Társasház nem fizeti ki a csőszereleő vállalkozót és csak hiteget, hogy jönnek a csőtörést javítani (strang). Ne a lakóval szórakozzanak. Strangot társasház kötelessége javíttatni.
Tud e valaki ajánlani Óbudai régi téglaházba jó kivitelezőt, cső és visszaépítés?
Ha kifüggesztem írásban a társasház lépcsőházába a véleményem a képviselet és társairól, joguk van e leszedni a papírt? Persze konkrét eset, saját vélemény kultúráltan? Nehogy belefusson hasonló történetbe más lakó is.
Szerintem is, mivel közös helyiségről van szó. Írtam nekik levelet is, de még csak válaszra sem méltatnak. Az ajtó meg tárva nyitva, mivel nem megy be a helyére, LÓG és bármikor kiszakadhat a helyéről. A gondnok meg elérhetetlen napok óta. Erről ennyit. Csak fizetem és fizetem a közösköltséget de nem tudom mire, mert látszata, szóval látszata az nincs. SAJNOS EZ VAN! Elkeserít.
Egyébként itt a lakótelepen érdeklődtem ismerősöknél, és mondták, hogy nekik is volt már probléma ezzel az ajtóval, hisz az ajtók kora átlagosan 45 év és a használat során kopnak, na mindegy és náluk a közösképvidelő szó nélkül intézkedett a javításukról és ők is megerősítik annak a tényét, hogy az az ajtó az nem a tulajdonom, tehát nem nekem kell a javításáról gondoskodni.
Sajnos ezt a mi házkezelőnk a FOLDANA Kft. megkérdőjelezi és rám próbálja hárítani a javítás költségét, meg hát eleve azt, hogy én javíttassam meg, én keressek lakatost, stb............... NEVETSÉGES!!!! Akkor minek fizetem, tényleg, minek fizetem a közösköltséget. Nem értem. Ráadásul így ilyen állapotban ez az ajtó életveszélyes is. LÓG! Tonnás vasajtó!
Messziről kerüljétek el a Foldana Kft-ét. CSAK BEHAJT!!! Semmit nem csinál. Hagyja lerohadni a házat. Ha gond van, akkor meg mossa kezeit. EZ A TAPASZTALATOM. Egy havi közösköltségtartozást már közjegyzőnek ad át. Persze nem figyelmezteti a lakót, hogy van elmaradása, nem rögtön közjegyzőtől kap a lakó levelet. 1 havi elmaradás esetén.
Ezeket a vasajtókat 1976-ban a 43. számú Építőipari Vállalat építette be, a házz építése során. Minden szinten van ebből az ajtóból kettő darab, hisz a lépcsőházról a közös folyosókat ezek a vasajtók választják el.
10. emeletes panelházban lakom. SAJNOS! Újhegyi lakótelep. Szóval a lépcsőházban szinteként négy lakás van. Egyik oldalon két lakás. A másik oldalon két lakás. Mindkét oldalon a két lakás egy nyitott loggiáról nyílik. Nevezzük ezt közös folyosónak. A két lakás közös folyosóját egy-egy üveges vasajtó választja el a lépcsőháztól. Lényeg, hogy ez a vasajtó mivel 45 éves, szóval meghalt, leszakadó félben van, nem lehet bezárni, nem látja el a funkcióját. LÓG! Küsszőbbe ütközik, nem megy be a helyére. Felhívtam a közösképvseletet ellátó Kft-ét, ahol a probémmra azt a választ kaptam, hogy nekik a közös folyosó ajtajához semmi közük. Annak a javítása az ott lakó, élő 2 darab lakástulajdonosra tartozik. Mivel azt az ajtót csak az a két lakó használja.
Ez mennyire normális? Most én hívjak lakatost és én csináltassam meg a saját pénzemen, a közös folyosó ajtaját? Az nem a lépcsőház része?
A házzal kapcsoaltos szmsz-el nem rendelkezem. Nem is kaptam soha, pedig 30 éve itt lakom.
Ennyi erővel ha a lift ajtó romlik el, akkor arra is mondhatják ugyanazt, hogy azt a szinten a négy lakó használja, javíttassa meg a négy lakó. Vagy, ha beázik a tető, akkor a tizediken élő négy lakó dobja össze a pénzt és csináltassa meg a tetőt?
A közüzemi szolgáltatások díjait tartalmazó hirdetményben közzétételre került a víz mérési különbözete. Ez egy meglepően magas összeg, ~200.000 Ft, annak ellenére, hogy a vízfogyasztás mérése lakásonként történik mellékmérőkkel. A társasházi közgyűlésen többen is jeleztük a közös képviselőnek, hogy ez elfogadhatatlanul magas érték, sokszoros emelkedés az elmúlt évekhez képest. Utánajárást ígért, ami sajnos nem valósult meg, de nem ez a kérdés tárgya. A tulajdonosokkal egymás között beszélve felmerült, hogy van olyan lakás, ahol a tulajnak nincs szerződése a vízhasználatra, így mellékmérője sincsen. Kérdésemre a közös képviselő elmondta, hogy a mellékmérő nélküli lakás tulajdonosa átalányt fizet(2018 óta), amit ebből még le kell vonni. Ez azért érdekes, mert a megkapott társasházi elszámolásban a 2020-as évre ez a ~200.000 Ft terhelésként jelenik meg. Pedig a tulajdonosok száma alapján felosztott kiadás nem ennyi, az átalány összege alapján ennek több, mint a felét átalány formájában 1 fő fizeti meg. A másik, számunkra kérdéses pont ennek fényében, hogy a 2019-ben képződött jelentős megtakarítás sem jelenik meg az elszámolásban jóváírásként. Ugyanis a 2019-es elszámolásban közzétett mérési különbözetnek a befizetett átalány a többszöröse. Nyilvánvalóan a Számvizsgáló Bizottság nem gazdasági szakemberekből áll, így ennek átlátása nem várható el 3 főtől. Ki tudhat ilyen esetben segíteni, kihez lehet fordulni?
Társasházunkban 105 albetétes van. A ház 100 éves, több éves állagmegóvási és karbantartási munka maradt el. Az elmaradt fenntartások megvalósítására nagy összegű hitelt kell felvenni. A lakók nem kis része nyugdíjas, aki sem korábban, sem ma nem akar hitelt felvenni. Meddig lehet ezt a lakóknak csinálni, hogy folyton elutasítják a lakóház karbantartását. A lakástulajdonosok mennyi hányadának kell megszavaznia azt, hogy a hitel felvehető legyen. Elutasítás esetén milyen jogi lehetősége van azoknak, akik a hitelfelvételt támogatták.
Fórumozók, tudna valaki megoldást? Két társasházi ügyvédnél is jártunk, mindkettő egymástól függetlenül azt javasolta költözzünk el a házból, nem igazán szeretnénk!
Tényállás röviden: Nagy társasház Bp. belvárosában, 120 albetétes, melyből a nagyobb részben lakások vannak, a kisebb részben 4 tulajdonos kezében különféle üzletek. Tulajdoni arányok:70-30%, a lakások javára. Az utóbbi években nagyvonalú felújítások történtek a házban 130 MFt-ot meghaladó összegben, melyekhez már banki hitelt is fel kellett venni. Ezek nagyobb részben a nagy üzlettulajdonosok érdekében történtek,-közművek bővítése-, közgyűlési határozattal. Sajnos a lakások tulajdonosai nem jöttek el kellő számban a közgyűlésre, ezért az üzletek tulajdonosai némi többséggel megszavazták a hitelfelvételt.Sőt újabb és újabb felújítási igényekkel áltak elő, ami további nagy összegű hitel felvételét vetiti előre. A lakások tulajdonosainak igen nagy része külföldön tartózkodik, ezért képtelenség megjelenésüket biztosítani, különösen mostanában. Ezt a helyzetet a közös képviselet a nagy tulajdonosokkal karöltve maximálisan kihasználja a lakástulajdonosok kárára. Ennek következtében az üzletek tulajdonosai tulajdonképpen a lakások tulajdonosaival karöltve, anyagi hozzájárulásukkal újitatják fel boltjaikhoz tartozó, és csak az azok érdekeit szolgáló közműveiket.
A kérdés az lenne, miként lehetne megszabadulni a boltosoktól,miután az érdekeink közel sem hasonlóak,-az egyik erre hajlamos lenne,- de a többi mereven elzárkózik.
A közgyűlés határozatának biróságon történő megtámadásának lehetősége ismerős számunkra, de jelen esetben nem járható, mert a hitelfelvételre nincs halasztó hatállyal, az itélet meghozásáig, már el is költik a hitel összegét.
Szóval erre a gondunkra keresünk megoldást, ötletet, tanácsot, bármit, mert jelenleg csak mi lakók, és lakástulajdonosok csak fizetünk a hitelek miatt 32%-al megnövekedett közös költséget.
Tisztújító közgyűlés kitűzve az utolsó határnapra, 09. 16-ra :-( Meghívó faliújságon, napirendi pontok között van idei felújítási terv is. Mai napig nem kaptunk írásos előterjesztést. Ez szabályos?
Minden építés átalakítás engedélyköteles, pont a statikailag fontos dolgok miatt. Saját tulajdonú lakóingatlannál , amiben csak Te laksz nem szükséges, de ép emberi ésszel, valaki hozzá értővel megnézeti azt is az ember, nehogy teherhordó falat üssön ki.
Segítséget szeretnék kérni. 10 lépcsőházból, "lábakon" álló 10 emeletes társasház. 1. emelettől vannak lakások, a földszinten üzletek, hőközpont, egyebek. Több lépcsőháznál a "lábak" befalazásra kerültek, ajtó/ablak beépítésével. Jelenleg semmi funkciójuk nincs. Nem tudtuk mi célt szolgálhat. Most viszont még a "lábak" közötti tér "befalazása" előtt az egyik eddig nem használt helyiség falát "kiütötték". Szerintünk ez tartófal lehet egy szoba és konyha van fölötte. (Ha az összes "beépített lábak" között is megtörtént ilyen falbontás, nem egészen megnyugtató a helyzet statikailag. Úgy látom/hallom/olvasom általában nem kell építési engedély, de be kell jelenteni a bővítést,átalakítást. A közös képviselő és csatolt részeinél/től való kérdezésnek "0" értelme, nem válaszol. A tulajdonosok meg tudhatják ezt valahol?
Azt írod, hogy a közösbe köteles vagyok hozzájárulni. De ha azt kitalálja a háromból két lakó, hogy legyen murva helyett térkő mert az 'szebb', akkor belekényszeríthetnek egy milliós költségbe is engem?
Illetve, ha a közös kerítés már tönkremenőben van (10 éves fa lécek, idő-időjárás nyoma látszik rajta), de az az szememet szúrja leginkább, akkor nem tehetek semmit, mert a középső és hátsó szomszédot nem érdekli, ők nem látják?
A költségeket is érintő változtatásokhoz elegendő az egyszerű többség?
Ha jól értem, a rendes gazdálkodás körét MEGHALADÓ kiadások az egy példa arra, amikor murvát szeretnék térkőre cserélni? Mert alapesetben ezt nem indokolja semmi, használható a murvás szolgálati út balesetmentesen.
Ha ez így van, akkor a 4/5 egy háromlakásos társasház esetében csak akkor tud megvalósulni, ha minden lakó mindenben egyetért? Esetünkben hárman kb. négyfelé húzunk.
1.: A többi tulaj hozzájárulásával csinálhatsz kerítést.
2.: A többi tulaj hozzájárulásával, ha Neked nem tetszik akkor a saját költségén.
3.: A utcai kerítés (legyen bármi is az alatt értve, itt is slendrián a megfogalmazás) közös terület, tehát minde tulajdonos egyetemlegesen viseli a költségeit.
Közös, osztatlan közös tulajdonok, mindenkié még ha nem is fér hozzá! Fenntartása közös érdek és felelősség.
Magántulajdon, kizárólagos használati jog azé aki megkapta. Fenntartása magán érdek és felelősség.
Telekhányad 132/396, magyarul a 396 rész telek mindenkié ebből Te kaptál 132 részt. Megosztani nem lehetséges, de a közösbe ilyen arányban vagy köteles hozzájárulni a költségekhez, magyarul 1/3-al.
Pl.: Az utcai kerítést rendbe kell tenni, akkor 1/3 a tied, a többiek pedig 2/3-ot fizetnek.
Tehát ha jól értem, akkor ezek a kizárólagos használatú területek arra lehetőséget adnak nekem, hogy pakoljak rá, biciklit azon tároljam, tehát használjam, de a szerkezetén nem módosíthatok? Kerítéssel sem keríthetem le, hogy a szomszéd macskája, kutyája pl. ne piszkítson oda?
Illetve ezt írtad még: "Ha az osztatlan közös tulajdont ( út, kuka tároló, etc.) kell rendbe tenni, akkor mindenki fizeti a költségeit."
De mi a helyzet akkor, ha két szomszéd úgy dönt, hogy ők szeretnék a murvás szolgálati utat térkövezettre cserélni? Tehát a jelenlegi is használható, de nyilván egy térkő szebb lenne. Ilyen esetben ráhárítható a harmadik szomszédra egy ilyen jellegű, akár milliós költség?
Van a társasház alapítói okiratban egy ilyen mondat is: "A tulajdonostársak kötelesek saját költségükön gondoskodni a külön tulajdoni illetőségeikhez tartoző építményrészek jó karbantartásáról." Ez azt jelenti, hogyha én vagyok az első lakó, akkor az utcafronti kerítés (külön tulajdoni illetőségeikhez tartoző építményrész) örökös felújítása is az én dolgom? Ahogy a hátsó lakónak a hátsó kerítés rész gondozása?
És mi van akkor ha már elöregedett, és cserére szorul? Akkor viszont már mindhárom szomszéd közös megegyezésére szükség van, mert a kerítés közös tulajdon?
Pedig egyszerű! Kizárólagos tulajdon és kizárólagos használati jog!
Amit ennyi információból le tudok szűrni:
- Egy út van a házak előtt, ami közös használatban van a telkek eléréséhez és ez nem közterület, hanem magán tulajdon (osztatlan közös terület). Ez 4 m széles és 32,5 m hosszú.
- Az út és a házak közötti területek is közös tulajdonban vannak, de kizárólagos használatban kapja az, akinek a háza előtt van (osztatlan közös terület, kizárólagos használattal). Más nem használhatja, de közös.
- a kuka tároló területe osztatlan közös terület.
A kérdés anyagi tekintetű innentől kezdve. Ha az osztatlan közös tulajdont ( út, kuka tároló, etc.) kell rendbe tenni, akkor mindenki fizeti a költségeit.
Amennyiben a kizárólagos használatú részt, akkor csak az fizet akinek ezt hozzá rendelték a tulajdonához! A hasznait élvezi, költségeit viseli, ahogy az ügyvédek szokták írni.
Aki szerkesztette az elég slendrián munkát végzet, nagyon pontatlanok a meghatározások:
- bejárat: mit hívunk bejáratnak (utca, közös használatú út, telek, ingatlan?) és az hol van? Nyugati, keletei, ...
- az épülettel szemben állva: bármelyik oldalán állhatok szemben az épülettel. Az épület keleti homlokzatához képest, északi oldalán, 1., 2., ingatlan közös telekhatárán.
- 1 számú lakás jobb oldaláig előtte mögötte: Ez honnan nézve lesz az 1. számú lakás jobb oldala ?(keleti, nyugati..., oldalon, de legpontosabb lett volna, a tervrajzon szereplő X m2 telekhányaddal).
Ezt pedig egy ügyvéd készítette! Szépen átíratnám vele, mert ez így vitára ad okot alapból! A Tervező, a tervrajzon jelölje ki a területeket, mondja meg a pontos m2-eket és azt beleírni az alapító okiratba!
A kérdésedre pedig a válasz: Nem építhetsz rá! Csak akkor, ha a többi tulaj hozzájárul!
Társasház alapítói okiratunk szerint a közös tulajdon ez:
A külön tulajdonhoz pedig ez van írva:
Az előtte-mögötte így néz ki az alaprajz szerint ('előtte' piros kerettel kiemelve):
Az lenne a kérdésem, hogy az a terület, ami a 4 méter szélességbe (piros keret ALATTI rész, az első kép (6) pontja) nem esik bele, tehát már az én lakásomhoz tartozik (ez van pirossal bekeretezve), akkor ide építhetek e bármit, vagy kerítéssel lekeríthetem e? Mert ahogy a második képen le is van írva, 'kizárólagos használatom van' a terület felett.
Az első kép (1) pontja viszont lényegében az egész telket KÖZÖS tulajdonként definiálja. Segítsetek légyszíves értelmezni ezt.
Ezeket az összegeket az egész házra érted, plusz a közös költséget( 8 lakásos ház), vagy ebben az összegben benne van minden ( közös ktsg, képviselői díj )?
Ha én pályáznék 30-50 e Ft közötti öszeget kérnék (attól függően mit, mennyit kell kezelni), de közvetlen Bp. melleti településen, akár 70-et is, ha kifejezetten hangsúlyozzák, akkor 80. :)
