Egy kis hozzaszolas: ha finnul lett volna, valoszinuleg azt sem tudtad volna hogy fiu vagy-e vagy lany. Lattam egy finn szamitogep-konyvet: harom ismeros szo volt benne: Compaq, Ibm es Microsoft.
Probalj ki egy finn szajtot, pl. www.fmi.fi - mindjart megerted mirol beszelek!
Tetszik nekem kulonben az elmefuttatas ebben a topicban es kb. latom is mire lukadunk ki: NINCS TOKELETES FORDITAS! Amikor "tokeletes" forditasra lenne szukseg, pl. orszagnevek eseteben, akkor latjuk csak ezt be.
A -skij-t azt hiszem közös akarattal áttettük direkt kommunikációs csatornára. Így ott ment hozzászólás.
Idiómákat nem lehet szembeállítani a szavak általában vett véve minősítésével; elterjedt magyarul a "közös lónak túros a háta" kiszólás, a "túr" főnév és a "túros" mégis archaizmus; hasonlóan a "szerét ejtem" is köznyelvi, de a "szer" szónak ez a jelentése már a múlté. Tudtam volna én is több baba-t felsorolni (pl. boj-baba, romovaja baba, Baba-jaga), de minek?
Továbbá tartom, hogy csak a birtokos melléknevekről beszéltem. Az egyebeket, pl. a -skij és a -nyj egymáshoz képesti disztribúciójáról a szláv nyelvekben, különös tekinttel az oroszra, nem kívántam érinteni.
Ha van reverz orosz szótárad, akkor légy szíves e-mailen küldd nekem el az -ij képzővel képzett mellékneveket. Ennek birtokában tudom csak revideálni a nézetemet, egyébként tartom magam a szlavistáktól (pl. Horálek) elorzott álláspontomhoz.
A Freddie a germán Alfred vagy Frederick beceneve, míg a Todor és a Fjodor a Theodorosz görög név szláv megfelelői. A Theodorosz magyar megfelelői Tódor és Tivadar.
Kedves Lvt!
Elég sok vitathatót mondtál.
1. a -szkij (már elnézést, maradok a magyar normatív átírásnál, már amennyire emlékszem rá) nemcsak személynevekkel alkot birtokos melléknevet. Bár ez tágan értelmezhető, én ide sorolom a dvorjanszkoje gnyezdot, a Komszomolszkaja Pravdát és a pionyerszkoje szlovot is. Ezek az utóbbi példák egyértelműen a produktivitását bizonyítják.
2. Babij - Ozsegov 4 jelentését sorolja fel, általéban megjelölve, hogy proszt., razg. és obl.
3. Az -ij az oroszban létező képző, mégha ószláv eredetű is. Elég rendesen tanítják is, mert rendhagyó. A szinkróniában. De ezt ne kezdjük újra.
Ezt, hogy semleges nemű -ij, nem tudom, honnan veszed. Még nem volt kedvem részletesen kutakodni a nyelvtanaimban, de még megtehetem. Szerintem ilyen nincs.
Mellesleg Ozsegov a kamennaja babat és a babji szkazkit is említi példaként.
Ugyanő sem elavultnak, sem archaizmusnak nem jelöli.
Egyszer részt vettem egy orvosi kongresszus szervezésében. Jöttek a faxok Reykjavíktól Vlagyivosztokig, nem igazán volt gond megérteni őket, egy kivétellel. Azt Helsinkiből adták fel és kb. egy hetembe került kideríteni, hogy a fejlécen melyik szó felel meg a "kórház"-nak és melyik a konkrét név. Pedig, ha minden igaz nyelvrokonok vagyunk.
Ezért teljességgel megértem szerencsétlen amerikaiakat, hogy a sok kötőjellel kapcsolt kifejezésben azt hitték, hogy a "Vasút" az egyik végállomás. Ha finnül lett volna, én is elkövethettem volna ezt a hibát.
Én magam nem vagyok szórakoztató ember, ezért nem tudom meghálálni a remek viccet egy másikkal.
Mindenesetre érdekes, hogy azokon röhögünk mindig a legjobbakat és azokat irtjuk ki a legvehemensebben, akik csak egy kicsit térnek el tőlünk. Itt is sokkal több a székely vicc, mint román.
OFF Kinéztem egy kicsit máshová: a Jehova tényleg hibásan rekonstruált hangalak. ON
Nem vagyok szakember, csak ilyen jellegű publikációkat szoktam elalvás előtt olvasni. Egyébként csak a reáltudományok köréből vannak papírjaim.
Úgy látszik itt macedónvédő szerepbe sodródtam. Nem volt ugyan célom, de ha így alakult akkor nem térek ki előle. A XIX. sz. előtt nem volt szokásban az Oderán innen a nemzeti öntudat: a nemzet a joggal rendelkezők összességét jelentette, szemben a joggal nem rendelkezőkre. Így egy időben kizárólag albánok adták a nagyvezíreket: és ők felettébb törökök voltak. Bulgária pont az etnikai nemzettudat megjelenésének időszakában nyerte el a függetlenséget, ekkor gyors ütemben "szocializálták" az alsóbb néprétegeket is. (Ez a többi országban, így Magyarországon is ekkor és így történt.) A Törökországnál maradt részek viszont ebből kimaradtak. Így az a kis időszak szerintem jelentős, mivel a változások zöme az alatt zajlott le. Más kérdés ugyan, hogy amikor azok a területek is felszabadultak, mások "szocializálták" az ottani szlávokat: és így nőtt a szakadék.
A csuvas nép egyértelműen a fő "jogutódja" a bolgároknak. Így nekik talán megengedhető a kissé túlzó eredetmítosz-keresés. Mindenesetre annyi előnyük van a volgai, a dunai bolgárokkal és a kabarokkal szemben, hogy ők nem olvadtak be, de ugyanúgy egy töredékét jelentik csak a "felrobbantott" Nagy Bolgáriának mint a fentiek.
Amúgy járatlan vagyok a jelenkori bulgár történelemben: ez a Freddy Mercury, akire hivatkozol, Todor Zsivkov volt? Ha igen milyen attribútumok alapján kapta a nevét: az énekhangja vagy a szexuális habitusa miatt?
A produktivitás-improduktivitás azon jelenlegi szláv nyelvek vonatkozásában értendő, amelyekben létezik a birtokos melléknév.
Nem vonatkozik a régi nyelvállapotra és azokra a nyelvekre, ahol ez a kategória megszünt vagy csökevényes (pl. orosz). A -skij képző, mint birtokos melléknévképző egy kivétellel "kihalt", de helynevek esetén igen "élő" jelenleg is. Az oroszban az egyetlen birtokos melléknévi szerkezet a -skij-hoz kapcsolható a személynevekből képzett helynevek esetén, vö. Pukinskaja pl.. Ez valamilyen szinten felfogható produktivitásnak, de a nyelv összességét tekintve jelentéktelen mértékű és csak a nyelvtörténet szintjén derül ki, hogy ezek az esetek nem egyszerű helynévi melléknevek.
Babij: ez a szó nem orosz alkotás, hanem ószláv. Tehát, amikor azt mondom, hogy az -ij képző a semlegeseknél és az állatneveknél produktív, akkor a jelen nyelvállapotról nyilatkozom. Az ősszlávban és ószlávban más volt ezen képzők kiterjedése. Gyakran tekintik a nagyon fiatal és nagyon öreg állatokat "nem nélkülieknek" (vö. német Mädchen). Innen eredeztethető a "semlegesnemű" -ij képző használata. A szó maga sem igen élő már eredeti jelentésében: orosz ismerősöm a baba-t és a babij-t közönségesnek, pejoratívnak értékelte ("semleges érzelmi értékű" használata csak rögzült szókapcsolatokban maradt meg, pl. snenaja baba=hóember, bab'je leto=vénasszonyok nyara). A szlovákban a babí melléknév is csak a babie leto kifejezésben él, de ha az öreganyád térdekalácsa kifejezést kellene lefordítani, akkor az babin>o jabĺčko lenne: mivel ilyen esetekben jelenleg az -in a produktív.
OFF Leveled megérkezett, válaszolni még nem volt időm. ON
Ezt ugyan már kijavították (ellenőriztem), de nagyon édes volt egy-két éve:
(hevenyészett fordításban)
GYSEV: A Győr-Sopron-Ebenfurt-Vasút(!) közötti vasútvonal közös üzemeltetésben Ausztriával.
Négy ilyen van; I. produktívak: I.a hímnemű birtokos esetén: -ov3, I.b nőnemű birtokos esetén: -in3, I.c semlegesnemű birtokos és állatnevek esetén: -ij/í3; II. improduktív: -skij.
Megmondanád, hogy lép be a képbe a babij? Mint semleges nemű, vagy mint állat.
A -skij most improduktív, vagy nem?
Kis Ádám
Nem egyszerű melléknévképzőkről szóltam, hanem birtokos melléknévképzőkről. Négy ilyen van; I. produktívak: I.a hímnemű birtokos esetén: -ov3, I.b nőnemű birtokos esetén: -in3, I.c semlegesnemű birtokos és állatnevek esetén: -ij/í3; II. improduktív: -skij.
Mint birtokos melléknévképző -- a szláv nyelvek összességét tekintve -- a -skij már ne produktív, zömmel átsorolódott a helynévi melléknévképzők közé.
A bitokos melléknevek birtokos szerkezeteket helyettesítettek, a -skij kivételével jellemzően csak élők esetén. Tipológiailag mind az -ov(ič), mind az -(ov)skij típusú szláv vezetéknevek az alábbi szerkezetek "rövidülései": Ambram családja/fia/lánya = Abramov(a) / Abramskij(-skaja) rod/syn/doč'.
A csehben és a szlovákban igen élő maradt az -ov/-in/-í képzőbokor eredeti jelentésében, annyira, hogy súlyos hiba pl. az szomszéd rétje kifejezést birtokos szerkezettel visszaadni, helyesen: susedova lúka. Az oroszban viszont perifériára szorultak a birtokos melléknevek, tehát: lug soseda. Viszont a -skij birtokos melléknévi használata megmaradt helynevek képzésekor: ezért van az orosz Pukinskaja pločaď ~ szlovák Pukinova ulica szembenállás. Nem véletlenül választottam ki Puskint: egyrészt ez megtalálható Moszkvában és Pozsonyban is, másrészt ez személynév.
A te -skij-es példáidban tehát a képző több egymástól elkülönülő funkciója mutatkozik meg: (1) birtokos melléknévképző: Pukinskij3 és Leninskij3, (2) helynévi melléknévképző: a többi (a igulëvskoje is az , vö. "Zsiguli"). Ez utóbbi esetén az -ov3 nem párja a -skij3-nek.
"Az a kategória, hogy "német" még most sem létezik: egy aachenit sokkal kevesebb dolog köt össze egy bajorral, mint egy bajort egy osztrákkal; az előző kettő mégis németnek nevezi magát, az utóbbi osztráknak."
Ezzel kapcsolatos a következő német vicc:
Kérdés: Mi történik, ha egy bajor áttelepül Ausztriába?
Válasz: Az nagyon hasznos dolog, mert mind Németország, mind Ausztria átlagos IQ-ja megnő.
Kedves Lvt!
Lehet, hogy tévedek, de az oroszban tudtommal a -szkij gyakoribb és aktívabb melléknévképző, mint az -ov. Már csak azért is, mert szabályos teljes mellknévi alak, míg az -ov rövid. Ha az utcaneveket nézed Moszkvában, nemcsak a Puskinszkaja (elnézést, nem fárasztom magam a tarnszliterálással) ugrik be, hanem a Tverskoj bulvar, az egykori (gondolom!) Leninszkij proszpekt, de a Moszkovszkij Goszudarsztvennij Universzityet, vagy akár - hogy nem csak városnevek legyenekek - a kamarinszkaja (tánc), vagy zsiguljovszkoje (sörszerűség. Emellett meglehetősen gyakori az -ij3 képző: pl. babje leto. Nem tudom, csak rémlik, hogy az -ov3 és az -in3, mint melléknévképzők, inkább archaizálók, és szóléásokban, valamint nevekben maradtak meg.
Elnézést, hogy kevésbé adalékolok, mint az urak, de késő van.
Kis Ádám
Csak nem vagy te is szakember? Én félig-meddig az lennék ill. voltam. Egy időben szlavisztika-hallgató voltam az egyetemen, de aztán meguntam, abbahagytam, s átmentem magyar szakra.
Természetesen igazad van a leírtakban, kivéve a macedón kérdést, hiszen szerintem 1878 és a balkáni háborúk között túl kevés idő telt el ahhoz, ami lehetővé tette volna a macedón önállósodást.
Megjegyzem érdekességképpen, hogy a mai Csuvasiában van egy bolgáros szellemi áramlat, mely Csuvasia és Bulgária egybetartozását hirdeti. Még egy csuvas internetoldalt is láttam egyszer ebben a szellemben, csak most nem emlékszem, hogy hová írtam fel a címét...
Saját név. Szerintem, ha nem lett volna Freddie Mercury pártfőtitkár bolgárosítási kampánya, akkor később sosem jutott volna eszükbe a bulgáriai törököknek, hogy eldobják az -ov végződést...
Nem tudom, mikor fog ez a topik a témájához visszakanyarodni, de egyelőre nem teszek rá kísérletet.
Hozzászólásodból azt érzem, hogy nem vagy kifejezetten macedónbarát. Én azért nem degradálnám le csak 30 évre ezt a folyamatot: Bulgária felszabadulása után a török területen maradt bulgárok-macedónok (a kívánt rész aláhúzandó) elkülönülési folyamata erőteljesebb lett: értve ezalatt mind a kulturális, mind a nyelvi vonatkozásokat. Az önmeghatározás kérdéséhez pedig az alábbiakat tudom hozzátenni:
(1) Jól tudjuk, hogy a túristákon kívül Görögországban egy nem-görög sem él, aki szlávnak (vagy töröknek, vagy albánnak) gondolja magát, azt valahol, valamikor "megtévesztették". Az ilyen "mindenki görög" jellegű gondolatoktól jobb megszabadulni, ha a saját oldalunkon is jelentkezik.
(2) A szlovákok és szlovének egyaránt szlovéneknek hívják magukat a saját nyelvükön. Az a kategória, hogy "német" még most sem létezik: egy aachenit sokkal kevesebb dolog köt össze egy bajorral, mint egy bajort egy osztrákkal; az előző kettő mégis németnek nevezi magát, az utóbbi osztráknak. A szerbek és horvátok gyakorlatilag ugyanazt az irodalmi nyelvet beszélik, mégsincs gyilkosabb harag most két nép között Európában.
Ezek miatt én nem tudok igazán következtetéseket levonni az önelnevezésekből, különösen minthogy két igen közeli etnikumról van szó és ezidáig közös török deprimáltság alatt szenvedték végig a késő középkort, kora újkort. Menjen mindenki oda, ahova akar: ha egy népcsoportban van annyi erő, hogy önállósítsa magát, nem állhatunk az útjába.
Bulgárok - bolgárok: Azt azért tudni kell, hogy a bolgár szó egyszerűen nyugati-török vezetésű törzsszövetséget jelöl; jelentése: keverék. Tartalmilag ugyanez az értelme az onogur (=tíz nyíl) megnevezésnek, melyről a magyarság a hungarus nevet kapta. Így ilyen nép nem volt, hanem csak kutrigurok, szaragurok, utrigurok, kabarok stb. Az első jelentős bolgár törzsszövetség a VII. sz. elején Kovrat vezetésével alakította meg a Bolgár Birodalmat (Nagy Bolgária) a Kubán folyó környékén: ennek a törzsszövetségnek tagjai voltak magyarok. Ebből vándorolt ki egy kisebb csoport 670 környékén, a dunai bolgárok, Aszparuh vezetésével a mai Szerbia, Bulgária területére. Nagy Bolgáriát a kazárok megsemmisítették és ezután a menekülőkből északabbra, a Volga és Káma összefolyásánál alakult ki a második állam, a Volgai Bolgár Birodalom a VIII. sz. végén, amely a mongol hódításig fennállt. Itt találta meg Julianus a távolba szakadt magyarokat: ők ugyanúgy bolgárok voltak, mint a szintén finnugor mordvinok, marik, muromák és merják. Tehát a magyarokat is joggal lehetne bolgároknak nevezni (ill. nevezik is az onogur névvariánsból): nemcsak hogy két államban ők is bolgárok voltak, de magukba olvasztottak két kiszakított bolgár népet: a kabarokat, és ami kevésbé köztudott, az Aszparuhhal együtt elvándorolt, de a Kárpát-medencébe letelepült ogurokat is. A nyugati-törökök (bolgárok) nyelvét -- amely jelentősen különbözött a mai török népek nyelvétől -- két nyelvből lehet rekonstruálni: a csuvasból, amely az egyetlen megmaradt bolgár-török nép, és a magyarból. Ehhez képest a mai bulgárban meglepően kevés nyoma van ennek a török rétegnek. Ez arra mutat, hogy a szláv etnikumhoz képest csak elég csekély szerepe volt a bolgároknak a bulgár nép etnogenezisében: ők csak egy új törzsszövetséget szerveztek meg a szláv népekből, melyeknek, mint szokás a nevét adták.
-ov végű bolgár nevek. Az -ov és a -skij képző is birtokos mellékneveket alkotott az ősszlávban: a kettő közül csak az -ov tartotta meg eredeti jelentését, de némely nyelvekben -- kisebb hatókörrel -- a -skij-jel továbbra is képezhetők birtokos melléknevek, vö. Moszkvában Pukinskaja pločaď, Pozsonyban azonban Pukinova ulica. Mindkét típusú név tehát eredetileg apai név volt (még ha vezeték névvé is vált időközben). Az én forrásomban a XIX sz-i nevek esetén még kb. fele-fele volt mind a bolgár, mind a macedón nevekben a két képző aránya. Ebben az időben a bulgárok visszaszerezték szuverenitásukat, a macedónok azonban továbbra török uralom alatt maradtak: nem csoda, hogy a kettészakított nyelvterület két felén a két képzési mód közül más-más lett uralkodó.
A XIX sz-ig a parasztoknak még nem voltak stabil vezetéknevei abban a térségben. A modern állam kialakulása során aztán válogatás nélkül képeztek mind a bolgároknak, mind a törököknek "állami" neveket. Ez nem ismeretlen máshol sem, ld. például az oroszországi példákat: Ajtmatov, Nazarbajev, Dudajev , vagy ki gondolná, hogy Jevszejev a mordvin irodalom megteremtője volt? Ez alól csak a meghódításkor már kialakultabb társadalommal rendelkező népek tudtak kibújni: a baltiak, a grúzok, az örmények stb. Nem csodálom, hogy amint kiszabadultak a presszióból, e népek (és a bulgáriai törökök is) eldobták a vezetékneveiket, nem érezvén sajátjuknak. Tapasztalatból tudom, hogy a "hivatalos" mellett vannak "saját" családnevek, melyeket az érintettek használnak (magyar példa: egy család egyik ágát Kakas-nak hívják, a másikat Komoly-nak, de ha szlovákul beszélnek, mindkét ág Kohút-nak hívja magát). Honnan tudhatjuk, hogy a bulgáriai törökök revertálása nem a "saját" neveikhez való visszatérés volt-e?
N.B. Szándékosan írtam Sulejmanov-ot: hacsak nem idézek, akkor latinicával szoktam leírni a cirillbetűs szláv szavakat. A fenti tehát sz-szel ejtendő.
Visszatérve Izraelre, úgy tűnik tévedtem. Utánajárván meg kell állapítsam, hogy a magyar jogszabályok kizárólag Izrael Állam-ként hivatkoznak rá, -i nélkül. Ez tehát a magyar hivatalos alak.
Tisztázzuk!
A bolgárban az -ov ill. -ev végződés egyáltalán nem kizárólagos, csak többségi. Miért többségi? Azért mert eredetileg a bolgár vezetéknevek nagy része valójában apai név volt. (Bolgárban az embereket utónév + apai név + vezetéknév alakban hívják, de az apai névnek egész más a szerepe, mint az oroszoknál.) Azaz a fiú vezetékneve általában nem egyezett az apja vezetéknevével, hanem az apja utónevével -ov végződéssel. Ez volt a legelterjedtebb vezetéknév-adási forma, s ma már ez van elterjedve 90 %-ban. Akik viszont nem ezt a változatot alkalmazták, ott a vezetéknév nem feltétlenül -ov végződésű volt, hanem valamilyen foglalkozásból, helységnévből képzett ragadványnév, ahol viszont gyakori volt a -szki végződés is. Egy mai bolgár telefonkönyvben a nevek kb. 20 %-a nem -ov és -ev végződésű.
Az apai névvel kapcsolatban pl. megjegyzem érdekességképpen, hogy régebben nem volt kötelező -ov végsődéssel ellátni, pl. a feleségem apai neve eredetileg Emil volt, s csak a bolgárosítási kapmpány idején (Freddie Mercury pártfőtitkár idején) lett Emilova.
Kedves Dubois!
A német, lengyel, olasz ~ oláh, finn, örmény, palóc stb. népneveink mind nem a megnevezett népek nyelvéből kerültek hozzánk, mégsem mondhatjuk rájuk, hogy "szabaduljunk meg a torzító nyelvek hatásától". A "c"-s alakra a magyarban, a szlovákban és a németben 1871-ből van adatom, amikor még az egész kérdés török belügy volt. A "k"-s alak egyébként Metódtól származik, aki szaloniki görög volt; a Makedónia alak eredeti kiterjedése csak (nagyjából) az ószláv liturgiai nyelvet használó térségben eredeti, a többi helyen csak azóta terjed, mióta van ilyen államalakulat. Így nincs szó "torzításról": a macedónok a nemzetté válásukkor az általuk lakott terület nevét vették fel, ami az ő nyelvükben "k"-s, a miénkben "c"-s hangalakban volt meg már századok óta. N.B. Makedónia, a Korábbi Jugoszláv Tagköztársaság kapcsán a hivatalos megnyilatkozásokra gondoltam, amelynél nem vonatkoztathatunk el a görög paranoiától.
A kazak mellesleg régóta meglévő magyar alak is, hasonló pár arról a tájról az özbeg ~ üzbég (az előbbi a natív megnevezés). Ki-ki ízlése szerint válogathat. Más kérdés, hogy a lappokat lappoknak szoktuk hívni, de ez svéd eredetű név és a lappok pejoratívnak érzik, de ki értené Magyarországon, ha a számikról beszélnénk?
Salamonov ~ Szulejmanoglu kijavítását köszönöm, úgy látszik én a törökből rekonstruáltam a bolgárt... De a -szki ~ -ov problematikának azóta kissé jobban utána néztem, a bulgár felvilágosodás korából (XIX. sz.) az alábbi neveket találtam: Vracsanszki, Rilszki, Mihajlovszki, macedón oldalról ugyanebből az időből: Krcsovszki, Bozsigropszki. Lehet, hogy nem pusztán szerb találmány volt a -szki?
Egy nép akkor lesz önálló, ha szabadon és tartosan annak mondja magát. A macedónoknál ez úgy 30 éve van így. Ha megkérdezel egy normálist macenónt, akkor meg fogja mondani, hogy "a nagyszüleim még bolgárok voltak".
Macedónia mind területi egység három jelenlegi országban terül el: Görögországban, Bulgáriában és Macedóniában. A görög részen a lakosság ma már lényegében görög, a szláv nyelvűek viszont manapság is bolgároknak tartják magukat. A bolgár részen kb. 300 ezer ember él, ezek egy része török, a többség viszont bolgár.
De van egy mégviccesebb dolog: az Albániában élő bolgár kisebbség sem tartja magát macedónnak.
Bizony erőszakra volt szükség egy sosem létezett öntudat "felébresztéséhez".
Az -ov végű nevek természetesen mindigis a legelterjedtebbek voltak Bulgáriában. Olyannyira, hogy a törökök egy jelentős részének a neve is -ov végződésű volt. Az általad említett súlyemelő eredeti neve Naim Sulejmanov volt, melyet aztán a 80-as évek közepén az erőszakos bolgárosítási kampány során Naum Salamanovra változtattak. Amikor viszont az illető kiment Törökországba, nem az eredeti nevét vette vissza, hanem az -ov végződés helyére török végződést tett. Aztán, a bolgár rendszerváltás során, sok török ugyanígy tett, azaz nem az eredeti -ov végződésű nevét kérte vissza, hanem teljesen törökösítette a nevét. De most is nagyon sok bulgáriai töröknek -ov végződésű neve, pedig manapság már nincs semmilyen korlátozás ebben a vonatkozásban.
Bolgár = bulgár. Hivatalosan Bulgáriában ősbolgárokról beszélnek, amikor az eredeti bolgár nyelvű népről van szó, míg dunai szlávokról ill. bolgár szlávokról, amikor a szláv nyelvűekről. De a bolgár nemzeti öntudat nem tesz ilyen különbséget, azaz a bolgár hozzáállás az, hogy a bolgárok valahonnan Nyugat-Kínából jöttek, vándoroltak, államot hoztak létre az Uralban, majd államot a mai Bulgáriában is, s ez utóbbi állam magába olvasztotta a helyi szlávokat és trákokat, viszont a kereszténység felvétele után nyelvcsere történt, azaz az eredeti bolgár nyelvet felcseréltük a dunai szláv törzsek nyelvére, melyet idővel szintén bolgár néven kezdtünk emlegetni.
Eleve a bolgár ma sem szláv nép etnikailag. Csak rá kell nézni bármely bolgárra (ne engem nézz meg a honlapomon, mert én csak félig vagyok bolgár, így nem vagyok tipikus kinézetű, s a feleségemet se nézd, mert ő meg zsidó), s látható, hogy semmi köze a szláv típushoz. Az anyagi kultúrában sem szlávok a bolgárok, legpontosabban azt lehetne mondani: a bolgárok szláv nyelvű uráli-altáji nép.
"Ez egy elegáns mód arra, hogy ne kelljen magyarul is a Makedónia, a Korábbi Jugoszláv Tagköztársaság kifejezést használni, amely köztünk szólva blőd dolog."
Nem is kell. Nyugodtan használhatjuk a Makedóniát. A görögök finnyáskodnak, hát nevezzék el ők a régi Makedónia náluk levő részét "Makedónia, Jelenlegi Görög Tartomány"-nak. :))
"Ha csak nyelvészetileg nézzük a macedón és szerb "k"-s alak ún. mot savant, azaz "tudós szó": a nyelvészetileg várt alak helyett az eredeti nyelvhez igazított alak (a magyarban ilyen pl. a státusz szó utolsó hangja)."
Maguk a makedónok is k-val ejtik és írják. Ezért én inkább a c-s írást érzem "mot savant"-nak.
Ugyanúgy, mint ahogy az orosz "kazah" helyett is a kazak "kazak" szót használom, a helyes és könnyebben kimondható Kazakisztánt a torokgyullasztó Kazahsztán helyett, bármit is mondanak az akadémiai helyesírási tanácsadó szótárak. :)
Szabaduljunk a közvetítő nyelvek torzító hatásától!
"az -ov végű családnevek ott sem mindig önkéntes alapon történtek (ld. a birkózót: Sulejmanov ~ Sulejmanoglu)."
Még emlékszem rá "bolgár" korából, nem Szulejmanov volt, hanem Salamanov. A bolgárok alapos munkát végeztek. :)