Bocsi, hogy a politikai elemzések sorát ily profánul megbontom, de nem tudtok egy magyarul is beszélő megbízható ügyvédet ajánlani Poprád környékéről? Köszi a segítséget.
Helló!
Attól tartok, nagyobb a ragaszkodás a székekhez (és az ezzel járo hatalomhoz) mint az öket megválasztok akaratához (és az eredeti célkitüzésekhez).
Mivel a párt etnikai alapon szerez majd (vagy nem szerez) szavazatokat, még reális alternativái sincsenek a felvidéki magyaroknak a saját népük érdekeit semmibevevö és azt a hatalom morzsáiért elárulo politikusaikkal szemben. (Lásd RMDSZ!)
Bugár Béla, az MKP elnöke úgy látja, megvan a politikai akarat a többi közigazgatásireform-törvény elfogadására is
A parlament csütörtökön elfogadta a hatásköri törvényt, a közigazgatási reform jogszabálycsomagjának legfontosabb részét. Bugár Béla pártelnök szerint nem kis szerepe volt a törvény megszületésében annak, hogy a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kilátásba helyezte távozását a kormányból.
Elhárult a veszély, hogy az MKP kilép a kormánykoalícióból?
Még nem. Valóban a hatáskörökről szóló jogszabály a legfontosabb része a törvénycsomagnak, hiszen előre jelzi, milyenek lehetnek a még elfogadásra váró jogszabályok. Meg kell várni azonban a többi törvényt is, amelyek elfo-gadásához az MKP Országos Tanácsa Udvardon a párt kormányban maradását kötötte.
Elégedett az átadandó kompetenciák számával és minőségével?
A lehető legjobban sikerült közelíteni a tavaly márciusban kidolgozott koncepcióhoz. Rengeteg olyan jogkört adtunk át az önkormányzatoknak, amelyek az eredeti javaslatba nem kerültek be. 1989 óta az egyik legfontosabb törvényt sikerült elfogadni, amely megteremtheti a valódi szubszidiaritást, közel kerül az emberekhez az államigazgatás nagy része, saját maguk dönthetnek az őket érintő kérdésekről. Ezek a törvények leépítik az államhatalomnak azt a részét, amelyet egy polgári demokratikus társadalomban nem az államnak kell gyakorolnia.
Nem is olyan régen arról beszélgettünk, hogy a parlamentben egy másik kormánykoalíció működik, amely az ellenzékkel együtt rendszeresen félreszavaz. Csütörtökön a koalíciós képviselők mégis egységesen voksoltak. Megszűnt vagy csak pihen ez az árnyékkoalíció?
Úgy érzem, a Polgári Egyetértés Pártja (SOP) és a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL), vagyis azok a kormánypártok, amelyek az ellenzékkel szavazták meg a nyolc megyés modellt, megijedtek attól, hogy az MKP kilép a kormányból. Láttam, ahogy Jozef Migas házelnök igyekezett, hogy legalább a hatásköri törvényt mihamarabb fogadjuk el. Elkezdtük tárgyalni, és lezártuk a községi rendezésről szóló törvényt. Ez is azt mutatja, hogy volt politikai akarat. Ha az MKP kilépett volna a kormányból, annak óriási bel- és külpolitikai következményei lettek volna. Az, hogy az MKP ehhez kötötte a bennmaradását, minőségileg javította a törvényt, és nagyon felgyorsította az elfogadását.
Nem lehet, hogy a koalíciós partnerek egyszerűen csak megértették, hogy mennyire fontos törvényről van szó, és nem csak az MKP maradása vagy esetleges távozása miatt fogadták el a hatásköri törvényt?
Ezt le lehet mérni azon a módosító javaslaton, amelyet az MKP terjesztett elő a nemzetiségi színházak ügyében. Az ellenzék erre úgy reagált, hogy ez az ára az MKP kormányban maradásának, hogy mi ezzel zsaroltunk, és most nyújtjuk be a számlát Dzurindának. A kormánykoalíció betartotta az egyezséget, megszavazta a kiegészítést, holott erről a kormány nem is tárgyalt. A hatásköri törvényből rajtunk kívül senkinek sem hiányzott volna, hogy a jogszabály név szerint említse a komáromi Jókai és a kassai Thália Színházat.
A kormány eredetileg 60-70 milliárd koronát kívánt előirányozni a hatáskörök gyakorlásához, ez az összeg végül 11 milliárdra olvadt. Gondolom, nemmel válaszol, ha megkérdezem, elegendő-e ez az összeg.
Igen, de nem csak ezt kell nézni. Mindenki azt kérdezi, hogyan lehetséges, hogy a tervezett összegnek csak az egyötödét adtuk át a hatáskörökkel az önkormányzatoknak. Igen ám, csakhogy a tervezett hatáskörök egy része sem kerül át az államtól. A szociális juttatások, amelyek közel 30 milliárdot tesznek ki, vagy a tanárok fizetései, amelyek 15 milliárd koronát jelentenek, az állam hatáskörében maradnak. Az említett 11 milliárdnál egyébként valószínűleg több jut majd, hiszen a tervezettel szemben a nyugdíjasotthonok nagy része is a községi önkormányzatok hatáskörébe kerül, természetesen a fenntartásukhoz szükséges pénzzel együtt.
Óriási tétje lesz a decemberi regionális választásoknak, hiszen nem mindegy, hány és milyen vezető kerül az önkormányzatok élére. Milyen stratégiát követ az MKP a jelöltek kiválasztásakor?
Máris aktív munka folyik. Az MKP dolgozik, csak nem tartjuk fontosnak, hogy a sajtón keresztül üzengessünk. Amikor megtudtuk, mikor lesznek a választások, a párton belül azonnal beindult egy folyamat. Már tanácskoztunk a kerületi vezetőkkel, most pedig az egyes kerületi tanácskozások zajlanak. Az MKP Országos Tanácsa október 13-án hagyja jóvá az egyes koalíciókat.
Milyen kritériumokat támasztanak az önkormányzati választásokon indított MKP-jelöltekkel szemben?
Az első a rátermettség, és nem csak a szakmai. A jelöltnek, amellett, hogy bírja a szlovák nyelvet, jó fellépéssel kell rendelkeznie, és nem szabad begörcsölnie. ismeretlenre vállalkoznak, ezért rátermett emberekre van szükség. Természetesen büntetlen előéletűnek kell lenniük. Igyekszünk még nagyobb hangsúlyt fektetni a jelöltek kiválasztására, mint bármikor eddig a választásokon.
Még egyszer megkérdezem: marad a kormánykoalícióban az MKP?
Ha továbbra is fennmarad a politikai akarat, ami most a parlamentben
mutatkozott, akkor igen. Az Országos Tanácson nagyon sokszor elhangzott, hogy ha egy-két napon múlik a törvények elfo-gadása, akkor nem lépünk ki. Mindenki a törvényeket akarta. Ha van politikai akarat, csak időszűke miatt nem sikerül a törvényeket megszavazni, akkor nem szabad elhamarkodni a kilépést. Ezt mi nem mondhattuk el előre, mert akkor a partnereink erre építhették volna stratégiájukat. Ha azonban október első hetében nem fogadjuk el a számunkra legfontosabb többi törvényt, akkor már csak a parlament következő ülésén kerülhet erre sor.
A magyar kormánytagok szeptember 30-án lemondanak, ha a parlament nem fogad el megfelelő hatásköri ötörvényeket
Kilépés feltételekkel - ez a lényege annak a kompromisszumos döntésnek, melyet a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa szombaton az udvardi művelődési házban hozott.
Farkas Pál OT-elnök olvasta fel a testület határozatát, mely egyértelműen kimondja: ha nem teljesülnek a párt feltételei, azaz szeptember 30-áig a parlament nem fogadja el a kormányprogrammal összhangban a költségvetés szabályairól, az önkormányzati, illetve a közigazgatási vagyonról szóló és a hatásköri törvényt, a magyar párt által jelölt miniszterek és államtitkárok azonnali hatállyal benyújtják lemondásukat, anélkül, hogy ismét összehívná a párt az országos tanácsot. Ha a feltételek teljesülnek, az MKP kormányban marad. A jelen levő nyolcvanhat küldöttből nyolcvanketten támogatták a döntést, köztük az összes elnökségi tag. Négyen nem szavaztak. "Feltételeink nem a magyar kisebbséget, hanem az ország valamennyi állampolgárát érintő problémák orvoslásával kapcsolatosak. Teljesítésük csak politikai akarat kérdése. Az lesz igazán jó hír Szlovákiának, ha a közigazgatási reformmal összefüggő jogszabályokat a hatáskörök átruházásáról és a decentralizációról szóló törvényeket a kormánykoncepcióval összhangban hagyja jóvá a parlament" - hangsúlyozta Bugár Béla pártelnök a kormányfő júliusi hírhedt kijelentésére célozva. Bugár a kilépés elhalasztását nem tartja gyökeres változásnak, csupán annyi történt, hogy még egy esélyt adtak a koalíciós partnereknek. "Most már Mikulás Dzurindát és a kormánypártokat terheli a felelősség e feltételek teljesítéséért" - tette hozzá a pártelnök.
Értesüléseink szerint Csáky Pál az ülésen felvetette, hogy a kilépés végső határidejét ne szeptember végére, hanem október 15-ére tegyék. Szavazást is kért, ám indítványát a jelen levő 86 küldött közül csupán 16 támogatta. Kérdésünkre a kormányalelnök nem cáfolta információinkat. "Elegánsabb lett volna az október közepére megszabott határidő, ez több mozgásteret adott volna koalíciós partnereinknek. Ha akkorra közösen megalkotjuk azokat a jogi normákat, amelyeket pártunk testülete a kormányban maradás feltételeként szabott meg, akkor a jelöltek is idejében tudni fogják, hogy valójában milyen jogkörökkel ruházzák fel a regionális parlamenteket" - közölte lapunkkal Csáky, aki szerint azért támogatták kevesen a javaslatát, mert nem fejtette ki részletesen ezeket az érveket.
A teljes OT-határozatot és az MKP politikusainak első reakcióit lapunk 2. oldalán olvashatják.
ÚJ SZÓ
A miniszterelnök nem tekinti zsarolásnak az Udvardon elfogadott OT-határozatot
Mikulás Dzurinda szorgalmazni fogja, hogy az MKP feltételei legkésőbb a párt által megadott határidőig, szeptember 30-ig teljesüljenek. "Az MKP olyan megoldást talált, amely kiutat kínál ebből a helyzetből. Ehhez a legkisebb kétség sem férhet" - hangsúlyozta tegnap a miniszterelnök, s örömmel nyugtázta, hogy a határozatban nincs egyetlen "etnikai elvre épülő" követelés sem.
"Szeptember 30-át olyan dátumnak tekintem, amikorra a törvényeket a parlament elfogadja. Ez reális és szükséges is. Nem az MKP miatt, vagy csak azért, hogy együtt maradjunk, hanem az ügy érdekében, a reform lényegéből fakadóan. Mihamarabb és minél jobb törvényeink lesznek, annál jobb a polgároknak" - nyilatkozta Dzurinda. Ugyanakkor a határidőt ő is feszesnek tartja, ám a határozatot nem tekinti a koalíciós partnerek zsarolásának, mint több kormánypárt.
Meggyőződése, a határozat "konstruktív kiindulási pont" és valamennyi koalíciós partner érdeke, hogy a jelenlegi választási időszakban minél több közigazgatási reformtörvényt lépjen hatályba. Ivan Simko belügyminiszterrel napokon belül előterjeszteti a hatásköri törvényt.
ÚJ SZÓ
Csak semmi konkrétum fő a bizonytalanság!!!!!!!!!!
DILEMMA ELŐTT A "MÁSODHEGEDŰS" (Pozsony)
Ha kilépnek, az már egy más kormány lesz
Tegnapi számunkban röviden ismertettük Stefan Hríb, a Domino Forum című liberális szlovák kritikai hetilap fôszerkesztôje írását a szlovák kormányból kilépni készülô nagyar párt helyzetérôl, s ígéretünkhöz híven most, a döntés küszöbén részletesen is kitérünk a szlovák publicista fejtegetéseire.
* ,,A magyar pártnak még van önbecsülése" - hangsúlyozza Hríb, aki szerint Bugár Béla, az MKP elnöke jól tudta: ha a közigazgatási törvényjavaslat elbukásakor nem áll a sarkára és másképpen cselekszik, ,,vagyis szemet húny a történtek fölött, akkor a gerinctelen és jellegtelen politikusok szintjére süllyed".
,,Felháborító és botrányos, hogy a szlovák politikai színtéren "egyszerre mindenki rikácsolni kezdett", amikor Bugár a sarkára állt és bejelentette, hogy pártja várhatóan kilép a kormányból. Sem felelôsségérzetrôl, sem bölcsességrôl nem tettek tanúbizonyságot azok a szlovák értelmiségiek, akik hetekkel késôbb nyilatkozatban próbálták marasztalni a magyarokat és elmarasztalni a szlovák koalíciós partnereiket. ,,Mert miféle magatartás az, hogy mindaddig hallgatok, amíg a gáncsoskodások, politikai mélyütések és átverések másokat érintenek, s csak akkor szólalok meg, amikor már a következmények valamennyiünket érintenek?" - veti fel a szerzô, rögtön megadva a választ: "Ez rövidlátó és önzô magatartás... Ráadásul a szlovák értelmiségiek azt szeretnék bizonygatni és elhitetni, hogy ha Bugárék kilépnek, akkor bűnbakká válnak." A szlovák értelmiségiek nyilatkozata "nem a nemzet által joggal elvárt, tisztességes elvi
magatartásról tanúskodik. Valójában a túlontúl olcsó, az értelmiségiekhez méltatlan hazugságokat és csúsztatásokat erôsíti", hiszen épp azzal ködösíti el az igazságot, hogy amíg a magyar pártot védelmébe veszi addig az összes kormánypártot elmarasztalja a kialakult helyzetért. Stefan Hríb szerint ,,diplomaták is csôdöt mondtak," amikor az MKP politikai érettségét és felelôsségérzetét kétségbe vonva arról gyôzködik a magyar pártvezetôit, hogy ,,simuljanak az elvtelen politizáláshoz, mert különben a velük szemben eddig jóságos, megértô Európai Unió és a NATO összevonja a szemöldökét, netán haragra gerjed. Milyen diplomaták az ilyenek?" - teszi fel a kérdést, s azért is elmarasztalja az értelmiségieket és a diplomatákat, mert akkor is hallgattak, amikor Mikulás Dzurinda miniszterelnök kormányának baloldali (SDL) pártelnökével, Jozef Migas házelnökkel nagy titokban, órákon át parkokban sétálgatott, és arról alkudoztak, miképpen osztozzanak a hatalmon. ,,Ezzel a másodhegedűs szerepébe szorították az MKP-t", holott addig éppen az MKP
volt és lehetett volna továbbra is a Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus Koalíció (SDK) legközelebbi partnere. Nem kíméli a szerzô az államfôt, "a nevetséges Rudolt Schustert" sem, aki - mint írja - annak idején, megválasztása érdekében, azt színlelte, hogy mennyire szereti a magyarokat.
Cikke végén Hríb azt írja: a szlovák politikában honos elvtelen magatartás megnyilvánulása az is, hogy ,,a súlyos baklövéseket az integráció fontosságával igyekeznek palástolni és bagatellizálni." Nem is akarják tudatosítani, hogy az egyetlen járható út Szlovákia tényleges demokratikus átalakulása. ,,Márpedig ezt nekünk kell kikínlódnunk. A civilizált Európa mindezekre nem ad felmentést,
hiábavaló hát rájuk hivatkozni, velük takarózni..."
* A MKP kormányzati pozíciójának megôrzésével, illetve a kilépés kérdésével kapcsolatos, döntôen a maradás mellett szóló érveit mondta el csütörtökön a szlovák közszolgálati rádió magyar adásában, a Pátria Rádióban Csáky Pál, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese. ,,Én nem szeretném azt és nem szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy Szlovákia és Magyarország viszonyában esetleg zavar álljon be, és a szlovákiai magyar közösség, illetôleg Magyarország viszonyában is némi feszültségek keletkezzenek. Úgy gondolom tehát, hogy minden szempontot mérlegelni kell... Ha elmegyünk ebbôl a kormányból, akkor nemcsak az
erôviszonyok változnak meg, hanem a kormány irányultsága is, hiszen az majd egy másik kormány lesz és másról szól majd" a politikája - mondta Csáky, aki szerint minden szempontot mérlegelni kell, egyebek között azt is, hogy korántsem mindegy egy szlovákiai magyar polgár számára az, ha bemegy egy hivatalba és ott jókaratú magyar hivatalnokot is talál, hogy milyen légkörrel, segítô szándékkal, vagy éppen gácsoskodó hivatalnoki packázással találkozik-e. Csáky nagyon reméli, hogy szombaton, a szlovákiai politika utolsó három évének legfigyelemreméltóbb eseményén, az MKP Udvardon tartandó országos tanácskozásán a kilépés és a
maradás pártolóinak részérôl egyként érvek hangzanak majd el. "Bízom abban, hogy a Magyar Koalíció Pártjában megvan a bölcs döntéshez szükséges belsô potenciál" - így Csáky Pál.
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ
Azt olvastatok, hogy az USA a szlovak nagykoveten keresztul uzent Dzurindanak, hogy a koalicio felbomlasa "nagyon sokat rontana a szlovak kormany amugy is ingatag nemzetkozi tekintelyen"?
Az MKP távozásával a kabinet jellege teljesen megváltozna - véli Csáky Pál. A miniszterelnök-helyettes a Magyar Nemzetnek nyilatkozva kifejtette: idáig 12 jobboldali és jobbközép kormánytag ült a 8 baloldali és balliberálissal szemben, a magyarok 3 helyét valószínűleg az utóbbiak szerzik majd meg. Csáky szerint ez deformálhatja a kormányprogramot, és az MKP csendestársként sem tudja majd támogatni a kisebbségi kormányt.
ÚJ SZÓ
Akkor bizony ez a kerdes eldolni latszik. Kivancsian varom, hogy mikent hat ez majd a kormanypartokra. Az MKP nem fogja tamogatni a Dzurinda-kormany megbuktatasat, de a renitens Bal ezek utan mar konnyebben kifarolhat a kormany mogul, s akkor bizony bukik Dzurinda. Nem?
A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa augusztus 25-én hozza meg végső döntését
Csáky Pál is a kilépés mellett döntött
"Az elnökség minden tagja a Magyar Koalíció Pártjának kormányból való kilépését támogatja" - jelentette be az elnökség tegnapi ülése után Farkas Pál, a párt országos tanácsának elnöke, hozzátéve, Csáky Pál is a kilépés mellé állt. Végérvényesen eldőlt tehát az a kérdés, hogy az elnökség milyen határozati javaslatot terjeszt az augusztus 25-én összeülő Országos Tanács elé. Az MKP vezetése tegnap másodszor is megerősítette azt a korábbi határozatot, hogy az OT tagjai a kilépés mellett döntsenek. Tegnap semmilyen más lehetőségről nem esett szó, noha Csáky Pál, a miniszterelnök-helyettes hétfőn még úgy nyilatkozott, péntekig feltehetően több javaslat születik arra vonatkozóan, miképp lépjen a párt. Farkas szerint számolni lehet azzal, hogy esetleg az OT ülésén valaki előáll egy más javaslattal, és a testületnek több változat között kell döntenie. Farkas elmondása szerint senki sem vetette föl, hogy a kilépés vagy maradás kérdésének eldöntésére összehívott OT-ülést későbbi időpontra halaszszák. Viszont megeshet, hogy ez a javaslat esetleg a tanácskozáson felvetődik. Az elnökség az OT-nak tett ajánlását azzal indokolja, hogy aközigazgatásireform-törvényeket számukra elfogadhatatlan formában hagyták jóvá, illetve "a parlamentben alakuló új koalíció" is a kilépés mellett szóló érv, fogalmazott Farkas. Kilépés esetén a miniszterek és az államtitkárok távoznak posztjukról, a többi MKP-funkcionárius szakmai jelölés útján került az egyes pozíciókba. Az ő sorsukról a kisebbségi kormány dönt majd. Arról, hogy a párt támogatná-e a kisebbségi kormányt, Farkas szerint a végső döntés meghozatala előtt korai lenne beszélni, de a demokratikus lépéseket a párt támogatná.
Bugar Bela a Hetben elmondta, hogy eddig 11 szervezettol jott egyertelmu allaspont a kormanyban maradas kerdeseben, s ebbol 10 a kilepest tamogatja. Ezek alapjan valoszinuleg siman atmegy az az elnoksegi javaslat, hogy a Magyar Koalicio lepjen ki a koaliciobol.
Kezdeményezi Mikulás Dzurinda menesztését a Demokratikus Baloldal Pártja?
A múlt hét pénteki eredménytelen koalíciós találkozó után ma ül össze az MKP elnöksége, hogy vélhetően a koalíció válságáról és az MKP kormányban maradásának kérdéséről is tárgyaljon. Kvarda József alelnök tájékoztatása szerint az ülésen a megyékről, valamint a megyei választásokról elfogadott két jogszabály és a megyetörvényhez jóváhagyott Cuper-féle kiegészítések elleni Peter Kresák-féle alkotmánybírósági beadvány kerül napirendre, de elemezni fogják a Polgári Konzervatív Közösség (OKS) törvénytervezetét is, amely 16 megye kialakítását szorgalmazza. Kvarda nem zárta ki, hogy az ülésen a közigazgatási reform körül kialakult koalíciós válságról és az ezzel kapcsolatos párton belüli kérdésekről is szó esik. Az alelnök arra nem lát okot, hogy az elnökség újra megvitassa a kormányban maradás kérdését, mert azt a két közigazgatási törvény elfogadása után már megtette. Jelezte, a párton belül különféleképpen ítélik meg a koalícióban maradást. Személy szerint "rossz lépésnek" minősítené a távozást, ám a maradás még kedvezőtlenebb volna. "Az MKP tehát csak a kisebbik vagy nagyobbik rossz közül választhat" - nyilatkozta a politikus. Úgy véli, a magyar párton belül semmi esetre sem beszélhetünk két, Bugár, illetve Csáky nevével fémjelezhető szárnyról, csak az adott kérdésben kialakult vélemények kikristályosodásáról. Az alelnök szerint hasonlóképpen van ez a párt választótáborában is, s az MKP-nak tiszteletben kell tartania szavazói nézeteit.
A pénteki, eredménytelen koalíciós találkozó után Bugár Béla, az MKP elnöke a Twist rádiónak kijelentette, a párt Országos Tanácsának augusztus 25-i rendkívüli ülésén a kormányból való kilépésre fog szavazni. Ugyanakkor jelezte, kész tiszteletben tartani a testület ettől eltérő döntését is. Megerősítette, a járási küldöttgyűlések többsége a kilépést támogatja. A kereszténydemokraták "nagyot csalódtak" a pénteki találkozóban, amelyet Pavol Hrusovský pártelnök "propagandafogásnak" minősített, s ezért nem szeretné, ha Mikuláoe Dzurinda kormányfő hasonlókat kezdeményezne. A KDH szerint az MKP-nak világosan meg kell neveznie, ha távozik a kormányból, milyen feltételekkel hajlandó támogatni a kisebbségi kormányt. Azt mindenesetre elfogadhatalannak tartaná, ha kilépése esetén a magyar párt csak a kormányzati posztokról távoznék. Hasonlóan vélekedik a két baloldali koalíciós partner is. Pavol Hamzík, az SOP elnöke azonban azt is jelezte, ha a koalíció az MKP-val kötendő úgynevezett ellenzéki szerződésben gondolkodik, olyat csakis a jelenlegi ellenzékkel tart elképzelhetőnek. Csáky Pál azt is közölte, hogy a koalíciós tanács egyik májusi ülésén az SDL már felvettte hivtalnokkormány felállítására vonatkozó elképzelését, amelyben a kormány magyar alelnöke szerint a baloldaliakhoz közeli közéleti személyek és gazdasági tisztségviselők kaptak volna helyet. A sajtó értesülése szerint, ha az MKP távozik a kormányból, az SDL kezdeményezi Mikulás Dzurinda kormányfő menesztését. Lapunk kérdésre, értesült-e az SDL állítólagos elképzeléséről, Bugár Béla, az MKP elnöke a következőket nyilatkozta: "Nincs ilyenfajta értesülésem. Különféle spekulációk vannak, de azok nem érdekelnek. Meg kell várni, mi fog történni. Az MKP-nak nem érdeke a destabilizáció, a kormányprogram teljesülése viszont igen".
ÚJ SZÓ
Az SDL és az SOP semmilyen módosításra nem hajlik, inkább a HZDS-szel tárgyalna
A tegnapi tárgyalások után Bugár Béla úgy látja, nincs esély arra, hogy a kormánypártok megoldják a közigazgatási reform elfogadása után kialakult válsághelyzetet, és az MKP elnöksége azt fogja javasolni augusztus 25-én az Országos Tanácsnak, hogy a kormányból való távozás mellett döntsön.
A parlament nem fogja módosítani a megyékről és a megyei választásokról szóló törvényeket, jelentette be Mikulás Dzurinda a kormánypártok vezetőivel folytatott egyórás tanácskozást követően. A koalíciós partnerek az SDK kivételével ugyanis nem hajlandók elfogadni az MKP azon feltételeit, melyekhez a kormányban maradását kötötte. Bugár Béla, az MKP elnöke megismételte, továbbra is a megyék számának megváltoztatásától, a Cuper-féle kormányzatiság-csorbító módosítások eltörlésétől és az egyfordulós megyefőnök-választástól teszi függővé maradását. Az SDK ezt kész elfogadni, a KDH csak a kétfordulós választáshoz ragaszkodik, ám az SDL és az SOP semmilyen módosításra nem hajlandó. "Nem született semmiféle egyezség" - mondta Bugár. Az MKP tegnap megbizonyosodott arról, hogy partnerei részéről nem létezik politikai akarat még arra sem, hogy a reformtörvényeken javítsanak, noha a koalíció egy része szerint egyik jogszabályt sem a legjobb változatban fogadták el. A miniszterelnök viszont továbbra is derűlátó, úgy véli, van politikai akarat a megegyezésre. "Ne űzzük ki az MKP-t a kormányból" - jelentette ki Dzurinda, és nem volt hajlandó fejtegetésekbe bocsátkozni arról, hogy parlamenti kisebbségben is képes lenne-e a kormányzásra. Ha az MKP OT a kilépés mellett dönt, a párt előbb a kormány tagjait és az államtitkárokat hívja vissza. Azt a kabinetnek kell eldöntenie, hogy az MKP kerületi és járási elöljáróit leváltja-e, de akkor az ezzel járó következményeket is vállalnia kell, mondta Bugár. Az SOP és a KDH csak azt a megoldást tartja elfogadhatónak, hogy a magyarok ne csak a kormányból, hanem az államigazgatás vezető pozícióiból és az állami vállalatok felügyelő tanácsaiból is távozzanak. Az MKP szerint kizárólag a partnereken múlik, hogy a kilépést követően a párt ellenzéki pozícióból hajlandó lesz-e támogatni a kormányt. Pavol Hamzík, az SOP elnöke viszont elérkezettnek látja az időt arra, hogy a HZDS-szel kezdjenek tárgyalásokat ellenzéki szerződés megkötéséről. A koalíciós partnerek legközelebb augusztus 28-án találkoznak, hogy az MKP OT határozatától függően vitatják a további lépéseket. Dzurinda addig is "keresni fogja a válságból kivezető utat".
ÚJ SZÓ
Sas1
Eladtak téged ezek a szemét MKP-s magyarok?
Biztosan azért mert olvasták a hozzászólásaidat pl. a korzikai autonom törekvésekről.
Persze nagyon ne keseregj mert ez csak politika és csak 600-700 ezer ember sorsát ériti.
Kerub
Ilyen vélemény is van: "Az MK az Istennek sem akar kilépni a kormányból. Vajon miért? Hiszen fél éve még azzal fenyegetőzött, hogy amennyiben nem lesz Komárom megye, kilépnek. Komárom megye nincs, se magyar kar, se nevesítetlen földek, se kisebbségi nyelvek chartája. Ennek ellenére az MK még mindig kormánytag. Vajon miért? Azért, mert privatizálni fogják a Transpetrolt, melynek élén az MK embere, Czucz Stefan áll. A Transpetrol iránt pedig a Slovnaft érdeklődik. Az a Slovnaft, amelynek a tulajdonosa a magyar MOL. Ha a MOL az MKP segítségével megkapja a Transpetrolt, nyilván rendszeresen fogja támogatni az MKP kasszáját, még az is lehet, hogy Czucz marad az igazgató. Ennek azonban az a feltétele, hogy az MK a kormányban maradjon, továbbá csak akkor kapja meg a Slovnaft a Transpetrolt, ha az MK támogatja a 12 megyés kormányjavaslatot, Komárom megye nélkül. Tehát a pártkassza tele lesz, Komárom megye viszont nem lesz.
Szépen eladtak bennünket. De milyen áron?"
Szerintem ket dolgot mindenkeppen fontos latni a helyzet megertesehez. 1. Hatalmon lenni jo. A Magyar Koalicio nagyon sok dolgot elnezett koalicios partnereinek, mert kormanyzati pozicioja reven penzhez, informaciohoz es befolyashoz juttathatta a sajat politikai bazisat. Az ilyen poziciot nem jo feladni akkor, amikor ezaltal meg lehet erositeni mind az adott politikai szervezetet, mind annak gazdasagi/politikai/tarsadalmi bazisat. 2. A koalicio egyik legfobb osszetarto ereje a Meciar elleni eroegyesites volt, am ez kudarcot vallott. Meciar visszajoveteletol tartva meglehetosen heterogen erok fogtak ossze az elozo valasztasok utan. Egy ideig sikeresnek tunt ez a taktika, de aztan Meciar ismet a legnepszerubb politikussa valt, mig partja a jovo evi valasztasok eselyeseve, s most mar nincs elszigetelve, hiszen a koaliciobol a baloldal partja is hajlando idonkent egyuttmukodni vele, a masodik legnepszerubb politikai ero, a SMER pedig minden tovabbi nelkul koaliciora lepne a valasztasok utan Meciarekkal.
A mai kormany partjai annyira nepszerutlenek, hogy nincs eselyuk a jovo evi valasztas megnyeresere. Ebben a helyzetben nem hatranyos a Magyar Koalicionak a tavolodas. Egyebkent jovore a helyzet a Szlovakoknal is olyan lehet, mint a Romanoknal: visszajon a regi nacionalista garnitura egy kisse mersekeltebb hangvetellel, aminek oka csak es kizarolag a nyugati elvarasoknak torteno megfeleles lesz (ha lesz).
DURAY MIKLÓS: AZ MKP KILÉP A SZLOVÁK KORMÁNYKOALÍCIÓBÓL
A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) augusztus második felében kilép a
kormánykoalícióból - közölte pénteken Duray Miklós, az MKP alelnöke. A vezető
szlovákiai magyar politikus szerint a szlovák parlamentben olyan politikai
tábor állt össze, amelynek a magyarellenesség a mozgatórugója, jelenti a Magyar Távirati Iroda. Duray, aki részt vett a romániai Tusnádfürdőn tartott 12. Bálványosi Nyári Szabadegyetem munkájában, magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a szlovákiai magyarok számára hátrányos közigazgatási törvény elfogadásával nyilvánvalóvá vált, hogy az 1998-ban alakult szlovák kormánykoalíció már csak papíron létezik.
"Ehelyett a parlamentben egy olyan politikai tábor - vagyis koalíció - állt
össze, amelynek a mozgatórugója a magyarellenesség", szögezte le. A szlovákiai magyar politikus kitért arra, hogy a határokon túli magyarokról szóló törvénnyel szembeni hivatalos szlovák ellenérzést furcsa fénybe állítja az a tény, hogy Szlovákiában már régen elfogadtak egy hasonló jogszabályt, 1997-től pedig szlovák igazolványt kaphatnak a határokon túl élő szlovákok.
"Ez az igazolvány majdnem állampolgári jogokat biztosít tulajdonosának", mondta. Duray arra is kitért, hogy a szlovák törvény a magyar jogszabálytól eltérően kizáró jellegű, mivel az igazolványt kizárólag származás alapján állítják ki, tehát az esetleg más nemzetiségű családtag ilyen igazolványt nem kaphat. Ennek példájaként említette: Romániában volt olyan eset, hogy szlovák nemzetiségű férfi azért mondott le a szlovák igazolvány kéréséről, mert román nemzetiségű feleségének nincs joga az igazolványra, áll a jelentésben.
Én is úgy gondolom, hogy az MKP-nek ezek után ki kell lépnie a koalícióból, méghozzá hezitálás nélkül. Nehogy úgy járjanak, mint az a magyarországi párt, aki koalícióra lépett a régi ellenféllel, majd viharos sebességgel vesztette el tömegtámogatását...
Mellesleg, ez erkölcsi kötelességük is, ezért szavazták meg az alkotmányt, mentek bele kompromisszumokba. Nem túl szép a Dzurinda-féle társaságtól, ami történt.
Megértem, hogy nem kívánják, hogy Meciar megerősödjön, de azt sem kívánhatják, hogy az MK meggyengüljön, hiszen az eddig őrájuk szavazók joggal fordulnak majd el tőlük, ha szaharát csinálnak a szájukból. Mondták - most tegyék...
Béna volt a magyar külpolitika, világosan tudtul kellene adni a szlovák kormánynak, hogy csak akkor lesz V4, meg NATO-tagság támogatás, ha megnyugtatóan rendeződik a magyarok helyzete Szlovákiában - ez szerintem minimum egy magyar többségű közigazgatási egység. Csurindával meg nem kéne szóba sem állni, ugyanis ő is a 8 megyés rendszerre szavazott...
A Magyar Koalíciónak ki kéne lépni a szlovák kormányból, csak az EU felé van díszfunkciója. A magyaroknak a helyi önkormányzatokba kellene "visszavonulni", és a magyar többségű önkormányzatokat kellene egy szövetségbe tömöríteni az Európai Önkormányzati Charta alapján, így alulról felépülhetne a magyar megye...
1. A MKP már a szlovák alkotmány szavazásakor szarvashibázott! SZVSZ meg kellett volna találnia azt az egyetlen "utálatos", vagy inkább bátor képviselőt, aki ellene szavaz, és akkor jelentősen felverte volna a MKP ázsióját. Egyetlen képviselő eltévelyedéséből az adott szituációban még nem lehetett volna általános érvényű következtetéseket levonnia a Dzurinda-kabinetnek sem.
2. Viszolygással figyelem, hogyan alakul át a kormányba bekerülő (MKP, RMDSZ az előző, és részben a mostani ciklusban) képviselők verbális megnyilatkozása (tisztelet az igen ritka kivételnek), hogyan válik tipikus megélhetési politizálássá eleddigi harcos kiállásuk. Sajnos, az őket megválasztóknak ez még nem tűnt fel, vagy olyan gyenge a "felhozatal", hogy csak egy Markóra, egy Bugárra telik. Így semmi csoda, semmi változás nem fog sültgalambként a szájukba röppenni!
Megint megvan az "eredmenye" a tegyünk mindig gesztusokat, majd akkor masok is tesznek nekünk hozzaallasnak. A Magyar Koalicio mindent megevett, hogy a közig. reform soran a magyaroknak kedvezö döntes szülessen. Meg arrol is lemondtak, hogy magyar többsegü megye alakuljon. Kompromisszumkeszek voltak, korrekt partnerek, aztan megkaptak a nagy lofaszt a seggükbe. Jo lenne mar levonni a tanulsagot az ilyen esetekböl: mi csak akkor kapunk valamit a szomszedainktol, ha arra rakenyszerülnek. Maguktol, csak a joszomszedsag miatt soha!
"Kisebbségi kormányzásra készül Szlovákia
Csak a Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa jogosult arról dönteni, elhagyja-e a felvidéki magyar párt a szlovák kormánykoalíciót, a szerv ülésére pedig csak augusztusban kerül sor, Szlovákia mégis a Dzurinda-kabinet kisebbségi kormányzására készül. Igaz, maga Dzurinda kormányfő semmilyen formában nem kívánta kommentálni az MKP elnökségének döntését, mely szerint a kilépésre tesz javaslatot az országos tanácsnak, de a végső döntésig már nem vesz részt a párt vezetése a kormánykoalíciós szervek munkájában. Ivan Miklos miniszterelnök-helyettes ellenben már arról értekezik, lelassul-e a magyarok távozása után a külföldi tőke áramlása Szlovákiába, minthogy a hír hallatán a szlovák korona jelentősen romlott a nemzetközi pénzpiacon, két nap alatt ötven fillért esett az értéke, ami fél százalékot jelent.
Vannak persze olyan vélemények is a magyarok bejelentésével kapcsolatban, mint amilyen Rudolf Schuster államfőé, aki szerint „nem eszik olyan forrón a kását”, illetve a sajtó néhány képviselőjéé, melyek szerint „augusztusra kihűlnek a forró fejek”, miközben arra utalnak, az MKP már többször is bejelentette távozási szándékát a kormányból, a végső döntés előtt azonban mindig „győzött a józan ész”. Azt nem tudni, hogy ezek a vélemények bizakodást takarnak-e, nevezetesen az MKP kormányzati szerepvállalását – minthogy egyértelmű Szlovákiában az a vélemény a független elemzők körében, mely szerint az MKP a kormánykoalíció legstabilabb tagja, amely jelentősen hozzájárult a kormány pozitív nemzetközi megítéléséhez –, avagy fordítva, az MKP lejáratására, szavahihetőségének csökkentésére irányulnak-e, felemlegetve holmiféle „máskor is zsaroltak már” elméletet. Az azonban biztosan állítható, hogy ezen értékelések felületesen ítélik meg az MKP eddigi kormányzati szereplését, sőt, a párt eddigi megnyilatkozásaira is csak homályosan emlékeznek a vélemények megfogalmazói.
Az MKP ugyanis szigorúan tartotta magát mindeddig a kormányprogramhoz, azon túl semmilyen igényt nem fogalmazott meg. Ezen belül a legfontosabb feladat számára éppen a közigazgatási reform volt. Amikor például a parlament nélküle hagyta jóvá a hátrányos kisebbségi nyelvhasználati törvényt, vezetői unisono hirdették, nem szabad kilépni a koalícióból, mert fontosabb a decentralizáció és a területi elrendezés. Ugyanez volt a szempont akkor is, amikor javaslataik elvetése ellenére támogatták az MKP képviselői az alkotmány jelentős módosítását, a meg nem alakult magyar karral, a rendezetlen, nevesítetlen földekkel kapcsolatban sem merül fel soha a kilépés lehetősége. Mindebből egyértelmű, hogy az MKP mindvégig szigorúan tartotta magát legfontosabb céljához, a valós közigazgatási reformhoz, benne egy igazságos, új területi elrendezéssel. Úgy is mondhatnánk, azért nyelt le minden békát, hogy hatása lehessen a reformra. Mostanra kiderült, így sincs rá hatással, sőt, a számára legkevésbé elfogadható területi elrendezés mellett döntöttek a szlovák pártok, így a kormánykoalíció elhagyása nemcsak indokolt, hanem – korábbi elvi magatartását alapul véve – erkölcsi kötelessége az MKP Országos Tanácsának."
Magyar Nemzet, 2001.07.10.
"Megkezdte munkáját a szlovák parlament. Ülésének legfontosabb napirendi pontja a szlovák alkotmány jelentos módosítása, amely háromötödös többséget igénylo szavazás - vagyis a kormánypártok csak a Magyar Koalíció Pártja képviseloinek támogatásával tudják modernizálni és eurokompatibilissé tenni az alaptörvényt. Ennek ellenére a pártelnökök és a frakcióvezetok hétfo esti ülésén nem közeledtek jelentosebben az álláspontok az ismert témákban."
". Mindez azt is jelenti, hogy továbbra is fennáll annak a lehetosége, hogy a magyarok nem szavazzák meg az alkotmány módosítását, egy rossz területi elosztás esetén pedig kilépnek a kormánykoalícióból, bár a tanácskozáson részt vevo szlovák politikusok szerint errol a lehetoségrol mind ez idáig nem folytattak konkrét tárgyalásokat a Magyar Koalíció Pártja vezetoivel.
Meglepo a szlovák külügyminiszter álláspontja, miszerint a dél-szlovákiai régiók közigazgatási felosztása Pozsony belügye -reagált lapunk kérdésére Németh Zsolt külügyi államtitkár Eduard Kukannak az egyik magyar lapban tegnap napvilágot
látott nyilatkozatára. Mint ismeretes, Németh Zsolt a múlt héten hivatalába kérette Szlovákia magyarországi nagykövetét, és aggodalmát fejezte ki a tervezett közigazgatási felosztás miatt. "A magyar kormány továbbra is bízik abban, hogy ennél
civilizáltabb és szofisztikáltabb választ is kapunk majd a szlovák féltol a Magyar Köztársaság felvetésére" - hangsúlyozta a külügyi államtitkár."
Enyhülő szlovák koaliciós válság
Legalább tárgyalni hajlandók az MKP követeléseiről
Konkrét eredmény nem született a Mikulás Dzurinda vezette szlovák
kormánykoalíció pártjai és a Magyar Koalíció Pártjának követeléseiről
folytatott két órán tartó egyeztetésen Pozsonyban, ám bíztatónak látszik, hogy a
szlovák partnerpártok hajlandók tárgyalni az MKP követeléseiről.
Mesterházi Dávid
2000. szeptember 12. kedd 0:09
Az ilyen jellegű találkozór
a koalíciós partnerek eddig
hallani sem akartak -
emlékezetett rá Bárdos
Gyula, az MKP
frakcióvezetője, aki az
egyeztetés után elmondta:
"Most hajlandóság
mutatkozik arra, hogy
tárgyaljanak. Persze, ez
még nem eredmény,
csupán bíztató jel."
Az ülés összehívásának
előzménye, hogy a szlovák
kormány kidolgozta a közigazgatási reform tervezetét. A
tervezettel kapcsolatban Bugár Béla, a Magyar Koalíció
Pártjának elnöke kijelentette, hogy az abban meghúzott
közigazgatási határokat az MKP nem tudja elfogadni, mivel
néhány esetben azok átvágják a magyarlakta területeket, ezáltal
egyetlen megyében sem lenne magyar többség. A legfontosabb
ilyen terület a Csallóköz, amit az MKP feltétlenül egységes
terültként szeretne kezelni.
A másik aktuálpolitikai kérdés, melyben az MKP álláspontja
szintén nagyon határozott, az alkotmánymódosítás. A törvényről
október elején döntene a parlament, annak elfogadásához
(kétharmados törvényről lévén szó) az MKP szavazatai is
kellenek. Csakhogy az MKP szeretné a preambulumot
módosítani, a „Mi, a szlovák nemzet...” kezdetű bevezetést
kiemelni vagy módosítani.
A magyar párt három másik alapvető kérdést is a módosítás
elfogadásához köt. Ilyen a nevesítetlen földek kérdése, a nyitrai
magyar pedagógusképző kar létrehozása és a Kisebbségi
Nyelvek Európai Chartájának elfogadása. Ebből csak a legelső
lesz része az alkotmánynak, de a másik két pont rendezése is
kell ahhoz, hogy az MKP igennel szavazzon a módosításra. A
„nevesítetlen földek” egyébként a rendezetlen tulajdonjogú
földterületekre (például a világháború után kitelepítettek földjei,
nagybirtokok) utal, melyek jelenleg az Állami Földalaphoz
tartoznak, de az MKP szeretné, ha az önkormányzatok
rendelkeznének felettük.
Aha, szerinte szlovak belügy. Akkor mar csak azt kell megertetni vele, hogy ha ezt kizarolag belügynek tartja, akkor annak következmenyei lesznek a külügy területen is.