Hogy milyen jelek mutatnak a "primitivizmus" újjáéledésére? Talán mond valamit, hogy Norvégiában néhány éve újra államvallás az ősi hit, azaz a germán mitologikus politeizmus.
Egyébként általában jellemző, hogy a történelmi birodalmakat (főleg az ókorban) "barbár" népek pusztították el, vagy igázták le.
Bardnak igaza van abban, hogy az ősi vallások általában újraélednek, a filozófia hivatalos mainstream-je azonban ebbe nem állt be. Ugyanakkor például a kabbala-kutatás (ez ugye nem primitív, de ezoterikus) hihetetlen lendületet vett a XX.sz.-ban.
Bard jól tudja, tényleg nincs több eredeti Cormac Mac Art novella. Van még egy David Drake által írt kisregény, sajnos angolul :-( , másról nem tudok.
Bard
Nagyjából egyetértek, úgyhogy kérdezek valami mást:
Vegyünk egy ilyen „a barbarizmus legyőzi a civilizációt"-szerű szituációt a történelemből.
Rómát elsöpri a népvándorlás áradata. Ott vajon mikor kezdődhettek a figyelmeztető jelek, és hol hibázták el? Vajon tényleg győzött-e a barbarizmus, hiszen kulturálisan ma is nagyban meghatározó a latin örökség Európában (hogy a vallásról ne is beszéljek!). (Sajnos a történelmi ismereteim mára megkoptak - ha voltak egyáltalán -, így lehet, hogy trivialitásokat nem tudok.)
Templomgyújtogató norvégokról: Conan (vagy bármelyik howardi hős) erkölcsileg a civilizáltak felett állt, én az adott szituációban nem látom ezt a fölényt. (Persze lehet, hogy nekem túl „civilizált" az értékrendem, és ezt nem ironikusan jegyeztem meg.)
Most ez eléggé hézagos lesz, mert nem nagyon gondoltam végig még a dolgot, de hogy válaszoljak:
Úgy veszem észre, hogy az elmúlt 200 évben egy fokozatos átértékelődés zajlik le a világban a művészek, tudósok és filozófusok részéről.
Miközben a felvilágosodás, materializmus, racionalizmus stb. eszméi nagyjából az egész világon uralkodnak, a fennte emlitett csoportok gondolkodása egyre inkább ez ellen kezd működni.
Pl. Először a művészetben: romantika, gótikus regény, majd fantasy, de ide kapcsolódik az avantgard is, pl a törzsi művészetre való odafigyeléssel.
Kicsit megkésve indult a filozófia. "Új" vallások születtek, pl wicca, de még sok más is, melyekben az volt a közös (eltérően mondjuk Európa történetének egyéb misztikusaitól pl. szabadkőművesek és társaik), hogy nem antik és nem keresztény hagyományokból meritettek, hanem a pogányságból. (Az, hogy mennyire hitelesek ezek az persze más kérdés).
A legutolsó fázis, ami mondjuk a hatvanas évektől érzékelhető, hogy a tudomány is (elsősorban a pszichológia és a néprajz) már nem úgy tekint mondjuk egy primitiv nép sámánjára, mint tanulmányozandó állatfajra, hanem TANULNI akar tőle.
Nos ezek az irányzatok persze eléggé ritkák, meg nem az általános nézeteket tükrözik, de mint példák szerintem jók.
Ha a barbarizmust mondjuk mint a civilizáció lerombolását tekintjük, akkor utalhatok pl bizonyos 800 éves templomok felégetésére a Sátán és/vagy mindenféle germán istenek nevében, ahogy azt Black Metal-os cimboráink tették úgy 10 éve, vagy a nemrégiben magyarországon történt keresztfűrészelésre, bár annak most nem tudom, hogy végül is mi volt az inditéka.
Hogy a Neuromancer-ben meg a Szárnyas Fejvadászban hol jelenik meg a barbarizmus, azt nem tudom. Télleg.
Hogy mit akarok ezekkel a regényekkel? Alapvetően semmit. Bármilyen (negatív) utópia megfelelt volna acélnak. És igazad van, tényleg a mai civilizáció is közel került ehhez az állapothoz (viszont mint tudjuk, az utópiák sem a jövőről, hanem a máról szólnak). Az adott művek viszont még is érdekesek lehetnek abból a szempontból, hogy hol jelenik meg bennük a barbarizmus (és itt én sem a „kardotragadásra" gondolok).
Érdekelne néhány példa a jelenből, szerinted milyen jelek mutatnak arra, hogy egyre többen fordulnak a „primitív" értékek felé?
A kérdés annak ellenére jogos, hogy mint tudjuk, ez nem következhet be, legalábbis hosszútávon... Mindenesetre vészesen közel kerülhet hozzá az emberiség. Szerintem ilyenkor a barbarizmus nemcsakhogy elfogadható alternativa, de önmagától megjelenik. A túlszervezett, lelketlen, rideg, rendszerek egyre több ember számára lesznek kényelmetlenek ("emnertelenek"), egyre többen fordulnak a "primitiv" értékek felé. A folyamat elér egy mélypontot, ahonnan megindul egy forditott mozgás. Vannak jelek arra, hogy most is ilyen korban élünk.
Persze ez nem azt jelenti, hogy egyre többen ragadnak kardot, de (amellett, hogy vannak akik kardot ragadnak), kis lépéseket egyre többen tesznek.
Irom ezt úgy, hogy fogalmam sincs mit akarsz ezekkel a regényekkel (olvastam őket egyébként)
Akkor vitaindítónak (úgy is mondhatnám, hogy ennek a
topicknak mindegy, úgy is elsüllyedne - de ilyet soha nem mondanék ;-)), a kérdés enyhén provokatív kérdést, ezért előre bocsátom:
1. Lehet, hogy ez a kérdés nem ide való.
2. Lehet, hogy a kérdés értelmetlen.
Mi történik akkor, ha a civilizáció győz. Rossz példa:
Szárnyas fejvadász; jobb (?) példa: Neurománc trilógia.
Az ilyen - vagy hasonló - helyzetekben értelmes alternatívát nyújthat-e
a barbarizmus?
A barbarizmus az emberiség természetes állapota. A civilizáció természetellenes. Nem egyéb, mint a körülmények hóbortja. De végül is mindig a barbarizmus győzedelmeskedik.
Akit valamilyen szinten érdekel a Death Dealer, az botorkáljon el a homepage-emre, a Scythe-ra. Van ott valami... Amúgy készül a frissített verziója a cuccomnak, ami rendes URL-t kap, meg sokkal több minden lesz rajta... Ez volt a reklám helye.
Én sem bassza meg, pedig tegnap este ott volt, eskuszom. Lehet, hogy csak ideiglenesen nem megy a szerver, és talán délután, vagy ma este látható lesz. Remélem.
Az a baj, hogy az összes getom, meg Kátai Edit után is még mindig komolyan veszem azokat az embereket akik nem tudnak mit kezdeni a kurva sok szabadidejükkel. Bár Frici legalább segitőkész volt, és próbált a témához szólni, ami nem lebecsülendő.
Sorry.
Tegnap küldte egy ösmerösöm, aki szintén ilyesmiket olvas, belevág a topic témájába, gondoltam, mást is érdekel.
Ha alkalmatlankodtam, még egyszer sorry.
