Vagy ott van a híres "Rancortangó", ami hosszabb, mint Lucas eredeti(nek utólag nevezett, valójában 1992 október 8. délután fél háromkor kiötlött) 3x12 részes víziója kompletten. (Hogy biológiailag megnézhető legyen, külön mozitermet építettek hozzá, az 5dx rendszert, amiben a székekben WC is van, és az igazi rajongók tudják, mikor kellenek az extra hang- és szageffektek, a rendező még a büfében kapható chipsre olvasztott sajtot is öt évig tervezte.) Az első négy és fél órában két Sarlacc párzási kísérleteit nézheti, aki még nem halt meg végelgyengülésben, de sok értelme nincs, mert egy homokdűne két oldalán tekeregnek a gödreikben. Másfél nappal később kiderül, hogy ivartalanul szaporodnak, osztódással. Ezen mindenki elgondolkozhat, ideje éppen van rá. A film olyan súlyos kérdéseket feszeget, mint hogy voltaképpen mi a francért nézi ezt meg bárki is, de ezt csak az internetről tudhatod meg: mert ha nem teszed, akkor primitív köcsög vagy, aki nem érti a magasabb művészetet.
Úgy látszik, mindenki jó Star Wars-filmet csinált volna, kivéve ezt a hülye Abramset:
Milyen lett volna egy SW-film James Cameronnal?
Minden kék színű, Rey egy gyermekét veszett anyatigris, akinek még a könnyei is CGI-ből vannak (természetesen 4D-s formátumban). A filmet egy lehetetlen kameraállásból fényképezett hatvanperces csatajelenet zárja, a stáblista legördülése alatt pedig Josephine Kekson My heart in the wild screen című fülbemászó slágere szól.
Quentin Tarantinóval?
A film minimum 180 perces. A játékidő felében Han Solo és utastársai pofáznak a Falcon fedélzetén. Kiderült volna, hogy a Bespinen szar hamburgert adnak, Palpatine szeretett rock and rollt hallgatni, Chewbaccának pedig hetven gyereke van. Azt is megtudtuk volna, hogy a rohamosztagosok páncélját félretervezték, mert nem tudnak pisilni. Poe Dameront tökön lövik. Snoke szerepét Christoph Waltz alakítja, Unkar Plattét pedig Michael Madsen.
Christopher Nolannel?
Minimum 190 perces film, hosszú drámai monológokkal. Szerepel benne Szőr Májkül Kén is, aki részletesen elmagyarázza a Starkiller bázis működési elvét (ez kb. húszpercnyi filmidőt tesz ki). Hans Zimmer megdönti az egységnyi filmidőre eső orgonaszólamok rekordját. A film vége talányos, mert egy váratlan vágás azt sejteti, hogy Luke csak egy hologram, ugyanakkor egy, a mellette lévő sziklára helyezett Rubik-kocka azt sejteti, hogy talán mégsem így van, és csak a szemünk káprázik.
Clint Eastwooddal?
Nagyon sok amerikai zászlót látunk és még több véres hullát. Leia hercegnőnek van egy műanyag bébije, Han Solo pedig sokat sétál. Mivel Rey fajgyűlölő, ezért feszültté válik a viszonya Finn-nel, ez azonban elmúlik, mert Kylo Ren még fajgyűlölőbb. Az Ellenállás és az Első Rend közötti harc polgárháborús jellegű. Az a jelenet, amelyben Kylo Ren Poe-t kínozza, huszonöt percig tart, és erősen spagetti westernes beállítással van fényképezve.
Sziasztok! Így a Star Wars topikba beköszönésképp hadd osszam meg a gondolataim az új filmről. Kicsit elszomorít ez a rengeteg negatív hangvételű kritika, vannak kritizálható dolgok a filmben, de alapjában véve egy rettentő jó szándékú, tényleg a rajongóknak készült filmmel állunk szemben, csodás látványvilággal, ami mindent egybevetve az eredeti trilógiához talán nem ér fel, de az előzménytrilógiát messze maga mögött hagyja
SPOILEREKKEL nem törődve, mert aki akarta, már megnézhette ilyen vagy olyan módon: Elmentem a premierre Dec. 17. csütörtök éjfélkor, rengetegen voltak (vidéki mozi), mindenki Star Wars-ba öltözve (nem 501-es légió szinten, csak pólók, pulóverek, stb...., imádtam a hangulatot már azelőtt, hogy egy kockát láttam volna belőle. Elkezdődött a film, és rájöttem, annyira várom, hogy ebből moziélmény nem lesz, túlságosan le fog kötni, hogy mi tetszett, és mi nem (egyébként eredeti nyelven és felirattal néztem, szinkronnal azóta se láttam egy kockát se belőle)...ettől függetlenül elsőre is tetszett, de úgy mentem haza, hogy mennyire fura a harmadik halálcsillag, meg hogy eléggé nyúlnak a korábbi részekből, majdhogynem direkt jeleneteket vettek át egy az egyben. Elsőre a vége se ütött olyan hú de nagyot, inkább úgy voltam vele, hogy Luke-ot azért nem vitték túlzásba...viszont tetszett a humor, Han Solo, Csubakka, és az új karakterek is (különösen Rey), plusz az egész hangulata, nem arról volt szó, hogy mindenképp valami világmegváltó történetté kell kikerekednie, mint a prequeleknél...ez csak az utazás kezdete, és ehhez szerintem kitűnő kezdés volt (feltéve persze, hogy a most lefektetettt történetszálaknak később lesz folytatása, ezen rengeteg múlik majd a VIII-IX. résznél)
Másnap ismerőseimmel beszélgetve, akik premier utáni napon látták a filmet, rájöttem, hogy megér ez egy újabb nézést, és elmentem még egyszer megnézni. Másodjára sokkal jobban tetszett, pedig tudtam, hogy mi mikor jön, kivel mi fog történni. De még inkább kidomborodtak számomra az olyan apró dolgok, mint Rey csúzdázása a csillagromboló oldalán, illetve amikor a robogójával elhúz a csillagromboló roncsa előtt, vagy amikor hazaérve megeszi a az alkatrészért kapott negyed adagot, és utána felveszi a lázadó pilóta sisakját (John Williams-t lehet kritizálni, de Rey témáját nagyon megírta, abszolút illik a karakterhez). Innentől teljesen megvett a film, természetesen vannak benne dolgok, amik nem tetszettek (főleg a Starkiller Base, rettentő túlkapás, hogy egy egész rendszert elpusztít, illetve a nyilvánvaló ismétlődés az eredeti trilógia kapcsán), de számomra a SW hangulatot maximálisan hozta. Han Solo halála valahol természetes következménye annak, hogy az őt alakító színész már 30 éve ki akar szállni ebből a cirkuszból, ehhez képest szerintem egész jól kezelték a halálát, a saját fia keze által lett oda, ráadásul az őt meggyilkoló karakterhez is hozzátett a történés. Nyilván nem örülök, hogy meghalt Han, olvastam a róla készült könyveket is, egészen egyedülálló karaktert sikerült létrehozni az ő személyével, és személy szerint elégedett vagyok, hogy nem úgy lett vége, hogy ment vele Csubi meg a Falcon is, mert lehetett volna ilyen befejezést is írni... Örültem volna, ha jobban kifejtik a hátteret, hogy is van most a Köztársaság és az Első Rend viszonya, hogy jön a képbe az Ellenállás, így talán a Köztársaság elpusztításának ténye is jobban ütött volna,
Ui.: 84-es vagyok, a SW karrierem a ROTJ német nyelvű változatával indult, előtte láttam a Harc az Endor bolygón című remeket (gyerekként tetszett egyébként), így amikor az első ewok megjelent, már ugráltam, hogy ezek a macók ebben is szerepelnek! Később meglett az eredeti trilógia mindhárom része magyar szinkronnal VHS-en, a felújított változatokat pedig már moziban láttam, akárcsak a PT mindhárom részét (A Baljós árnyakat kétszer is), minden hibájukkal együtt tetszett is mindhárom rész, főleg a Sith-ek bosszúja. Olvastam a Zahn trilógiát, tetszett is, plusz ami csak elérhető volt számomra, mint SW könyv, szintén kivégeztem. Játékokkal szintén volt élményem, X-Wing, KotOR II, Force Unleashed mindkét része, Empire at War, nem játszottam minden játékkal, ami kijött, de azért igyekeztem. Mindezt csak azért mondtam el, hogy nem ez volt az első SW élményem, de számomra maximálisan hozott minden elvárást (pedig nem kicsit voltak magasan a trailerek után az elvárásaim), szóval nem lehet azzal vádolni, hogy elsőre varázsolt el az univerzum. Látom a film hibáit, tökéletes nem lett, de a folytatások fényében még felfelé és lefelé is mehet.
Háromszor láttam moziban a filmet, szombaton megyek negyedszer megnézni (először szinkronosan), plusz megvan a "csodás" minőségű kamerás verzió, ami tényleg csak arra jó, hogy az ember újranézzen dolgokat. Nem tudom eléggé kihangsúlyozni, hogy TETSZETT! Számomra bármikor újranézős film ez is, mint bármelyik elődje, és igazából őszintén belegondolva, ennél többet reálisan várhattunk-e tőle?
engem egyáltalán nem zavart a "gügyögős" dolog, jarjar sem, mert volt mellette a nagyon is komoly. sőt, ez így együtt volt életképes, ez az amit lucas nagyon szépen csinált az összes részben.
disney valszeg szürke langyost csinál az egészből, se gügyögős, se komoly nem lesz benne (tinik nagy kardozása meg jedivarázslás orrbaszájba, meg a főhőscsaj aki sose hibázik, na ezek távolról se komolyság, hanem afféle ál-tökösség) - ez kell a népnek, a langyos, szürke, a limonádé
Abrams egy tipikusan stréber fazon, aki rendezőként meg szeretné mutatni, hogy mindenkinél különb, miközben igazán eredeti ötletei sosem voltak a "mystery box"-on kívül (ami önmagában csak egy ötlet-elodázó eszköz, ami a nézői figyelmet akarja fenntartani és inkább alkalmasabb tv-sorozatokhoz, mint egész estés játékfilmekhez).
Ehhez képest Lucas a 70-80-as években korszakos zseni volt, nem annyira rendezőként, mint kultúrateremtőként és producerként.
Lucas befoghatná, nála jobban senki nem vitte le kutyába a SW-t, az EU-val, a marchandise-al, a filmjeivel...utána meg eladta jó pénzért. Most izléstelen ugatnia.
Ráadásul a film jobb az övéinél és nem úgy tűnik, rossz irányba tart a Disney.
"Érdekes dolog ez a Star Wars. Amikor tavaly ilyenkor előkerült az első teaser, akkor vajon hányan akadtak ki az új ötleteken (Kylo Ren fénykardja, BB8, fekete rohamosztagos)? Olvasgatva a különböző fórumokat, szerintem sokan. Azóta eltelt egy év, és most az a baj, hogy nincsenek eredeti ötletek."
még sorolj új ötleteket :)
én amúgy ezeken nem akadtam ki, sőt, tetszettek
de pl bb8 viselkedése már túl emberszerű lett. nem robotos. egy sima cuki tipikus disney-es semmilyen viselkelkedés. artu nem volt ennyire emberi, c3po sem (ahhoz képest hogy ember alakú és emberi nyelven beszél. elég egyedi volt a jelleme)
a karddal semmi bajom nem volt. és a rohamosztagosok első szériája se fehér ember volt...
"Luke-ba rajongásig szerelmes lányomon látom, hogy mekkora szívtelen kegyetlenség lenne összetörni egy ilyen ultimate hero karaktert és elvenni egy álmot örökre rengeteg gyerektől"
Mivel a tisztek 100%-a fehér volt, közel hasonló arányt a közlegények között is feltételezni lehet(ett).
Meg Lucas sosem tisztázta, hogy a rasszok milyen arányban oszlottak meg elképzelt univerzumában, bár kétségkívül ezeket a dolgokat (általában humanoid-központúság, "rasszizmus" a nem humanoidok felé a császári kormányzat részéről) a mi világunkról mintázta. Ezek után nem is annyira meglepő, hogy egy fekete nőt vett legutóbb feleségül és tőle van kislánya.
Az eredeti forgatókönyv szerint Poe ugye már az elején meghalt volna és ezt a szerepet Finnre írták. Valószínűleg forgatás közben jöttek rá, hogy milyen jól működik a karaktere, de akkor már késő volt Finnt kiírni.
A Disney (és Abrams) világában aki gonosz és nem a főgonosz, az csak ilyen balfék.
Valahogyan jó értelemben vett profizmust el nem tudok ezek után képzelni, ahogy az egészhez nyúltak.
Úgy tudom ezt elképzelni, mint ha egy adott (a széles néptömegek körében) népszerű, de valójában kétes dolgairól elhíresült áruházlánc dolgozói közé lépnél be. Van az USA-ban ilyen, tehát nem légből kapott példa.
Hiába is próbálnál egy magasabb szintet képviselni... lehúznak a sajátjukra, megetetnek a PR-hülyeségeikkel, és a végén teljesen az ő dallamukra fogsz táncolni.
Bármennyire is becsmérlő, jelenleg a Disney a filmgyártás Walmartja.
Finnel a legnagyobb baj az, hogy minden valószínűség szerint pszichopata. Gondoljatok bele, gyerekként együtt nő fel a többi rohamosztagossal, bajtársak, akik az életüket köszönhetik egymásnak (következésképpen barátok is), de miután eldönti, hogy dezertál, percekkel később már lelkesen öli a többi rohamosztagost, sőt, időnként még ujjong is!
"Aztán valahol kiszivárgott, hogy Luke a rossz oldalra áll. Eredmény? Megint őrjöngés egy csomó fórumon."
Én az SW-univerzummal most ismerkedő, Luke-ba rajongásig szerelmes lányomon látom, hogy mekkora szívtelen kegyetlenség lenne összetörni egy ilyen ultimate hero karaktert és elvenni egy álmot örökre rengeteg gyerektől. Szerintem vannak olyan Aragorn-típusú abszolút pozitív hősök, akiket nem szabad bántani, pláne nem azért, hogy csupán egy bombasztikusnak gondolt csavarral újabb dollármilliárdokat facsarjanak ki a sztoriból. Luke figurája szerintem tabu.
