Többször elmondtam már a saját véleményemet, a t.hányad alapú költség megosztásról. Szerintem túlhaladta a kor, ráadásul nem mindig jól képzik a t. hányadokat.
Egyszerű volt valamikor kimondani a t.hányad alapú fenntartást, mert nem volt más viszonyítási alap. Vagy a
lakótelepek közel egyforma nagyságú lakásinál, nem volt érezhető különbség. Ma már a felhasználás alapú költség viselést tartom járható útnak.
Pl.: egy 80 m2-es lakás a közös költségekbe: lépcsőház világítása, th. kezelő díja, takarítás díja, ...., miért kénytelen négyszer akkora összeggel hozzájárulni, mint ugyanabban a th.-ban lévő 20 m2-es lakás tulajdonosa? Mert így szoktuk. A törvény bölcsen megadja a lehetőséget a t.hányadtól eltérő költség viselésre. De a tisztelt kollégák , nem foglalkoznak ezekkel a dolgokkal és egyszerűbb nekik t.hányadhoz kötni, mert az törvényes. A fent említett módon a biztosítás és LTP díj szedése is jogellenes lehet, mivel azok köthetőek m2-hez.
Egyszer kell jól kialakított költségvetési hozzájárulást létrehozni.
Több lehetőséged van: javaslatot teszel a szigetelési költség viselés elosztásának más módjára, mint a t.hányad írásban tértivevényesen a th. kezelőnél és kéred, hogy kerüljön bele a javaslatod a napirendi pontokba. Eldönti a közgyűlés.
Ha korábban lezajlott a szavazás,akkor kérhetsz jogorvoslatot. Ez pénz és idő. Nagy valószínűséggel,ha az SZMSZ szerint szedik be, akkor vesztett helyzetből indulsz. Erre van a szavazástól 60 napod.
Egy 24 lakásos t. ház alagsorában lévő, utcai bejáratú garázs tulajdonosa vagyok, a k. költséget t. hányad alapján fizetem. A t.ház közgyűlése tervezi az épület szigetelését, ami gyakorlatilag a garázsokat nem érinti, mivel nincs mit szigetelni, csak a g.ajtő érintkezik a kültérrel.
Szerintem a szigetelés nem más mint egy "értéknövelő beruházás", csak a lakásokat érinti, és növeli annak értékét, de a közös tulajdont nem, ezért a szigetelés költsége a tulajdonosokat terheli, Természetesen megoldás az is, hogy a k. költséget is felhasználják, de ebben az esetben a garázsok tulajdonosait, t. hányaduk arányában kompenzálni kell, vagy úgy hogy a rájuk eső összeg mértékéig mentességet kapnak a k.költség fizetése alól, vagy úgy hogy vissza térítik részükre az összeget. Ez az összeg a t. hányadok ismeretében egyszerűen kiszámítható.
Várom a szakértők vagy házkezelők véleményét ebben a témában.
Akkor most szaladjon Mindenki és pereljen! Ja, nem. Először kérdezze meg a közös képviselőt, hogy segít-e. Aztán ha igent mond, menjen és pereljen, akkor is ha nemet mond!
Ha egy háznak udvara van, akkor azt javasoltam, hogy oda nem a mozgásérzékelős lámpa célszerű, hanem egy-kettő alkonykapcsolós, mert akkor mindig van egy kis fény az egész házban.
"Ha valaki az útban hagy valamit vagy télen elcsúszok a jégen, mert nem látom, kinek a felelőssége lesz? Ha kiesek a munkából lábtörés miatt, ki fog kárpótolni? "
Válasz: a társasház, mivel kötelessége a síktalanítás.
Érdemes a biztosításból nem kispórolni a felelősség biztosítást!
"Közös képviselő/házmester nem csinál semmit, magasabb fórum kéne, de hová lehet fordulni?"
Válasz: Közgyűlés. Ott eldöntitek mit akartok tenni!
"És miért az a kérdés, hogy én mit tettem/nem tettem, miért nem az van számonkérve, akár általad is, aki nem teszi azt, ami a dolga?!"
Válasz: A közös képviselő/házmester nem fog oda állni és kapcsolgatni a villanyt az érkezőnek.
Ha ezt szeretnéd akkor azt a közgyűlés hatásköre. Persze emellett az anyagi vonzatot is figyelembe kell venni! Alkalmazottat tartani drága mulatság.
Te is szerep tévesztésben vagy. Egy közös képviselő nem csodatévő sámán és nem szolga!
Jól körül írt a tevékenységi köre a társasházi törvényben. Ezen felüli elvárások, külön megállapodás szerint!
Azt hajtja végre amire jogköre van és ezen felül amire külön felhatalmazzák.
Javaslat: szereltessetek mozgásérzékelőt rá , mely alkony kapcsolóval kombinált. Így a változó idejű sötét időszakokat, azonos hatékonysággal oldja meg világítással.
Mi ezt a körfolyosós házban nagyon régen megoldottuk. A kapcsolásra mindenhol felgyulladó és néhány perc múlva magától lekapcsoló lámpák mellett van az udvaron egy lámpa, amit sötétedéskor egy gyufás skatulyányi alkonykapcsoló felkapcsol – így az egész házban van mindig némi fény –, reggel pedig lekapcsolódik világosodáskor.
A lépcső alján, a postaládáknál pedig egy olyan lámpa van, ami szintén független az automatától. Ezt este valaki arra járó felkapcsolja, reggel pedig le. Ebben a két foglalatban energiatakarékos izzók vannak. A többiben hagyományos, mert az energiatakarékos nem szereti a fel-le kapcsolást. Azokhoz vettünk 100 db 60 W-ost fillérekért, ami jó ideig elég lesz.
Ég az izzó, csak nem kapcsolják fel (nagy ritkán tévedésből ég éjszaka, illetve néhány percig, fél óráig...). Valaki nem akarja, hogy égjen éjszaka. Nem csinálnak vele semmit.
(És biztos én cserélném ki a nem égő izzót...)
És miért az a kérdés, hogy én mit tettem/nem tettem, miért nem az van számonkérve, akár általad is, aki nem teszi azt, ami a dolga?!
Az normális, hogy a társasház udvarán egész éjszaka teljesen sötét van már hetek óta? Későn járok haza munkából, este 10-11-12-kor, ezért nagyon zavar. A lépcsőházban feloltom a villanyt, de az udvarra az nem világít be szinte végképp, az ajtóm felett van is villany, de azt fel is kell kapcsolni (az ajtóm mellett).
Ha valaki az útban hagy valamit vagy télen elcsúszok a jégen, mert nem látom, kinek a felelőssége lesz? Ha kiesek a munkából lábtörés miatt, ki fog kárpótolni?
Közös képviselő/házmester nem csinál semmit, magasabb fórum kéne, de hová lehet fordulni?
Bő egy éve élek itt, kb. 1 hónappal ezelőttig mindig volt elegendő fény, szóval nem hiszem, hogy a teljes sötétség a normális.
Ha, probléma van, jogszabálysértés van, tessék a jegyzőhöz fordulni. Ha, nem felel meg a jegyző döntése, forduljanak a Kormányhivatal Tötvényességi felügyeleti Főosztályhoz, aztán az Igazságügyi Miniszterhez és így tovább.
Tájékoztatom, hogy ……………………………………………………..szám alatti lakos megkereséssel fordult hatóságomhoz, melyben előadta, hogy a 2013.09.30. napján megtartott közgyűlésről szóló jegyzőkönyv másolatát , többszöri felszólítás ellenére sem kapta meg Öntől. ……………………….tájékoztatott a levelében arról is, hogy a társasház számlájára 2014.04.22.napján 1000 Ft. azaz ezer forintot fizetett be , a másolási díjat megelőlegezvén, melyről sz értesítést és az igazolást Önnek megküldte.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXII. törvény ( a továbbiakban Ttv.) 39. § (3) bekezdése alapján: " A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet és arról – a másolási költség megfizetésével- másolatot kérhet."
Kérem, hogy a fent leírtak alapján a megtett intézkedésekről a felhívásom közlésétől számított 8 napon belül osztályunkat írásban tájékoztassa.
Értesítem Önt továbbá, hogy a Ttv. 27/A § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörömben eljárva a ………………………………………………………………………………….szám alatti - Társasház elnevezésű- társasházzal szemben hivatalból törvényességi felügyeleti ellenőrzést kezdeményezek.
27/A§(1) A társasház működésének a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági , hatósági eljárásnak van helye.
(2) A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház
a) alapító okirata, szervezeti-működési szabályzata és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.
Az ellenőrzési típusa: szabályszerűségi ellenőrzés
Ellenörzött időszk:2012.01.01.-2014.06.30.
Kérem, hogy a felhívásom közlésétől számított 8 napon belül az alábbi dokumentumokat, eredetben és másolatban is bocsássa a rendelkezésemre:
- közokiratba, magánokiratba,
foglalt alapító okiratot és módosításait , melyen , szerepel az ingatlan –nyilvántartó hatóság érkeztető bélyegzője,
- a 2012, 2013,2014 évi közgyűlési meghívókat és mellékleteiket,
- 2012, 2013,2014 évi közgyűlési jegyzőkönyveket és mellékleteiket,
- a Közgyűlési Határizatok Könyvét,
- a közös képviselői tevékenység ellátására vonatkozóan a társasházzal kötött szerződést,
- a mennyiben közös képviselőként a társasházkezelői tevékenységet is folytat, a tulajdonostársakkal kötött megbízási szerződést.
A közösa képviselő , iletve az intéző bizottság elnöke köteles a jegyzővelegyüttműködni, a jegyzőt a törvényességi felügyelet lefolytatásához szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátásával , valamint a helyszini ellenőrzés során a helyszínen is segíteni.
Tájékoztatom, hogy az ellenőrzéstűrési kötelezettség megszegése, így az ellenőrzés során kért dokumentumok rendelkezésre bocsátásának elmaradása a társasház törvényes működésének hiányára vezet.
A Ttv. 27/A.§ (4) bekezdése alapján , ha a jegyző a működés szabálytalanságát állapítja meg, a társasházat felhívja a működés törvényességének helyreállítására. Ha a társasház a jegyző felhívása alapján a felhívástól számított 60 napon belül a működés törvényességét nem állítja helyre a jegyző a működés törvényességének helyreállítására vonatkozó bírósági közlés érdekében a határidő eredménytelen elteltétől 30 napon belül bírósághoz fordulhat.
A bíróság a jegyző keresete alapján , ha a társasház működésének törvényessége a közös képviselő ill. az intéző bizottság jogsértő magatartása miatt nem biztosítható, - százezertől ötmillió forintig terjedő, a jogsértés súlyával arányos arányos bírság megfizetésére kötelezheti a közös képviselőt, illetve az intéző bizottság elnökét és tagjait.
A kiszabott bírság megfizetésében a társasházat helytállási kötelezettség nem terheli.
A jegyző megbízásából Város Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztály Osztályvezetője.
PTK 3:3. §[A jogi személyek általános szabályainak alkalmazása]
(1) A jogi személy általános szabályait kell alkalmazni, ha e törvény az egyes jogi személy típusokkal kapcsolatban eltérően nem rendelkezik.
(2) A jogi személy általános szabályait megfelelően alkalmazni kell az e törvényben nem szabályozott típusú jogi személyre.
(3) Ha jogszabály nem jogi személy szervezeteket polgári jogi jogalanyisággal ruház fel, e jogalanyokra a jogi személyek általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.
"Nyugodtan kérhet bármelyik tulajdonos betekintést a ház irataiba, számláiba, kérhet másolatot."
Saját költségén! Törvényi háttér idézete, nem ide vonatkozik. Az éves elszámolás, költségnemenként lebontva tartalmazza az összes kiadást. Tehát a törvény által előírt kötelező tájékoztatás ez!
Ha ez nem valósul meg, akkor me ne külj! A tapasztalat igazán kevesen adják ki jól lebontva, legtöbbet alkalmazott költség nem az egyéb, amibe bármit megpróbálnak belemagyarázni!
Nyúgodtan kérhet bármelyik tulajdonos betekintést a ház irataiba, számláiba, kérthet másolatot.
A vonatkozó törvény: "PTK.3:23. § [Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség]
(1) A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani."
Ha jól gondolom a th fogadta el a vállalkozót és nem a th kezelő.
Ha jól értelmezem ne ma th kezelő vállalkozása végezte a kivitelt.
Akkor szeretném tudni ha Ti döntöttek a felújításról és Ti választottátok a vállalkozót, akkor miért is terhelné bármi a th kezelőt? Ő azzal lett megbízva, hogy a munkát pályáztassa meg, a kiválasztott vállalkozással végeztesse el.
Nem tudom, hogy aki véleményt mond az egyáltalán ért-e hozzá mit hogyan kell kivitelezni?
Főleg 10 év távlatából!
Azt meg végképp nem értem, hogy 10-12 év után, egyébként szükséges felújítást el kell végezni!
Gondolod az idő nem dolgozik? Eddig miért nem javasoltatok felújítást? Miért nem szavaztatok meg állagmegóvást?
A th kezelő végrehajtó és nem döntnök! Ti megszavaztok valamit, Ő végrehajtja!
Saját tapasztalat: Beterjesztett költségvetés helyett, a kiadásokat nem fedező, korábbit kérte a tisztelt th.
Most amikor a garázskapu elromlott, jöttek a hőbőrgők. Mikor lesz megjavítva?
Én mondtam semmikor, mivel nincs rá forrás! Mosom kezeimet, hülyékkel nincs mire menni.
10 évvel ezelőtt társasházunk függő folyosóit felújították, melynek során csak a járólapok cseréjére került sor.
Egy régebben itt lakó szomszédunk leveléből idézek: "A teljes (a félemeleten például ép, a felső szinteken valóban hibás) burkolatot felverték, a lábazati csempét eltávolították, ellenőrizték a vas alkatrészek állapotát (a bontás után a meglepően ép állapotot találtak - ami szerintem a kibontást követően már nem mondható el mindenütt), új betonozást készítettek, a függőfolyosók plafonjának hibáit javították, rozsdátlanították(?), javították és festették a korlátokat, elhelyezték a most látható kiváló burkolatot és előállították a jelenleg is meglévő hullámos lábazati vakolatot.
Az akkori munkavégzés tapasztalataink (én és néhány lakó) szerint meglehetősen gyenge volt (hosszasan 1 fiúcska képviselte a vállalkozót, ő is inkább pihengetett a folyosókon; a korlátokon akkor kocogtattak egy kicsit, ha láttak hazaérni a munkából; a burkolaton egyértelmű mélyedéseket láttunk a liftek előtt és más helyeken, de a műszaki ellenőr ezt jelentéktelen panasznak tartotta a kezdeményezett közös bejáráson ...). A burkolat másfél éven belül kezdett megrepedezni. Ezt azonnal jeleztük a közös képviseletnek, de tájékoztatása szerint garancia érvényestésére már nem volt mód, mert a kivitelező cég nyomtalanul eltűnt. A közös képviselet hosszas tanakodása után került sor javításokra, ami nem hozott egyértelműen pozitív eredményt."
Jelenleg a járólapok fel vannak töredezve, sok helyen hiányoznak is, a függő folyosók átáznak a rossz szigetelés miatt.
Meglátásom szerint a közös képviselő is hibás azért, hogy jelenleg 10-12 év után ismét a folyosók felújítását kell tervezzük ugyanis nem követte megfelelően a munkálatokat, nem volt megfelelően körültekintő a kivitelező cég kiválasztásánál.
Közös képviselőnkkel kötött megbízási szerződésünket átolvasva nem találtam semmilyen utalást arra,hogy közös képviselőnk jó gazda módjára, felelősséggel vállalja társasházunk képviseletét.Egy egyszerű megbízási szerződésünk van, amelyet bárhonnan le tudok tölteni.
Van arra lehetőség, hogy a jövőre nézve módosítsunk a szerződésen és megfelelő felelősségvállalást számon kérjük? Az a gond, hogy a képviselő csupán vállalkozó, nem tulajdonos, ezért nem is kezeli úgy a társasházat, mintha saját ingatlanát kezelné. Ezen szeretnék változtatni, javítani.
Furcsa állapot ez most ezzel a rezsicsökkentéssel.
A házak rezsi jellegű kiadásai összességében nem lettek kevesebbek.
A közös képviselők amennyit lehetett csökkentettek, vagy meghagyták az előző évit, abban a abiztos tudatban, hogy felélik a ház tartalékát. Hát most ez van.
Segítséget szeretnék kérni társasházat érintő kérdésben, amennyiben ez megoldható:
1. Adott egy társasház, amihez tartozik egy nagy parkoló, ahol pont annyi kocsi fér el, mint amennyinek kell. A társasház egy db épületből, de két részből áll. Az első rész megépült még 2003 körül, majd az építtető csődbe ment. Felszámolás után egy új vállalkozó megvásárolta a félkész részt és lakásokat épített oda. Ezek a lakások most vannak eladás alatt. Kérdésem az lenne, hogy az új részen lakást vásárlóknak hol kellene parkolnia? Elvileg van egy plusz rész, ahol pénzért kínálják a felfestett parkolókat, de van olyan vélemény, hogy ingyen kellene parkolót biztosítani nekik? Most ez a „megoldás” született, hogy nem vettek parkolót, hanem az eredeti épület parkolóit foglalják el, így az eddig ott lakók sem tudnak parkolni… 8 új lakás épült. Mit lehet ilyenkor tenni? Nem kötelezhető az építtető, hogy ingyenesen biztosítson parkolót az új lakóknak? Vagy mi lenne a megoldás?
2. A másik kérdésem szintén a parkolókhoz kapcsolódik: az adott parkoló előtt van egy sorompó, ezt a sorompót a parkolási problémák miatt folyamatosan zárva tartják. Viszont így az udvarban található üzletek nem közelíthetőek meg gépjárművel. Erre van valami jogi megoldás, hogy munkaidőben kötelezően betudjon hajtani a vásárló vagy a társasház dönthet úgy, hogy nem?
3. Az új lakások után mikortól kell közös költséget fizetni? Amikor kész van, amikor megveszik, amikor lakhatási engedélyt kapnak?
köszönöm az ötletet, egyébként hallottam, hogy van olyan T.ház ahol más arányban fizetnek a lentebb lakók, hogy valamivel komfortosabban érezzék magukat. igaz ettől még meleg nem lesz!
(2) Az épület tartószerkezetei, azok részei, az épület biztonságát (állékonyságát), a tulajdonostársak közös célját szolgáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy akkor is közös tulajdonba tartozik, ha az a külön tulajdonban álló lakáson vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségen belül van.
A közös költséget ki fizeti? Mert tök mindegy ha mindenkinek ki kell cserélni, nem! Ha a közös költségből fizetitek ki ,mert van elég tartalék, akkor is egyenlő meghatározott mértékben járultok hozzá!
Sztem szavazzátok meg, hogy mindenki köteles teljesíteni a saját költségén és nincs vita.
