Hétvégén újra felfedeztem magamnak a Ressurection-t (most is ez szól) Fantasztikus.......Silent Screams, Twist, The one you love to hate. Rob papa!!!!!!
Minden érdekeltnek: MÁRCIUS 26. dupla koncertalbum. Live Insurrection, rajta minden olyan nótával, amit a srácok élőben játszottak/játszanak a turnén! Hogy ez hozzánk mikor érkezik el, az más kérdés...
El lesz intézve, ez nem gond. Jó lenne, ha az, akit tényleg érdekel, írna nekem - nem arra a címre, ami a nevem mellett található, mert azt ezer éve nem használom, hanem a gonoszboszorka@yahoo.com-ra. És akkor megbeszéljük a részleteket. Az az igazság, hogy - ciki vagy sem - én meglehetősen amatőr vagyok a netezés területén, örülök, ha egyáltalán működik nálam a dolog, szóval legyetek kíméletesek, plíz!
Azt is írjátok meg, hogy az angol vagy a magyar verzió kell-e nektek.
Most nehogymár megsértődj. Gondolhatod, hogy érdekel az interjú. Valahogy azért el kéne intézni.
Attól, hogy más Word és Windows, még adatállományról van szó, nem? Mindegy, akkor is érdekel a dolog. Valahogy próbáld, meg, kérlek.
Van, csak épp azt nem tudom, miként küldjek el rajta több oldalnyi anyagot. Tudod, az interjút egy egész más gépen, más környezetben gépeltem le, más Windows, más Word, mert az itthoni gépem egy középkori maradvány. De ha mindez nem megfelelő, hát sajnálom...
A kérdés jogos... Csak épp fogalmam sincs, melyik adón megy egy "Áramház" című program.
Egyébként ha érdekel az interjú, az eredeti, vagy a fordított verzió is megvan és szívesen megmutatom.
Nos, vagy végtelenül szubjektív leszek, vagy kikapcsolom magamban a gombot - de úgy meg mi értelme?
A Babylon egy afféle pusztába kiáltott szórakoztatóhely-komplexumban foglal helyet. Megtermett hodály, két bárral, hideg-meleg ételeket árusító büfével (hat maki egy serital, de megéri!), ruhatárral s mindenféle ígéretessel kecsegtető merchandizing standdal.
A cudar novemberi cidriben fagyoskodó rajongók számára pontban hétkor nyílt meg a kapu.
Profikhoz méltó pontossággal, 8-kor kezdett az előbandaként felvonuló Overkill. Egyórás programjukból csupán néhány dalt láttam-hallottam, az alapján akár egy 5-10 évvel ezelőtti bulin is járhattam volna... Nem nyegleségből mulasztottam el a többit, hanem negyed kilencre voltunk előjegyezve interjúra Halford apunál.
A Halford koncert fél tíztől tizenegyig tartott. Addigra csaknem zsúfolásig megtelt s tropikus klímájúvá hevült a terem.
A setlist néhány Resurrection nótával kezdődött (Resurrection, Made in Hell...), de az igazat megvallva utólag kellett megbizonyosodnom erről, mert a koncert elején a színpad előtt fotóztam s szájtátva, lobogó hajjal bámultam fölfelé... Mostanság némi kis koreográfia van a Halfi koncertek elején. Az első pár percben Rob úgy mozog, mintha lassított filmen látnánk. Lassan, ólmosan, s ha nem áradna belőle az egyedülálló, varázsos hangözön, biz abban is kételkednénk, vajh egyáltalán magánál van-e! Eme kis "show" remek lehetőséget nyújt remekbe szabott képek készítésére.
CD minőségű hangzás jellemezte a koncert egészét. Itt bezzeg nyoma sem volt a Nightwish-féle doboz dübögésnek... Az új albumról elnyomták még egyik kedvencemet (Cyberworld), a legatomabb balladát (Silent Screams), de a Nightfall is megszólalt.
Az összeállítás igen változatos volt. A kihagyhatatlan klasszikusok épp úgy elhangzottak, mint egy rövid Fight-blokk, illetve egészen régi, ritkán hallható Priest dalok. Levegőt sem kaptunk, hisz az iszonyatosan teperő iramban cseppnyi megállás sem volt. Némi ízelítő a programból: Jawbreaker, Hellion/Electric Eye, Riding on the Wind, Nailed to the Gun, Into the Pit... Meglepetésnek számított pl. a Stained Class, a Genocide vagy a Running Wild, mutatván, hogy a srácok - részint persze önmaguk szórakoztatására - meglehetős gyakorisággal változtatnak a setlist összeállításán.
A közönség lelkesen üvöltötte-sikította végig a nótagigászokat Robbal, aki látható elégedettséggel, a közönség felől áradó szeretetben lubickolva élvezte a hosszú, tomboló tapsviharokat, a zengő kórusokat, az ezertorkú-ezerarcú-ezerkarú embermasszából nyert éltető energiát.
Természetesen voltak ráadások. A Metal Gods kötelező tétel, nem hiányozhat egyetlen valamirevaló Priest vagy Halford buliról sem. Akkor mit is mondhatnék ugye magáról A HIMNUSZRÓL, a Breaking the Law-ról, mely alatt Rob azzal szította az amúgy is ajzott kedélyeket, hogy arcán ördögi mosollyal a tömeget énekeltette, jelezvén: Itt van, tessék! Ezt akartátok? Hát akkor daloljatok, üvöltsetek kedvetekre, most én hallgatlak titeket!
A másfél órás - de másfél percesnek tűnő - koncertet nem mindennapi módon a Tyrant zárta.
Most a képeket nézegetem. Ha nem lennének itt előttem, tán el sem hinném: mindez valóság volt. 17 év után végre megtörtént... Bár a Priestet láttam már egyszer Bécsben, még 1991-ben, az az élmény csupán távoli lehetett.
Most viszont megismerkedtem vele. Ott ültünk a parányi öltözőben, sokkal inkább diskurálva, elbeszélgetve, mintsem interjút készítve.
S hogy milyen egy isten - maga a Metal God - orrhossznyi távolságból?
Végtelenül kedves és emberi. Mosolygós, egyszerű, közvetlen és udvarias.
Hisz épp ettől nagyok az istenek, nem igaz?
1-2 napon belül élménybeszámolót rittyentek arról, mi történt tegnap a München-béli Babylonban a Halford koncerten, pontosabban előtte és alatta. A képekre kissé várni kell, de azért igyekszem!
Bocsi a huzamosabb távolmaradásért, nem így terveztem, de bevallom, a múlt vasárnapi Crematory koncert után egy héten keresztül úgy hittem, hogy a krematóriumban fogom végezni!...
Köszönöm a véleményeket. Libi, egyet mondhatok: ha a Resurrection az év albuma - márpedig az!!! -, akkor a második helyen nálam a Nocturnal Rites áll. Iszonyat, amit a csávók műveltek!! Az év klipje viszont vitathatatlanul a Crematory Fallenja! Észvesztően profi és csak azon veszed észre magad, hogy hetvenedszer tekered vissza a szalagot, a video gombja már összenőtt az ujjaddal, de nem tudod felfogni, amit látsz...
Novemberben van néhány német Halford dátum, már szervezzük az utat és előfordulhat, hogy lesz hely a kocsiban. Aki szeretne és tudna jönni, értesítsen, mert egyelőre úgy tűnik, csak hárman leszünk...
Üdv mindenkinek !
A Resurrection tényleg egy nagyon-naGYON fasza album, tipikusan az a metal lemez, amit beszerzéskor rengeteget hallgat az ember, majd az idő múlásával újra és újra ( és újra ) felfedezhet magának. Zseniális. Még a második felén található, kevésbé ütős nóták is beérnek egy pár hallgatás után. Nem igazán követem ( nem tudom követni, lehetetlen ) a metal világ eseményeit, de ez az anyag fantasztikus élményt nyújtott : hatására valószínűleg megint rengeteg Priest-et fogok hallgatni. ( vö. : az új Mötley Crüe pl. nem késztetett a régi lemezek elővételére )
Asszem meggondoltam magam, Viveca! Mit nekem Labyrinth, ha a Nocturnal Rites új lemeze ebben a fantasztikus stílusban íródott?! Hiszen a Resurrection az év egyik legjobb lemeze!
Nagyon jó az anyag! Egész nap az pörög a cédéromomban. Jól írja a Hammer, a Priestnek újra fel kell vennie az új lemezét. Rob nagyon visszatért. Roy Z nem semmi ember, mostmár két "eltévedt istent" is visszahozott az élre. Köszönet érte!
A legjobb talán a Resurrection, vagy a Cyberworld, de mindegyik szám nagyszerű. Annyira Priest! Rob hangja fantasztikus, néha ugyanazt produkálja mint a Sin after sin-en. Azok a sikolyok, áriák! Egyszerre kemény és igen dallamos az album. A Jugulator egy szimpla reszelés e mellett (...into tempation, night fall, resurrection). A Silent screams is csodálatos. A Dickinsonos szám is nagyszerű, egyenértékű torkok ezek.
Az év lemeze.
Ha a Maiden forgatókönyv következik, akkor lesz még egy lemez (ugyanilyen jó), lesz új Priest lemez (ugyanolyan reszelős, mint a Jugulator), a tagok idegesen fognak fészkelődni, majd Halford visszatér, aréna buli, szenzáció... Nekem mindegy, csak jöjjenek el egyszer Magyarországra is!
Végre megvettem.
Ez igen! ROB VISSZATÉRT! Mégcsak egyszer hallottam, úgyhogy így "frissibe" írok, többet majd később. Most megyek is cédét hallgatni...
Akiknek tetszik a Resurrection hangzásvilága, azok feltétlenül szerezzék be az új Nocturnal Rites albumot!
Nem, nem őrültem meg, a srácok igencsak eltávolodtak a békés, Hammerfall-béli képtől és amit az új anyagon létrehoztak a lehangolt gitárokkal és az erőszakos, húzós dalaikkal, az nagyon ott van a topon!!! Az új énekes - a jelek szerint - gyökeres változást idézett elő a fiúk zenei világában!
Nem szakdolgozatot kell ide írni, pusztán ennyit: király! És kész...
Amúgy épp a Silent Screams hatására ma elővettem az első Fight albumot és meghallgattam párszor az Immortal Sint és a For All Eternity-t. Iszonyat, mennyire jó nóták...
Hangzásukban pedig csaknem egy az egyben megegyeznek az új albuméval.
Khmmm khmm....szóval én még csak párszor hallgattam végig a Cd-t, de ez állat! Resurrection, Cyberworld stb...iszonyat jó HM számokat írtak! Stílus alapvetően JP/Fight, de talán a producer miatt az egyik szám úgy kezdődik, mintha valamelyik Bruce Dickinson szólólemezről maradt volna le. A lassú szám is igen rulez, főleg, hogy bekeményedik. Ez így most nem volt túl struktúrált vélemény, de késő van :).
Nagyon örülök, hogy tetszik, amit alkottak a srácok!
Egyébként aki kedveli Robi aput - és bír némi angoltudással -, az mindenképp keresse fel a www.robhalford.com oldalakat. Megéri!
Szerintem nagyon kis frankó honlapot gyártottak az arra illetékesek, csupán néhány finomság:
nap mint nap frissítik, például turnénaplóval, koncertbeszámolókkal, melyeket maguk a bandatagok követnek el!
megtalálhatók az európai koncertdátumok,
vadiúj fotók, köztük koncertfotók is,
jó kis fórum, rengeteg topikkal, amelyekbe lehet írni és normális arcokkal találkozni...
Kedves Viveca!
Nagyon örülök, hogy életben tartottad a topic-ot. Mult héten Pesten voltam és nem tudtam mi újság. De megvettem a CD-t!!!
Teljesen le vagyok nyugözve!
Részletekrol késobb...
Egy-két bulit még a Maidennel nyomat, de azután önállóságba kezd és nem tudom, lesz-e vendégzenekara. Van egy csomó német dátum, ahol meg lehetne nézni, sajnos osztrákot nem találtam egyelőre... Pedig én is örülnék, ha láttam volna Bécs vagy Wels nevét...
