő nem tart lakógyűlést május 31-ig, akkor a tulajdoni hányad 1/10-ének aláírásával fel lehet mondani neki. Ehhez pusztán egy jegyzőkönyv kell, amit érdemes közjegyző előtt felvenni. De nem kell lakógyűlés stb. Ez visszamenőleg is érvényes? 2005-ben szeptemberben volt lakógyűlés, de 2006-ban már megtartotta rendben.

 

Ha van lehetőséged és időd, kérlek írj.

Köszönöm!

 

HangaDóra Creative Commons License 2006.05.12 0 0 61
Kedves Haldír!
A javaslatom a következő:
Szedd össze az általad említett problémákat szépen csoportodítva, írásba foglalva.
1. Képviselet:
kk. munkájának rövid értékelése
kapcsolat a tulajdonosokkal
tájékoztatás milyensége
2. Üzemeltetés:
Közüzemi számlák rendezése
Azonnali beavatkozást igénylő problémák megoldása
Időszerű karbantartások - felülvizsgálatok
3. Állagmegóvás - felújítások
Kezelési terv,
feladatok ütemezése
Terv megvalósításához szükséges tartalékképzés (vagy ezek hiánya)
Mind a három pontban sorold fel a konkrét észrevételeidet, a véleményedet a közös költség mértékéről, és az ahhoz viszonyított szolgáltatásokról, javításokról, tartalákképzésről.

Ha elkészültél vele, próbálj meg néhány értelmes tulajdonostársaddal elbeszélgetni, és megmutatni nekik az írásba foglalt észrevételeket, problémákat.
Ha sikerül az össz tulajdoni hányadhoz viszonyított legalább 1/10-nyi pártolót magad mellé állítani, írásban szólítsátok fel a közös képviselőt a problémák megtárgyalására közgyűlés keretében.
Próbáljátok a közös képviselőt konkrét határozatokkal rábírni, hogy az érdekeiteknek megfelelően folytassa a munkáját. Ha ez nem menne. ma már vidéken is működik társasházkezelő-képzés, úgyhogy érdemes körülnézni...
Egy fontos dolgot kell szem előtt tartani: A társasház legfőbb döntéshozó szerve a közgyűllés. A közös képviselő pedig a közgyűlés határozataiban foglaltaknak megfelelően köteles eljárni.
A nevemre kattintva bármikor tudsz e-mailt is küldeni.
Előzmény: haldír (60)
haldír Creative Commons License 2006.05.12 0 0 60

Szia HangaDóra!

 

Köszönöm a válaszodat. Én nem igazán vagyok benne az ilyen társasházi jogi dolgokban, csak egy sima lakó vagyok, de az utóbbi időben úgy érzem, hogy bármit megetetnek velünk és megér az egész egy kis utánnajárást.

A közös költség egyre magasabb és úgy érzem ezért semmilyen pluszt nem kapunk (takarítás, és netalántán fűnyírás), ráadásul többszázezer forintos adósságaink vannak a szolgáltatók felé. A lakógyűlések arról szólnak, hogy milyen kevesen vagyunk, kinek van közösksg tartozása és a közös képviselő nagy dumás, úgy érzem mindig olyan irányba tendálja a beszélgetést, ami neki kedvező. Órák hosszat beszélünk a semmiről és általában elég sokan feladják lakógyűlés közben és elmennek, a végére azok maradnak akik a közös képviselő szája íze szerint szavaznak.

Leszögezném, hogy nem vagyok a közös költség emelés ellen. Tisztában vagyok azzal is, hogy a házra költeni kell, így tudjuk az állagát megóvni és az értékét is így tartja. Csak jó lenne már valami pozitív változást látni magunk körül. A lakóközösséget is nehéz összefogni, mert a legtöbben úgy gondolják - talán joggal - hogy nincs értelme lakógyűlésre menni.

Mi amúgy nem budapestiek vagyunk, hanem egy vidéki nagyvárosban élünk és piaci áron vettük meg a lakásunkat.

HangaDóra Creative Commons License 2006.05.12 0 0 59
Szia Pami!
Írj nyugodtan arról is, hogyan alakulnak a dolgaitok.
Előzmény: Pami2002 (58)
Pami2002 Creative Commons License 2006.05.12 0 0 58

Üdv Mindenkinek!

 

Elmondanám, hogy én egy olyan tházban lakom (vidéken), ami valaha Önkormányzati volt. A 90-es évek elején az Önkormányzat eladogatta a lakásokat.

Akkor már folyamatban volt a ház elektromos hálózatának felújítása, amiről a terv itt van nálam. A szomszédos tházzal közös. Azt még megcsinálták. Közben itt magán tulajdonok lettek, így ezt már nem. Persze a tetőtér még akkor kelt el, mikor a ház az Önkormányzaté volt, így abból se láttunk semmit. Ennek isszuk most a levét.

Kicsi lakások, a 2 tetőtérit leszámítva a legnagyobb is 35 m2. Itt nem lehet vagyonokat elkérni a tulajdonosoktól, akik a kzdetekben mind egyedül álló, többségében nyugdíjasok voltak. A helyzet az évek alatt annyit változott, hogy az idősek szépen lassan kihaltak, mára alig maradt valaki. Jöttek helyettük a fiatalok, és hozták magukkal a modern gépeiket. Eredménye az lett, hogy a ház eddig 2* majdnem leégett a rossz elektromos hálózatnak köszönhetően.

Sajnos pénz az nincs a rendbetételére.

A tető úgy szintén borzalmas állapotban van, nem beszélve a kéményekről.

Most megszavaztuk, hogy másfél éven belül mindenki kiváltja a kéményeit, de önerőből. Nem lesz olcsó mulatság.

Aztán amlyen gyorsan csak lehet, fel kell újítani az elektromos hálózatot.

 

HangaDóra!

Emlékszel, kértem tanácsot kémény ügyben. Meg gondunk volt a rossz számlázással. Nos a ház azt szavazta meg, követeljük vissza a pénzünket, nekünk 50-60 ezer is soknak számít.

Majd írnék neked ezzel kapcsolatban, ha nem baj.

És a visszamenőleg beszedendő közösktg-ről, mert fogalmam nincs, hogy tudnám előírni. (Ezt is említettem már.)

Köszi

HangaDóra Creative Commons License 2006.05.11 0 0 57
Kedves Zöldövezeti!
Azt a réteget, amelyik abban a "szerencsés történelmi pillanatban bagúért vette meg a lakását", akkor nem kellene sajnálni, ha korrekt tájékoztatást kaptak volna arról, hogy mit is vettek meg.
Arról kellett volna az önkormányzati lakások értékesítése előtt törvényt alkotni, hogy a bagóért vett lakások x ideig nem adhatóak el szabad piaci forgalomban, hanem csak az Önkormányzatnak adható vissza.
Aki tudta, mit vett, az rögtön piaci áron meg is szabadult tőle.
Maradtak viszont a naív, nem túl magas értelmi szinten mozgó egyszerű munkás és nyugdíjas emberek, abban a boldog tudatban, hogy hosszú évek kemény munkája után végre nekik is van saját lakásuk. Nem bérlők, hanem végre ők is tulajdonosok. Senki nem világosította fel őket arról, hogy mibe fog kerülni nekik a roskadó körfolyosó felújítása, a tető javítása, a kémények átépítése, bélelése, a homlokzat javítása. Senki nem magyarázta el neki, hogy az a "hozzá tartozó rész a közös tulajdonból" milyen anyagi kötelezettségekkel jár a jövőben. Senki nem mondta el, hogy ezentúl nem az IKV jön ingyen javítani, ha gond van.
A helyzetet az is rontotta, hogy a septében alakult társasházkezelő Kft-k csak napi üzemeltetéssel foglalkoztak, és foglalkoznak a mai napig is.
Akik 10-15 éve bagóért megvették a lakásukat, vagy már piaci áron vásárolták meg az eszesebbjétől, csak pár éve kezdenek rádöbbenni a valóságra.
Amikor tízezrével adták el a lakásokat, itt nem volt igazi multja, így kultúrája sem a társasházi tulajdonlásnak, és a társasházkezelésnek sem.
A 90-es évek elején alakultak tömegesen a társasházak, és 1997 tavaszán meg is alkották a BM rendeletet, ami leírja, hogy milyen tudás, milyen képzettség kellene ahhoz, hogy valaki társasházkezelő legyen. A 2003-as társasházi törvény pedig már (kiskapuk hagyásával) kötelezővé is teszi a képzettség megszerzését...
Előzmény: Törölt nick (55)
arlesi Creative Commons License 2006.05.11 0 0 56

nem, nem sajnáljuk őket. csak azt kéne tudomásul venni, hogy most busásan megfizetik az árát, tehát pariban vannak. és senkinek nem esik meg a szívük rajtuk, ne félj. fizetik mint a katonatiszt a felújítást. "nem volt kötelező megvenni a lakást. "

ez is állati jó duma. aki lehúzott 30 évet az életveszélyes körfolyosón, a vizesvödrök árnyékában a nappali szobában (mert a födémből folyt a víz), az nyilván azt mondhatta, hogy ja nem kell, elmegyek inkább albérletbe. ne nézzük már egymást madárnak, ez volt, ezt kapta, na ná, hogy ehhez ragaszkodott.

én meg hagy ne sajnáljam, a 8 óra munka után házat építő háztájis őstermelőt, jó? Ő is abból őstermel adómentesen a mai napig, amit a pesti prolik adóiból oda visszajuttatnak.

szolidaritás, belátás, elvtársak egy kicsit több.

Előzmény: Törölt nick (55)
HangaDóra Creative Commons License 2006.05.11 0 0 53
Tudod, nekem az a tapasztalatom. hogy Mathias1-hez hasonlóan általában azok a "honfitársaink" fröcskölődnek, akiknek mindent a feneke alá tolt az élet. Azok, akik soha fel nem mérték, hogy az olcsóbérű lakásban élő "prolik" keze munkájából származik az ő nyugodt, jó életük. Akik nem tudják, hogy itt mindennek európai ára van, csak a tisztességes munkának nem. Sosem mérte fel, hogy a segélyre, támogatásra szoruló milliónyi ember jelentős része tulajdonképpen a tőle elvett pénzből kap vissza alamizsnát, és nem másokon élősködik.
Ő biztosan nem próbálkozott meg 2004-ben a havi fizetési kötelezettségek teljesítése után napi 42 Ft-ból megélni...
Ő megteheti, hogy huszat letagad a nyugdíjából, hogy mások ne irigykedjenek rá...
Előzmény: arlesi (52)
arlesi Creative Commons License 2006.05.11 0 0 52

kapóra jött a hozzászólásod, mert napok óta fenem a fogam arra, aki nekem mégegyszer azt mondja, hogy bagóért jutottak a lakáshoz, akkor tessék fizessenek.

 

na szóval. gázvezeték, kémény, kéményseprőjárda, tűzfal, elektromos vezeték, tető, vízvezetékek, csatorna, ereszalja, ereszcsatorna, külső homlokzat, belső homlokzat, kapu, kapubejáró, függőfolyosó, lépcsőház.

folytassam?

a mi házunkban a tulajdonosok már régen megfizették a lakásaik árát, fizetik az újak, akik piaci áron vették, és fizetik a régiek, a bagósok, tudod.

Tavaly a 350 Ft/nm közös költség mellé, befizettünk még lakásonként úgy 180 ezret, zokszó nélkül. kapisgálod?

úgyhogy nekem ne gyere azzal, hogy ki mennyiért vette meg az önkormányzattól a lakását? talán inkább vizsgálgassuk meg azt, hogy mit adott el az önkormányzat ennyi pénzért, és mit művelt az ikv 40 évig. és hogy mégis milyen lehetősége volt a benne lakónak? és nem mellékesen a lakásállomány minden kultúrállamban a nemzeti vagyon része, úgyhogy szoktak is rá költeni. mondom kultúrállamokban.

én büszke vagyok a mi házunkra, lepukkant, de a nyugdíjasok is fizetnek, mindenki úgy, ahogy tud.

 

Előzmény: Törölt nick (50)
HangaDóra Creative Commons License 2006.05.11 0 0 51
Szerinted ma Magyarországon kizárólag az állami tulajdonból fillérekért privatizált társasházak állaga kritikán aluli... Nézz körül, mielőtt ilyen durva kritikával illetsz tömegeket!
Előzmény: Törölt nick (50)
HangaDóra Creative Commons License 2006.05.11 0 0 49
Valóban lavinát indíthat el, ha most egy tulajdonosnak kifizeti a Társasház a lakásban keletkezett kárt.
Még egyszer hangsúlyozom: ha valóban kizárólag a szigetelés hiánya miatt penészes a lakás, jogos a tulajdonos kárigénye a Társasházzal szemben.
Mérlegelnikell az egyéb okokat is!
Milyen a lakás fűtése? Megfelelő-e az égéstermék-elvezetés és a levegőutánpótlás a fűtéshez használt berendezésekhez? Vizsgálni kell a lakás egyéb szigetelését (nyílászárók szigetelése). Vizsgálni kell a szellőztetési szokásokat is.

Nem élhet kárigénnyel a földszinti tulajdonos, és nem kérheti az ajtó hangszigetelését. Azt viszont igen, hogy mások szükségtelen zavarása nélkül, csendben közlekedjen mindenki a lépcsőházban.

A dugulás rázós kérdés: A Társasház köteles gondoskodni a duguláselhárításról, ha a hiba a közös vezetékszakaszban keletkezett. A tulajdonost terhelő költség és kár az, amikor a saját ágvezetékében keletkezett a dugulás, és ez esetleg kárt is okoz. Amikor négy emelet szennyvize bugyog vissza egy földszinti lakásban, az bizony a Társasház kötelezettségmulasztásával okozott kár. Tetszik vagy sem, a Társasház időnként köteles ellenőriztetni a fel-és leszálló vezetékek állapotát, és elvégezni a szükséges állagmegóvási, karbantartási munkákat. Nem véletlenül vannak a szennyvízelvezető csöveken a tisztítónyílások. Azokat nem akkor kel lhasználni, amikor már a földszint úszik a lében, hanem azért kell használni őket időnként, hogy a földszin ne úszhasson mások levében.
Tehát: ha valakinek a lakásában csak a saját vize bugyog vissza, az a saját gondj és költsége, de ha mások vizét kénytelen fogadni, az a hiba- és kárelhárítással együtt a Társasház gondja.
(Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a dugulás nem biztosítási esemény. Azt pedig teljes mértékben helytelenítem, ha az egyes tulajdonosoknak saját biztosításuk alapján kell kárt rendezni, és nincs a Társasháznak megfelelő Épületbiztosítása, ami a lakásokra is vonatkozik)

A lakás fekvéséből eredő kockázatokat és kellemetlenségeket valóban mindenkinek viselnie kell. Ez lényegesenmeghatározza az egyes lakások forgalmi értékét is!
Az állagmegóvás elmulasztása viszont nem lakás fekvéséből eredő kockázat.

A közgyűlési jegyzőkönyvbe került határozatot én megnézetném szakemberrel, mert ellentmondás van benne.
"betonkoszorúnál befolyik a víz"- nem hőszigetelés, hanem vízszigetelés és megfelelő vízelvezetés szükséges!
"utólag kívülről kell hőszigetelni" - a lakás levegőjében levő páratartalom nem fog lecsapodni a szigetelés hiánya miatt erősen áthülő falfelületeken. A koszorú hibája miatt befolyó víz ellen nem biztos, hogy védelem.
Előzmény: haldír (48)
haldír Creative Commons License 2006.05.11 0 0 48

Köszi a válaszokat, meglátjuk mit tudunk elérni.

Én nem az ellen a lakó ellen vagyok, akinek penészes a lakása. (bár többen furcsának találják, hogy az összes negyedik emeleti lakás közül egyedül nála jelentkezik ilyen erősen ez a gond).

Szerintem egyszerűen lavinát indíthat el, ha egyszer ilyesmibe belemegyünk.

Ha sarkosítva mondanám, akkor a földszinti lakó hangszigetelt lakásajtót kérhet, mert nagy a zaj.

Vagy például ha a földszinten dugulás miatt feljön a szennyvíz, az sem a társasház gondja volt eddig, hanem a lakó rendezte a lakásbiztosítása terhére.

 

 

Én eddig úgy gondoltam volna, hogy mindenkinek viselnie kell a lakása fekvéséből stb. eredő kockázatot.

A közgyűlési jkv-ben szó szerint így fogalmaztak: "a betonkoszorúnál befolyik a víz, és ezért utólag kívülről kell hőszigetelni a 4. emeleten végig körben a házat az attika fal szélességében".

 

HangaDóra Creative Commons License 2006.05.10 0 0 47
Hozzávetőleges bekerülési költséget is tudsz mondani egy négyemeletes, három lépcsőházas társasház külső homlokzatának szigetelésére és festésére?
Előzmény: Törölt nick (43)
HangaDóra Creative Commons License 2006.05.10 0 0 46
Itt nem pereskedésről volt szó. A kérdező arra szeretett volna jogaszabályt találni, hogy a társasháznak nincs fizetési kötelezettsége a lakásban keletkezett kárral kapcsolatban.

Nem tudom, mennyire vagy jártas a dologban, de nem olyan egyszerű egy társasház homlokzatát veszélyteleníteni és megfelelő szigeteléssel, burkolattal ellátni.
Az esetek többségében anyagilag nem egyszerű.
Előzmény: KalásziM (45)
KalásziM Creative Commons License 2006.05.10 0 0 45

  Nem lenne egyszerűbb renbehozni azt a házat, mint pereskedni ??

 

 

 Főleg ha az illető  már így vette meg -- minden -- majdnem minden  - szerződésben benne van az ominózus megtekintett állapot kitétel , ezzel ki lehet bújni az ilyen  dolgok alól is.

Előzmény: HangaDóra (44)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!