Februárban a Kedves itt, nektek öntötte ki a szívét és ti nagyon aranyosak voltatok vele.
Most én szomorkodom, egyedül, nélküle... Nagggyon vacak érzés, hogy én rontottam el valamit (na, nem csak én egyedül, de a főbűnös most én vagyok)!
Nem tudom, hogy mi lesz... Minden reggel a reménnyen a szívemmel ébredek fel... Azzal, hogy "Na majd ma történik valami, amivel meglátom a fényt az alagút végén"... Hát, mit mondjak, rettenetsen hosszú ez az alagút... (ha egyáltalán van vége... remélem van).
Titán, lehet, hogy én nem voltam világos: az ironikus beszédmódról írtam egy konkrét eset kapcsán.Ez pedig a
Tasztal: Szeretlek téged! topic...
Persze Mea Culpa, mert ezt elfelejtettem mondani.
Talán már nincs is meg a topic, sajnos!:-((((((
Ígéretemhez híven visszakerestem a beírásaidat, és igen sok tetszik is.
Nem hinném, hogy azt mondtam volna valaha: nem tudsz fogalmaznivagy rosszindulatú vagy.
Ha szavaimból ezt vetted ki, hát elnézést!
Titán,122. beírás:
Légy rossz!/Ponyvaregény/
Többek között ezt írtad be.
És egyéb megfontolandó dolgokat.
Nem tisztem nekem értelmezni semmit.
Légy jó, és köszi, amit eddig beírtál:
Szióka és puszillak:
micácska
Vissza fogom keresni, Titán.
Nagyon szomorú lennék:-))))- vagyis inkább :-((((, ha a szövegértelmezés ennyire szubjektív lenne./Szerencsések az olvasás-szociológusok, lehet akár nagydoktorit is írni az értésekről- félreértésekről/
Tudod itt a gépen az irónia duplán üt- így én csínján bánok vele most már, mert egyszer nagyon befürdödtem vele a Tasztal egyik topic-jában.
Meg is bántódtam, sajnos!:-(
Talán ez a dolog előnye is egyben: durvább az irónia, kegyetlenebb, így hatásosabb.
No, erről most jól elfilozofáltam!:-)
Egészségedre, micácska!
Köszönöm szépen- te is biztos egészségemre kívántad volna, Titán.
Hiába, még vasárnap van!
Puszi és szióka:
micácska
Tudod mindenki azt halja ki amit ki szeretne hallani.
Nem csak a velemeny alkotas de velemeny feledolgozas is szabad, ha ironizalasnak akarod hallani amit hallasz... tedddd azt. :)
Emlékszem erre e kommunikációs- eszközhibára- az azonban akkor ironikus megjegyzésnek tűnt.
Nem sértődtem meg, továbbra is vallom, hogy a vélemény szabad.
Az én hitem is bizonytalan, legalábbis a transzcendens lény jóságosságában.
Üdv: mic.
Egyszer ezt irtam neked:
"Ha bantotalak ebben az irasomban az
a kommunikacios eszkoz hibaja."
Ez minden irasomra vonatkozik.
Egyaltalan nem tartalak hulyenek ellenkezoleg...
Regi sajat magamat bosszantottam volna fel neked adott mostani valaszommal.
Istenrol es a hitrol inkabb nem is okoskodom tobbet hisz ha valakinek bizonytalan a hite akkor az en vagyok...:(
Titán, a véleményalkotás szabad a netland-en.
Tisztelve véleményedet, kérdnélek csendesen: a halottak vajon tudják, hogy "értelem által vezérelve" pusztultak el?!
De hát őket már senki sem tudja megkérdezni!!!:-(((((((((((((
Együttérzésedet köszönöm, nyugodtan tarts hülyének, nem akartalak felhúzni.
Egyszerűen az élet nagyszerűségébe vetett hitet kérdőjeleztem meg, nem tagadván, hogy a vallás felemelő, mert vígaszt és értelmet ad sokaknak.
Szióka:
micácska
P.S.: A jóságos, gondoskodó, omnipotens isten ideája szép.
Eszme - és vallástörténetileg.
P.P.S.: Körmend. A kislányt fejbecsapták, majd száját és orrát befogva átvágták a torkát.
Ki és miért tett ilyet??????:-(((((((((((((
Hol volt akkor az isteni gondoskodás, mondd hol????
(A Marble en vagyok):)
Mindenekelott kuldok egy kis egyutterzo szomorusagot ber eredetilg a legujabb topicomban akartam ezt tenni:
:(((((((((((
A foldrenges sulytotta aldozatokon igen is segitett a hit. Akik biznak istenben azok tudjak, hogy az o fajdalmuk nem ertelmetlen ALDOZAT.
Az pedig hogy ISTEN a mi szemunkben ertekes dolgokat pusztit el (amikor helyesnek tartja) az nekunk faj. (ami szinten nem ertelmetlen adlozat)
Ha ezt korabban mondta volna nekem valaki akkor jol felhuzott volna vele es hulyenek tartottam volna...
A hit....
Segített-e a hit a földrengés-sújtotta áldozatokon, bármilyen hit is volt az?!
NEM!!!
Miért szenvednek és halnak meg ártatlan gyerekek, emberek?
Megakadályozza-e ezt a hit?!
Bizony nem!!!:-((((((((((((
Csak az emberi segítőkészségben tudok hinni,így köszönöm szavaidat:
micácska
Rutin, az embernek nem mindig adatik második lehetőség egy emberi kapcsolatban.
De ha van benned elszántság, és érzéseid tartósak- no meg némi megaláztatást el tudsz viselni a későbbi boldogság reményében, amit meg is érdemelsz, mert te voltál a bűnös- akkor sikerülni fog, mert sikerülnie kell!!!
szióka:
micácska
P.S.: világosabban: a szenvedést és a boldogságot is megérdemled, ha van lelkierőd
"Valahogy ki kellene szállni a hamisságokból, kérdés, hogyan"
Ha egy hivot kerdeznel azt mondana hittel.
Az viszont biztos hogy a sivarsagerzes is elo emberi erzes csak hat ennel tobb kene ugye...(sohaj)
Hogy megmenhető-e? Ez az egyetlen dolog, amiben bízom, ez az egyetlen dolog, ami éltet... Életemben nem gondoltam, hogy ennyire fogok hiányolni, imádni valakit, és ennyire fogok rettegni attól, hogy valamit (Valakit) elveszítek... Most itt tartok, és rettenetesen szar... De tűrök, és reménykedem...
Nem tudom, hogy mi lesz... Minden reggel a reménnyen a szívemmel ébredek fel... Azzal, hogy "Na majd ma történik valami, amivel meglátom a fényt az alagút végén"... Hát, mit mondjak, rettenetsen hosszú ez az alagút... (ha egyáltalán van vége... remélem van).
Rutin, akkor viszont egszen más a helyzet, sajnos.
Szóval nem CSAK!
Én is így tettem volna!
De ha szeretitek egymást, talán még menthető a kapcsolat.
Nem rajtad múlik immár , és ne haragudj, ez a sors igazsága.
azért szurkolok:
mic.
Szia,
kedves vagy, hogy ilyet (hogy én nem érdemlek bántást) írsz, de az az igazság, hogy ezesetben magamnak ástam meg a sírt...
A barátnőm, a Kedvesem volt, de nekem nem volt elég eszem ahhoz, hogy észrevegyem, CSAK rá van szükségem. Most már tudum, viszont könnyen lehet, hogy már ő nem kér belőlem...
:-(((
De az illúzió az idő előrehaladtával egyre fogy.
Valahogy nagyot csalódom mostanában a szeretetlenségben a kölcsönösség és odafigyelés teljes hiányában, az érdektelenségben./Drága férjem szerencsére ez alól kivétel, :-))))))))/
És tudod, mi a legszörnyűbb?
Az, hogy az ember kezd nem hinni az igaz- NEM FELÜLETES, NEM JÓPOFIZÓ , NEM ALKALMI, HANEM IGAZI- kommunkáció lehetőségében és jelentőségében.
Elég szörnyű érzés, a legsivárabb, amit élő ember valaha is megtapasztal, SZVSZ.
És lépten -nyomon ezt kell megtapasztalnunk/nom./
Valahogy ki kellene szállni a hamisságokból, kérdés, hogyan.
Nem tudodm a választ, sajnos.
mic.
Azért sem, Rutin!
Majd meggondolja az illető máskor, miket írjon!
Te nem érdemelsz bántást, ezt jobb ha tőlem tudod:
puszi:
mic.
P.S.. majd csak alakulnak a dologk, valahogyan mindig lesz:
mic.
Ez a naiv emberek sajatossaga...
felre ne ertsd, asszem en is ilyen vagyok, voltam, s valoszinuleg leszek, meg ha azzal is altatom magam, hogy kinovom/kinottem.
Sajnos ez igy van, de minel tobb pofont kap az ember, annal inkabb ugy erzi (legalabbis en), hogy most mar csak azert is kitart, es megmutatja, hogy lehet oszinten,meg egyenesen,meg tisztan, meg odafigyeloen, meg miegyeb...
Ismered azt az érzést, mikor úgy érzed, hogy nem élsz? Vagyis egyszerre meghaltál... Egy mondat, egy mail, egy SMS szíven döf (amit TŐLE kapsz), és egy pillanat alatt megszűnik a lelked, romba dől a magad előtt látott jövő, és csak egy nagy SEMMI marad mindkettő helyén...
Szívesen elmondanám, da valószínűleg a valóságban is belehalnék...
Ma megkaptam életem legborzasztóbb SMS-ét... Eddig nem gondoltam volna, hogy egy mobillal embert lehet ölni... :-(((