"Szombat este van. A tévé előtt ülök az éppen aktuális tehetségkutató műsort bámulva. Nézem, nézem, s lassan azon kapom magam, hogy már nem is látom – a gondolataim a pénteki Strófa Klubban kalandoznak. Beburkol ismét az a finom hangulat, ami egész este simogatta a szívemet. No, nemcsak azért, mert a Strófa Trió rendszeresen így hat rám, hanem azért mert Gerendás Péter a márciusi klub-vendég is éppen ezt tette: melengette a lelkemet. Volt már arról szó korábban is, hogy eljön egyet klubozni velünk, ám az élet úgy igazította, hogy erre csak most kerülhetett sor. Akárhogy is volt ez, a péntek este nagyon kuckósra sikeredett. Nem mondom, az is remek volt, hogy – kissé korábban érkezve – a nyugdíjas klub viháncoló távozóiba botlottunk, majd a büfében döntögettük magunkba egy kis kávét meg jóféle „kecskesajtos” limonádét (remek, valódi gyümölcsdarabok tülekedtek a limonádés kancsó nyakában, s az egyik összetevő jóféle kecskesajtra hasonlított – innen az elnevezés). A lazítás alkalmat adott egy kis csevegésre is, ami igazán összkomfortossá tette a dolgot! A vendégünk lágy húron pendült, dobolt a gitáron vagy trombitázott hangszer nélkül, a régmúltat vagy épp a legújabb nagyvárosi legendákat idézve. Érzéssel, őszintén, humorral tette a dolgát – ahogy szokta. Szeretettel nógatott minket, amikor még csak halványan Szép Júliá-ztunk, s biztatására bátrabban húztunk bele az éneklésbe. Már nem számolom az éveimet – merengett kicsit –, de a sárga lámpafény is megállásra késztette: Öreg arcot látok a pocsolya mélyén, vagy csak megtréfált a sárga lámpafény… Mesélt a dalok között – bölcsen, szeretettel. A családjáról, kilenc gyermekéről, Daniról, a törött szárnyú madárkáról. Persze, megtudtuk azt is, hogyan lobbizott a népes gyereksereg kiskutya-ügyben, és hogyan is dőlt dugába a szülői következetesség. Megénekelte családi hitvallását is: Mi mindig kéznél vagyunk, s az egyetlen, nem saját dalban „elmondta” évtizede húzódó búcsúját édesapjától (Chet Atkins – I still can’t say goodbye). Csupa „hétköznapi”, s csupa különleges; csupa emberi, s csupa mélység – igazi egyszerűség és hitelesség." Köszönjük!
Koncert után - Székely Nagy Gábor írása
"Barátaim, a Strófa trió kis klubot tart fenn havi rendszerességgel az FMK-ban (Ferencvárosi Mv. Központ, Haller utca), a ház közvetlenül az Országos Kardiológia mellett van, százszor jártam ott, még gyógyszergyári „vagány” koromban, meg később, mint könyvkiadó is… sok szerzőnk volt az ottani orvosok közül – régi szép idők. Ballagok este a Nagyvárad tértől gyalog a Halleren, a Szt. István Kórházi fronton a föld magasságában elektromos szekrények álldogállnak, a falazat egy helyen üres, de mégsem: egy hajléktalan ott húzta meg magát, üres colás palackok között takarójába bújva fekszik… még csak fél hét, de már aludni készül… talán már nem lesz fagy az éjjel… hát igen, ez nem álom, ez ma történik velünk. Az FMK-ban nincs még nagy élet, valakik próbálnak a földszinti nagyteremben, a Házból éppen velem szemben áramlanak ki a nyugdíjas korúak, valami klubjuk lehetett – épp most ért véget. Zenész barátaim már fent ácsorognak, gyakorolnak ,várakoznak, és itt van a vendég is, mára sikerült egy nagy nevet megnyerniük… Magam is kíváncsi voltam rá, így élőben – és főleg egyedül még nem hallottam muzsikálni. Ő nem verszenész, saját dalokat játszott mindig is, tán egy lemezét kivéve, ami Faludy-versekre készült. Nem ismerjük egymást, Vili mutat be, egyelőre magázódunk, pedig egy korosztály vagyunk… de hát az illem – nálam így működik. A zenész kedves ember, arcán a mosoly nem csinált, valóban azt mondja, amit gondol. Annyit tudok róla – de ő is említi: sokgyerekes… nem is akármennyi, kilenc gyereke van. Jót nevetünk, amikor elárulom, hogy mi is nagycsalád vagyunk, mindjárt másképpen beszélünk… Ő kezd, mert utána még megy a Ráday utcába egy pub-ba, de csak helyettesként… nevetek is ezen, hát ha ő a helyettes, ki lehet az a nagy húzónév, aki „helyett” játszik. Nehéz a zenészélet, ezt még röviden megbeszéljük, aztán már rá is zendít. Nincs nagy porhintés, semmi, lealszanak a lámpák, egy szál gitár, és az énekes. Nagyon-nagyon érdekel személyesen is, egyetlen ember hogy képes betöltetni az „üres teret”, itt még díszlet sincsen, hátul egy pianínó éktelenkedik, néhány szék, egy asztal… semmi. Gurulnak szépen a dalok egymás után, balladák, latinos dalok, s miután nincsen szólóhangszer az énekes mindent maga játszik el: énekel, dobol a gitáron, trombitát utánoz a szájával… a balladákban is felzeng a halk részek után, igazán él – a nem igazi színpadon… Felcsattan a taps, nem is csak obligát módon, hanem ez a daloknak – és a művésznek is szól. Miért is művész valaki, mitől válik azzá? Ez nem csak istenáldotta tehetség, szorgalom és gyakorlás… nem… valami plusz van abban aki igazán kiáll a színpadra, és ott „meghal” - ez nemcsak egyfajta exhibicionizmus, hanem sokkal inkább „égi antenna” ahogy Latinovits mondta – igaz ő a költőkről. Megszólalnak az ismert dalok is, nekem legszebb köztük a „Szép Júlia”, és igen… talán azért is, mert ez, és sok más felidézi a saját ifjúkorunkat, a hatvanas-hetvenes évek számunkra varázslatos világát… igen, el lehet ezen andalodni, de csak az tudja átadni, aki hiteles. Lehet, nem minden hang van száz százalékosan a helyén, de nem is biztos, hogy bármelyikünk kiülne egy órára egyedül muzsikálni… Beszél a családjáról olyan szeretettel, amit férfitól ritkán hallani… „szerettük ezeket a kis lényeket, és aki sérült volt közöttük, azt még egy kicsit jobban talán…” Szólnak a szólók, szépen peng a nylongitár, minden a helyén van és volt. Aztán megtörik a varázs – menni kell tovább… várják a Rádayban is…
Mi mindig kéznél vagyunk – szülők, anyák, apák, aggódó felnőttek, így van ez, köszönjük Neked, hogy elhoztad a dalokat! (Strófa Klub, 2012. március 23: Gerendás Péter koncert)" Ferencvárosi Művelődési Központ és IntézményeiMárcius 23-án 18.30 óra Belépődíj: 500 Ft Cím: Ferencvárosi Művelődési Központ, IX. ker. Haller u. 27. (5 percre a Nagyvárad tértől)
Gerendás Péter zenész, és hozzávetőleg 10 gyermekes apa állítja meg hazánk lakosságának csökkenését. Népességpolitikai Államtitkárként folytatja márciustól a pályáját.[...] Bővebben!Tovább »
Megjelent Péter "Családregény" című lemeze, melynek bemutató koncertje az IBS Színpadon lesz február 5-én, 19 órai kezdettel. Jegyek a helyszínen (1021 Tárogató u. 2-4.) és a lenti linkekre kattintva online vásárolhatók. Mindenkit szeretettel várunk!
Sok-sok boldogot mindenkinek abból, amiből szeretné! Úgyhogy amikor éppen boldog akar lenni, ne ezt olvassa, de amikor bír egy keményebb-szomorúbb szöveget, ne hagyja ki Péterünk nyílt levelét.
Sziasztok! Csak érdeklődnék, hogy jöttök-e a Bem6-ba. A múltkori bemutatkozó koncert nagyon jól sikerült, de azért jó lenne, ha 15-nél több ember lenne ott. Belépő 1000 forint és még meglepetésvendég is lesz.
Péter mára tervezett kecskeméti fellépése elmarad, folytatótnak viszont a budaörsi koncertek a Berger Vendéglőben, és augusztus végén havi rendszerességű klub indul a Budavári Művelődési Házban.
A Gerendás művész úr minden pénteken és szombat 20 után játszik a parton. Itt láthatjátok hol pontosan: Itt láthatjátok hol (a bejárattól balra szokott játszani, persze, akkor nagyobb a nyűzsgés)
