Ismét azt mondom, hogy vagy elfogadod az ott kialakult állapotokat, vagy tovább keresgélsz, mert nem érdemes belemenni egy vég nélküli vitába, kiszámíthatlan ideig tartó és kimenetelű perekbe stb. Ismerek olyan esetet, ahol 40x50 cm-es tetőkibúvó (nem tető-) ablakok miatt 11 évig (!) tartott egy per.
Hát 50 m2 -re a 20 eft nagyon sok , mármint ha 12 hónapra számolod.
Egy ekkora lakásnak a fűtése olyan 150 -160 eft / szezon, az általában 6,5 hónap, vagy több. A magyarok többsége általában szept. végétől ápr. 20 - 25 ig fűt- olyan 200 - 210 napig.
És mi van a főzési gázzal , vagy az is villannyal megy ? Villanybojler ? Ha van vezérelt áram, akkor nem probléma , nappalival 2 fős családig elmegy, annál nagyobb családnak nem jó.
Jól körül kell járni a költségeket.
Egy ekkora lakásnak társasházi lakásban - tudod azokban a privatizált volt bérházakban a költségei :
közös költség 7800 ft, villanyóra állandó kölség 200 ft - villanyszámla 10eft /hó, fűtés 950 m3 gázzal 140 eft / szezon. kétfős, 51 m2-es lakásnál. Ja van még víz + csat az 6m3 /hó olyan 4500ft/hó.
A házat a hetvenes években építette a mostani 6 tulajdonos. (illetve egyik lakásban már a gyerekeik laknak) Úgy van megbeszélve, hogy a 6 évente aktuális soros "házmester" kb 20-22 fokra állítja be a fűtést, ennyi van a lakásokban. (6 egyforma méretű lakás) A pincébe jön be a gáz, ott a kazán és a mérő is ha jól tudom. Még nem láttam a költségekről semmit, ha jól emlékszem olyasmit mondott a tulaj hogy max 20e körül van havonta a számla (kb 50nm a lakás, és minden hónapban ennyi)
Emelett villanybojler van, ami szintén nem nagyon tetszik. Az udvarba alig lehet beállni autóval, mert a házhoz 2 garázs van ami másé, + 2 külső "sufni" garázst úgy építettek a lakók, hogy attól nem fér be más autó nagyon. Ezt is érdekes lenne leboxolni ha megvenném. (gondolom ugyanannyi jogom lenne a beálláshoz mint a többieknek.) Holnap elkérem a társasházi szerződést ( vagy valami hasonló gondolom van) és a rezsiszámlákat, utána többet tudok. Nagyon tetszene a lakás, de ezektől a dolgoktól félek, attól tartok hogy ebből később baj lehet, esetleg kényelmetlenség. Sajnos nincs tapasztalatom ilyesmivel.
Persze vannak költségei, de azt a levállónak kell fizetnie és lehet így már nem éri meg a levállás.
Azt csak a helyszin pontos ismeretében lehetne megmondani akkor mennyi akölség megéri e vagy sem. Természetesen a mások lakásában keletkezett károkat is a leválónak kell kiegyenlítenie és nem utólag hanem előre perkálni.
Legalább is ha én lennék az 'ötök' egyik tagja mondanám előre egymilla a helyre állításra vagy nincs leválás.
Egyébként megsúgom nektek a pesti nagy több emeletes házak valamikor nem társaházaknak épültek hanem bérházaknak.
Még ma is az ilyen házakat, a többlakásos emeletes házakat bérházaknak nevezik (sokszor még a szakemberek is ).
Holott ezek már nem bérházak, hanem sok lakásos társas vagy emeletes házak.
A bérház jellemzője, hogy van egytulajdonosa és vannak bérlőik, akik tisztes lakbért fizetnek ( nem úgy mint a szociálizmusban amikor a bérlés szarért húgyért tötént , magyarul nevetséges lakbérekért )
Aztán ha bérlő nem fizetett a lakástulaj kitette. Ha viszont a lakás nem volt olyan hogy az megérte volna bérelni, a bérlő állt tovább és az igényeinek megfelelő lakást bérelt.
De a magyari megvette ezeket a nem bérlakásnak épült lakásokat és azt képzeki hogy eztán is lehet szarért húgyért lakni.
Néha beválik, néha nem.
Ja az első generációs vevők szintén szarért húgyért vették meg. Úgy a 90 -es évek elején.
Egy példa még a priavtizáció első hullámából . Volt egy kollégám aki félévig azon méltatlankodott , hogy milyen drágán vette meg a lakását. A házban lévők többsége a piaciár 20 -25 % á ért, ő meg csak 50 % áért.
A külömség : a többi lakás önkormányzati volt az az egy amiben ő lakott, egy magánszemélyé ( azt valamikor az 50 -es évek elején valami miatt elfelettették államosítani, így hitták a rablást a szociálizmusban ) Nos ő és amamája majd 45 évig lakott a máséban jelentéktelen lakbérért és akkor még azon méltatlankodott, hogy majd ingyér nem kapja meg.
Egyébként nem vagyok elfogult. Apám is vásárolt egy államosított házat még a hetvenes évek elején , akkor valaki kitalálta, hogy lehet ezeket értékesíteni ő kiszagolta és megvette a piaci ár 20 % áért. Akkor még atömeges értékesítést nem merült fel.
Meg is jegyezte az egyik családtag a 90 -es évek elején : Papa te tulajdonképpen egy rabolt házat vettél !! szarért - húgyért !!
Azért javasoltam a mielőbbi konzultációt az ügyvéddel, mert mint vevőnek úgyis kell egyet fogadnia. És ő pont azokra a nem alaptalan aggodalmaira ad választ, ami a jövőben a tulajdonosiösszetétel-változáskor előállhat. Tehát hihetően jól működik most ez a kis ház, de ez nem tart örökké.
A leválás műszakilag sem egyszerű, mert a fűtéscsövek átmennek a szomszédokon és aki kiválik, azt továbbra is melegítik. Ha mindenki önállóvá akarna válni aminek azért komoly kéményfeltételei is vannak , akkor minden lakás belső fűtéscsőhálózatát teljesen újra kellene szerelni, ami lakot tlakásnál nem kis tortúra, illetve rejtetten nem is megoldható. A lakásonkénti 1,3 millió (de annál inkább még több) összeg reális.
A közös fűtésről .- ha nagyjából azonos alapterületüek a lakások ( egy két százalék nem számít - pl. 78 és 76 m2 -esek ) akkor kár drágítani a megosztóval a fűtési költséget. Ha a lakásban lakó kezeli, akkor se lehet sok visszaélés ezzel a művelettel.
Hogy nincs közös költség ?
Hát kezdeményezni kell majd.
Egyébként ha lenne, azzal is szorosan el kéne számolni. Sőt itt a leválás - a fűtésnél- se megolhatatlan műszaki feladat. Meg kell magyarázzni a többi 5 nek, hogy őket itt érdeksérelem nem éri különösebben. Majd egy kazáncserénél így nem 6 felé megy a beruházás összege, hanem csak öt felé.
Egy ilyen kis társasháznál egy kazáncsere majd annyi mint egy nagyobb családi háznál. Nagyobb cs.háznál 30 -35 kW -os kazán, itt se igen kell több 40 kW -nál Max. egy 100 eft a díjkülönbözet. A járulékos költségek meg nagyjából annyiak. Cs.háznál 1 milla egy kazáncsere itt max 1,5 milló cuzammen.
De ha neked megérri külön egy új gázfűtés beruházás az is lesz 1 -1,3 millió.
Ja és most mennyi az átlagos fűtési kölség ?
Azt tán csak megmondják ???
És vissza az ilyen közös un. kazánházi fűtésekre : Hát a társasházakban bizony ez rizikós a közepes és nagyobb társasházakan - mondjuk egy 15 -től 30 40 lakásosig. Itt általában vállalkozó kezében van már a fűtés. Az meg keresni akar jó vastagon.
Aztán az ilyen közösségekben mindig akar egy két potyázó aki nem akar, vagy nem tud fizetni.
Pl. 20 lakásnál még egy kettő elmegy - majd fizetik atöbbiek. De mivan ha a 20 lakásnál már 8 -an nem fizetnek ?
Nos az ilyen közös fűtésű házakat kerülni kell mint a rühes kutyát.
valamikor amikor gáz még nem volt nagy szerencséje volt azoknak akik iulyen házban laktak. megvették a 250 -450 mázsa szenet, felfogadtak egy fűtőt napi 2 x 3 órára 6 hónapig és aköltségeket elosztották. A gázkazánnál viszont már fűtő nem kell viszont van vállalkozó aki megkaprintja az ilyen fűtéi rendszereket. Ő jól akar keresni + plusz a potyázók. Így valóban ez az egyik legrizikósabb fűtési mód. Aki nem ért egyet cáfolja !!
Ha tudod mennyi volt az elmúlt években az évi átlagos fűtési költség ( ft-ban gáz m3 -ben és ) mekkora az a megveendő lakás én megmondom reális e vagy sem.
Úgy tűnik, hogy nem igazi társasházban, hanem egy osztatlan közös tulajdonú épületben van a kiszemelt lakás. Aggodalmaid jogosak, jó lenne ezt máris az ügyvédeddel megbeszélni.
A központi gázfűtésről leválásról ne ábrándozz, mert ha nem tetszik a jelenlegi adottság, akkor keress másikat!
Üdv! Talán itt jó helyen kérdezek. Lakásvásárlás előtt állok, és sajnos vannak kétségeim a lakás egy-két megoldása miatt. Másrészről viszont nagyon tetszik és nagyon jó helyen van. Az egyik gondom a fűtés: Egy saját telken lévő 6 lakásos társasházról van szó, ahol a fűtés a pincében lévő gázkazánról működik. 6 évente mindig más lakóra esik a feladat, hogy ellássa a közös képviselői teendőket, így a fűtést is ő szabályozza. Nincs költségmegosztó, minden lakás ugyanannyit fizet. Nekem a saját, külön szabályozható gázfűtés tetszene. Le lehet válni egyénileg egy ilyen rendszerről?
A másik: okozhhat -e gondot, hogy nincs közös költség, hanem mindig összeszedik a pénzt a világításra, szemétre stb. Azt mondják még nem volt gond ebből. Csak ilyenkor az jut eszembe, hogy még azok a lakók vannak ott akik építették a házat, és mi lesz ha kihalnak, és olyanok költöznek oda akik nem fizetnek, stb. ilyenkor mit lehet tenni? Vagy mi van ha a házon felújítást kell végezni, de nem mindenki akar fizetni? Rizikós dolog egy ilyen vételbe belemenni? Talán érthető mik az aggályaim. :)
Hát ha van külön kuka, akkor minek szálljon be a társahaáz kukaköltségébe ?
Persze lehet, hogy ezt a többi tulaj nem tudja.
Meg kell nekik magyarázni !!
-----------
Nos egy vállalkozónak előírás, hogy külön kukája legyen főleg, ha étterem vagy cukrászda van. A fiamnál külön helységben is van és természetesen nem a társasház takarítja. Sőt étterem, cukrászda esetén legkevesebb 3 autó parkolását is felszámolják akkor is, ha nincs hely.
Egyszerűen arról van szó, hogy szeretnék fejni a vállalkozót szokás szerint.
Nálunk is külön fizet a cukrászda kukát, de mivel egy helyen tároljuk, így amikor nem elég a sajátjuk, akkor a mienkbe is tehetnek. Ezért és azért is indokolt, hogy a saját területük közös költségében benne van a kukafinanszírozás, mert mi mossuk az ő edényeiket is.
Mit tudtok ajánlani, illetve mi a véleményetek: fiam cégének egy 40 lakásos társasházban három kukája (amelyet a cég alapításakor kötelező rendelni addig nincs működési ) van évek óta külön zárható helyiségben és ennek ellenére a ház lakói kitalálták, hogy a kft is fizessen a társasháznak szemétdíjat illetve járuljon hozzá a társasház kuka költségehez.
Hozzátartozik, hogy a terület amelyben a cég dolgozik utcai üzlethelyiség és magántulajdon.
biztos volt már téma, de nem olvastam el az egész topikot, ezért előre is elnézést.
Egy olyan problémám van, hogy a társasházunkban hamarosan felújítás kezdődne, amihez panelprogram keretében kapunk állami támogatást.
A felújítás már el lett döntve, aminek a lakókra eső része 62 millió forint (ez lakásonként 5 éven keresztül 12000 Ft kiadást jelent). A döntés nem egyhangú szavazással dőlt el, hanem csak sima többségi szavazattal, ami szerintem eleve törvénytelen. Most ott vagyunk, hogy meg kellene kötni egy előtakarékossági szerződést, de én (és még jó néhányan a tömbből) látják előre, hogy nem fogják tudni fizetni az előbb említett összeget, ezért szeretnénk, ha nem lenne semmiféle hitelfelvétel, felújítás stb. Ezért gondoltuk, hogy bojkottáljuk az egészet és nem írjuk alá a szerződést.
Viszont a legutóbb kapott tájékoztatóban, melyet a közös képviselő küldött van egy ilyen bekezdés:
"Azok a Tulajdonosok, akik a meghatározott időpontig a részletfizetésre vonatkozó szerződést nem kötik meg [...] tudomásul veszik, hogy ezen lakások önrészére a Társasház minden további felszólítás nélkül megigényli a szükséges hitelösszeget s további nemfizetés esetén intézkedik a vonatkozó jogszabályokban írtak alapján a tartozás behajtásáról."
A kérdésem az lenne, hogy milyen törvény ad engedélyt arra, hogy helyettem a Társasház hitelt vegyen fel és azt behajtsa rajtam?
Nem társasházban laksz. Annak a lényege, hogy osztott a tulajdon. De ez mind1.
Nem hiszem, hogy zuhanyzásért tudna veled kezdeni bárki is bármit. Legalábbis nem tudok olyan zajszennyezést elképzelni zuhanyzással, amivel már mondjuk egy jegyző foglalkozna. Nagyobb dolgokat is lesöpörnek az asztalról. Nem beszélve arról, hogy vannak zajok, amiket tűrni köteles. (Lásd még: szomszédjog. 100. § A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.) A zuhanyzás az én fogalmaim szerint nem szükségtelen. Azt is nehéz lenne bizonyítani, hogy éjjel lenne szükségtelen. Hacsak nincs valami műszaki probléma. Akkor viszont azt kellene megoldani.
Sajnos igaza van a szomszédnak, éjjel semmivel nem lehet zavarni a szomszédokat. Máshol olvastam kanadai és svéd társasházakban lakó fórumozókról, hogy ott szigorúan deklarálva is van nemcsak a zuhanyozás, hanem még a mosógéphasználat tilalma is este 10 után. Persze a hangos rádiózás, tévézés is ide tartozik.
Érdekes problémám volna. Társasházban lakom, ám közös osztatlan tulajdon, tehát nem húzható rá a társasházi törvény. Bár az esetre nem tudom miképp vonatkozna azt nem tudom, csak tájékoztatásképp közlöm.
Szóval, zuhanyoztam az imént egyet, fél1-kor. Szomszéd elkezdett fentről kopogni. Már korábban is mondta, hogy zavarja az esti zuhanyzás, de azért ez mégis sok nekem. Ez ilyen kb havonta 1 alkalommal történik, egyből jön a visszajelzés. Egyszer még fel is hívott úgy, hogy már mindenki aludt nálunk, 1 kor tusolni mertem egyet a saját lakásomba, és fél kettőkor hívott, hogy mit képzelek, kultúrországban ilyet nem illik. Ja mert, hajnali fél2-kor telefonálgatni azt illik mi...
Szóval a kérdésem az, hogy van valami szabályozása az ilyen irányú dolgoknak? Hogy zuhanyzás tilos ekkor és ekkor, mert esetleg hangos?
Most ilyen alapon nekem meg az hangos, ha reggel 6-kor baromi hangosan hallgatja a TV-t, az lehallatszik valóban.
Nem értem az ilyen embereket miért költöznek társas házba, lenne pénzük családi házra...
Ami szerintem érdekes, hogy egy évtizede hallani sem akartak a kevesebb kukáról, most már lehet alkuldozni...ez a környezetvédelemmel is összefügg, gondolom...
Nagymaci szerint a 14 lakásos házban heti 2x 4 kukát kell fizetni, az havi 32 kuka, 4 hetes hónappal számolva.
Mi 59 lakásos házban vagyunk és hetente 1 x 3 és 1 x6 azaz 9 x 4= 36 kukát fizetünk...
Indulásnál (3 éve) 2 x4 azaz 32 kukát vittek el,de ez kevésnek bizonyult és kértünk még 2 kukát. Így 2 x 6 kukát lettl, az 48.
Időközben minden lakásba beköltöztek és rájöttünk, hogy felesleges ennyi szállítás, módosítást kértünk és így csökkent a szemétdíjunk (Budapest).
Most szeretnénk megint átvariálni mert a csütörtöktől keddig gyüjtött szemét mennyisége túl sok. Megkérdeztük lehet heti 3 alkalmat kérni. azt mondták találjuk ki, hogy akarjuk. Arra gondoltuk, hogy hétfőn 6, szerdán, pénteken 2-2 kuka ürítést fogunk rendelni (keddtől csütörtökig csak 2 kukánk telik meg most is).
A fővárosban fő/3,7 l van meghatározva, Halásztelken pedig háztartásra kell fizetni...
de hogy lehet ellenőrízni, hogy egy lakásban hányan laknak?
Az is hozzátartozik a történethez, hogy szelektíven gyüjtjük a szemetet. Van 2 plusz kukánk a papírnak és a müa. flakonnak. Azokra egy másik céggel van szerződésünk, ők akkor viszik el a kukát ha szólunk nekik.
BOCSÁNAT!! Elnéztem bejegyzésedet, havi egyszeri ürítésre gondoltam, pedig heti egyszerit irtál! Ebben Neked van igazad!
Bocsánatkérésem után bogaráztam egy kicsit arról, hogy Halásztelek városban milyen szabályok vannak érvényben. Hát megtaláltam! A halásztelki önkormányzat 1/2006 számú, azóta többször módosított rendelete szabályozza a hulladékkezelést, magyarul a szemételhordást. A rendelet a szolgáltatás díját így határozza meg:
110 literes edényzet esetén egységnyi díjtétel:
319,80 Ft/háztartás/hét + ÁFA
Azaz, egy lakás valóban heti egy kuka és az 400 Ft! Havonta lakásonként 1750 Ft.
Budapesten is nagyjából ugyanennyi díj!
A tapasztalatom meg az, hogy a négy kukából (ennyit kell fizetnünk: 14 lakás, heti kétszeri űrítés) általában kettő telik meg, néha hármadik félig!
"Furcsa sajátossága a törvénynek, hogy ha pld. a megismételt közgyűlésen egy tulajdonos lenne jelen, akkor az Ő 'szavazata' dönt a napirenden szereplő kérdésekben.
Sajnos, a társasházi törvénynek vannak hiányosságai." -írod nn.wb
Ezt a röhelyes helyzetet úgy oldottuk meg, hogy az SZMSZ-be beleírtuk (elfogadtuk): a megismételt közgyűlésen is a tul. hányad leglább 1/3-ának jelen kell lennie a határozatképességhez.
Ez persze kissé necces, (és ez sem mindíg jön össze) - de normális tulajdonos nem is óhajt másod-harmadmagával dönteni nagy horderejű kérdésekben.
Ugyanis nekem ugyanezekkel a számokkal csak 7 kuka jön ki:
3,7 liter/fő/nap ->
25,9 liter/fő/1 hét ->
700 liter/27 fő/1 hét (7 x 110 liter)
Mi nem 7 hanem 12 kukát használunk, viszont 27 kuka után fizetünk.
Ami a másik relytélyes dolog nekem az az, hogy minden ide vonatkozó rendelet ingatlanokra vonatkozik nem pedig lakásokra, a földhivatal szerint az egész társasház egy ingatlanként van nyilvántartva, tehát szerintem a társasházakra vonatkozó rendeletek között kéne lenni egy erre a témára vonatkozó, de ilyesmit idáig nem találtam.
Tehát a kérdés még mindig az, hogy van-e olyan rendelet ami társasházi lakásokra minimum 1 kukát ír elő?
1. Az utcai gáz elzárót a szolgáltató zárhatja el.
2. A közös képviselő helyesen járt el, ha nem így tesz, akkor azt kockáztatja, hogy egy esetleges robbanás után megy a börtönbe!
3. Természetesen lehet "swarcban" csináltatni a hibaelhárítást, de az esetleges balhét a közös képviselő fogja elvinni!
4. A szabálytalan kéményt előbb utóbb meg kell csínálni. És nem árt arra gondolni, hogy egy szabálytalan kémény az egész házat veszélyezteti.
5. Én a kéményseprőkkel fizetettném ki azon kémények felújítását-átépítését, amelyek szabálytalanok és mégis kaptak korábban pozitív szakvéleményt a kéményseprőktől.
6. A kémény bélelését általában az fizeti, aki azt a kéményt használja. Elvileg van olyan lehetőség, hogy több berendezés használja ugyanazt a kéményt, de erről írjon az, aki szakember ebben a témában!
És két javaslat:
1. Korábban volt az önkormányzatoknak lehetőségük arra, hogy ilyen esetben anyagi támogatást nyújtsanak azoknak a társasházaknak akik így jártak. Hátha van még... Tehát futás az önkormányzathoz...
2. Az OTP-t is meg kellene kérdezni, hátha van valamilyen kölcsön lehetőség, esetleg egy kis állami támogatással is megtoldva!
Ime az idézet a Fővárosi (remélem budapesti vagy) Önkormányzat 61/2002. rendeletéből:
22. § ...
(4) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra ingatlanonként a keletkezett hulladékot, de háztartási hulladék esetén legkevesebb 3,7 liter/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.
Tehát, ha a lakásban singli lakik: 30 nap 1 fő esetén 30*1*3,7 = 111 liter, ez pont a leggyakrabban előforduló kuka! Tehát rendelet szerint fizettek! Az egy másik kérdés, hogy a rendelet arra szolgál, hogy a Főkefénél jól éljenek. Főleg mióta szelektív gyűjtés működik, azóta nálunk is elég lenne a kukák fele, de ezt nem tudtam elérni!
27 lakásos társasházban a lakóközösség 27 kuka ürítésért fizet havonta (lakásonként 1 kuka) annak ellenére, hogy csak 12 kukát urítenek ki hetente egyszer azért, mert a szeméttárolónkba csak 12 kuka fér be, és ami a lényeg: ennyi elég is nekünk.
Ez éves viszonylatban 370000 Ft többlet költséget jelent a társasháznak amit mi inkább a felujjításra fordítanánk. Van valahol olyan törvény ami kötelez(het) egy társasházat lakásonként 1 kukáért fizetni?
Valaki azt javasolta, hogy 12 lakás kössön szerződést 1-1 kukára, és a közösköltségből térítsék vissza nekik a költségüket, de arra meg valaki azt mondta, hogy annak a LAKÁSNAK a tulajdonosa aki nem fizet legalább egy kukát, azt megbüntetik.
Adott egy társasház, amely gázvezetékének közös szakaszán egy pincében szivárgott a gáz. Elrozsdásodott a cső azon a szakaszon. A ház jó régi, 40-60 évvel ezelőtt épült, a pincékben, lakásokban futó gázcsövek olyan 25-30 év körül biztosan vannak, ha nem régebbiek. A gázszlgáltató kizárta a házat a gázból, s ki kell cserélni a csöveket az egész házban és a lakásokban is a méretlen részekig. Ennek cseréje, kivitelezése van most folyamatban. A lakások nagy része konvetkoros fűtésű, de van pár gázkazános cirkófűtés is.
Ennek kapcsán vannak kérdéseim, illetve az észervételetekre, véleményetekre vagyok kíváncsi.
Miután kiderült, hogy gázszivárgás van, a közös képviselő kihívta a gázszolgáltatót, aki megállapította a gázszivárgást, kizárta a házat. Az utcán, közterületen van a szolgáltató vezetéke, elzárási lehetősége, innen megy egy közös gázcsövön be a házba a gáz. Nno ezt zárták el. Egy lakó felvetette, hogy nem a gázszolgáltatót kellett volna hívni a gázszag esetén, hanem egy gázszerelő kivitelezőt, elzárni az utcán a gázt, megcsinálni a rossz vezetékrészt, majd visszanyitni a gázt.
Ez mennyire szabályos lett volna? Gondolom semennyire, mert ha kiderül ez, illetéktelen gázvételezésért megbüntetik a házat gondolom pár millára biztosan, megbüntetik a kk-t, s ha a kicserélt rész után máshol is elkezd ereszteni a vezeték, s azt nem veszik észre a lakók, abból lehet gázrobbanás is, s ezért is büntetik a kk-t. Jól gondolom ezt? Vagy lehetrett volna svarcban csinálni a csőcserét, gázelzárást, visszanyitást?
Az a lakó aki ezt szerette volna, hogy így történjen a dolog, olyan lakásban lakik, melyben cirkófűtés van, a gázkazán falazott, béleletlen kéménybe van kötve, ami a helyi kéményseprők helyett (már) szabálytalan. Azt, hogy ezt az átalakítást mikor csinálta a lakó nem tudjuk, csak sejtjük hogy ő csinálta, szabálytalanul. Mert ha szabályosan csinálta volna, akkor arról lenne gondolom a kivitelezésről terve, engedélye, nyílvántartva volna a helyi kéményseprő vállalatnál, de ők ilyenről nem tudnak. S gondolom ezért van felháborodva a kk. eljárása,intézkedése miatt, mert svarcban csinálta az átalakítást,ami miatt az ő lakásába csak akkor adják vissza a gázt, ha a kéményseprővállalat azt mondja, hogy szabályos a kémény, szabályos az átalakítás. Emiatt neki kb. pár százezer forintot rá kell költeni a lakásra. Kémény béléscsövezés pl. 300e ft. körül lesz. Ezt gondolom nem a ház, hanem a a szabálytalanul átalakító lakó fizeti?
S van még vagy 3 ilyen lakás, amiben központi církófűtés van, béleletlen kéménybe kötve.
Másik részről viszont a kéményseprő vállalat évente jött ellenőrizni a kéményeket, a lakásokat. Sok lakásban fali gázmelegítő van, -ez adja a mosogatáshoz, fürdéshez a melegvizet-falazott, béleletlen kéménybe kötve, koromajtó lecsempézve, így a kéménybe sem lehet betekinteni a lakásokból. A kéményesek viszont soha egy szóval nem mondták, hogy szabálytalanok ezek a lakások, köztük persze a cirkófűtéses lakások is. Most pedig egyik napról a másikra több százezres terhet rónak a lakások nyakába, illetve a társasházra, mert rendbe kell tenni a padlástérben, tetőn lévő kéményeket is.
Van-e vmilyen jogszabály, amire hivatkozhat a ház, a lakó, hogy indokolatlanul nagy költsége támadt egyik napról a másikra a kéményseprő vállalat miatt, mivel nem figyelmeztették, hívták fel a figyelmet arra, hogy szabálytalanok a kéménybe kötött készülékek. Van aki úgy vette meg a lakását, hogy már le volt csempézve a koromajtó, illetve béleletlen kémémybe lett kötve a gázmelegítő.
Szóval, lehet valahogyan kiskaput találni, hogy ne rögtön kelljen megfelelni a kéményesek által támasztott követelményeknek, hanem legyen egyfajta türelmi idő? Javasolták a villanybojler felrakását is a gázmelegítők helyett, ez mennyire életképes dolog?Ekkor már nincs ugye kéménybe kötve gázkészülék, s emiatt a kéményseprő vállalat már nem emel kifogást a gázvisszaadást illetően. Olcsóbban kijön belőle a lakó esetleg, mint kéményt bélelni, de ha el akarja adni a lakást, akkor lehet, hogy jobban el tudja adni, ha most rákölt a kéménybéleltetésre, amitől aztán egy esetleges új vevő modernebb készület szereltethet be, ha akar.
S ki viseli a kéménybélelések költségét? A példaként hozott lakó a födszinten lakik, a padlásig kb. 12 m-t kellene béléscsöveztetnie, ez gondolom az ő költsége. De a padlás és tető között van kb. 4-5 m magasság, plusz a kémény 1-2 m-re, ezt a plusz 5-7m-t kinek a költségére kel kibélelni? 1 kéménybe állítólag egy készüléket lehet kötni lakószintenként. Pechére a földszinten csak ő lakik. S mi van azokkal a lakásokkal, ahol már úgy vették meg a kérót, hogy a gázmelegítő falazatlan kéménybe volt kötve, tehát nem alakított át semmit a mostani tulaj. Ekkor ennek a kéménynek a szabályossá tételének költségét ki állja? Lakó? társasház?