Mint köztudott bár nem nagy csinnadrattával, de a média is foglalkozott az eseménnyel a Pató Pál Párt 1996. október 12-én lerakta ( helyesebben felrakta) az Esztergomot Párkánnyal összekötő híd alapkövét (alapköveit). A destruktívnak bélyegzett párt vállalta, hogy a hidat szükség esetén felépíti oly módon, hogy öt évenként elhelyez egy követ. Meglepődve szemléltük, hogy az építkezés üteme az utóbbi időben felgyorsult az előző ötven évhez képest. Bár az építés dicsőségét maradváinktól elvették, nem bánkódunk emiatt. Ezt a hidat magunkénak valljuk, mert az a két kő, amelyet a két oldalon elhelyeztünk az ujjáépítés legfontosabb momentuma, maga a szikra volt. Természetesen elismerjük a jelenlegi kormány érdemeit is és köszönetet mondunk az építőknek, hogy a legismertebb zarándokhelyeink (Muzsla, Szőgyén) egyszerű megközelítését lehetővé teszik. Ismeretes, hogy a Magyarszőgyénben nyugvó T. Pathó Páll szülőhelye (Muzsla) a híd párkányi lábától 8 kilométerre van. Saját hídavató és névadó (Pató Pál híd) ünnepségünket egy későbbi időpontban (Ej, ráérünk arra még) tartjuk Esztergomban, Párkányban, Muzslán és Szőgyénben, pezsgőbontással és kitüntetések átadásával emlékezve az öt évvel ezelőtti eseményre.
B.I.
Elnök
Melléklet: 1996. október 12-én elhangzott ünnepi beszéd:
A Pató Pál Párt felvállalta azt a történelmi szerepet, hogy leteszi az Esztergomot és Párkányt összekötő híd alapkövét. A felépítendő híd méltán nyerheti el a Pató Pál híd nevet, nemcsak azért, mert a világon egyedülálló módon , több mint ötven éve várják a híd két oldalán élők, akik nem ellenségei egymásnak, sőt ez a felvetés is mosolyt fakaszt, hogy helyre állítsák azt az összeköttetést, amely több mint fél évszázaddal ezelőtt működött. De köztudott, hogy a magyar észjárás reprezentatív alakja, akit Petőfi verse Európa szerte ismertté tett, valós személy volt, szülőfaluja a híd párkányi lábától 8 km-re van. Nem tartjuk szerencsésnek a régi elnevezést - Mária Valéria Híd -, mert nem lehet célunk a ferencjózsefi idők utáni nosztalgiázás. A hidat a visszavonuló német csapatok robbantották fel 1944-ben, és ennek félszázéves évfordulóján az Európai Közösség komoly összeget ajánlott fel a híd ujjáépítésére. De híd még sehol. Az elmúlt ötven évben kölcsönös meg nem támadási szerződések, barátsági szerződések és a többi, és a többi váltogatták egymást. Az utóbbi időszak divatja az alapszerződés. Az igazi gesztus a híd lenne. Ez a tempó számunkra is elviselhetetlen. Nem ez az igazi patópáli szellem.
Mi, a destruktívnak bélyegzett párt, az építés mellett vagyunk, a hídépítés mellett. Hidat akarunk valóságos és eszmei értelemben is. Nem felfordulást akarunk, Simon-Juda vásár napján könnyen szervezhettünk volna tüntetést, de nem kívánunk forradalmakat a hagyományos értelemben. Ezt a kockakövet, az emberéletet semmibe vevő forradalom jelképét, e híd alapjába kívánjuk temetni. Posztmodern forradalmárok vagyunk. Nincs egy éve, hogy a túlsó oldalon, Szőgyénben, forradalmat és szabadságharcot hirdettünk. Forradalmat és szabadságharcot a Kárpát-medencében. Konrád György, magyar író ama mondatát, hogy a derűvédelem is szabadságharc, megtoldottuk azzal, hogy a derű megteremtése a Kárpát-medencében: forradalom. Most töretlen optimizmusunkat és jókedvünket szeretnénk átvinni a túloldalra, egyelőre kompon.
Program:
11.00 A Mária Valéria híd párkányi hídfőjénél az újjáépült híd ünnepélyes átadása a két ország kormányfőjének és érintett minisztereinek, a két megye és a két város vezetőinek a jelenlétében. A szalag átvágására kb. 12 órakor kerül sor a híd közepén.
14.00 A Kolping-pálya színpadán Maczkó Mária énekel, majd a Muzsikás Együttes ad koncertet.
14.00 Párkányban, a hídsátorban népünnepély veszi kezdetét, fellép a Stone Bridge BB, a Moonlight, a Trio Rio, az Atlantic duo.
16.00 A Visegrádi Szent György Lovagrend korabeli ruhákba öltözött tagjai birtokukba veszik a hidat (felvonulás a Széchenyi tértől a hídig).
18.00 Párkányban, a VMK nagytermében ünnepi akadémiai ülés kezdődik a két város önkormányzatának részvételével, ahol Jan Oravecz polgármester kitüntetéseket adományoz a híd újjáépítésében kitűnt személyeknek.
18.30 A Bazilikában ünnepi szentmisét celebrál Beer Miklós püspök, majd a lengyel menekültek emléktáblájának megkoszorúzására kerül sor.
19.00 A Vízivárosi templomban komolyzenei hangversenyt ad a Városi Szimfonikus Zenekar és a Balassa Kórus.
21.00 Hídbál a Kolping-pályán, melyen a Veracruz együttes szolgáltatja a zenét
Hát ezt akkor most megszippantottad...
Ki se néztem a Lujziból ekkora találékonyságot...
Drakulálok, Lujzikám, - ha igazad volt, ha nem, - ez mestermunka vótt, - és éberségre inspirálsz...
:O)))))))
Kihasználtál engem. Azt hittem komolyan beszélgetünk, te pedig csak szórakoztál. Ez rosszul esik.
Nem akartam szóvá tenni, hogy eltévesztetted a szerzőt..... a magyar hídtörténet, hídászat legnagyobb, amúgy még ma is élő szakírója Gáll Imre. Tehát mindössze azt tételeztem fel, rosszul emlékszel a SZERZŐ nevére. Mert a beszélgetésünk lényegére - ti. a Mária Valéria hídra - akartam koncentrálni, nem pedig a lényegtelennek tűnő részletekre.
Légy boldog.
Légy erős..... az eurobárkákról 1985-ben döntöttek. :-))))) Az általad említett könyvben semmi sincs, ami nem létező érveidet alátámasztaná.
Kedves Lujza, én a magam részéről befejeztem. Unom már az egészet. Én téged nem akarlak semmiről meggyőzni - ugyan minek az? Ne haragudj meg emiatt rám.
Irt ide valaki akár egyetlen magassági adatot is ?
Megadott valaki is akár egyetlen neten elérhetö forrást is?
Ha tudsz mutatni egyet is, megyek a Mea Culpába.
Forrásokat én is tudok irni :
Kovács Kázmér: Hidak Magyarországon c. munkája, 1979. Elég meggyözö volt ?
Előítéletes embert nem lehet érvekkel meggyőzni. Aki pedig arra sem hajlandó, hogy a másik oldal véleményét ill. az ajánlott forrásokat elolvassa, vitatkozni sem érdemes. Az ilyen ember saját köreiben érzi jól magát, ahol ugyanazt szajkózzák amit ő maga mond ill. gondol.
Lujza hagyd már abba. Ezek szakkönyvek. De ha kételkedsz bármiben - amihez természetesen minden jogod meg van - miért nem cselekszel? A legkomolyabb ezt javaslom Tenéked. Kérdezd meg a fideszes közlekedési tárcát mi erről a véleményük, irj tiltakozó levelet Orbán Viktornak, irj a sajtónak stb. stb. Kérlek szépen cselekedj!!!!!!!!!!
Szemmértékkel megállapitottam, hogy a Mária Valéria hid meglévö darabjai semmivel sem alacsonyabbak, mint a többi hid. Ott szoktam alattuk csolnakozni. De ha te tudsz pontos adatot, megnézném..
Tehát a kérdés: miért lesz a Mária Valéria híd magasabb?
Információs forrásaim:
Erdősi: Ágazati és regionális kommunikációföldrajz. I. kötet, Pécs, 1995.
Hegedűs: Az európai és magyar közlekedésgazdaság és közlekedéspolitika a 19-20.században. Győr, 1995.
A lényeg:
a múlt században, amikor a párkányi híd felépült, más hajótípusok (lapátkerekes gőzhajók) közlekedtek a Dunán. Ma a dunai viziuton azt a korábban már emlegetett eurobárkát tették szabványossá. Ez a típus a jövő. A hidat ezért kell felemelni.
Hallottam én is a Dunakör aggodalmáról, ti. hogy a híd felemelésével kívánják a nagymarosi duzzasztás lehetőségét megteremteni, de engem speciel az olvasottak meggyőztek arról, hogy nem kell mindenben sanda politikai szándékokat keresni. :-)))
